Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Carter és Gíscard megbeszélésein Nem tisztázódtak az amerikai francia nézeteltérések Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Konkrét döntések elfoga­dása és a meglevő nézetelté­rések kiküszöbölése nélkül ért véget pénteken az ameri­kai elnök franciaországi lá­togatása. Párizs Orly repü­lőterén Giscard d’Estaing el­nök személyesen búcsúztatta az amerikai államfőt, majd délben az Elysée-palotában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A francia—amerikai vi­szonyt a tárgyalásokat köve­tően ..szívélyesnek, nyíltnak és kieyensúlyozottnak” mi­nősítette Giscar d’Estaing, a konkrét témakörökről szólva pedig kiérné'fe a SALT-tár- gvalásokat. Erről a témáról, jelentette be, üzenetet ka­pott Leonyid Brezsnyevtől is, és ennek alapján az a benyo­mása, hogy a tárgyalások ki­tűzött felújítása után eredmé­nyek várhatók. Sza ljut— 6 „Szép ezüst felhőkéi láttunk Callaghan Indiában James Callaghan brit mi­it iszterelnök pénteken hat­napos hivatalos látogatásra Indiába érkezett. A brit kor­mányfő előzőleg Banglades- ben járt. Callaghan szombaton dél­előtt kezdi meg a tárgyalá­sokat indiai kollégájával Mo- rardzsi Deszaival. A két mi­niszterelnök az országaik közötti kereskedelmi problé­máról a brit gazdasági se­gítségről és fegyvereladások­ról tárgyal majd. India Jaguár gépeket szán- tiékozik vásárolni Nagy-Brit- tanniától légiereje számára. Szó lesz a tárgyalásokon ar­ról is, hogy miképpen lehet­ne fokozni a brit áruk im­portját Indiába. Callaghan hétfőn felszólal az indiai parlamentben, ked­den pedig vidéki körutazást ,tesz. (MTI) "W— ■ — ■ ........................ 11 —........ .............. """ * S zovjet javaslat az ENSZ-ben r Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága je­lentést készített arról a szov­jet javaslatról, amely indít­ványozza: a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai csökkent­sék tíz százalékkal katonai költségvetésüket, s az így megtakarított összegek egy részét fordítsák a fejlődő or­szágok támogatására. A je­lentés, amely az ENSZ-köz- gyűlés ez évi rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel fog­A nyugat-európai egység megteremtésével kapcsolat­ban Carter feladta az ame­rikaiak korábban tartózkodó álláspontját — mondta a francia elnök és tudomásul veszi az „európai entitást”. Giscar d’Estaing kifejtette Carter elnöknek, hogy véle­ménye szerint Nyugat-Euró- pát konföderációs alapon kell megszervezni. Afrika jelentős helyet ka- * pott a tárgyalásokon. Mint ismeretes, Washington utó­lag üdvösnek ismerte el a zairei francia akciót. Francia részről, mondotta Giscard d’Estaing, hangsúlyozták egv olyan segélynyújtási kezde­ményezés szükségességét, amely a fejlesztési célkitűzé­seket segítené elő, a kelet-af­rikai konfliktusban pedig a gyarmatosításból örökölt ha­tárok tiszteletbentartása mel­lett száll síkra. — A Déli-sark féléit meg- kapóan szép ezüstfelhőket láttunk, amelyek sok rétegű- ek. Minden tudományos mű­szerünket rájuk irányítottuk, — jelentette néhány nappal ezelőtt Georgij Grecsko, a Szojuz—26’ űrhajó fedélzeti mérnöke a Szaljut—6 tudomá­nyos űrállomásról a földi irá­nyító központnak. Noha az űrhajósok sokolda­lúan képzett szakemberek, a XX. század polihisztorai, a rejtélyes természeti jelenség pontosabb tanulmányozására földi konzultánst kértek és kaptak Charles Villmann, az Észt Tudományos Akadémia asztrofizikai intézete űrkuta­tási osztályának vezetője sze­mélyében. Willmann Tartuból érkezett a repülésirányító köz­pontba és mindent elkövetett, hogy a tudósokat régóta fog­lalkozó ülésszakát előkészítő bizottság elé kerül, igen nagy­ra értékeli a szovjet kezde­ményezést. A javaslatot az ENSZ-köz- gyűlés mér jóváhagyta. Meg­valósulása esetén — írja a TASZSZ hírmagyarázója — sokat nyernének a fejlett és a fejlődő országok, a meg­takarított anyagi eszközöket, pedig békés, alkotó célokra lehetne fordítani. A Közel-Keletről szólva Giscard d’Estaing kijelentette, hogy a francia és az ameri­kai álláspont között az a leg­főbb különbség, hogy Pá­rizs nagyobb hangsúlyt helyez a szükséges rendezés glo­bális jellegének biztosítására —, ily módon utalva arra, hogy Washington számára el­fogadhatóbbnak tűnik az izra­eli—egyiptomi különmegálla- podás, a külön folytatott tár­gyalások gyakorlata. Fran­ciaország, ismételte meg Párizs álláspontját a francia elnök, kész a garanciák biz­tosításába bekapcsolódni, je­lenleg azonban a tárgyalások nem jutottak el eddig a pon­tig. A francia államfő közölte, hogy Carter ígéretet tett az urániumszállítások változat­lan folytatására a proliferá- ció veszélyeinek kiküszöbölé­séről folytatott megbeszélé­sek idejére. lalkoztató olyan felsőlégrétegi természeti jelenség megfejtésé­ben segédkezzen, mint az ezüstfelhők. Willmann hipoté­zise szerint mintegy 80 kilo­méteres magasságban szilíci­um vagy más mikroszkopikus részecskék, amelyek mikrome- teoritok formájában a koz­moszból, vagy vulkánkitörések, esetleg repülőgép-szerencsét­lenségek következtében kerül­nek ide, az egyelőre ismeretien helyről származó vizcseppek- kel egyesülve mínusz i3G— 140 fokon ilyen, úgynevezett ezüstfelhőket alkotnak. Rété- gességük pedig a váltakozó hőmérsékletzónákkal magya­rázható­Egyes tudósok számításai szerint az emberiség lélekszá- ma 2025-re eléri a 8 milliár- dot. Ha az egy főre jutó ener­giafelhasználás akkor a jelen­leginek — a fejlett országok színvonala — csak a fele lesz is, ez a szénsavas gázok mint­egy 50 százalékos megnöveke­déséhez vezet. Ez, valamint az atmoszférába szilárd vagy fo­lyékony részecskék formájá­ban kerülő aerozol klímavál­tozást idézhet elő. Hogyan vál­tozik az aerozol mennyisége az atmoszférában? Milyen a kon­centrációja az egyes léaréte- gekben? — ezek azok a kér­dések, amelyekre egyebeit kö­zött választ várnak a tudósok a Szaljut—6 tudományos űr­állomáson folyó felsőlégréteg- KUtatásoktól. (MTI) Schmidt Bukarestben Nicolae Ceausescu köztár­sasági elnök és Manea Manes- cu miniszterelnök meghívá­sára pénteken hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancel­lárja. Az otopeni repülőtéren a vendéget Manea Manescu és más magas rangú hivata­los személyiségek fogadták. A DFA jelentése szerint Schmidt 24 órás látogatása alatt két ízben találkozik Ceausescuval. (MTI) Ä Sínai-félsziget kiürítése Egyiptom az izraeli—egyip­tomi katonai bizottság hét­főn kezdődő ülésére készül. A bizottságban a két küldöttsé­get Muhammad Al-Gamazi é= Ezre Weizman hadügyminisz­terek vezetik. A katonai bi­zottság ülése csupán kétolda­lú lesz, más országok meg­bízottai nem lesznek jelen. Szadat egyiptomi elnök fo­gadta Gamazit és áttekintet­ték azt a tervet, amelyet a Sínai-félsziget kiürítéséről folytatandó tárgyalásokon Egyiptom ad majd át. Az iz­raeli tervekkel foglalkozva az Al-Gumhurija azt írja, hogy Izrael két .szakaszban vonná ki csapatait — először az El- Aris-Rasz Mohammed vo­nalig, majd tovább. Az Al- Gumhurija kiemelten idézi a Boston Herald című amerikai lapnak azt a közlését, hogy Izrael „egy új terv alapján”, hajlandó a Sírai-félszigetet teljesen kiüríteni abban az esetben, ha Egyiptom vála­szul egyharmadával — 345 ezerről 225 ezerre — csök­kenti haderejének a létszá­mát, Egyiptomi hivatalos for­rások szerint a katonai bi­zottság munkájának napi­rendjén a következő pontok szerepelnek: 1. az izraeli ki­vonulás dimenziói és me­netrendje, 2. a szükséges biztonsági intézkedések a csapatkivonulással oárhuza- mosan. A kairói lapok szerint az izraeli—egyiptomi—amerikai külügyminiszteri tanácskozás végleges időpontja január 18-a. S jeruzsálemi megbe­szélésekre Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügymi­niszter egyiptomi tervet visz magával, amelyet már vég­leges formába öntöttek. A külügyminiszter szerint a terv két leglényegesebb pont­ja az izraeli csapatok vissza­vonása minden arab meg­szállt területről és a palesztin .jogok helyreállítása. (MTI) Tábornokok vitája Kétes eredmény ' Ha valaki történetesen fa­siszta diktátor, bármikor be­bizonyíthatja a nem létezőről, hogy létezik. így azt is, hogy honfitársai mögötte állnak. Latin-Amerikában különösen közkedvelt a látszatszavazás receptje, amelynek kis hibája, hogy kevéssé használható. Most Pinochet tábornok írta föl magának a receptet, de a betegség gyógyulása ezúttal is várat magára. A hiba nem a népszavazás — vagy ahogy Pinochet nevezte: a „népi vi­ta” — megszervezésében volt. — Az ürügyet ügyesen vá­lasztották meg: „el kell ítél­ni, hogy nemzetközi agresszió­val megsértették a chileiek méltóságát”. A világ persze tudja, hogy az a bizonyos ENSZ-határozat valójában a chileiek méltóságát védte a maga eszközeivel a fasiszta diktatúrától. A chileiek vi­szont ezt nem tudhatták pon­tosan, mert magát a határo­zatot a junta ellenőrzése alatt álló tájékoztatás nem ismer­tette­1. Ravaszul, bár meglehetősen átlátszóan választották meg az eldöntendő kérdést is. Az „igen” vagy „nem” nemcsak „Chile méltóságának megsér­tésére”, hanem arra Is vonat­kozol!, hogy az állampolgár elismerl-e a kormány törvé­nyes voltát és támogatja-e Pinochetet- Apró trükk volt, hogy a szavazócédulán az „igen” mellett ott volt a nemzeti zászló, a „nem”-nek viszont csak szerény szürke kocka jutott. Mindez azonban hozzátartozik a recepthez. A váratlan fejlemények ak­kor kezdődtek, amikor a tör­vényesség látszatának fenn­tartására hivatott főszámvevő­szék elnöke, Hector Hunteres törvénytelennek minősítette Pinochet tervét. Megtehette, hiszen már előbb bejelentet­ték távozását, és biztos volt, hogy január 1-én hivatalba lépő utódja hozzájárul a 4-i referendumhoz. Humeres dön­tése mögött azonban komo­lyabb bajok voltak. A népsza­vazást ellenezte a négytagú junta két tagja: Merino ten­gernagy és Leigh tábornok, a légierő főparancsnoka. Külö­nösen Leigh szerepelt sokat. Állítólag tiltakozó levelet is írt Pinochetnek, majd nyíltan a szavazás bojkottjára szólí­totta föl haderőnemének tag­jait (ezt egyébként Merino is megtette). A santiagóiak/ a puccs óta most először mentek — vagy mehettek? — Ki az utcára tüntetni a junta ellen, és végül a chileiek 20 száza­léka nemmel szavazott, majd­nem 5 százaléka pedig el sem ment, bár a részvétel kötele­ző volt és ellenőrizték is A népszavazás után Leigh ismét elhatárolta magát a referen­dumtól. Félreértés ne essék a homályos nyilatkozatokból az derül ki, hogy a két tábor­nok inkább jobbról támadta Pinochetet- Nyilván arra is gondoltak, hogy a szavazás az ő rovásukra Pinochet tekinté­lyét növelné — már amennyi­re lehet. De miért volna er­re szüksége a junta teljhatal­mú vezetőjének, és egyálta­lán: miért ez a nézeteltérés a juntán belül? 2. Nos, a rendszer — tehát az elnyomó gépezet — tulajdon­képpen működik- Tavaly — két katasztrofális év urán — nőtt a nemzeti „övedelom, csökkent az infláció és az ál­lamkassza deficitje. Az ár azonban nagyon nagy. A hi­vatalos minimálbérből havon­ta csak 21 napi élelemre te­lik, de százezrek egy hónap alatt csak az egyheti élelem­re valót keresik meg Száz dolgozó közül 25 nem kap ál­lást. Egyre gazdagodik vi­szont néhány nagytőkés cso­port, amelyeknek a chileiek a „Pirana” nevet adták. Ezek azok az amazonasi ragadozó halak, amelyek csontig rág­ják a vízbe került áldozata­ik húsát. A Piranlk beruhá­zott vagyona a junta négv éve alatt húszról négyszáz millió dollárra emelkedett. Ap­ropó, dollár: a Népi Egység- kormány volt sajtófőnöke. Carlos Jorquera monoja: „Pinochet az Egyesült Álla­moknak napi hárpmmi'lió dollárjába kerül... A chilei junta csakis a külföldi segít­séggel tartja fönn magát”. A külföldi tőkének megéri. A jun*a gazdaságpolitikájának egyik fontos eleme, hogy szinte teljesen megszűntek a vámkorlátok és a chilei pia.- megnyílt a külföldi áruk előtt- Részben ennek, "észben a F:- ranák étvágyának eredménye, hogy nemcsak a dolgozók többsége kénytelen a nyo­mor különböző szintjein élni. hanem tönkrementek a koráb­ban állami támogatást élvező kis- ás középvállalatok százai is. Pinochetet mindez láthatóan nem zavarja és az általa ren­dezett népszavazás még job­ban megerősítette önbizalmát Saját korábbi — "“*■* tál meggyőző — választási ígére­teit is elfelejtve közölte, hoav most már tíz évig semmi szükség szavazásra. A jelek szerint nem vette észre. hog" a kikényszerített igenek el­lenére sem tervezhet már ilyen hosszú időre... Betló Iván 2 NÓGRÁD - 1978. januá! 7., szombat Száz napon betűt Párizsban már nemcsak az egész Nyugat-Európát ret­tegésben tartó orkán okoz izgalmakat, hanem a márciusi választások előszele is egyre erősebben érződik. A bűvös száz napon belüli időszakban a figyelem érthető módon a belpolitika felé fordul. Barre miniszterelnök csütörtök este éles támadást in­tézett a baloldali gazdaságpolitika ellen. Szerinte egy kom­munista-szocialista kormány megváltoztatná az ország gaz­dasági rendszerét és elszigetelné a franciákat természetes szövetségeseiktől, ami rendkívül súlyos következményeket vonna maga után. Barre egyetlen gyógyírt ajánl: maga és pártja gazdasági koncepciója, amelynek kulcsfontosságú té­tele a bérnövekedés megfékezése. Ha a vásárlóerőt tovább ösztönöznék, ez az infláció fokozódásához és teljes csődhöz vezetne, legalábbis Barre szerint. Más kérdés, hogy a szakszervezetek és a baloldali pártok nem látják ilyen katasztrofálisnak, ha netán több pénzt keresnének a bérből és a fizetésből élő milliók, ma­gasabb adókat vetnének ki a tőkésekre, s a -válság terhei­ből nagyobb részt hárítanának a gazdagokra. Péntek délelőtt erről is szó esett a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának ülésén, amely elsősorban a szombaton és vasárnap megrendezendő, a választási stra­tégiát meghatározó országos értekezlet irányelveit vitatja meg. Háromezer francia kommunista tanácskozik majd lsét napon át,1 s előreláthatóan a két munkáspárt, a kommunis­ták és a szocialisták kapcsolata is foglalkoztatja majd a küldötteket. Érthető a kommunisták bírálata Mitterrand- ékkal szemben: a szocialisták látszólag teljes mértékben lemondtak a közös baloldali program együttes időszerűsíté- séről és teljesen egyoldalúan aktualizált változatát hozták nyilvánosságra. Erről írt egyébként a l’Humanité pénteki számának vezércikke, amely megállapította: a minimálbér emeléséhez a szocialisták hozzájárulása mit sem ér, ha ugyanakkor a következetes államosításokat, a tőke foko­zottabb megadóztatását visszautasítják. Sűrűsödik tehát a francia belpolitika: a választások előtt éles kampány várható. Sajnálatos, hogy a korábbi ter­vekkel szemben, a reményteljesen harcba induló baloldal egysége megbomlott, s a szocialisták magatartása miatt a két munkáspárt nemcsak a kormányzó pártokkal, hanem egymással is verseng a voksokért. Gyapay Dénes KGST-ülés Jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejezte munkáját Prágában a KGST-országok környezetvédelmi tanácsának II. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vett részt, valamint jelein voltak Jugo­szlávia képviselői is. A négynapos ülésen meg­vitatták a KGST-országok környezetvédelmi együttmű­ködésének 1978—79-es évekre szóló tervet: Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy ebbe Prágában az együttműködésbe bekap­csolódjék Finnország és több nemzetközi szervezet is. Szó volt a környezetvédelemben felhasznált berendezések gyártásáról és az ezzel ösz- szefüggő kérdésekről. Rudolf Rohlicek csehszlo­vák miniszterelnök-helyettes pénteken fogadta a tanács ülésén részt vett küldöttsé­geket. A találkozón nagyra értékelte a testület munkáját. A küldöttségek tájékoztat­ták Rohliceket a környezet- védelem időszerű feladatairól, (MTI) A délkelet-ázsiai szigetország >& Fiilöp-szigetek Köztársaság évszázadokon keresztül spanyol gyarmat volt. Az egykori gyarmatosítókra ma már csak az uralkodó katolikus vallás és a lakosok latinos hangzású nevei emlékeztetnek. Ké­pünkön: Madrid uralmának jelképe volt egykor a Santiá- go-erőd Mindanao szigeten

Next

/
Thumbnails
Contents