Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

A Műszaki Üvegipari Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében sajátos kezdeményezést valósítottak meg. Az üzemben dolgozó anyák kérésére bevezették a rugalmas munkakezdést, így a gyerekekre fordítható idő a legjobb célszerűséggel használható fel. A

munkaidő kezdetét szabadon választhatják meg. A képen látható Magdus Antalné és Pozsgai Attiláné üvegvágók is e kedvezményben részesültek, amely példaként állhat hasonló helyzetű üzemek előtt — kép: Kulcsár —

Címkével vagy nélküle

Hogyan függ össze a kenyér minősége a nyomdai kapacitással? Tulajdonképpen sehogy, ám, ha jól utánagondolunk, kiderül, bizony, hogy a kérdés korántsem indokolatlan.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint évente 650—700 millió egy- és kétkilós kenyeret sütnek hazánkban. Minden egyes kenyérhez nyomdai termék társul, egy cédulácska, amelygp feltüntetik a gyártás helyét, idejét, a kenyér fajtáját, a szabványszámot. Ahány kenyér, annyi cédula, illetve több, mondják: rengeteg megy pocsékba. Egy szó mint száz: költséges mulatság ez, évente milliókba kerül'. Ismerve a honi nyomdák kapacitását, felvetődhet a kérdés: vajon mi szükség van ilyesmivel is terhelni őket? (A sütőipar nyolchónapos előrendeléssel kapja meg a kért céduláit.)

Ám túl ezen, sokkal elgondolkoztatóbb, hogy évente sok tízezer munkaórát emészt fel a kenyerek cédulázása, mivel ezt a műveletet nehéz gépesíteni.

A cédulázás me*ett kardoskodók azt állítják, hogy a kenyérre ragasztott csöppnyi védjegy a vevők érdekét szolgálja. Tetszetős érv, csupán azt hagyja figyelmen kívül, hogy legalább olyan fontos volna a cédula a csaknem húsz forintos mákostekercsen, a fonott- és a kakaós kalácson. Hogy azokon

•aBBBaaaaBiaBaaBBaaaaaBaBaaBflBBBBSBiaBBBsaBBBBaBaaaB»aaBaiBaiaaB«i

mégsincs? Hja, kérem, azokra nem kell. Miért? Egyszerű a válasz: azokra nem szokás címkét biggyeszteni. A kenyérre igen. Akkor is, ha történetesen a kétkilós veknit négyfelé vágják a boltban, s cédulás darab legfeljebb egy vevőnek jut a négyből. A kenyérre akkor is kell cédula, ha valamely panaszról egyetlen perc alatt kideríthető, hová címezzék! S még akkor is, ha csütörtök déltől kezdve valótlanságot állít a cédulácska.

Ez utóbbi megjegyzés magyarázatra szorul. Nos, tessék. Szombaton általában kétszer annyi kenyér kerül az üzletekbe, mint egyébként szokásos, s ráadásul a boltok jóval hamarabb bezárnak, mint a hét többi napján. Azért, hogy zavartalan legyen az ellátás, már csütörtökön déltől elkezdik gyártani a „szombati” kenyeret — természetesen szombati cédulával. Naponta emberek százainak ad tehát fölösleges munkát ez az indokolatlan előírás, olyan körülmények között, amikor mindenütt, a sütőiparban is krónikus munkaerőhiány nehezíti a termelést.

Székesfehérvár és Kaposvár kenyérgyárából — ideiglenes engedéllyel — száműzték e babramúnkát. És csodák csodája: nincs reklamáció. Miért is lenne, amikor javult a kenyér minősége azóta, hogy a szakembereket nem terhelik fölösleges teendőkkel.

F. Gy.

PALÓC fÖWÖN

Merhető világ

J. NÉNI a minap ment nyugdíjba az egyik salgótarjáni vállalattól, s máris levelet kapott, amelyben szeretettel meghívják üzemlátogatásra. nyugdíjas-találkozóra. Majd harminc éven át varrta a rühákat, cérnát talán any- nyit elhasznált, amennyivel sűrű hálót szőhetne a föld köré. A találkozóra mégis úgy készül, mint a miniszterhez.

Nézem a díszes-mázos vá- zácskát, s benne a pergamen utánzatú tekercset, raitaszáz- nyi aláírással, kódexírást utánzó betűkkel — ezeket kapta, amikor nyugdíjba ment. Kapott még szép gyűrűt is. Azt a kredenc üvég- ablaka mögé tette, örül neki nagyon, de a vázácska — népi cserép —, benne a pergamennel a szobába, a főhelyre került. A kis díszkosárral, s a pár szál piros műrózsával együtt. A főhelyre, a gazdagon csiszolt ólomkris- tályvázák és kelyhek közé. Mert ezt a munkatársaitól kapta, mert ezeknek története van. mert harminc év ösz- szefolyó emlékszála tekeredik rájuk, mint spulnira a cérna. Mert ezek emlékeztetnek, és mert bennük emlékeznek a munkatársak is J. nénire. És mert ezek a kis tárgyak az élet mezsgyéjén kerülnek a kezünkbe, s onnan aztán magunkkal visszük őket mindvégig.

Gondoltunk, gondolunk-e arra, amikor öreg barátainkat, mestereinket búcsúztatjuk. és a közösen vásárolt emléktárgyakat átadjuk nekik — mi lesz velük? Hogyan él majd ezután együtt az ember és a tárgy? Azt gondolom: az ember, és a

munkahely becsülete is any- nyi, amennyit ezek az új dolgok a régen megbecsültek között kivívni tudnak maguknak. Búcsúzni sohasem könnyű, mégis többféleképpen lehet. Keserű szájjal elmenni, sértetten távozni, összerándult lélekkel kimenni utoljára egy kapun — olyan érzés talán, mint amikor hirtelen vakság, bénaság sújt le ránk, s elveszítjük a világ nagyobbik felét. Bármekkora is a világ, s bármilyen kicsi is egy műhely, vagy iroda — az ember számára mégis a munkája, munkahelye a mérhetetlenül nagy. Csupáncsak azért, mert ott, s abban éli le élete javát. J. néni — maradjon ő és vállalata is névtelen, sok öregre, sok vállalatra illik a történet — szépen búcsúzott, szépen is búcsúztatták. S lám, nem felejtették el meghívni a soron következő találkozóra. Elköszönt mindenkitől. Az egyik irodában, akaratán kívül, még feltűnést is keltett megjelenésével: — Jaj, de aranyos tetszik lenni! Tőlünk nem szoktak elköszönni... így az irodaiak. Vagyis hát a távozón is múlik milyen a búcsú.

Lehet így is. És lehet — ma már rendeletek egyengetik az utat a kölcsönös szándék előtt — egy-két-három évre elhalasztani a búcsúzást.

Ha a nyugdíjas kedve, a vállalat érdeke kívánja, engedi.

J. néni mutatja a levelet, amelyben az áll, hogy ha a kedves nyugdíjas egészségi állapota, az- időjárás engedi, jöjjön el a találkozóra... S ha mégsem találkoznánk — szól a levél — akkor boldog új esztendőt kívánunk! Lehet így is. Aki ezt a levelet írta. egészen biztos, nem a levelezők mintakönyvéből másolta ki a sorokat. Ismeri az öregeket. íme a fonál, amelynek vonalát követve nyugdíjas és vállalat megtalálják egymást akármilyen sokat változik is a világ, az élet. a technika körülöttünk. J. néni erre az alkalomra új ruhát varrt magának.

— De hiszen csak most jött el — akarom mondani, aztán meggondolom, hallgatok. A nyugdíjasság olyan állapot, amelyet áz érintett érez igazán, de amelyet megérteni — mindannyiunk kötelessége.. Egy-két hete még a szalagnál dolgozott, s most úgy készül látogatóba, mint egy régen látott nagyon kedves és nagyon közeli rokonhoz. Gondolunk erre is, amikor meghívjuk őket? Nem lehet formális a meghívás, mert akkor ahhoz a nyájas rokonhoz leszünk hasonlók, aki vendégül hív, de alig várja, hogy újra kívül legvünk az ajtaján. Aki mást akar, nem velünk találkozni.

Páaz'ói népi ellenőrük vixagálatn nyomán

fi féri nincs, ami wen ?

Nincs minden rendben az általános iskolában. — Ezt be, a nyilvántartásokat nem állapították meg a népi ellenőrök a pásztói járásban, kellően vezetik, amikor az oktatási intézmények taneszköz-ellátottságát, Néhány kiegészítés, az is- tárolását; a diák élelmezési helyzet; a szülői munkakö- kólái könyvtárak említett zösség tevékenységét vizsgálták. , problémáihoz: a könyválloSzalkai Jenő vezetésével tizenhét népi ellenőr csak- mány és a könyvtár munkája nem három hónapig gyűjtötte a tapasztalatokat a Pász- csak részben tudja segíteni a tói nagyközségi köze- Tire; esőn, Ecseg és Kálló községi tanulók olvasóvá nevelését, közös tanácsokon, Vanyarc önálló községi Tanár en va- illetve az oktató-nevelő tevé- lamint ezek oktatási intézményeiben. kenységet. A könyvgyűjtemények mind a nevelők, mind

A széles körű vizsgálat ősz- esetenként a „szinten tartás- Pedi§ a tanulóifjúság ig^nvei- szefoglaló jelentése elöljáró- hoz” elegendő. Az oktatási belével

ban megállapítja: intézmények fogyóeszköz- •

— Az oktatási intezménvek szükségleteiket többféle for- egy részének állóeszköz-ellá- rásből elégítik ki, úgy mint tottsága — főként ami a tan- a tanácsi költségvetésből; az

termeket illeti — nem kielé- óvodák kivételével központi . . p,1pll*r*k

gítő, következésképpen csak elosztásból; a patronáló üze- szükségmegoldás. A középíá- mek, a lakosság és a szülői vú fejlesztési tervek ugyanak- munkaközösségek segítségékor a jelenlegi helyzet javítá- vei,-, vagy pedig saját készía

beszerzés is esetleges, időnként vásárolnak a boltban, azt, ami éppen kapható. Mindebből arra következtet-.

hogy

nincs tudatos gyűjteményfejlesztés. Több esetben ezt még a pénzre sem lehet fogni, hisát csak részben tartalmazzák, léssel. Az utóbbira csupán Ifvanyarcon a*könyvta^fSpéldául Pásztón 12 tanterem Kallón nem találtak példát a reSztésére fordítható költsé”- megépítésével. A fegvó- es népi ellenőrök. vetet sL használták fe

szemléltetőeszközök ellatottsa- _ a beszerzéseket általá- 1 ‘ használtak tel.

gának javítását központi és he- ban a nevelők felmérése, a ^

sáaie™ndSt^Órinr-Tsvr szakfeíüS^ök .ajánlása alap- Számos, hasonlóan érdekeS

kefnek btztosímm A melva- íf VegZlk' ,E1°fordul‘ . f°n‘ megállapításra jutottak a

keznek biztosítani. A megva ban az is, hogy a helytelen PaS7tói iárási Nódí Ellenőriositas azonban nem kellően tárolásból adódóan - példá- ^si Bizottság taaia a diákszervezett. Ebből következik, u; Kálión __ mé° a szükség- ^fSi’ “ . , ° , Sjai ,d dlak

h

n„„ hoivAntínt tfihh másutt a = eleimezessel, valamint a szuhogy helyenként több, másutt leteket sem tudják szamba munkaközösségek tevékevesebb a felszerelés aszúk- venni. Elgondolkodtató, hogy felségévelkazlaiban A

ségesnél. Figyelemre méltó két egymáshoz közeli iskola KenySe?f™ Kapcsolatban. A mepállanítás hnpv a f(wvn- , ® ... 8y .. , f.„.. járási NEB több olyan javaseszközök, szemléltetőeszközök ba„U található Memléneőlw- üUapRoU híány^ságokat

SSSi8, nayiJSÄ Snem ^ Tjl 3 ™asikban ezekhi- váSk megszüntetni. így

talaoan a megőrzése nem anya hatraltatja az oktatást, többek között iavasnliák «

minden oktatási intézménynél Ecsegen Déldául -fölösleges e°v r?, . kozott javasoljak a

megfelelő r-csegen peiaaui roiosie es egy Nograd megyei NEB-nek,

megtelem. fizikai egységcsomag. Az at- ho„v kezdeményezze- a meNem kerültek el a vizsga- adas ügyében a? iskola inté7- y K“aelIlenyezze. a iné

latot végzők fi eveimét a7 1 a - pgyeDel? “ lsK0Ia mtez gyei tanacs művelődési osztáiatot végzők ügyeimet az kedest is kert, erre azonban ]va a a7emléltetőes7kö7ök

iskolai könyvtarak sem. Azt még nem került sor Csecsén * - , •• f , eUe,S ,0’

tanas7talták hosv a könw- fa nem Keruu sor. csecsen fogyóeszközök központi elosztapasztaltak, hogy a Könyv földrajzi es tonenelmi terke- tasa előtt rendszeresen táié- allomany gyarapítása az in- pekből van fölös készlet ,,U , - e

tézménvek eev részéhen nem 1 , v . IO: , .. keszlet> kozodjon a meglevő keszletezmenyek egy reszeoen nem ugyanezek viszont hiányzanak tekről és ennek alanián vétervszerű, s a „meglevő kész- a káliói iskoláhól tekroi es ennek aiapjan ve

letek” is kihasználatlanok. A " gezzek az elosztást. A járási

könyvtárak kezelésénél az Az álló- és fogyóeszközök- hivatalnál kezdeményeztek a

előírt rendelkezéseket nem kel való gazdálkodás megkö- fölösleges készletek átcsopor- tartják be, ennek egyik oka vételi a bizonylati fegyelem tosítását azzal, hogy ezt a jö- a kényelmesség. Annak eile- betartását, a szabályok Isme- vőben folyamatosan kísérjék nére, hogy egy-egy intézmény- .hetét. Mégis azt tapasztalták figyelemmel, nél a könyvtáros kellő számú a hépi ellenőrök, hogy az ok- Ezeken túl még több olyan órakedvezményben részesül, látási intézmények a bizony- javaslatot tett a járási NEB,

lati szabályzatot — a pásztói amelyek az eredményesebb ★ oktatási intézmények gond- gazdálkodást, végső soron peMinde7ek alátámasztására noksága kivételével — nem dig a színvonalasabb oktató»velő munkát hivatottak

rét megállapítást! mmr ir'- "TT f ugyr szolgaln1'- A vizsgált területen az Vltel1 elourásokat sem tartják (k. g.)

állóeszköz-ellátottság csak, néhány oktátási intézményből — Mikszáth Kálmán Gimnázium, a pásztói IV. számú és a caécsei óvoda — megfelelő.

Egyrészt a tantermek jelentős része szükségtanterem — pásztói Kun Béla Általános Iskola kisegítő osztályai, Kálló, Vanyarc —, másrészt a szertárak száma is kevés, vagy méreteik kicsik.

— A szemléltető- és egyéb eszközök állományának gyarapítása csak kis mértékű,

Nézem a kis tárgyakat.

igyekszem megfejteni titkukat. A színészre mondják: a pillanat művészete az övé. alkotása feloldódik a pillanatban és a nézőben munkál tovább, de együtt soha nem látható. Amikor a színész előtt utoljára legördül a függöny — nem marad utána semmi. Semmi látható. Semmi összegyűjthető, megmutatható. Tisztelet a művészet öntörvényűségének, Csupán emberi vonatkozásban húzható párhuzam: de sok hivatás, de sok szakma művelője után „nem marad semmi” harminc-negyven év után! A nevelő, a vasutas, az orvos a varrónő, a konzervgyári munkás, a divattervező, a hajós, az űrhajós, a bányász, a mezőgazdász, a bolti eladó, a fodrász, a szögkészítő és a szögbeverő munkájára nem lehet úgy rámutatni, mint a Lánchídra, vagy az Országházra. A fogyasztásra, beépítésre, életre termelő, alkotó ember munkáját életünk során magunkra Öltjük, magunkba építjük, s csak akkor tudunk rámutatni, ha önmagunkra mutatunk. Ha arra utalunk, hogy íme, élünk.

EZEK a kis ajándéktárgyak egyszerre emlékeztetnek és figyelmeztetnek. Az öregeket emlékeztetik mindarra, amit dolgos életük során társaikkal együtt végeztek: a mérhetetlen világ mérhetővé válik általuk. Mérhető lesz egy szép vagy szomorkás napon.. Egvetlen kis tárgy fókuszába gyűlik 30—40 esztendő. Ezért kerülhet a főhelyre.

Emlékezetünkben főhely illeti őrzőiket is.

T. Pataki László

Ludányhalászi látogatás

Együtt a lakossággal

Nincs még egy éve, hogy mozgósítani. Mi a tanácselnök Szigeti László átvette a lu- tapasztalata? dányhalászi tanács vezetését. — A megállapítás csak rész- A fiatal, energikus tanácselnök ben igaz. Az tény, hogy a ta- törekvése: együtt a lakosság- nácsülésekem nagyobb akti- gal, a lakosságért; megnyer- vitást, több jó kezdeménye- ni a gazdasági egységek ve- zést várunk az emberektől, zetőit, hogy kapcsolódjanak Szeretnénk, ha a társadalmi be a községpolitikai célok munkába is jobban bekapcso- megvalósításába. lódnának. De nem szabad tü— Egyik legnagyobb gon- relmetlennek lenni. Bízni dunk az orvosi ellátás meg- kell az emberekben és lehe- oldása volt. Pályázatunkra tőséget adni számukra. A fiatöbb orvos is járt a község- talokat pedig rá kell nevelni ben, de mikor a lakást meg- a közösségi életre. A Maros, nézték, legtöbben azonnal Vég és Dankó utca lakói be- nemet mondtak. A termelő- bizonyították, hogy Ludány- szövetkezet építő brigádja és halásziban is lehet az em- a szerelő szövetkezet segítsé- berekre számítani. A járda günkre sietett. Rövid idő alatt építéséhez az anyagot bizto- felújították az épületet. Ma sítottuk, s az utca lakói pél- a lakosság legnagyobb meg- dás lelkesedéssel megépítet- elégedésére orvosa van a falu- ték a járdájukat. Biztos va- nak. Évekig gondot jelentett gyök benne, nálunk is egyre a napközis ellátás. Az egyet- többen ismerik fel, hogy amit len csoportban együtt vol- a közért tesznek az emberek, tak az alsó- és felsőtagozatos azt magukért is teszik. Az gyermekek. Az igényeket elmúlt évben a társadalmi nem tudtuk kielégíteni, munka értéke ötszázezer fo- Szeptembertől egy újabb cső- rint volt. Biztos vagyok, hogy port indításával ezek a gond- az idén több lesz.

janik is megoldódtak. — A fiatal tanácselnök bíGondok, problémák. És a zik a falu lakosságában és megoldásuk megnyitja a ka- megteremteni azt a légkört, out az újabb feladatok felé. hogy az emberekben felébred- Igy van ez Ludányhalásziban jen az egészséges lokálpatrio- is, így van ezzel Szigeti tizmus, a tenniakarás vágya. László is. A fiatalok körében pezsgő

— Nagy fába vágtuk a fej- élet indult el. Rendbe hozták a

szét. Az idén elkezdjük a fa- kultúrház környékét. Meg- lu vízhálózatának kiépítését, alakították az ifjúsági klu- A munkálatok húszmillió fo- bot. Az évekig szunnyadó rlntba kerülnek. Ennek egy sportélet parazsát lángra lobrészét, 12 millió forintot a bántották, összefogásuk szép lakosság hozzájárulásából biz- példája a rárósi kulturális tosítjuk. Az érintett családok napok első helyezése, havonta száz forintot fizet- A termelőszövetkezet, a nek. Megalakult a viztársulat. SZER-SZÖV, a nógrádszakáR Nem volt könnyű a lakosság- kefeüzem vezetői azonosulni sál megértetni a vízmű meg- tudnak a közös tanács gázépítésének a fontosságát. Az daságpolitikai célkitűzéseivel, ásott kutak vízminősége na- A lehetőségekhez mérten ki- gvon rossz. Ezért kellett na- veszik a részüket a felada- pirendre tűzni a feladatót — tok megoldásából, magyarázta a tanácselnök. Ludányhalásziban megim’--''!

— A környéken úgy mond- egy egészséges folyamat, ahol iák. hogy a ludánvhalászi em- az emberek mindinkább felberek befelé fordulnak. Nem ismerik, hogy a fejlődésért, az szívesen veszik ki részüket a előbbre haladásért nekik is közösségi munkából. Nehéz tenni kell.

őket társadalmi munkára —Szenográdi Ferenc—