Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

Téli receptek KOCSONYA 75 dkg sertésbordát 2 fel­szeletelt hagymával, 2 babért levéllel, 1 kávéskanál szeg­fűborssal, 1/2 csésze borecet­tel, 1 csésze fehérborral, 7,5 dl vízzel felfőzzük, Sózzuk és kb 1 órán át közepes lángon főni hagyjuk. Majd kivesszük a húst és lehűtjük. 9 levél zselatint hideg vízben felfor­ralunk. A zselatint lecsöpög- tetjük, majd a húslevesbe tesszük. A húst megtisztítjuk a kövér részétől, 4 tányérra elosztjuk. 1 feldarabolt ke­ménytojással és 4 ecetes ubor­kával díszítjük. Majd a zse­lét ráöntjük. 1—2 órára a hű­tőszekrénybe tesszük, kenyér­rel fogyasztjuk. .SZALONNALEVES” 25 gr füstölt szalonnát csí­kokra vágunk és 2 kockára vágott vöröshagymával együtt 2 evőkanál vajban megpirít­juk. Majd 1 gerezd fokhagy­mával, 2 db sárgarépával és 1/2 csomó zellerrel kb 1 per­cig pároljuk. 3/4 liter tyúkle­vessel feleresztjük, kelbimbó­val, 1 csésze borsóval, 1/2 do­boz paradicsommal további 15 percig főzzük. 10 dkg ap­róra vágott spagettival, ba­zsalikommal, borssal, fokhagy­mareszelékkel 10 percig főz­zük. TEJFELES SEHTÉSNYAK 60 dkg sertésnyakat fo­lyóvíz alatt megmossuk és kis csíkokra vágjuk. 5 kis hagymát kockára vágunk, 1 csemegeuborkát meghámo­zunk, félbevá.ziuk, a mag­házát eltávolítjuk, és dara­bokra vágjuk. 5 dkg olajat serpenyőben felforrósítunk, a sertéshúst ebben barnára süt­jük és kivesszük. A hagymát zsíron aranysárgára pirítjuk, sóval, borssal ízesítjük. Az uborkát rövid ideig ezzel együtt pároljuk. 8 dl húsle­vessel felöntjük. 10 percig fedő alatt párolni hagyjuk. Majd a 8 dl vörösbort és 2— 3 evőkanál ketchupöt adunk hozzá. Tejfelben a húst fel­melegítjük, és apróra vágott kaprot szórunk rá. BL'RGrONY ÁFÁNK 1 kg nyers burgonyát lehá­mozunk és lereszelünk, majd 2 tojással és 2,5 dkg liszttel összekevertük. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük, esetleg egy kevés reszelt vö­röshagymát keverünk hozzá. Bő zsiradékban (olaj, sertés­zsír) lapos serpenyőbe 2 evő­kanálnyi masszát teszünk, le­lapítjuk és mindkét oldalán aranybarnára sütjük. A fán­kokat előmelegített tálra tesszük egymás mellé. Hozzá almakompótot fogyasztunk. CSILáQ—OTTHON Oífozk&djiink rétegesen! Ma már általánosan elfo­gadott forma: a réteges öl­tözködés. Lényege: a több rétegű ruházatból a hőmér­séklet változása szerint egyes darabok levehetők, majd új­ból felvehetők. Ez a korszerű öltözködési mód. Egészségünk megtartása érdekében télen különösen fontos, hogy réte­gesen öltözködjünk, mert ez­zel megakadályozhatjuk, hogy a test felhevüljön és utána a gyors lehűlés megfázást okoz­zon. Hidegben természetesen jobban felöltözünk, így véde­kezünk az időjárás viszon­tagságai ellen, de gondolnunk kell arra is, hogy a kinti hi­deg és a fűtött szoba között nagy a hőmérséklet-különb­ség, ezért nem elég, ha csak a felső kabátot vesszük le, ha­nem még egy réteg ruhada­rabot is (melegebb mellényt, vastagabb pulóvert stb) aján­latos levenni. Milyen ruha­darabokat vegyünk magunkra a januári hidegben? Egy hosszú ujjú blúzra vagy vé­kony pulóverre vegyünk fel melegebb * kötött kardigánt, vagy mellényt, amelyet köny- nyen le-, illetve felvehetünk. Változékony időjárásban jó szolgálatot tesz az átmeneti kabátba begombolható vateli- nos, vagy szőrme-, műszőrme­bélés. A réteges öltözködés szabá­lyai nemcsak a felsőtestre, ha­nem az alsótestre is vonat­koznak. Helytelen szokás, ha a nők fűtött szobában vagy munkahelyen harisnyanad­rágban és hosszúnadrágban vannak. Az egybeszabott ru­hadarabok kellemetlenül és szükségtelenül melegítik az alsótestet, tehát szükséges egy réteg levétele. Helyette vegyünk fel könnyű szoknyát vagy köpenyt. Ugyanilyen helytelen szo­kás az is, ha fűtött helyiség­ben csizmában, vagy meleg cipőben vagyunk. Nemcsak azért, mert a láb beleizzad a kinti hidegbe való lábbelibe, hanem azért is, mert a lábak túlzott melege rontja a köz­érzetünket is. Ha ismét ki­megyünk a hidegbe, a meg­izzadt lábtól kissé nedves lábbeliben könnyebben meg­fagy a lábunk. A fehérneműről: télidőben ne viseljünk nyári évszakra való lenge holmikat, hanem vegyünk fel olyan fehérne­műt, amely megvéd a hideg­tői, megóvja egészségünket. Vannak a melegebb fehérne­műkben is csinos, ízléses da­rabok, amelyek megfelelnek esztétikai igényeinknek. A fiatalokat sokszor látni télidőben sapka nélkül. Ez nagyon helytelen és veszedel­mes „divat”. A korai hajhul­lás oka legtöbb esetben a fej bőrének megfázása. De más káros egészségügyi következ­ményei is lehetnek A szülő feladata, hogy gyermekét ezen a téren is felvilágosítsa, a helyes öltözködési módra nevelje. Általános egészség- ügyi szabály: Ha + 10 fok alá csökken a hőmérséklet, vagy esik az eső, a hó, ne járjunk fedetlen fejjel az utcán. Fontos kiegészítő ruhadarab a sál. Télen ne viseljünk se­lyemsálat, hanem az évszak­nak megfelelő meleg holmit vegyünk fel. Hideg időben vi­seljünk bélelt kesztyűt, amely ne legyen szűk, hogy ne gátolja a vérkeringést. És mielőtt ki­megyünk a hideg levegőre, ne felejtsük el arcbőrünket is „felöltöztetni”, kenjük be félzsíros hidratáló arckrém­mel. f. k. Kis fekete ruhák Mindenkor, mindenfajta tár­sadalmi össze­jövetelre alkal­mas öltözék a „kis fekete ruha”. Ha ezt vesszük fel, nem leszünk túlöltözöttek, de szerénytelennek sem bélyegezhe­tik viselőiket. Az alapanyag tekin­tetében elég sok variációt ajánl­hatunk. A jersey — nem túl vastag — könnyű szövet, bársony. gyapjú és selyem zsor­zsett mind-meg­annyi nemes, ele­gáns anyag. Raj­zainkon látható ötféle megoldás­sal igyekeztünk a különböző korú és testalkatú nők­nek tanácsot ad­ni. 1. Bevarrott ujjú, derékban elvágott, gouvré ruha. Kisalakú „V” kivágásé ba, könnyű fehér zsorzsett vagy csipkegallért képze Mese egy kisfiúról Hol volt, hol nem volt, fiúnak. Még meg Is vádolta volt egyszer egy kisfiú. Mint a papát, hogy nem szereti minden kisgyerek, ő is ahhoz eléggé egyszem csemetéjüket, ragaszkodott jobban, aki etet- mert nemegyszer hajthatatla- te, fürdette, akinek arcát nul megtagadja a kívánságát, gyakrabban látta, az édes- Ugyan, ugyan — mondogat- anyjához. A mama rajongott ta —, majd, ha nagyobb lesz, a kisfiáért, nem is tudott tő- ráérsz nevelni, most még le semmit megtagadni. Azzal olyan kis ártatlan, hadd le­kezdődött, hogy olyan dolgo- gyen meg a kívánsága. A kát is a kezébe adott, ame- kisfiú nem is nagyon kedvel- lyek nem valók gyereknek. S te a papát ezért a kérlelhe- mivel bajt csinált vele, más- tétlenségéért. Sokszor mond- kor már nem engedett a ki- ta: „téged nem szeretlek!” S vánságának. A kisfiú persze a mamához bújt ilyenkor- nem értette, miért lehetett elő- Telt-múlt az idő, a gyer- ször, s másodszotrra miért ta- mek egyre csintalanabb lett. gadta meg tőle a mama. Nem Pokollá tette a mama életét értette, hát üvöltött és köve- De érdekes módon, ha a pa- telődzött s földhöz csapta ma- pa otthon volt, megszelídült, gát dühében. kezesbárányként viselkedett A papa egy rosszalló tekinte- Később, ahogy növekedett, te, csendes szava elég volt, a mama szelíd szeretettel hogy megjuhászodjon. Nem minden csínyt elnézett a kis- így a mamánál. Ha kettesben maradtak, a kisfiú mindent megengedett magának. A ma­ma tehetetlenségében folyton mérgelődött, pörölt, s bizony gyakran elnáspángolta a kis­fiút A papának nem volt szüksége ilyen eszközökre, az ő szavára adott a gyerek. S fokozatosan átbillent a mér­leg nyelve. Most már a papát kedvelte jobban a kisfiú, hisz ő nem pörölt vele állandóan, nem ütötte. Neki engedelmes­kedni sem esett nehezére, hisz megszokta következetes­ségét apró korától kezdve. Hol volt, hol nem volt... Így járt egy mama, aki túl­zottan nagy szeretettel csün­gött a kisfián, és ezért nem tudott eléggé okosan visel­kedni. (ál) szoknyás 4. Gyöngyözött, vagy hím­zett a nyak körül, masnira kötött pánt a ruhán. Vállrész- íünk, amely °aíóí*" elől " közé- szel szabott, amelyből enyhén pen színes, vagy fekete bár- húzott bőség indul ki. A ki- sony masni látszik ki. vágás és a masni elhelyezése 2. Rövidített derekú, bel- féloldalas_ soszegos ruha, amely derek felett rakásokat képez. 5. Nem mindenki szereti a 3. Fehér betéttel díszített hosszú ujjú ruhát. Kis japán fekete ruha, amely elől az ujjakkal megoldott a derék A a Kismama és kisbaba A csecsemő fejlődésének igen fontos feltétele a friss levegő. Pedig a kezdő kisma­mák olykor még attól is óv­ni szeretnék a babát, annyira féltik. Négy-öthetes korában még a téli időszakban is meg­kezdhetjük a friss levegőhöz váló Szoktatást. Elélnte — jöl felöltöztetve — csupán a nyi­tott ablaknál, szélvédett er­kélyen 5 percig, a továbbiak­ban fél órára emelhetjük a levegőtztetés időtartamát. Az­tán pedig meleg holmiban, szőrmezsákban, a mélykocsi­ban sétáltassuk pormentes, tiszta levegőn. Gyakran áll tehetetlenül a kismama, amikor a csecsemő szinte minden ok nélkül, tor- kaszakadtából és dühödten sír, s úgy tűnik, a legjobb akarattal sem tudja a picit megnyugtatni, lecsendesíteni. Egy svájci gyermekprofesz- szor ilyen esetben a követke­ző egyszerű módszert javasol­ja. Fújjunk könnyedén a kis bőgőmasina arcocskájába. Ez a csekélyke légáramlás elég ahhoz, hogy a görcsös sírást megállítsa. A magyarázata ennek a csillapító hatásnak: a váratlan levegőfuvallat, tu­dat alatt emlékezteti a cse­csemőt a születés kellemes, felszabadító pillanatára, ami­kor a gyermek a világra jött. WUrétigtartősMás Képünkön: a „tartósított” virág szépen mutat. Mindenki számára örömet okoz — különösen télen — a gyönyörű, melegházban nevelt vágott virág. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig gyönyörködhetünk a nem ol­csó ajándékban. Több tényezőtől függ, hogy mennyi ideig marad meg a virág a vázában Függ attól, hogy milyen nyitottsági álla­potban vágják le a tövéről. Az sem mindegy, Jiogy fnilyen napszakban szedik le, bar a szakemberek véleménye eb­ben a kérdésben eltérő. Egye­sek szerint a reggeli órák a legalkalmasabbak a virág­szedésre, mivel a virágok ek­kor még nedvdúsabbak. Má­sok véleménye az, hogy a kora délutáni idő a legked­vezőbb, mert ekkor a leggaz­dagabbak tápanyagokban a virágok. A virágok a tövükről le­vágva is folytatják élettevé­kenységüket, de ennek során a tartaléktápanyagaikra van­nak utalva. Mint minden olyan természetes életfolya­matnak, amit az anyagcsere befolyásol, az elvirágzás gyor­sasága is — a fajta tulajdonsá­gain kívül — a légzés erősségé­től, a hőmérséklettől, a tar­taléktápanyagok mennyisé­gétől és a párolgás mértéké­től függ. Az elvirágzás tehát természetes elöregedési folya­mat, amelynek során először elfogynak a tartalék szénhid­rátok, majd a fehérjék le­bontása is megindul, ez már a virág pusztulását okozza. Elégtelen vízellátás vagy fokozott párolgás esetén a természetes elvirágzás helyett lankadnak, hervadnak a vi­rágok. Alapszabály, hogy a virágok nem kerülhetnek hu­zatba és közvetlen napfény­re, mert mindkettő erős pá­rologtatást idéz elő, és a szá­ruk felszívó ereje képtelen az eltávozó nagy mennyiségű vizet pótolni. Hátrányos a gyorsan áramló és száraz le­vegő, ami a fűtőfelületek' kö­zelében gyakori. Ha ilyen kö­rülmények között a virágok meglankadnak, a virágszálak metszlapjuk felújítása után kézmeleg vízbe süllyesztve és a vigárfejeket nedves selyem­papírral leborítva, rendsze­rint felfrissíthetők. Valahányszor újra vízbe kerülnek a virágok, meg kell ismételni metszlapjuk felújí­tását, azaz kis darabot levá­gunk száruk aljából. Minél ferdébben vágunk, annál na­gyobb a szállító edénynyalá­bok átmetszett felülete, na­gyobb tehát a vízfelvevő fe­lület. Ez még tovább növel­hető a szár altnak néhány centiméteres hosszanti fel­hasításával. A virár vásárlása és az ajánd Mr ótada-a közötti idő­ben pedig cí’szerű jégszek­rényben elhelyezni a virágot, mert az alacsony hőmírséklet csökkenti az anyagcserét, te­hát tovább „él” a virágunk. Lényegében ezt a módszert alkalmazzák nagyüzemben a virágtá rházakban. öv alatt 8 belső szegővel sza- felett belső szegős ruha. bott és kb. a csípő magassá- zsebek alatt indulnak ki gában nyílik ki és enyhe bő- puha rakások, amelyek elég séget ad a szoknyának. Csi- sok bőséget adnak a ruhá- nos, ha zsebek is vannak a nak. Ezért könnyű, jó esésű ruhán. anyagból ajánljuk a modellt. Az embert írott és íratlan szabályok kötelezik a kultu­rált viselkedésre nemcsak munkahelyen, otthon, ha­nem az utcán is. A magatar­tás beszédesen elmond min­dent bárkiről, talán többet is, mint azt egyesek szeretnék. Tartsunk tükröt a fiatalok­nak és az idősebbeknek is néhány negatív példán ke­resztül, vajon ki ismer a tü­körben magára? A helytelen magatartáson sohasem késő változtatni. A fiatalok körében „divat” lett utcán, járműveken han­gosan beszélni. A hangos be­széd idegesítő, nem is be­szélve arról, hogy a környe­zetben levők kénytelenek tu­domásul venni, meghallgatni olyan dolgokat, amelyek nem tartoznak rájuk. Ennek a ma­gatartásnak súlyosabb formá­ja, ha drasztikus szavakat mondanak egymásnak a fia­talok, jól tudva, hogy a „hall­gatóságot” megbotránkoztat­ják. Sőt. Még jót derülnek is ezen a „heccen”. Egy bizo­Kulturált viselkedés az utcán idősebbekre is. akik különbö­ző anyagból készült vásárlási „szatyrokkal” veszélyeztetik nyos. Nem dicséri ezeket a lő, csókolódzó fiatal párokat, az utcán közlekedő vagy jár- fiatalokat az ilyen magatar- Elfeledkezve a világról és műveken utazó nők haris- tás. arról, hogy két ember sze- nyáinak épségét. Sőt, sérülést Az utcán történő hangos reime, összetartozásának sze- is okozhat a lábakon. rádiózás sem állít ki jó bi- relmi megnyilvánulása nem Nem tartozik a népszerű zonyítványt a rádiózóról. Eb- tartozik az utcán levő idegen feladatok közé arra figyelmez- ben a magatartásban vala- emberekre. Tévedés ne essék! tetni az idősebb (és a fiata- hogy az van: nem érdekel Senki sem irigyli a fiatalok labb) férfiakat — ne köpköd- senki és semmi, csak én érez- boldogságát, szerelmét, de ne jenek az utcán. Visszataszító látvány. Arra nem is térek ki. mennyire egészségtelen. zem jól magam. Itt az érték- vigyék az utcára, a nyilvá méréssel van valami baj... nosság elé azokat az érzelme Vagy csak tapintatlanság az két, amely két ember szóró- Szívem szerint mindenkit oka? A kulturált magatartás san vett magánügye. És le- megbüntetnék, aki az utcán arra kötelez: ne zavarjuk má- gyünk teljesen őszinték — a köpköd! Használjunk erre a sok nyugalmát — még zené- nyilvánosság sem kíváncsi az célra papírzsebkendőt. • vei sem. ilyen látványra. Minden korosztályba tar-’ A kulturált magatartás, de A fiatalok kezében sokszor tozó nőre és férfira vonatko- a jóérzés is arra kötelez, ha van sporttáska, vagy vállra zik: ne szemeteljünk az ut- a járművekre felszállunk, az akasztható divatos „szerelés”, cán! Necsak az otthonunk: ne „erőviszonyok sorrendje- amiben sok minden elfér. Ha tisztaságát védjük, hanem az ben” történjék, vagyis ne a az utcán közlekedünk ezek- utcák, terek, sétányok tiszta­legerősebb törjön magának kel a holmikkal, ügyeljünk ságát is, mert azok is tágabb utat, hanem udvariasan en- arra, nehogy valakit akaratla- értelemben gedjük előre a gyermekeket, bm! megüssünk a sporttáská­éi gyerekkel felszállókat, az val. Ugyanez vonatkozik az idősebbeket. Napjainkban gyakran Iá- [ ' ” ” 1 tunk az utcán egymást átöle- | NÓGRkD — 1973. január 8., vasárnap J.J. környezetünk. vett otthonunk, f. k. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents