Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
Népszámlálás a Szovjetunióban Az 1979. január 17-től 34-ig sorra kerülő népszámlálás kezdetéig még több mint egy év van hátra, de az előkészítés már javában folyik. Erről kértünk tájékoztatást A. Iszupovtól, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala népszámlálási igazgatóságának vezetőjétől. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta az 1979- es lesz a hatodik népszámlálás. Az elsőt 1920-ban Lenin kezdeményezésére szervezték, majd 1926-ban, 1939-ben, 1959-ben és 1970-ben készült országos felmérés. Köztudomású, hogy a népszámlálás az ország minden lakosára kiterjed. A bonyolult, sokrétű és átfogó felkészülés éppen ezért legalább egy évvel korábban' megkezdődik. Már jóváhagyták, vagyis nyomdakészek az összeíró lapok, s azok a kérdések, amelyekre az állampolgárok (az általános és a reprezentatív felmérés keretében) válaszolnak. A népszámlálás jelentőségét és feladatait magyarázó propagandisták munkáját segíti a Statisztikai Kiadónál megjelenő segédkönyv. Folyik a valóban össznépi kampány, a népszámlálást végzők módszertani és szervezeti felkészítése, könyvek, plakátok készülnek. — Tavaly novemberben az ország 9 kerületében és városában már volt hasonló népszámlálás. Annak eredményei befolyásolták-e az 1979-es januári felkészülést? —' A kísérleti népszámlálást — amely sikeresen lezajlott — valóban az országos kampány főpróbájának tekintettük. Jól vizsgáztak a népszámlálást végzők, megfelelőek voltak az összeíró lapok, az előkészítő dokumentumok, csupán néhány apró javítás történt rajtuk. — Miben különbözik az új összeíró lap az 1970-estől? — Teljesen új népszámlálási lapok készültek 1979-re. Ezek technikai információit a számítógépekkel közvetlenül fel lehet dolgozni. Ez indokolja a külső eltéréseket. A kérdések nagy részére ugyanis grafikai jelekkel kell válaszolni, ez nagyon meggyorsít a a számítógépes feldolgozás előkészítését. Itt említem meg, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának izmailovói számítóközpontja új épülettel bővült, ott helyezték el a statisztikai adatokat feldolgozó részleget. — Mindenkit érdekel, hogy az összeíró lapokon milyen kérdések szerepelnek? — Életkor, családi állapot, nemzetiség, anyanyelv, iskolai végzettség... A népszámlálás során pontos képet kapunk a létfenntartás eszközeiről, a népgazdasági ágakról, a társadalmi csoportokról, a termelőfoglalkozásokról. A népszámlálás anyagát felhasználjuk a népgazdasági tervezésben és az állam- igazgatási szervek munkájában, valamint a tudományos kutatásokban. — Hogyan készülnek helyben a népszámlálásra? — A szövetségi köztársaságok minisztertanácsa, a határterületi, a területi, a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai pontosan megjelölték a városok határait, rendbe tették az utcaneveket, a házak, lakások számozását. A városokban és a falvakban ellenőrizték, hogy pontos és teljes-e a lakosság nyilvántartása. Ezt a munkát 1978. január 1-ig kellett elvégezni, mert mindez szükséges az összeírási körzetek kijelöléséhez. Mintegy 750 ezer munkás, kolhoztag, alkalmazott és diák kapott külön felkészítést, ők végzik 1979. január 17-től 24-ig a népszámlálást. V. V. Balassagyarmati járás Óvodák, fanferének épüllek Az elmúlt esztendő a balassagyarmati járásban méltán nevezhető a gyermekintézmények évének. Jelentős beruházásaik között a legtöbb óvodák, iskolai tantermek építése voltBercelen 50 férőhelyes óvodát alakítottak ki, a helybeli szülők nem kis . örömére. Ugyanilyen befogadóképességű új létesítmény került átadásra Szügyön is, amely felváltotta a korábbi nemcsak zsúfolt, de a célnak sem megfelelő szükségóvodát. Ugyanebben a községben épületátalakítással három általános iskolai tantermet létesítettek, javítva ezzel az oktatás körülményeit. Négy általános iskolai tantermet hoztak létre Érsekvadkerten, és ugyanennyit Drégelypalánkon. Utóbbi község legfrissebb büszkesége mégsem ez, hanem az ugyancsak a múlt évben elkészült postaépület, melyben négy kezelőhelyen szolgálják ki az ügyfeleket, örhalomban és Hugyagon, egy-egy ravatalozó építése vált szükségessé. Az idén átadásra kerülő létesítményeken is érződik az előző évi „gyermekprogram”. örhalomban két tanteremmel, Szügyön eggyel bővítik az általános iskolát. Bercelen és Szandán a helybeli pedagógusok körülményeinek javítására egy-egy szolgálati lakás építését fejezik be. Az utóbbi községben, Szügyön és Cser'nát- surányban ravatalozó épül. Ha az idén, a járásban kezdődő beruházásokat vesszük sorra, akkor 1978 az „ivóvíz éve” lehet- Községek sorát érintik a tervezett lépések. Az ellátás módja kétféle. Az egyik, melyet Bércéi és Magyarnán- dór választott, a törpe vízmű építése. Ehhez nem mindenütt találhatók meg a szükséges adottságok a dimbes-dombos Nógrád megyében, így Érsek- vadkertnek, Dejtárnak és Pataknak más lehetőség után kellett nézni. Ezek a települések a Nyugat-nógrádi Regionális Vízműhöz kapcsolódnak, s így jutnak vezetékes ivóvízhez elegendő mennyiségben. Ügy a törpe vízművek kivitelezése, mint a regionális vízműhöz kapcsolódó elosztóhálózat építése ebben az esztendőben elkezdődik. Hírek Jugoszláviából Megkezdődtek a Jugoszláviát északnyugatról délkeleti irányban, az osztrák határtól a bolgár és görög határig átszelő autópálya építési munkálatai. Az új hatsávos, 1200 ki-1 lométerés út nemcsak Jugoszlávia legfontosabb ipari központjait köti össze, hanem a legrövidebb utat is biztosítja Közép- és Délkelet-Európa között.’* 1985-ben az új autópályán, melynek építésére 40 milliárd dinárt irányoztak elő, megindulhat az autók tömege. ★ Nem messze Eszéktől megkezdődött az új dunai közúti híd építése. A híd a Horvát Szocialista Köztársaságot a Vajdaság autonóm területtel köti össze. A mintegy 800 méter hosszúságú híd átadását 1979 végére tervezik. * 1978 augusztusáig a jugoszláv fővárosban befejeződik a repülőtér új utascsarnokának, valamint az új hangároknak a felépítése — az előbbi évente ötmillió utast fogad majd, A munkálatokat a „Trudbenik” belgrádi építővállalat végzi. Az új épület, melynek területe 32 ezer négyzetméter, ötször nar gyobb a jelenleginél. Előtérben a gazdasági feladatok Beszélgetés Salgótarján KlSZ-fiataljainak elmúlt évi munkájáról A mozgalmi évnek még koránt sincs vége, de az elmúlt év tapasztalataival, eredményeivel, gondjaival nagyjából már körvonalazódtak azok a tendenciák, amelyek nagy részében meghatározhatják az akcióév munkájának mérlegét. Márton Józsefet, Salgótarján város KISZ- bizottságának titkárát arra kértük, beszéljen az 1977- es év munkájáról, a KISZ- es tevékenység főbb feladatiról, az eddigi eredményekről. — Ügy gondolom — válaszolta —, hogy KlSZ-szerve- zeteink elmúlt éves tevékenysége nyomán nőtt az ifjúsági szövetség politikai súlya, tekintélye tovább erősödött, elsősorban a fiatalok, de minden dolgozó előtt. A népgazdaság V. ötéves terve nagy feladatokat állít a város üzemei, vállalatai elé. Ezért munkánk alapvető feladata, hogy valamennyi KISZ- tag minden tőle telhetőt megtegyen a gazdasági tervek eredményességéért, a helyi feladatok megvalósításáért. — Ennek egyik formája- lehetősége a munka verseny - mozgalom. — A városban dolgozó KISZ-fiatalok kétharmada részt vesz a versenymozgalomban. Fontos feladatnak tekintjük a velük való törődést. A fejlődés jeleinek tekintjük azokat a védnökségvállalásokat, amelyeket például a síküveggyár fiataljai a szakember-utánpótlás biztosításában, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat a kisterenyei gyár beruházásánál, az ifjúsági és úttörő-váltótábor fejlesztésénél, vagy a sportcentrum építésénél tettek. De említhettem volna példának a hulladék- gyűjtést is: az úttörőkkel közösén körülbelül 1200 tonna hulladékot adtunk el. __ Hogyan sikerült az Ifjúkommunisták az V. ötéves tervért megyei akció a városban? — Ez az akció egy eszköz — módszereink között —, ami hozzásegít ahhoz, hogy munkánkkal segíthessük a gazdasági tervek végrehajtását. Viszont, véleményem szerint a munkaverseny, a társadalmi akciók, a termelési mozgalmak rangját és valódi hasznát az adja meg, hogy azok a munkahelyi, munkaköri kötelességen túl mutatnak. — Kifejtené egy kicsit részletesebben? — Egy példával élve: a nagy munkát végző, de nem a legjobb tudása szerint — és ezt itt aláhúznám — fiatal még akkor se várjon dicséretet, ha a társadalmi munkából aktívan kiveszi a részét. És itt meg kell említenem a munkafegyelem problémáját is, azt, hogy a fiatalok egy részénél még megtalálható a lazaság, a fegyelmezetlenség, a torzító szemlélet. Ez egyben önkritika, hiszen rajtunk is múlik, hogy megakadályozzuk az ügyeskedőket abban, hogy valamennyiünk kárára tevékenykedjenek. Ebben határozottságra és következetességre van szükség. — A gazdasági jellegű vállalásokon túl, milyen fontosabb feladatok voltak még az elmúlt évben? — Ősszel ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Ez fontos tömegpolitikai feladat volt. Ügy érzem, a vetélkedők, a központi és helyi programok eredményesen szolgálták a forradalmi hagyományok felelevenítését, a szocialista életmódra nevelést. Méltóképpen ünnepeltük a KISZ megalakulásának 20. évfordulóját is. Meg kell említeni azonban, hogy a tömegrendezvényekre mozgósításban több KlSZ-alapszer- vezetnél erőteljes javulás szükséges. » — Néhány hónapja indult a politikai képzés. A városi titkár elégedett-e a tapasztalatokkal? — KISZ-tagjaink elenyésző hányadától eltekintve mindenki részt vesz valamilyen képzési formában. Aa elmúlt évekhez - viszonyítva javult az anyagfeldolgozás színvonala, a képzési formák ellenőrzése, hatékonysága. Mindezek ellenére sem kielégítő a titkárképző tanfolyam munkája, melyet irányítási és szervezési gondok akadályoznak. — Még nem ejtettünk szót egy igen fontos területről, a közművelődési és kulturális tevékenységről. Köztudott, az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, szemléletváltozásra van szükség. Történt-e előrelépés? — Szívesen mondom, hogy igen. Az eredményekben jelentős szerepe van a tervszerűbb, irányító, ellenőrző munkának. Viszont probléma,’ hogy nincs a városban igazán fiataloknak való, szeszmentes, táncolásra alkalmas szórakozóhely. — És az ifjúsági klubok? — Közművelődési mun^ kánk fontos színterei, de a tartalmi követelményeknek nem mindenütt tesznek eleget. Szorgalmazzuk, hogy minél több ifjúsági klub jöjjön létre a város területén, különösen a déli részen, ahol sok az ipari üzem. — A honvédelmi nevelő ' munka és a sport milyen szerepet töltött be az elniúlt évben? — Kiemelkedő esemény volt a városi Ifjú Gárda életében a zászlóavató és névadó ünnepség, amely egyben példázta is az ifjúgárdisták munkáját. A tömegsportmozgalom eléggé vegyes érzelmeket váltott ki belőlünk! Hiszen a lehetőségek nem lettek teljesen kihasználva! A jövőben e területen nagyobb társadalmi munkamegosztásra lesz szü leség. Tanka László A kétbodonyj kettő — egy ember. Ha ismeretlenül keresünk valakit, sokat elárul az emberről az, ahogy az útbaigazítók válaszolnak. Bálint János nevét hallva a kétbodo- nyiak arcán nem jelent meg a kelletlenség felhője. Szíves volt a szó, az ő emberüket keresik. Kétbodony a rétsági járásban Kisecsettel, Szentével együtt a Romhányi községi Tanácshoz tartozik. Nyolc tanácstag él a községben, a lakók száma megközelítőleg 840. A nyolc tanácstag egyike Bálint János, aki tagja a községi tanács végi'ehajtó bizottságának is. Azonkívül a Rákóczi Termelőszövetkezet kerületvezetője Kétbodony- ban. Ilyenformán két ember lakozik egyben, a szövetkezeti vezető és a népképviselő. A közigazgatásilag Rom- hányhoz tartozó község pedig már aj. életünket szervező, rendben tartó, nagy tanácsi érhálózat elvékonyodó hajszálerén él, fejlődik, gazdagodik. Az utak rendezettsége, jó állapota, a tiszta udvarok, a derűs homlokú házak csokrai éppen azt mutatják: a hirtelen emelkedő és lankáso- dó dombok között szépen él, s virágzik a község. Bálint János a vadőr-gátőrrel tárgyal, amikor rányitom az ajtót. Azt tartják, a szövetkezet halastavában nyáron valósággal zsizsegnek a halak, horoggal mégsem köny- nyű kifogni őket. És ezeket a dombokat megművelni talán könjnyűZ , .. A népképviselet hajszálerén Kéthodonyi „héttő 99 — 2 Rába—Steiger és Ze- tor I20-as segít megmászni a legnehezebb emelkedőt is. így lehetséges, hogy a fő terményünk a búza, gabona, mustármag — mondja a kerületvezető. Amióta tanács a tanács, Bálint János tagja a testületnek. Huszonnyolc évvel ezelőtt a fiatalok képviseletében választották meg. Akkor 21 éves volt, elismert jó gazda. Mivel kezdte? Kultúrházépí- téssel, 1950-ben. A vert téglákat felrakta a fogatára, és a helyszínre szállította. A példa kellett, aztán már egymással versengve hordták a téglát, idősek és fiatalok. Fel is épült hamar a kultúrház, mai nevén művelődési otthon. Az alja romhányi kőből van. Első ránézésre lakóházak csoportjának véli az ember, de a mai megváltozott művelődési igényeket éppen az osztottságával szolgálhatja. A régi tsz-irodában ülünk, ahová a kedvemért telepedtünk le. A Rákóczi Termelőszövetkezet hét község egyesülését fogja össze, a központ, csakúgy mint a tanácsé, Romhányban van. Bálint János mindkét helyre eljár, ha Romhányba megy. Az‘ egyikbe, a község gondját, a másikba a földművelését viszi. Romhány akkor van messze, ha kétbodo- nyiként sürgető gonöja-baja akad az embernek. S akkor a tanácstagokhoz fordul. A tsz-iroda nagy részében, laknak, s az egyetlen megmaradt helyiségben többnyire nincs senki. Bálint János valószínűleg úgy tartja, az. a jó iroda, ahol nem ülnek naphosszat az emberek. A hajszálér mellett csak járva-kelve, az emberek között intézhetők az ügyek. Előfordul, hogy nem a valóságnak megfelelő az adóbevallás, akkor „jól jön” a belsőség újra felmérésénél a szakmai tudás. Együtt mérnek , a portatulajdonossal, együtt írják az adatokat, együtt szoroznák, s akkor harag sem lehet. Mit tart a tekintélyről ? — Az emberek nagyon érzékenyek. Ha valamit kimondok, állnom kell a szavam. Különben nincs tekintély. Gyakran kérnek teljesíthetetlen, még nem időszerű dolgot is. Akármilyen kényelmetlen, jobb mindjárt nemet mondani. Az ígérgetés olyan teher, amely napról napra súlyosabb, s aztán kiszalad alóla az ember a vakvilágba. Itt született, itt él a „felvégen”, ahogy az idősebbek ma is emlegetik a részt, amelyen a házuk van. Nem kellett megfutamodnia egyszer sem. Kudarcok is érték, s olyankor mindig magában kereste az okot, hol hibázta el? Tanácstagi körzetében megépült az ígért négyszáz méter út, ott mindössze száz méter vár arra, hogy betont terítsenek rá. A község hosszabb Időre orvos nélkül maradt. Félállásban látta el egy orvosnő a betegeket. A helyiek azt mondják, egésznek is beillett, olyan lelkiismeretesen végezte a munkát. Most fiatal diplomás telepedett le a községben, kórházi gyakorlatot szerez és itt él majd Két- bodonyban. Viseíetes télikabát, sál, sötét naarág, csizma. Az ablaknak háttal ül Bálint János, mögötte a bodonyi dombok, felettük a hideg-kék ég. Egy napját sorolja. — Öt órakor keltem. Megborotválkoztam, fél hatkor megnéztem a tsz-istállót. Az éjszaka a viharos szél eltépte a villanyvezetéket, je-, lentettem, hogy mielőbb javítsák meg. Elosztottam a fo- gatosokat Szalóka-pusztára és az erdőre, fáért. Akkor negyed nyolc volt. Otthon megreggeliztem. Nyolckor kimentem gyalog Szalókára, a fogatok rendben voltak. Előtte a pálinkafőzdénket is ellenőriztem, majd bejöttem az irodába, nincs-e üzenet. Az istállóban még akkor sem volt villany, csak később állították helyre a vezetéket. A dohánypajtákat néztem meg ezután, hogy a bedeszkázott. ajtókat nem bontotta-e meg valaki. Délben ebéd, újra az iroda. Amikor maga jött, éppen az egyik fogatosnak mondtam, ne menjen holnap szabadságra,. olajat kell szállítani a községi szociális helyiségekbe. Ember és föld gondja egy az emberben, Kétbodonyban. T. Pataki László Nyolcadik esztendeje, hogy Endrefalván gázcseretelepet alakítottak ki, A gázkészülékkel rendelkezők a szomszéd falvakból, Pilinyböl és Szécsényfelfaluból is ide járnak az üres palackokkal, hogy azokat kicseréljék. A kis telepen 90 palack elhelyezésére van lehetőség, mely — ha pontos a gáz szállítása — általában kielégíti az igényeket. Özv. Serfőző Bertalanná látja el a szolgálatot- Vevői elégedettek, így — képünkön — Zilaj Béla is, aki Szécsényfelfaluból érkezett gázért — kj — NÓGRÁD — 1978. január 13., péntek
