Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

Összeült a LEMP országos értekezlete a munka minősege Barabás János, az MTI tu­dósítója jelenti: Ä Lengyel Egyesült Mun­káspárt második országos ér­tekezlete hétfőn reggel meg­kezdte munkáját. A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresz- szusi termében a 2,7 milliós párttagság küldöttei és a meg­hívott vendégek — a szövet­séges pártok vezetői, a szak- szervezetek, ifjúsági. és társa­dalmi szervezetek, a nemze­ti egységfront kiemelkedő ak­tivistái és a kulturális, tudo­mányos élet vezető, pártonkí- vüli személyiségeinek jelenlé­tében kezdte meg munkáját a I tanácskozás. Az Internacionálé elhangzása után Edward Gie- rek. a LEMP KB első titkára, a konferencia elnöke mondott rövid megfiyitó beszédet. „Kö­zös feladatunk — mondotta —, hogy tárgyilagosan, ered­ményesen és kritikusan érté­keljük az ország szocialista fejlődésének a VII. pártkong­resszuson elfogadott program­ja eddigi teljesítését és meg­határozzuk a következő három év feladatait. A napirend elfogadása után Edward Gierek megkezdte a Politikai Bizottság referátu­mának ismertetését. A Politikai Bizottság beszá­molóját „A munka minőségé­nek és az életkörülmények ja­vításának következetes meg­valósításáról, a párt vezető szerepének további erősítésé­ről és a nemzet erkölcsi-poli­tikai egységének elmélyíté­séről” Edward Gierek, a LEMP KB első titkára ter­jesztette a pártértekezlet elé. Gierek hangsúlyozta, hogy az eltelt két évben ígéretesen megvalósultak a párt hetedik kongresszusának határozatai. A nehéz külső és belső kö­rülmények — a tőkéspiaco­kon jelentkezett recesszió, a cserearányromlás és az egy­mást követően rossz mező- gazdasági évek — ellenére je­lentős eredmények születtek és dinamikusan fejlődött az ország. A referátum több javaslatot tett az életszínvonal további ja vitására. A lakosság ellátásáról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a fő cél a hiányok meg­szüntetése a legfontosabb köz­szükségleti cikkekben. Ennek érdekében idén a költségve­tési tartalékokból terven fe­lül 13 milliárd zlotyval tá­mogatja az állam az iparcik­kek és 10 milliárd zlotyval az élelmiszerek gyártásának fej­lesztését. A referátum állást foglalt a 9. plénumnak a be­ruházásokra vonatkozó hatá­rozata mellett, amely előirá­nyozta a beruházások önkölt­ségének csökkentését, a beru­házások növekedési ütemének visszafogását és az eszközök összpontosítását a kiemelt te­rületekre — az élelmiszer-gaz­daságra, a fogyasztási és ex­portcikkek termelésére és a lakásépítésre. Igen jelentős összegeket szán az állam a mezőgazdaság fejlesztésére. Már folyamatban van a nagy mezőgazdasági feldolgozóüze­mek építése és várható, hogy az egyéni parasztok nyugdíj- rendszerének bevezetése a ter­melés növelésére ösztönzi a parasztságot. Tanácskozik az FKP oxszagos értekezlete Baracs Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: A választások első forduló­jára, március 12-re összponto­sítják erőfeszítésüket a fran­cia kommunisták, a továbbia­kat — a második fordulóra követendő taktikát — az első forduló eredményeitől, az FKP és a szocialista párt ekkor ki­alakuló erőviszonyától teszik függővé- Ez a Francia Kom­munista Párt országos értekez­letén, 3000 küldött által jó­váhagyott választási stratégia lényege. Georges Marchais, a párt főtitkára 'Vezető beszámolójá­ban, 'ariiéiyet "vasárnap a párt­értekezlet jóváhagyott, rámu­tatott, hogy a dolgozók által (óhajtott változáshoz nem elég az a 21 százalékos szavazati arány, amelyet 1973-ban ért el az FKP és amelyre a jelen­legi közvélemény-kutatások sze­rint számíthatna. A párt 1976. évi kongresszusa rámutatott, hogy ha a párt elérné a 25 szá­zalékot, ez jó lenne az ország és a nép számára. Záróbeszé­dében Marchais kijelentette, hogy „a második fordulót az első lezajlása előtt rendezni” azt jelentené, hogy lemonda­nának a jövőért folytatott harcról és a változás lehető­ségéről. A kommunisták az egység hívei, de nem akármi­lyen céllal, A szocialista párt lemondott a közös program újítő' tartalmáról., .ííyeri .kö­rülményé'" között a Változás lehetőségét az biztosíthatja csak, ha a kommunista párt és jelöltjei erőteljes támoga­tásban részesülnek — ez bil­lentheti a mérleg nyelvét a jó irányba. Az FKP országos értekezlete által elfogadott felhívás ar­ra szólít fel, hogv március 12- én adják a kommunista je­löltekre szavazatukat. A választási felhívás em­lékeztet arra, hogy a felsza­badulás után voltak kommu­nista miniszterek a kormány­ban és velük lehetséges volt a nemzeti újjászületés és a társadalmi haladás. Azóta, hogy eltávolították őket, minden rosszabb lett — szögezi le a manifesztum —, miközben va­lamennyi más párt egymást váltogatta a hatalmon, Most arra van szükség, hogy a kommunisták teljes felelőssé­gét Vállaljanak ' Franciaország kormányában, ök a maguk részéről készek rá — szögezi le a dokumentum. ( Interjú a Szaljul—6 lakóival Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Jubileumot ünnepelhet, ked­den a Szaljut—6 két űrhajó­sa, Jurij Romanyenko és Ge- orgij Grecsko: egy hónappal ezelőtt indultak el űrutazá­sukra a Szojuz—26 űrhajón, ahonnan átszálltak űrállomá­sukra. Grecsko egy ízben már eltöltött egy hónapot a világ­űrben, a Szaljut—4 űrállo­máson és tapasztalatait így foglalta össze a moszkvai te­levíziónak adott űrinterjújá­ban: a jelenlegi utazás sok­kal érdekesebb. A tapasztalt űrhajós min­denekelőtt a világűrben tett kirándulást, s az új típusú űr­ruha kipróbálását jelölte meg új elemnek korábbi tapaszta­lataihoz képest. Grecsko szerint a jelenlegi űrutazás bonyolultabb fel­adatokat hozott az űrállomás személyzete számára, azonban körülményeik jobbak, kényel­mesebbek, felszerelésük kor­szerűbb. Romanyenkőt arról faggat­ta a földi irányítóközpontból a riporter, megváltoznak-e szokásai, változott-e ízlése az elmúlt hónapban. A válasz határozott ,;nem” volt, az űr­hajó parancsnoka azt mondot­ta, hogy a rendszeres munka a Földön ‘ is mindkettőjük közös szokása volt — ezt a világűrben is folytatják. Nincs eltérés egyéb szokása­ikban sem, a táplálkozástól a megszokott életrendig. A két űrhajós egyébként a hét végén is sokféle feladatot oldott meg. Vasárnap elvé­gezték a már megszokottá vá­ló orvosi vizsgálatot, a fedél­zeti műszerek és a telemetri- kus berendezések segítségé­vel, a földi irányító központ közreműködésével ellenőriz­ték vérkeringésüket, szívmű­ködésüket — mégpedig mind akkor, amikor nyugodtan pi­hentek, mind pedig akkor, amikor a szobakerékpáron el­végezték az előírt izomfejlesz­tő gyakorlatokat. Hétfőn az űrhajósok már jövendő társaik munkájának megkönnyítésén fáradoztak. Olyan vizsgálatokat végeztek, amelyekkel a jövendő űrhajó­sok 'orientációs és navigációs berendezéseit próbálták ki, illetve amelyek elősegítik az új navigációs műszerek kiala­kítását. A két űrhajós a jelek sze­rint makkegészséges az űr­utazás első hónapjának vé­gén. Brzezinski kijelentése Óhaj és valóság Jurij Kornyilov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója írja: Dr. Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanács­adója az amerikai televízió­nak adott nyilatkozatában a kambodzsai—vietnami hatá­ron történt legutóbbi esemé­nyeket érintve „rendkívül ér­dekesnek” minősítette azo­kat. Vajon mi „érdekeset” fe­dezett fel ezekben az esemé­nyekben dr. Brzezinski? Amint kiderült, a lényeg az — mint ő maga állítja —, hogy a vietnami—kamdobzsai határösszetűzés tulajdonkép­pen a „Kína és a Szovjetunió közötti, közvetett háború első esete”. A kambodzsai—vietnami konfliktus okai ismeretesek — írja Kornyilov, a konflik­tus őszinte aggodalmat kelt mindazokban, akik hosszú időn keresztül figyelemmel kí­sérték Indokína népeinek hősi harcát a felszabadulásért, az imperialista agresszió ellen. Köztudott, hogy a nyugati propaganda állítása, misze­rint Vietnam valamiféle kül­földi tanácsadókat használt fel a konfliktusban, teljesen alaptalan. A konfliktus térségéből ér­kező jelentések mást bizonyí­tanak; nevezetesen azt, hogy Peking mind politikai, mind pedig katonai vonatkozásban támogatja Kambodzsát. Ismeretes, az is, hogy az imperialista erők, miközben szembe helyezkednek az eny­hüléssel, és mindent elkövet­nek a feszültség kiélezésére, önző célokat követve igyekez­nek minden alkalmat kihasz­nálni a kínai és a szovjet nép közötti ellenségeskedés szítá­sára. így történt például ak­kor is, amikor egyesek nyuga­ton — az Egyesült Államok­ban is — pártfogásukba vet­ték azt a hamis pekingi pro­pagandát, amely szerint Kína fölött az „északi veszély” Da- moklesz-kardja függ. így tör­ténik ez most is, amikor bi­zonyos amerikai körök a Szovjetunió és Kína közötti „közvetett háború” koholmá­nyával csupán azt a törekvé­süket demonstrálják, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok to­vábbra se lazuljanak, azok feszültek legyenek, hogy így mérgezzék a nemzetközi lég­kört. A londoni Financial Times szerint Brzezinski „minden reggel, amikor egész Washing­ton még javában alszik, tájé­koztatja az Egyesült Államok elnökét a világban - kialakult helyzetről”. Nem kívánunk találgatásokba bocsátkozni, hogy az elnök más problé­mákkal kapcsolatban miféle tájékoztatót kap Brzezinskitől. egy azonban világos: az ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, amikor „Kína és a Szovjetunió közvetett há­borújáról” fecseg, nyilvánva­lóan azt tünteti fel valóság­nak. amit valóságnak szeretne látni. (MTI) Kongresszus A hét végén Madridban megtartotta X. kongresszusát a Spanyol Kommunista Mun­káspárt. A központi bizottság beszámolóját Enrique Lister, a párt főtitkára ismertette. Vasárnap, a kongresszus utol­só napján megválasztották az új központi bizottságot. Ennek főtitkára ismét Enrique Lister lett. €»* A „konferenciák városában”, leniben megkezdődik a 3ALT-tárgyalások újabb for­dulója. Genfben — és eseten­ként más városokban is — sgyidőben számos tanácskozás folyik. Mégis megállapítható, hogy a világsajtó egyiknek sem tulajdonít olyan jelentő­séget, mint a szovjet—ameri­kai SALT-tárgyalásoknak. E tanácskozásokat nem vé­letlenül folytatja éppen a két kiemelkedően legnagyobb nuk­leáris arzenállal rendelkező hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A téma ugyanis a tömegpusztító fegy­verek korlátozása. A tárgyalások történetének kiemelkedő dátuma 1972 tava­sza. A két nagyhatalom ekkor állapodott meg Moszkvában a tömegpusztító fegyverek szám­beli korlátozásáról. Az élet Cl g-eiill nyitány Üdím&J® távirat Gustav Húsúknak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban kö­szöntötte Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét 65. születésnapja alkalmából. (MTI) Waldheim Eeevittcl tárgyalt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára törökországi látogatása során hivatalában felkereste Ecevit elnököt. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár vasárnap, röviddel An­karában történt megérkezése után megkezdte tárgyalásait Bülent Ecevit kormányfővel és Gunduz Okcun külügymi­niszterrel. Este az új török miniszterelnök vacsorát adott az ENSZ-főtitkár tiszteletére, és azon mindketten pohárkö­szöntőket mondtak. A tárgya­lások és a pohárköszöntő lé­nyege abban foglalható ösz- sze, hogy mind Ecevit, mind pedig Okcun kijelentette: az új török kormány a ciprusi kérdés megoldását „egy szu­verén, független, el nem kö­telezett és föderatív ciprusi állam” létrehozásának kere­tein belül képzeli el. Ami pe­dig a Görögországgal fennálló vitás kérdéseket illeti, az ankarai kormány nagyobb lendületet kíván vinni az azok rendezésére irányuló lé­pésekbe. Az ENSZ főtitkára a maga részéről közölte, hogy a ciprusi kérdés rendezésének módjait és a szigetország tö­rök és görög közössége közöt­ti tárgyalások felújításának lehetőségeit kívánja tanul­mányozni. Ecevitnek a cipriusd ren­dezéssel kapcsolatos elképze­léseiben a hangsúly „egy fö­deratív állam” létrehozásán van, ami örökérvényűvé ten­né a sziget kettéosztottságát. — Ezt a megoldást a ciprusi kormány eddig is elutasította és ezután sem fogadja el — jelentette ki vasárnap Nico­siában Kiprianu ciprusi el­nök. A ciprusi görög mene­kültek nicosiai értekezletén elhangzott beszédében Kipria­nu hangsúlyozta: a sziget kettéosztása nemcsak romba döntené a Ciprusi Köztársasá­got, hanem ezen messze túl­menő következményekkel is járna. Az elnök visszautasí­totta azt a török javaslatot is, hogy a szigetország két közössége közötti, egyelőre szünetelő tárgyalásokba kap­csolódjék bele Törökország és Görögország is. A kétszázezer görög mene­kült képviseletében a konfe­rencián részt vett ezer kül­dött határozatban utasított el minden olyan megoldást, mely örökössé tenné a szigetország északi részének török meg­szállását és a sziget kettéoez- tottságát. „Minden erőnkkel küzdefti fogunk egy oiyáft rendezésért, mely biztosítja a menekültek visszatérését ott­honukba” — hangoztatja a határozat. A határozat fel­hívja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy segítsék elő egy olyon ciprusi megoldás megvalósulását, amely a tö­rök csapatok kivonását és a menekültek otthonukba való visszatérést előíró ENSZ-ha- tározatokon alapul. (MTI) Mi szerepel napirenden Jeruzsálemben ? NÓGRÁD - 19/8. január 10., kedd azonban megy tovább, a tu­domány szüntelenül fejlődik- így nem meglepő, ha hama- Fosar világossá vált, hogy a moszkvai megállapodás már nem felel meg a gyorsan vál­tozó körülmények minden kö­vetelményének. A legérzékletesebb példa er­re az, hogy 1972 után megszü­lettek az úgynevezett „fürtös rakéták”. Ezek lényege, hogy egy hordozó segítségével — különböző célpontokra be­irányított — több nukleáris robbanófej lőhető ki. Ez a haditechnikai fejlemény ön­magában is új megállapodást tett szükségessé. A nemzetközi enyhülés — és ezen belül a szovjet—ame­rikai viszony alakulása — le­hetővé is tette az új tanács­kozást, amelyre 1974. novem­berében Vlagyivosztokban ke­rült sor. Az új egyezmény már nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi szempontokat is figyelembe vett és az új fej­lemények fényében szabott korlátokat. A Fehér Házban történt őr­ségváltás után Washington új magatartása éppen a kulcsfon­tosságú vlagyivosztoki elveket vonta kétségbe. Ez volt az oka annak, hogy egy ideig aggasz­tóan megtorpantak, sőt szüne­teltek a SALT-tárgyalások A tét nagysága és a nemzetközi realitások ereje azonban meg­fontolásra késztette az ameri­kai vezetést és — mint Paul Warnke, a Genfben tárgyaló amerikai delegáció vezetője most hangoztatta —, „az el­múlt negyedévben lényeges ha­ladás mutatkozott és a jelenle­gi ütem tartása esetén végle­gesen kialakulhat az új meg­állapodás.” A „jelenlegi ütem tartásához” konstruktív megközelítésre van szükség- Az idő eddig is be­bizonyította, hogy szovjet rész­ről ez a feltétel eleve adott. Harmat Endre Egyiptom tájékoztatta az Egyesült Államokat — mint a január 16-án • Jeruzsálemben összeülő Politikai Bizottság tel­jes jogú tagját — a tanács­kozás napirendjére vonatkozó javaslatáról. A kairói Al-Ah- ram szerint Egyiptom a kö­vetkező napirendi pontokat javasolja: — az izraeli csapatok teljes visszavonulása: Egyiptomot illetően a nemzetközi határo­kig, a többi érintett arab or­szágot — Szíriát és Jordániát — illetően az 1967-es vona­lakig; — a palesztin probléma rendezése minden tekintetben (a palesztin nép önrendelke­zéshez és államalapításhoz való joga); — a béke előkészítése az Izraeli visszavonulást követő­en. A félhivatalos napilap sze­rint Izrael a következő napi­rendi pontokat javasolta: — izraeli telepek létesítése a megszállt területeken; — békeszerződés kötése az arab államokkal; — az arab palesztinok és a menekültek problémája. A kairói újság arról is be­számolt, hogy a tárgyalásokon résztvevő egyiptomi küldött­ség vasárnap Eszmat Abdel Megid elnökletével kétórás ülésen tárgyalta meg a Jeru­zsálemben megvitatásra kerülő témákat. A Kairóban szerdán össze­ülő egyiptomi—izraeli ■ katonai bizottság munkájával kap­csolatban az Al-Ahram egy egyiptomi katonai szóvivőre hivatkozva azt írta^ hogy az ülés első számú napirendi pontja a megszállt arab te­rületeken létesített izraeli te­lepülések kérdése lesz. Hétfőn Egyiptomba érkezett Mohamed Reza Pahlavi iráni sah, aki nem sokkal érkezése után megkezdte tárgyalásait Anvar Szadat elnökkel. Az egyiptomi—iráni tár­gyalásokkal — a dél-egyiptomi Asszuánban — folytatódott az az intenzív eszmecsere, ame­lyet Egyiptom különböző or­szágokkal folytat kezdemé­nyezésének támogatása érde­kében. Szadat elnök szudáni útja alkalmával. Khartoumban azt közölte, hogy a január 16-án Jeruzsálemben kezdődő egyiptomi—izraeli—amerikai külügyminiszteri tárgyalások célja egy nyilatkozat kibo­csátása „a békerendezés alap- elveiről”. Szadat kifejezte azt a reményét, hogy a nyilatkozat arra indít majd más arab ál­lamokat, hogy csatlakozzanak az Egyiptom által, követett vonalhoz. Szadat leszögezte, hogy Izraelnek fel kell hagy­nia a telepek létrehozásával a megszállt területeken és „meg kell változtatnia régi kon­cepcióját.”, különben Egyiptom „válaszlépéseket tesz”. Az egyiptomi—iráni tárgya! ásóéi politikai és gazdasági két» désekről folynak. (MTÜ

Next

/
Thumbnails
Contents