Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek; AZ MSZMP NÓGRÁD MEG Y El BIZ OTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PJ A XXXIV. ÉV?., 24. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JANUAR 28., SZOMBAT Egészségügyi felmérés kezdődik Balassagyarmaton Ülést tartott az Elnöki Tanács Ä Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet fogadott el a módosított Pol­gári Törvénykönyv hatályba léptetéséről, és egyes ren­delkezéseinek, végrehajtásá­ról, Illetve értelmezéséről. A módosított Polgári Törvény- könyv a törvényerejű rende­lettel együtt 1978. március 1-én lép hatályba. Az állami vállalatok, szö­vetkezetek és mág gazdálko­dó szervezetek tartós gazda­sági együttműködésének elő­segítése érdekében —* figyé- lemmel a módosított Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseire is — az El­nöki Tanács újraszabályozta a gazdasági társulásokat. Az új szabályozás az eddi­gieknél nagyobb hangsúlyt ad a kooperációt szolgáló társulásoknak, a vagyonegye­sítő társulások területén fel­oldja az eddigi szektorális kötöttségeket, továbbá előse­gíti a ma még különleges­nek tekinthető tevékenységre — például találmánykivitele­zésre, licencfelhasználásra — irányuló együttműködést. A törvényerejű rendelet 1978. március 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a miniszter- tanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Fi­gyelemmel a vállalati tör­vény rendelkezéseire, a tör­vényerű rendelet a Munka Törvénykönyvébe foglalja a dolgozóknak a vállalat irá­nyításában való részvételét meghatározó átfogó. elvi szintű rendelkezéseket. A dol­gozókollektíva jogait. az üzemi demokrácia fórumait, ezek hatáskörét és működé­si rendjét részletesen más jogszabályok, továbbá a vál­lalati, szervezeti és működési szabályzatok rögzítik. A munkahelyi demokrácia kö­vetelmény- és intézmény- rendszerét — a szerv sajá­tosságait f velembe véve — a nem vállalati rendszerben működő szerveknél is kiala­kítják. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette az igazságügy- miniszter jelentését a ke­gyelmi ügyek 1977. évi ügy­intézéséről. végül bírákat mentett fel és választott meg. továbbá egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Az idén április elsején Haj­dú és Baranya megyében né­hány kisközségében, valamint Balassagyarmaton morbiditá­si (megbetegedési arány) vizs­gálat kezdődik. Egy éven át folyamatosan felmérik a la­kosság egészségügyi állapotá­nak változásait. A nem min­dennapi erőket, személyi és tárgyi feltételeket követelő munkában osztozik a város orvosi kara, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Egészség- ügyi Szervezéstani Intézete, de bevonják a munkába töb­bek között a helybeli Szántó Kovács János Egészségügyi Szakközépiskola növendékeit. Az Egészségügyi Miniszté­rium irányítása alatt lezajló akció előkészítése kapcsán pénteken értekezletet hív­tak össze Balassagyarmaton, a városi kórház kultúrtermé­be. Az értekezleten ott volt dr. Aczél György, az egészség- ügyi miniszter helyettese, az akcióban résztvevő intézmé­nyek, a megyei egészségügyi szervek, valamint a városi közigazgatás képviselője. A jelenlevőket Vass Miklós, a városi tanács elnöke üdvö­zölte, utána dr. Harakály Má­ria, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető főorvosa emlékeztetett az 1963-ban lebonyolított ha­A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt évben mérsékelt eredményeket ér­tek el, ezért az 1978-as fel­adatokat rendszerbe foglaló műszaki tanácskozás hang­vétele a minap kritikusabb v t a szokottnál. Urmössy László vezérigazgatp-helyet- tes az elmúlt év tanulságait ügy foglalta össze, hogy a szükséges következtetések levonása után gyümöcsöztetni tudják az 1973-as gazdasági évben. A műszaki tanácskozáson külön hangsúlyt kapott, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nem cél a nagy mennyiségi növekedés. Ugyanakkor fokozott gondot 'sonló jellegű felmérésre, mely során összesen 13 500 la­kos vizsgálatát végezték el, s a lakosság húsz százalékát összetett szempontok alapján tanulmányozták. Kitért az eredmények országos, sőt ha­táron túli jelentőségére is. Ezután emelkedett szólás­ra dr. Aczél György minisz­terhelyettes, aki a vizsgálatok fontosságáról szólva hangsú­lyozta az élet- és munkakö­rülmények, az életszínvonal változásának hatását az egyén egészségi állapotára. Sok minden befolyásolja a lakos­ság egészségének megóvását, visszaállítását célzó lehetősé­geket. Jelentős szerepet ját­szik (többek között) a bete­gek kulturáltsági foka, s az ebből származó „rossz szokás”, az egészségügyi szolgáltatá­sok igénybevételében. Az egy évig tartó vizsgálat, amely általános szűrővizsgá­lattal zárul, nagy felelősséget ró minden résztvevőre, az egészségügyiekre csakúgy mint a betegekre, összefogá­suk, aktivitásuk, lelkiismere­tességük a vizsgálat sikeré­nek záloga. A szerzett ta­pasztalatokat — miként zár­szavában dr. Hatvani László, a helyi kórház igazgató főor­vosa elmondta — elsőként Ba­lassagyarmaton hasznosítják. fejlesztése kell fordítani a kedvezőbb jövedelmezőségű termékek bevezetésére, a magasabb ké­szültségi fokú áruk arányá­nak emelésére. Növelni kell a hatékonyságot, tovább ja­vítani a minőséget és a ter­mékek gazdaságosságát. Miu­tán a munka termelékenysé­gének alapja a technológia fejlesztése, ezért ez a munka középpontjában lesz. A technológia fejlesztésé­ben kedvező eredményt értek el a csákánygyártásnál. az őrlőgolyógyártásnál, az anyagmozgatás és -rakodás gépesítésénél. Ennek ellené­re még mindig sok a megol­dásán probléma, ami nem­ese'; jelentős munkaerőt köt apró Untai Bresztben Belorusszia egyik legrégibb városába, az 1017-ben alapí­tott Bresztbe érkezett pénte­ken az Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke vezette magyar parla­menti küldöttség, amely har­madik napja ismerkedik a Belorusz SZSZK életével. A magyar parlamenti küldöttsé­get és a delegációval együtt utazó Alekszej Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa szövetségi tanácsának el­nökét, Marjai Józsefet, . a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét elkí­sérte Bresztbe a Belorusz SZSZK több vezetője. A szovjet—lengyel határon fekvő Breszt területi taná­csán Konsztantym Matyu- sevszkij, a területi tanács el­nöke és Jefrem Szokolov, a Belorusz Kommunista Párt Ereszti Területi Bizottságá­nak első titkára tájékoztat­ta a magyar képviselőket, a terület életéről, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. és a Belorusz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusának ha­tározataiból adódó feladatok végrehajtásáról. Parlamenti ' küldöttségünk a délutáni órákban az egyik Breszt környéki kolhozba lá­togatott, ahol lerótta kegye­letét a breszti erőd hős vé­dőinek emléke előtt. (MTI) le és esetenként nehéz fizikai munkát igényel, hanem akadnak egészségre ártalmas és balesetveszélyes technoló­giai gondok is. Ezért erőtelje­sebb tempót kell diktálni. Szükség van a jól szerve­zett, alaposan átgondolt mun­kára és a magas fokú fegye­lemre, hiszen az 1978-as tervszámok feszített munkát igényelnek. A megnövekedett feladathoz az alapanyag-ellá­tás és a rendelésállomány biztosítottnak tekinthető. Az anyagellátásban kedvező az a körülmény, hogy Özdról a lágy hengerhuzalok 40—45 százalékát 1 tonnás te­kercsekben kapják és a Du-* (Folytatás a 2. oldalon.) Műszaki tanácskozás a SKÜ-ben Középpontban a technológia Ipari szövetkezet fejlesztése ' Az ipari szövetkezetek Nógrád megyei szövetségének elnöksége tegnap Salgótarján­ban tartotta ülését. Elsőként a káder- és személyzeti mun­káról szóló megyei pártbizott­sági határozatból adódó teen­dőket tárgyalták, ezt követő­en az elmúlt évi fejlesztések végrehajtásáról hangzott el beszámoló. A megye ipari szövetkeze­tei már a negyedik ötéves terv végére jelentősen gyara­pították eszközeiket. Az álló­eszközök értéke 1975-ben meghaladta a százmillió fo­rintot, ennek ellenére kedve­zőtlen az összetétel, főként korszerű gépek, berendezések és járművek hiányoznak. Az ötödik ötéves tervciklusban a szövetkezetek 104 millió fo­rintot terveztek fejlesztésre költeni, s újabb 23 milliót a forgóalapok növelésére kí­vántak fordítani. A tervidő­szak első két évében azonban 3 li T T • " Uj gi — elsősorban a lakossági szolgáltatások fejlődését segí­tő beruházásoknál — jelentő­sek a változások. Lehetőség nyílott arra, hogy a megye- székhely központjában új szolgáltató centrum jöjjön létre, s a lakossági karban­tartások fejlesztésére az ipari szövetkezetek hatmillió forint támogatást kaptak. Így a szolgáltatás feltételeinek bő­vítésére szánt összeg meg­duplázódott. Tavaly csaknem 28 millió forintot fordítottak fejlesztés­re. Megkezdődött többek kö­zött a nagybátonyi gépkocsi­javító üzemrész rekonstruk­ciója, az érsekvadkerti Építő­ipari Szövetkezet telephelyét bővítette és felújította gép­parkjának egy részét. A sal­gótarjáni Tervező- és Építő­ipari Szövetkezet tízmillió forintot fordított az elmúlt évben fejlesztésre. A közpon­ti telephelyen szociális léte­pek, felújított sítményt és. raktárt építettek, a lakásépítés gyorsítása érde­kében hétmillió forintért vásá­roltak gépeket. A Szondi Laka­tos- és Szerelőipari Szövetke­zet kétmillióért vett korszerű berendezéseket. A pásztói Épí­tő, Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet is az építő-, asz­talos- és lakatostevékenység feltételeit javította új - gépelt beszerzésével. Nem valósult meg viszont Szirákon a fodrászat és ci­pészrészleg, tervező- és kivite­lezői kapacitás hiányában nem kezdődött meg a kiste- renyei szolgáltatóház építése. A megye ipari szövetkeze­tei az idén is jelentős össze­geket költenek fejlesztési cé­lokra. A nagybátonyi Penta­mer Ipari Szövetkezet ötmil­lió forintot költ gépbeszer­zésre és a lakatosüzem, vala­mint a szociális létesítmé­nyek korszerűsítésre. A pász­tói Építő, Szerelő és Szol­telepek gáltató Ipari Szövetkezet az építőipari és szakipari részle­gek célgépesítését javítja. A legnagyobb összegű fejlesz­tésre idén is a salgótarjáni építőipari szövetkezetnél ke­rül sor. A lakásépítés techni­kai feltételeit csiszolják, s a No-Fines technológiához kel­lő szakipari háttér megte­remtése a legfontosabb fel­adatunk. A nógrádmegyeri Vastö- megcikk Ipari Szövetkezetben elkezdődnek a telephelybőví­tés munkálatai, a Karancs- völgyi Építő- és Faipari Szö­vetkezet a lakáskarbantartó­kapacitást növeli, s a bútor­ipari telepen látnak hozzá a felújításhoz. Az elnökség véleménye: a szövetkezetek általában reális célkitűzéseket fogalmaztak meg, a fejlesztésekhez szük­séges anyagiak többnyire rendelkezésre állnak. Újabb féSérey z á 9* m a k Eredményesen vizsgáznak a hallgatók a számviteli főiskola salgótarjáni tagozatán. Levelezősök és nappalisok, közösen izgulnak a folyosókon, mielőtt belépnének a termekbe. Utol­jára még mindegyikük jegyzetét lapozza, a tankönyvet ta­nulmányozza, majd indexszel a kézben lepnek a vizsgáztató elé. Az egyik tanteremben gazdaságföldrajz-ismerctekből adnak számot a diákok. Fekete László éppen az elsős, nappali ta­gozatosokat vizsgáztatta. Talabér Éva, az idei félév utolsó vizsgáján eredményesen szerepelt. Néhány tárgyból írásbeli vizsgát is kellett tenni a diákoknak, fgy statisztikából a tesztlapok kitöltése volt a fő feladat. Aki legalább közepesre oldotta meg a példákat, annak megaján­lották érdemjegyét, s már szóbeliznie nem kellett. Varga Edit tanársegéd dolgozatjavítás közben tájékoztatott bennünket, hogy az elsőéves levelező hallgatók cgyharmad része élhet ezzel a kedvezményes lehetőséggel. A levelező tagozat harmadik évfolyamosai már rutinosan veszik fel a félévi akadályokat. Nagy Katalin, Sárosi Józsefné és Götz János, az ipari beruházások című tárgy vizsgája után még értékelik az eredményeket. (Kulcsár József képbeszámolója)

Next

/
Thumbnails
Contents