Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

II közművelődés a pártmunkában Amikor a Központi Bizott­ság 1®74. márciusi határozata szinte jelszószerű tömörség­gel célul tűzte, hogy „a kul­turális nevelő munka legyen a pártmunka szerves része” sok pártszervezetben megle­hetősen értetlenül álltak a feladat előtt. Azóta a hely­zet sokat változott. A köz- művelődési párthatározat valóra váltásában az egyik legnagyobb eredménynek aughanem éppen azt tekint­hetjük, hogy ma már a párt- szervezetek túlnyomó több­sége tud valamit kezdeni ez­zel a tennivalóval. A párt­munkában. a politikai cselek­vés hétköznapjaiban — a művelődés mindinkább a fon­tosságának megfelelő helyre kerül. Része is, eredménye is en­nek a folyamatnak az a vál­tozás, ami a közélet részve­vőinek szemléletében végbe­ment; az utóbbi időben. A pártszervezetek politikai munkája kétséget kizáróan jelentős szerepet játszott ab­ban, hogy a vezetők, a moz­galmi aktivisták a korábbi­nál jobban értik a műveltség, a kultúra társadalmi szere­pét Mindinkább általánosan elfogadott vélemény, hogy a művelődés fejlesztése nélkül alapvető gazdasági és politi­kai céljaink sem válthatók valóra. A mérleg pozitív serpenyő­jébe helyezhető a pártszerve­zetek irányító, koordináló, összehangoló munkájának fej­lődése. Általában jól értet­ték meg, hogy ezen a terüle­ten is a párt általános mun­kastílusát kell érvényesíteni. Más szóval, nem közvetlenül maguknak kell megoldaniuk a közművelődési feladatokat, hanem elvileg, politikailag kell irányítaniuk az ezzel foglalkozó állami, társadalmi szervek tevékenységét. A tartalmi feladatok rang­sorolása, a fő teendők ki­emelése sántán fontos helyet kapott a közművelődéssel kapcsolatos pártmunkában. Eredményei kétségtelenek: ál­talánosan a középpontba ke­rült Nógrádban is a_ mun­kásművelődés, szélesebben a dolgozó osztályok művelődé­se, s többnyire megkülönböz­tetett figyelem jut a fiatalok önművelésének, közösségi kulturális tevékenységének. A munka melletti iskolai ta­nulás szélesítésére, a hiányzó alapismeretek megszerzésé­re, az általános, szakmai és politikai műveltségnek kü­lönböző iskolákban, tanfo­lyamokon. történő bővítésé­re nagy energiával és haté­konyan) ösztönöznek a párt­ós tckniegszervezetek. Úgy tűnik, iogy ezen belül a jö­vőben mindinkább a munká­sok középiskolai tanulásá­nak szorgalmazása kerül elő­térbe. A munka melletti kö­zépiskolai tanulmányok nem­csak a munkásművelődés színvonalának: emelésében, hanem az arra alkalmas munkások vezetővé válásában is egyre nagyobb szerepet játszanak. Mint említettük, nemcsak szűkebb értelemben vett kulturális kérdés ez, hanem összefügg a kádermunkával. De hozzátehetjük, hogy az ideológiai munkával is, a gazdasági fejlődéssel is —, mert a természettudományos­műszaki ismeretek bővülése szélesebb szakmai hátteret, alapot ad —, s a munkásosz­tály vezető szerepének érvé­nyesülési feltételeit tovább javítva, társadalompolitikai kihatása is van. Persze mind­ez nem csupán erről a fel­adatról mondható el , hanem minden közművelődési-kul- ■ turális kérdésről, teendőről. Divatos kifejezés ma a komp­lex szemlélet hangoztatása, ám szükségességének aláhú­zása mégsem tekinthető és te­kintendő divatnak. A párt- szervezetek közművelődését irányító tevékenysége akkor lesz igazán színvonalas, ha nemcsak a kifejezetten ilyen tárgyú napirendek tárgyalá­sakor esik szó kulturális kér­désekről, hanem a gazdasági fejlesztés, a tömegpolitikai munka, a kádermunka. az ifjúság, vagy a nők helyzete, a tagfelvétel problémáiról ta­nácskozva is mindig felmérik a művelődést érintő összefüg­géseket. A munka módszereiről szól­A velencei mór történetéi sokan, sokféleképpen feldol­gozták már. Shakespeare Otellójából Verdi írt operát. Most a Zenés Tv-színház mu­tatja be az operát valóban parádés szereposztásban. A Magyar Állami Opera­ház zenekarát Ferencsik Já­nos vezényli. Otelló: Simán- dy József, Jago: Melis György, Desdemona: Pitti Katalin. va lényegesnek nevezhetjük a pártellenőrzés színvonalá­nak további fejlesztését. Mi­vel a pártszervezetek álta­lában nem maguk végzik a közművelődéssel kapcsolatos teendőket, annál fontosabb, hogy folyamatosan ellenőriz­zék megvalósulásukat. Helyes, ha ez az ellenőrzés a jövő­ben rendszeresebb lesz, s egyúttal '‘szélesebb és mé­lyebb. Szélesebb olyan érte­lemben, hogy a kulturális munka további területeit fog­ja át. Vannak erre jó kez­deményezések, elgondolások Nógrád megyében is. Több pártszervezet megvizsgálja a közművelődési feladattervek megvalósulását, ezen belül az anyagi eszközök felhasz­nálásának ésszerűségét; másutt a művelődési otthon, a könyvtár munkájának tar­talmát és hatékonyságát elemzik. De a szélesedéssel együtt az ellenőrzésinek mé­lyebbé is kell válnia, oly módon, hogy a formai elemek mellett mindinkább a tarta­lomra összpontosult. Mi taga­dás, nem ritkán megeléged­nek még a számszerű mutatók összegezésével és összeveté­sével, tudomásul vesznek csupán a statisztikát javító formális lépéseket is. Pedig a pártirányítás akkor lesz igazán hatékony, ha hadat üzen a formalizmusnak, s igényli az ilyen eljárások, megoldási módok felszámolá­sát. „A pártszervezet nem utol­sósorban a maga irányítási stílusával tud hatni a műve­lődésre” — mondotta egy ta­nácskozáson egy felelős párt­munkás. Figyelemre méltó gondolat ez. Nem szójáték, ha azt mondjuk: a kulturált po­litikai cselekvés ösztönöz a legjobban a kulturálódásra, a kultúra megbecsülésére. Gy. t>. A Shakespeare-nél dúló szenvedélyek Verdi zenéjében még elementárisabb erejűvé válnak, romantikus indulatok­kal telítődnek. Az igazságta­lanul megvádolt fiatalasszony drámája, az intrikus, a félté­kenységre uszító Jago kétszí­nűsége, s a vadul féltékeny Otelló szerelemmel terhes gyűlölete megrendítő zenei bizonyítékokkal szolgál Ver­di zenéjében. Mai ív-ajánlatunk 20.40: Otelló. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 32. helyzetét érzékelteti a Nyu- ért, hogy Idegileg mi'nél ha­gat 1912- január 16-1 számá- marabb talpra álljon. Négy ban megjelent verse, amely- héten át speciális fürdőkkel, Ez az eltökélt, nagy ábrán- 1>erl tépelődve kérdezi: pakolással gyógyították, ke­dokat szövő, majdnem gyér- ^Akarsz-e szerelem után is vés cigarettát és még keve- mek’ány Boncza Berta volt. szeretni?” Ezután hosszú sebb bort engedélyeztek ne- Ekkor még fogalma sem le- )^ejg nem js írt verset. Leg- ki- De Ady soha nem tarto- hetett Adynak, mekkora fon- közelebbi költeményét csak zott a fegyelmezett betegek tosságú a levél, amelyet a ^9^2, áprilisábaln közölte a közé. összebarátkozott az magát távoli rokonnak bemu- Nyugat, közben azonban ja- egyik gazdag pácienssel, en- tató lánykától kapott. Ady nu^r végén napvilágot látott nek bőven volt pezsgője, ked- megszokta a női hódolók le- a pgldessy Gyula szerkesztet- vére ihatott hát a suba alatt, veleit, hiszen ilyeneket tucat- ^ jagtet. Pezsgőzései ellenére megie­számra kézbesített neki a ..... . , pőeh gyorsan javult. Tavasz­posts.. Nőm sástett vst!elszólni. Az uj könyv s hírős költő ú§y renbs jött, minthci Ebbéli mulasztásait formális eleteben is nagy esemény, g^ba semmi baja nem lett udvariasságból mégis rendre érthető hát. ha Ady a fává- volna jóvá tette. Hetek múltán, rosbah akarta tudomásul szilveszter előtt írt néhány venni a fogadtatást. Megvi- Meglehetősen nagy szabad­sort Boncza Bertának, aki seit egészségi állapota egyre Ságot engedélyezett betegei- viszont nyomban elküldte kevésbé bírta a gyors égéssel nek a Városmajor szanató- >>mindszentre második leve- járó életmódot. Februárban rium. Az előírásos kezelés lét. hirtelen összeroppant, egyik mellett önállóan rendelkeztek A költőt ekkor még telje- pillanatról a másikra orvosi idejükkel a gyengélkedők, sen lekötötte Léda — érzé- kezelésre szorult. Brüll Berta, Ady sokat járt a városban, seiben szüntelenül viaskodott Léda húga és Ady Lajos vit- szorgalmasan udvarolt, már- vele- Erős emberi kötődés ték be a Városmajor szanató- már telhetetlénül, és ezt el váltakozott benne a testi sza- riumba- Itt azonnal erős kú- is mondta verseiben- Léda kítás szándékával. Felemás rára fogták, elsősorban az- joggal nyugtalankodott emi­att Párizsban. Érthető asszo­1 ' nyi indulatai Budapestre kergették, felelősségre vonni Gond, gond — sszerény siker Három község kulturális életéről Nem irigylésre méltó a kallói körzet tanácsi vezetői­nek helyzete. Erőfeszítéseiket, amelyeket a három község: Kálló, Erdőtarcsa, Erdőkürt közművelődésének, kulturális ellátottságának fejlesztésére összpontosítanak, gyorsan változó eredmények követték. Megyei segítséggel alighogy befejezték az új, állandó, kor­szerű könyvtár kialakítását, a függetlenített körzeti könyv­táros megbetegedett. A kallói művelődési ház élére pedig — amelynek szintén területi fel­adata is volna — másfél év óta nem találnak szakkép­zett, főhivatású népművelőt. Hiába hirdették meg többször is az állást, lakás híján nem akadt jelentkező. Most is csak Erdőtarcsán tudnak egy időközben szabaddá vált la­kást biztosítani, de ez sem sokat segítene a helyzeten. A rossz közlekedés miatt. Kál­iéról az utolsó busz ugyanis már negyed nyolckor elindul- Akkor, amikor a kultúrott- honban még javában kell — vagy kellene —, hogy virágoz­zék az élet. Erdőtarcsán és Erdőkürtön húszéves gyakorlattal rendel­kező tiszteletdíjas könyvtáro­sok dolgoznak, s a probléma nem is a munkájukkal van, hanem azzal, hogy a kallói központi könyvtár az említett ok miatt nem tudja folyama­tossá tenni a letéti cserét, s a régi könyvek nemigen csábít­ják az olvasókat. Erdőkürtön áprilisban pompás ünnepsé­get rendeztek abból az alka­lomból, hogy a klubkönyvtár megkapta a kiváló címet. Bu­dai József tiszteletdíjas intéz­ményvezető és leánya, Ágnes, aki október elejétől vezeti a könyvtárat, nem ülnek ölbe tett kézzel a babérokon- Szak­körök, igényes programok szervezésével elégítik ki a község lakóinak várakozásait, gerjesztik a további érdeklő­dést. — Ügy érezzük — mond­ja Nyemcsok Mihály, a Kallói községi közös Tanács elnöke —, hogy Erdőkürtön továbbra is színvonalas, tartalmas köz- művelődési munka folyik. A pávakör országos hírű, jól működik a nyugdíjasklub, sa ház sporttevékenységre is al­kalmas. Itt asztaliteniszeznek idősebbek, fiatalabbak, az ud­Adyt, aki elérkezettnek látta az időt a szakításra- Hosszú töprengéssel, hagy műgond­dal írta meg az Elbocsátó szép üzenetet. Május 16-án közölte a Nyugat a kegyet­len, szenzációs verset. Szer­zője még gyakrabban mutat­kozott a városban, felkészül­ve arra, hogy szembe találko­zik az elbocsátott ass-onnyal, de Léda már Párizsban volt, ott olvasta a megrendítő so­rokat. De a költőt is megviselte a szakítás. Legénvkedő ka­landozásaira ráunva, vissza­vonult szülőfalujába. Itt kap­ta kézhez Diósi Ödön leve­lét. Kibontva a vastag borí­tékot, a köteteiből dedikált lapok hullottak elébe. A kí­sérő szöveg csupán e'nnyi volt: „Vissza Adynak, a hűt­len kígyónak!” Ezzel egyszer s mindenkor­ra megszakadt az a kapcso­lat, amelynek jegyében Ady Endre költői zsenije kibonta­kozott és a csúcsra érkezett. SOK Nő MELLETT EGYEDÜL Szilágysági tartózkodása al­kalmat kínált arra, hogy sze­repeljen Zilahon a Wesselé­nyi kollégium hangversenyén. Új költeményeiből olvasott fel a közönségnek, köztük a tanároknak és a növendékek­nek, akik büszkén és megha- tottan ünnepelték az alma mater híressé lett egykori ta'nulóját. Adynak is szép él­ménye maradt a zilahi sze­replés- Jókedvűen, felfrissül­ve érkezett vissza a főváros­ba. Minden külső jel arra val­lott, hogy javára vá’t a sza­kítás, személyi függetlensége sokat használt egészségének, közérzetének­(Folytatjuk.) varon elkészült röplabdapálya szintén használható. — Amit elmondott, az első­sorban az idősebbekre érten­dő. Hogyan művelődnek. szór rakoznak a fiatalok? — Ezen a területen bőven akad javítanivaló. A felnőt­tekkel céltudatosabb, tervsze­rűbb a foglalkozás. A fiata­loknak e módszert kellene el­tanulniuk. Több határozottsá­got, igazi nevelési célú prog­ramokat várunk tőlük, a klub­jukban és a szakkörökben egyaránt- A KISZ-nek na­gyon fontos szerepet szánunk ebben. Az erdőkürti klubkönyvtár a község központja, művelő­dési, sportolási szempontból is. S ami külön jó — ezt itt szerencseként is szokták fo­galmazni —, a tantestület, melynek Budai József is a tag­ja, másfél évtizede változat­lan, és valamilyen formában mindannyian részt vesznek a közösségi életben, irányítás­ban, szervezésében, mint kü­lönböző testületek, szervek képviselői. Erdőtarcsán két éve újították fel és alakí­tották át művelődési objek­tummá az egyik műemléki kastélyt. Itt kapott helyet a párt- és a KISZ-szervezet is- A 120 személyes nagyterem­ben évente 2—3 alkalommal tartanak rendezvényt. A KISZ-teremben hangulatos ve­télkedőket, élénk szellemű vi­taköröket szerveznek, és rész­ben a járási hivatal mező- gazdasági és egészségügyi osz­tálya jóvoltából fellendült az Ismeretterjesztés. Időközön­ként érdekes képzőművészeti és szakköri kiállításokat ren­deznek az intézményben. — A mozgatóerőt itt a KISZ-szervezet jelenti — mondja a tanácselnök. — An­nak ellenére, hogy az első esz­tendőben nagyobb lelkesedés­sel és eredményesebben dol­goztak, mint az elmúlt évben. A fő gondunk azonban itt is, mint Kálién a lakosság rész­vétlensége: kevesen veszik igénybe a kínálkozó lehetősé­geket. Kálión feltétel nélkül csak a gyer­mekrendezvényeket dicsérhet­jük. A különböző színházi előadásokat — az említett ne­hézségek ellenére is — körze­ti szinten és évek óta ered­ményesen végzik. Rendszere­sek lettek az iskolamozi-elő- adások, hasznos munkát vé­gez a gyermek irodalmi szak­kör és a fotószakkör­A felnőttoktatásban 15-en vettek részt és vizsgáztak eredményesen a nyolcadik osz­tály anyagából. A termelőszö­vetkezet KISZ-alapszervezete sikeresen kapcsolja be a szo­cialista brigádok tagjait a különböző — olykor járási — vetélkedőkbe. Ez a KISZ- szervezet a november 7*i ün­nepségen már műsort is adott, amire három éve nem akadt példa. — A közművelődés gondját elsősorban mi jelenti a köz­ségben? — Továbbra is a népműve­lő hiánya, a községi KISZ- alapszervezet gyengesége, a lakosság kijárása és érdekte­lensége — summázza vélemé­nyét Nyemcsok Mihály- — Ezek miatt nem tudunk olyan eredményesen munkálkodni, mint amennyire lehetőségeink engednék és a társadalmi kö­vetelmények megkívánnák,' Képzelje el, még a Kabos-, Kazal-estre sem jönnek. Egy­szer volt telt ház hetvenhét­ben: amikor egy bűvészegyüb; tes járt itt. — Mi az érdektelenség oka? — Sokat gondolkodtunk ezen, s végül is a szemléletnél kötöttünk ki. A több száz fős ingázó, az otthoni munka erősen befolyásolja. Erdőkür­tön főként a téeszben és ipa­ri segédüzemében dolgoznak az emberek. Itt nincs is gönci a látogatottsággal, de a másik két helységben.,. Az asszo­nyok is inkább a háztartás­ban maradnak. A pásztói kéz­mű buszjáratot indított volna; ha összeszedünk 15 asszonyt, de nem tudtunk csak hármat: Nem irigylésre méltó a káli lói körzet tanácsi vezetőinek dolga. Rengeteg objektív és szubjektív gonddal kell meg­küzdeniük azért, hogy a kul­túrában produkálni tudjanak. Egyelőre szerény és változó kimenetelű sikerrel. De nem adják fel a harcot: megpró­bálják a rendelkezésre álló erőket, főként a pedagóguso­kat mozgósítani a feladatok ellátására és továbbra is ke­resik a szakképzett népműve­lőt. Mert sok a tennivaló az egyébként jól felszerelt intéz­ményekben és az emberek mű­velődési szemléletének változ­tatásában­Sulyok László Tárlatot nyitott a négyéves művész Bizonyára minden festő­művész számára rendkívül izgalmas pillanat az első tár­lat, a bemutatkozás. Am, kü­lönleges kivételt képez a négyéves Roszen Mladenov, a bulgáriai Vidin „Julien Pas- ken” képzőművészeti iskolá­jának legfiatalabb tagja — aki a nyilvánosság elé lépés nagy felelősségét még nem tudja. Szülővárosában. Vidin- _ ben nemrég nyitották meg ki- ’ állítását, amelyen a kis mű­vész 30 rajzát mutatta be. Még nem tud olvasni és írni, de műveinek száma már meg­haladja a százat, s a hozzá­értők szerint egyformán ügye­sen bánik a ceruzával, víz­festékkel és a krétával... Ro­szen — mint mondják — szünet nélkül rajzol, s éltől a foglalkozástól nem tudja őt más eltéríteni, csak a kerti hinta és a csúszda. ßach — 125 lemeze ft Kiváló előadóművészek tol­mácsolásában rögzíti a zene- irodalom klasszikus alkotásait a berlini hanglemezgyár ETERNA lemezei. A nagy sikerű sorozatban készült el a teljes Beethoven- életmű 116 lemezen. Ennél is nagyobb terjedelmű lesz a most készülő Bach-kiadás. amely 125 lemezen örökíti meg a nagymester műveit. A lemezek közül eddig 40 ké­szült el. Előkészületben van többek között a 100 lemezre tervezett Mozart-művek. va­lamint a szocialista zenemű­vészet kiváló alkotójának, Hans Eislernek műveit bemu­tató 45 lemez. Érle§tlés! Értesítjük a kedves közönséget, hogy a NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZBAN január 5—6—7—8-án fél 4 és három­negyed 6-tól a tojasrantotta című színes francia filmvígjátékot, este 8-tól A SZÖKTETÉS című színes amerikai kalandfilmet vetítjük 16 éven felüli nézőinknek felemelt helyárral! Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents