Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Elfogyott a kalendárium Mikor együtt a család LESZAKÍTOTTUK az 1977- es kalendárium utolsó lap­ját, véget ért az óesztendő. Az újba olyanok is átlépnek velünk, akik az elmúlt év so­rán jöttek közénk, együtt ün­nepelnek, akik az előző szil­vesztert még két külön csa­lád tagjaiként töltötték, s van­nak, akikre már csak emlé­kezhetünk, mikor koccintásra kerül a sor. Születés, házas­ság, halál- Mindez együtt, egy helyen a Salgótarjáni városi Tanács anyagkönyvi' hivatalá­nak zöld páncélszekrényeiben. — Sok van belőlük — mu­tat az acélkolosszusokra Ba­lázs Sándorné anyakönyvveze­tő. — Kinőtték már a szobá­jukat. Nekünk is alig jut hely. Az elmúlt évben is sza­porodott a munkánk, hiszen Zagyvapálfalva és Zagyvaróna után Somoskő és Somoskőújfa­lu is ebbe a kerületbe került. Lapozgatjuk az anyaköny­vek nagy halványzöld árku­sait. Nevek, tények, dátumok. — A halálesetek száma az előző évhez képest nőtt 1977- ben. Több mint 800-at jentet­tek be- A házasságkötések száma 491. Harmincöttel több mint az előző esztendőben. A születések száma csökkenő. Az 1976-os 1974 helyett alig több mint 1900-szor látogatott hoz­zánk a gólya. — Milyen neveket választa­nak mostanában a szülők? — Továbbra is ..dúlnak” a divatnevek. Különösen a kis­lányok esetében. Az anya­könyv igazolja az állítást. Szinte minden oldalról vissza­köszön egy Ivett, Anett, de van Brigitta, Henriett, Diana, Dóra, Laura, Noémi, Ottilia, Claudia, Ingrid, Zsanett, Kitti Szabina. Ügy látszik, még mindig az idegen hangzású neveket találják sikkesnek a szülők- A fiúknál azárt nem olyan feltűnő az eltérés. Tart­ja ugyan magát a Norbert, előfordul Valter, sok a Vik­tor, találtunk egy Adriánt is, de nagyon szépen „jön fel” például a Gergely. — Gyakori a kettős név­adás is — mondja az anya­könyvvezető. — Egy kisfiú például az. Edvárd és Attila neveket kapta. Egy kislányt a szülők kérésére Bernadett Nikoletta néven anyakönyvez­tünk. Hogy fogják vajon a gyereket becézni. AZ APRÓCSKA iroda mel­lett, ahol a két anyakönyvve­zető birkózik a növekedő fel­adatokkal, félig készen befe­jezésre vár az új, kibővített házasságkötő terem. Három- százezer forintot fordított a tanács arra, hogy a családi ünnepek lebonyolítására méltó helyiséget biztosítson. Lenn kék szőnyegpadló, fenn fából készült mennyezet, körben rej­tett világítótestek, melyeknek fénye szabályozható — ennyi van kész- Megérkeztek a kü­lönleges fából készített szé­kek. Az öblösüveggyárban egyedileg gyártották a két csillárt, hasonló módon for­málódik Balassagyarmaton az íróasztal, melyen a leendő há­zasulok aláírják az anya­könyvet. Szép függönyök, tér­hatású hangsugárzó rend­szer, és sok fontos apróság te­szi célszerűvé és széppé az újí szertartási termet. Melynek átadását talán senki sem vár­ja anyira, mint Bővíz László, a családi és társadalmi ünne­peket rendező iroda, közismer­tebb nevén a CSŰRI vezetője. — Reméljük, hogy január­ban már tarthatunk itt eskü­vőket — mondja. — Nagy szükségünk van rá. Hiszen a névadó ünnepségeket igen gyakran — ha a megrendelő intézmény megfelelő helyisé­get biztosít — külső helyszíne­ken tartjuk. De a házasságkö­tésekhez rendelkezésre álló helyiség már nagyon kicsinek bizonyult. Az elmúlt esztendőben 224 esküvőt rendeztek. 139 névadó alkalmával 569 újszülött neve került emlékkönyvbe, és 139 temetés lebonyolítására kérték az irodát. — Melyek az általános ta­pasztalatok? — Az igények változnak. Az ügyfelek egyre inkább a bensőséges rendezvényt he­lyezik előtérbe. Egyre népsze­rűbb az élőzene, a vers. Ki­ment a divatból a tömeges névadó- A régi komaság to­vább éléseként viszont terjed, hogy két család tartja egy­szerre az ünnepséget, melyen kölcsönösen ellátják a névadó­szülők szerepét. Az iroda hetedik éve mű­ködik. Az első előirányzatok háromszorosát-négyszeresét teljesíti, a rendezvények szá­mát tekintve. Azonos létszám és feltételek mellett. Akad azért a sok munka mellett né­hány érdekesebb, mulatságo­sabb pillanat is. A nyáron például egy nálunk tanuló szi- riai orvostanhallgató és egy helybeli születésű medika kö­tött házasságot Salgótarján­ban. Tolmács nélkül, mert a vőlegény kitűnően beszélt ma­gyarul. Megtörtént az is, hogy egy kislány bejött az ’rodába megrendelni az esküvőt, autó­busszal, éttermi helyfoglalás­sal, menüvel, s a végén meg­kérdezte: „Az iroda ezt tény­leg mind ki is fizeti?” Miután felvilágosították, hogy az iro­da nem segélyintézmé-iy elállt a tervétől. NEMCSAK SZERVEZNEK, módszertani tevékenységet is folytatnak. Sok üzem, intéz­mény fordul hozzájuk külön­böző állami és társadalmi ün­nepségek megrendezése kap­csán. Zenét, forrásokat, vázla­tot kérnek, s az iroda minden munkatársa, aktivistája igyek­szik, hogy kielégítsék igényei­ket­Így festett hát az óév, csa­ládi ünnepeink tükrében. Re­méljük, hogy az idén is sok örömteli meghatott ünnepi piL lanatot töltenek együtt a családok. S­iUBeai ttf-aJdBilcaftiinSc 20.10: BOLOND, BOLOND VILÁG Az Aki szelet vet, az Ítélet Nürnbergben, a Bolondok hajója kiváló rendezőjének, Stanley Kramernek 1963-ban készült filmjét látják ezen az estén. Száguldás, eszeveszett autós, hajsza, nem is lehet más a vége, mint autóbaleset Csakhogy a társaságot ezen kívül még egy meglepetés éri: óriási lehetőség, hogy jelentős pénzhez jussanak. A rendőr­felügyelő — akinek a megje­lenése biztosíték arra, hogy mindez nem megy simán: Spencer Tracy. Néhány továb­bi név a szereplőlistáról — bizonyítékul arra, hogy min­den korosztály megtalálja hajdani, vagy jelenlegi ked­venceit — Buster Keaton, Mickey Rooney, Peter Falk. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 29. Rossz fogaival sokat bajló­dott, nélkülözhetetlenné vált az alaposabb kezelés. Rette­gett a fizikai fájdalmaktól, de szerencsére az éppoly kitűnő barát, mint amilyen ügyes fogorvos Madzsar Józsefre bízhatta magát. Épp a fogsor reparálása miatt kényszerült gyakori szobafogságra- Gyo- morbántalmak miatt is szen­vedett. Hiába tett meg érte mindent Brüll Berta, egész­ségileg megint leromlott, emiatt hosszabb pihenőre ha­zautazott Érmindszentre. Részben az elzártság ellen- súlyozására, részben a tény­leges teendők miatt sűrű, sokfelé ágazó levelezést foly­tatott. A, tényleges teendők legfontosabbika a Mi'nden titkok versei új kötetének küszöbön álló megjelenése volt Izgatott levélváltásokra adott okot a részletek tisztá­zása. Ady a bizalmatlanságig aggályos volt köteteinek saj­tó alá rendezésekor. Izgatta minden semmiség, mert azt akarta, hogy kötetei küllemre is tökéletesek legyének. Az efféle, szeszélyekbe hajló igé­nyeit soha nem tudták kielé­gíteni- Ezúttal is szinte dü- hödten panaszolta el kifogá­sait a kötet küllemét illető­en. „A Nyugat tekintetes ki- adóhivatalának Budapest. Kedves uraim, megszégyénítve és meggya­lázva kaptam legújabb ver­seskönyvemet. így megcsú­folni valamit csak akarattal lehet. Hitvány, ízléstelen, rongy tele sajtóhibákkal még a címekben és dedikálások­ban is. Én rá se tudok nézni, nem vállalom, utálom. Azon­ban, mint minden új köny­vemből, ebből is kérek egy szép puha fekete bőrkötést, lehetőleg gyorsan. Végtelenül bánt ez a lekicsinylés, ez a megcsúfolás. Egyébként is csupa indolenciát látok. A jegy, a vasúti jegy dolgában semmit sem írnak- Pedig alá kellene írnom a fényképeket, ha ugyan ki nem akarnak hagyni. Az új Nyugatot sem küldték. Küldjék el, s küld­jék el a két legutolsó Nyu­gat-számot a Koronaherceg utca 6. sz. alá MHe. Gilberte részére is. A Tanulmányok füzetet karácsony után majd fönn összeállítom. Az új Nyugat számba írni fogok va­lamit, bár beteg vagyok, s undorodom önmagámtól, s a Nyugattól egyaránt. Szerető üdvözlettel Ady Endre. Ér-Szentkirály, 1910- dec. 20.” Költői működését növekvő bizalmatlansággal figyelték a hivatalos körök. A duk-duk affér lezajláséval véglegesen és visszavonhatatlanul a kon­zervatív kormánypolitikával 4 NÖGRÁD - 1978. január 1., vasárnap Hegyi úton és autópályán Hazai pezsgővel koccintanak Munkahelyük az országút. Ülnek a volán mögött, sze­mük a szürke betonsávon. Ritkán pillantanak oldalra. Pedig szebbnél szebb tájak, hegyek és völgyek, régi vá­rosok, új lakótelepek vonzzák a tekintetet. Ülnek a volán mögött. Ak­kor is, ha zöldellnek az er­dők, ha erősen tűz a nyári nap, tejfehér köd üli meg a völgyeket, vagy sűrű pelyhek- ben hull a hó. Az ország­utak vándorai. Róják a kilo­métereket, szállítanak oda és vissza. Az út szürke betonja nagy zsarnok. Szétpillantani csak ritkán jut idő. ★ Magas szőke fiatalember Percze István. Farmernadrág­ban. bőrzakóban, útra készen. Szerelvénye megrakottan vár az udvaron. Még néhány perc, azután indul Lengyelországba. Fel egészen a tengerpartig, az úticél Gdynia. Kamionos! A köz'nyelv legalább is így em­legeti azt a pótkocsis Rába_te- hergépkocsit amelynek voláma mögött már oly sokezer kilo­métert vezetett. A szemében, a kezében érzi a távolságot. — Mostani útjukon mit visznek? — Épületelemeket. Lengyel- országban sertésfarmot rak­nak össze belőlük. ★ Chován Lajos forgalom­vezető szól közbe: — A Volán 2. számú Vál­lalat hat kamionja járja Eu­rópa útjait. Mi szerelvény­ként emlegetjük, mert egy „gépesből” és egy pótkocsiból áll. — Merre koptatják az uta­kat? — Mit is mondjak hirtelen­jében? Moszkvától Berlinig, Rijekától Szófiáig, Varsótól Rómáig. Kapósak a kamion­jaink. A pilótáink jóformán soha nincsenek fuvar nélkül. Még elmondja, hogy mindig két gépkocsivezető indul út­nak. Általában tizenketten járják Európát, a váltótár­sakkal együtt mintegy húszán vannak a vállalatnál. akik­nek a jogosítványa, a szak- képzettsége és a gépkocsi- vezetői tapasztalata olyan, hogy nyugodtan rájuk lehet bízni a drága rakományt. Hordják és viszik az árut becsülettel. Felváltva vezet­nek, pihennek, ponyváznak le és fel. ★ Percze István időnként az órájára pillant. Várják az utak, a kilométerek, hogy „nyeregbe” szálljon. A váltó­társával Szecsei Lajossal in­dulnak. — Hol járt a legmesszebb? — A legnagyobb távolság amit megtettünk, Leningrád. Oda-vissza hatezer kilométer. — Használnak térképet? — Csak az első alkalom­mal. Később az útjelző táb­lákat figyeljük. Gyakran mondogatjuk a társammal, vannak ofyan utak ahová az autó már magától eltalálna. Leningrádot, Moszkvát, az orenburgi építkezést, Milánót, Rómát, a jugoszláv tenger­partot már többször megjár­ta. Hétszázötvenezer kilo­métert vezetett balesetmentes sen. — Kerültek-e már nehéz helyzetbe? — A keskeny hegyi utakon, főként Jugoszláviában. AZ sem volt leányálom. amikor november 7.-én, Moszkva előtt száz kilométerrel, mí­nusz 16 fokos hidegben, dére- kas hóesésben elpattant a szélvédőnk. Végül mit tehet-» tünk mást, farostlemezzel be- szögezüik, csak k;s r^st hagyva a vezetőnek. De ha-; zaiöttünk a szállítmánnyal. Mielőtt elindulnak, „fel-' tankolnak” élelemmel isi Megállnak az útszélen, elő­veszik a gázpalackot, főznek! — Levest, pörköltet, krump­lipaprikást, tésztát. Az ottho­ni ízek a legjobbak. Mivel szobalányunk nincs, magunk mosogatunk, takarítunk. Perczéék Salgótarjánban! Zagyvapálfalván építettek családi házat. — A feleségem ügyes, talpj ráesett asszony. A nyolcéves kislányom már nehezebbért bírja az apu távollétét. * Havonta átlagban tíz napolj tölt itthon. A többit a volán mögött. Van, hogy este meg­érkezik és reggel újfent indul! — Ezt soha nem lehet meg-; únni. Mindig örömmel me-; gyek, de még jobban örülök,’ ha hazaérkezem. A mostani újévet valahol Lengyelországban ■ köszöntik.’ Egy pohár hazai pezsgővel! Azután ismét neki vágnak a szürke betonnak. Csatai Erzsébet J Bobonóság - bolondság A tSi ünnepek sorában ki­emelkedő helyet foglal el szilveszter és újév. Mindket­tőhöz sok népszokás, jóslás, babona kapcsolódik. Az év­kezdő népszokások lényege — a lármázás, alakoskodás és ajándékozás — az európai és ázsiai népeknél jóformán azo­nos. Olaszországban rozsdás lábasokat, ütött-kopott edé­nyeket —, mint az óesztendő rossz emlékeit —, ablakon át az utcákra hajigálnak. A dél­szláv falvakban, Franciaor­szágban és az északi államok­ban tuskót égetnek kará­csonytól újévig. A románok­nál ekét húznak a legények szembenálló liberális, radiká­lis világínézet mellett kötelez­te el magát Ady, sőt a Nép­szavában közölt versei bátor forradalmi hangot ütöttek meg, magáénak vallva a pro­letariátus ügyét, ha teoreti­kusan nem is, de érzelmileg-, erkölcsileg feltétlenül. Éppen az időben, amikor új kötete ügyében levelezett Érrnind- széntről, maga Tisza István miniszterelnök nyilvánította ki, milyen a hivatalos véle­mény. Igaz, kijelentése bizal­mas körben — 1910. novem­ber 8-án — hangzott el, de irányt, állásfoglalást jelentett a magas beosztású fültanúk számára- A konzervatív gróf­politikus, a költő által „gesz­ti bolond”-nak nevezett biha­ri diktátor ezt mondta: — Ady és a Nyugat levél- tetűk a magyar kultúra pál­mafáján. Nincs rá adat, de cseppet sem valószínűtlen, hogy Ady tudomást szerzett erről a be­csületsértő kijelentésről1. Ti­sza István volt az egyetlen ember, akit gyűlölt. De nem is akárhogy: tajtékozva, el- kékülve. Ez annál drámaibb, mert Ady valóban nem ter­mett személyeskedő gyűlölet­re. Tudott lenézni, lesajnálta!, kigúnyolni, fölényesen meg­semmisíteni, de gyűlölni egyedül Tiszát tudta­Tisztázott hovatartozását új kötete tayomtatott ajánlásával is megerősítette: „Hatvány Lajosnak, aki hideg szerete- tével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb és jobb, adom, s ajánlom talán ezt az utolsó verseskönyvemet. Ér- mindszent, '1910. november 30. Ady Endre.” (Folytatjuk.) maguk után, közben a mag elvetéséről és a kenyér szü­letéséről szóló énekeket da­lolnak. 1 A BÜÉK-olás, jókívánság­mondás ma már inkább üres konvenció, de a hagyományo­kat őrző némely falusiakban szinte varázserejű érték, amit tőlük telhetőén szívesen vi­szonoznak ajándékokkal is. Az újév táján betoppanó postás, házfelügyelő és má­sok pénzzel honorálandó jókí­vánságának nyilván ez az eredete. Nem különben nagy becsben áll a kéményseprő újévi jókívánsága is. Ennek az az alapja, hogy a népi ba­bonákban a családi tűzhely tisztelete igen erős. Amikor valaha a menyasszony átlép­te 3 férje házának küszöbét, térdet hajtott a korommal te­li tűzhely előtt. S éppen ezért azt, aki kisöpörte a tűz­helyet, és bekormozódott, a ház jó szellemének és a sze­rencse hordozójának tartották. A „fogd meg egyik gombodat, ha kéményseprőt látsz” ba­bona fiatalabb keletű, es úgynevezett átvitt mágián alapszik: egyfajta kapcsolat létrejöttét feltételezi a sze­rencse hordozójával a gomb megfogása által. Eredetileg magát a kéményseprőt kel­lett megérinteniük azoknak, akik szerencsésen akarták kezdeni az évet. Ezt teszik ma is, ha betéved egy-egy kéményseprő az újévi mulat­ságokra, vagy jókívánságait tolmácsolni házról házra jár Műhelyen. 4

Next

/
Thumbnails
Contents