Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. ÉVF., 3. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JANUAR 4., SZERDA Első munkanap: 3 vagon exporttermék Gyártmányok Ázsiába, Afrikába, Amerikába Jelentős kivitel 1978-ban A népgazdaságunk számá­ra rendkívül fontos kivitel további fokozásából megyénk üzemei jelentős részt vállal­nak. Három exportőrgyár illetékesétől érdeklődtünk, miképpen alakult az elmúlt évi exportterv teljesítése, és hogyan sikerült előkészíteni az idei kiviteli tevékenységet. Mint megtudtuk, A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK nem kevesebb, mint 37 ezer 103 tonna acélárut exportált a tőkéspiacra, amelynek összértéke 11 millió dollár. Ez az eredmény megfelel az V. ötéves terv előirányzatá­nak. 1978-ban a tavalyinál nagyobb mennyiséget: több mint 40 ezer tanná acél­terméket kívánnak dollárért értékesíteni. Ezért a konkrét megrendelésekről a napokban tárgyalnak a gyár szakembe­rei legfőbb megrendelőjükkel, a METALIMPEX Acél- és Fémipari Külkereskedelmi Vállalattal. Jelenleg egy 6000 tonnás tétel termelésén mun­kálkodnak: szalagacélt és huzalt készítenek többek kö­zött Líbia és Irak számára. A szocialista országokba Irányuló kivitel mennyisége 1977-ben 4400 tonna volt, ami az év eleji tervet több mint ezer tonnával felülmúlja. Az idei előirányzat még na­gyobb: ötezer tonna terméket — kiváltképp szalagacélt, ki­sebb mennyiségben őrlőgo- lyókat — szállítanak Cseh­szlovákiába, Romániába és a Német Demokratikus Köztár­saságba. Mint arról korábban beszá­moltunk, az ÜM SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEGGYÁRA már december közepén ki­szállította az összes tervezett exporttermékét. Idén a húzott üvegből 1 millió 450 ezer négyzetméter­nyit kívánnak exportálni az Amerikai Egyesült Államok­ba, Kanadába, Angliába, Hol­landiába és Olaszországba. Megrendelés nagyobb meny- nyiségre is lenne, ám az el­sődleges cél: a hazai igények maradéktalan kielégítése. Fő törekvésükben a kevés­bé gazdaságos export felszá­molásában előreléptek: na­gyobb arányban termelnek értékesebb vastag — 3—4 mil­liméteres — üveget, mint tavaly. Ez annak a körül­ménynek köszönhető, hogy Európa-szerte növekedett az érdeklődés a kertészüvegek iránt. A fennmaradó vékony- üveg-termeléssel pedig a jól fizető kanadai piacot látják el. Edzett üveget csak közve­tett exportra az Ikarus au­tóbuszokhoz készítenek. Ilyen terméket a jövőben a jugo­szláv Zastava gyárnak is kí­vánnak eladni, erről tárgya­lások folynak. A gyárból már az idei el­ső munkanapon 4 vagon kész­terméket szállítottak el, eb­ből 3 vagon tőkéspiacra — Kanadába, illetve Angliába — kerül. Tegnap egy újabb va­gon szállítmány hagyta el a gyárat, ennek végcélja — Gdyniától hajóval — az USA. A SALGÓTARJÁNI RUHAGYÁR 1977-ben 52 millió forint ér­tékű exportot bonyolított le, ami az előzetes tervet 8 szá­zalékkal meghaladja. Ebből a tőkésexport több mint 16 milliós volt: Svédországba, Norvégiába, Irakba, Kuvait- ba szállítottak különféle női ruhákat, illetve NSZK-beli és svájci cégek megrendelésére bérmunkát végeztek. A tő­késkivitelen kívül a Szovjet­unió számára nyári és sza­badidő-ruhákat, „sportegyüt­teseket” varrtak a gyár dol­gozói. Idén a tőkésexportot 24 százalékkal növelik, ebben nagyobb lesz a hazai alap­anyagú termékek aránya. A tavalyi piacok újakkal gya­rapodnak: Hollandiába és az NSZK-ba is szállítanak ter­mékeket — nyári blúzokat. Biztató tárgyalásokat foly­tatnak angol és nyugatnémet megrendelőkkel flanellblúzok gyártásáról. Ebben az évben a szovjet exportot is fokozni kívánják: pamutruhákat, szövetszok­nyákat és sportkosztümöket készítenek. Sikeres esztendő Takarékos nógrádiak Még nincs készen minden pontos adat, de az előzetes számítások alapján is kide­rül, hogy eredményes eszten­dőt zárt az Országos Taka­rékpénztár Nógrád megyei igazgatósága. Az alábbiakban ismertetett mutatók egy része még pontosításra szorul, me­lyet az elkövetkezendő egy­másfél hónapban végeznek el, de az már most világos, hogy a tervet több szolgáltatás te­rén is túlteljesítették. Jól takarékoskodott a me­gye lakossága. Ezt bizonyít­ja, hogy a betétállomány 260 millió forinttal gyarapodott 1977-ben. Ez kerek harminc­kilenc millióval több az elő­ző év növekedésénél. A me­gyében az OTP, a posta és a takarékszövetkezetek által kezelt 122 ezer különböző tí­pusú takarékbetétkönyv ér­téke megközelítette a kétmil­liárd forintot. Külön említést érdemel ezen belül az ifjúsági taka­rékbetétkönyvek számának örvendetes gyarapodása. Egy év alatt több mint ezerrel nőtt azoknak a Nógrád me­gyei fiataloknak a száma, akik ezt az előrelátó takarékosko- dási formát választották. Az eredményben része van az igen kedvező feltételeknek, de nem utolsósorban azoknak az OTP-dolgozóiknak, brigá­doknak, akik versenyszerűen szervezték a belépőket, üze­meket, intézményeket ke­restek fel, hogy felvilágosít­sák a fiatalokat a rendelkezé­sükre álló lehetőségekről. A megyében nyilvántartott if­júsági betétek száma ilyen módon meghaladta a tízezret. Szerencsés volt ez az esz­tendő a gépkocsinyeremény- betétkönyvek tulajdonosai­nak is. Az eddigi sorsolások útján megyénkbe került 309 autóból 47 esett 1977-re. Már­kában a Polski Fiat vezet, ebből tizenhármat, Trabantból tizenegyet, Zsiguliból tízet, Skodából kilencet, Wartburg­ból hármat, Moszkvicsból pe­dig egyet nyertek nógrádiak. Az OTP saját beruházásá­ban épülő lakásai közül az elmúlt évben 209 építését Változások a mezőgazdasági adórendszerben Január 1-től módosultak a mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és jövedelem­felhasználásának egyes sza­bályai. A változások a nép- gazdasági tervben rögzített beruházási színvonal tartá­sát szolgálják, továbbá ese­tenként anyagilag is ösztön­zik a termelés kiugróan erő­teljes fejlesztését, és lehető­vé teszik a korszerű eszkö­zökkel dolgozó szakemberek személyi jövedelmének nö­velését. A mezőgazdaság állami szektorában változást jelent, hogy a gazdaságok 1978-tól az általános nyereségadó 60 százaléka helyett csak 35 szá­zalékát tarthatják vissza fej­lesztésre. A termelőszövetke­zetekben, figyelembe véve a gazdálkodási biztonság köve­telményeit, változik a tarta­lékalap-képzés kötelező mér­téke, az eddigi négy százalék helyett az adózott nyereség nyolc százalékát kell a tarta­lékalapba helyezni. Az éven­te képződött tartalékalap 25 százalékát továbbra is vissza­pótlási kötelezettség nélkül befizethetik a gazdaságok a téeszek kölcsönös támogatási alapjába; ezzel lehetővé válik az átmenetileg nehéz hely­zetbe jutott üzemek megsegí­tése. A jövedelemnövekmény- adó, bár alapvető feladatát betöltötte, néhány szempont­ból az indokoltnál kisebb mértékben adott lehetőséget a hatékony termelésnövelés­re, illetve a helyi gazdálko­dási körülmények figyelem- bevételére. 1978-tól azokban a téeszekben, ahol az egy fő­re jutó jövedelem havi 2400 forint alatt van, s a jövede­lemszínvonal 7 százalékkal — tehát az átlagosnál nagyobb mértékben :— növelhető, adó­fizetési kötelezettség nélkül. Korábban az átlagos jöve­delemszínvonalnál alacso­nyabb keresetű tag vagy al­kalmazott nyugdíjazása csök­kentette az adómentes sze­mélyi jövedelemnövelés le­hetőségét, ennek ellensúlyo­zására idén a szövetkezetek korrekciót alkalmazhatnak. Felszámolta az új rendelkezés azt a visszásságot is, hogy a korszerű techológiák, gépek kezelőinek személyi jövedel­mét eddig csak a többi dol­gozó adómentesen kifizethető jövedelmének terhére lehe­tett növelni. Az új adószabály külön kedvezményt nyújt a termelést dinamikusan, az adott évben 10 százaléknál nagyobb mértékben növelő téeszeknek. Ezek a gazdasá­gok meghatározott esetben az előző évi személyes jöve­delem összegének 0,2 száza­lékát adómentesen kifizethe­tik a dolgozóknak, ha arra az adózott nyereség megfelelő fedezetet nyújt. Ily módon a kiugró mértékű termelésfej- les.ztésben anyagilag is ér­dekeltté teszik a közös gazda­ságok kollektíváit. kezdték meg, tízzel többet a tervezettnél. Az átadások száma még szebben alakult. Az előirányzott 270 helyett 372 otthon készült el, s így 424 helyett csak 332 szerepel az áthúzódó beruházások lis­táján. A fentieken túlmenően több mint 70 lakás építését segíti a takarékpénztár kisebb-na- gyobb kölcsönökkel. Emel­kedett az igény a lakásfel­újítási és korszerűsítési hite­lekre - is. Az igénybevevők száma az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt, így 600 otthon helyreállítását, a kor­szerű igényekhez történő át­alakítását támogatja az OTP. Az év folyamán 324 telket is értékesítettek, építési, üdü­lési, vagy más célra. Mintegy 66 ezer ügyfél ve­szi igénybe a különböző hitel- lehetőségeket. A lakosság tör­lesztési kötelezettsége 1400 millióra rúg. Ez magában fog­lalja többek között a ház- lakásépítkezők 760 millió, a lakásvásárlók 420 millió, az áruvásárlók 60 millió és a mezőgazdasági kölcsönt kérők 18 millió forintját. Az OTP fontos feladatának tartja a szolgáltatások szín­vonalának állandó emelését. Ennek jegyében Kisterenyén új, korszerű fiókot adtak át, és befejezés előtt áll a balas­sagyarmati fiók bővítése, át­alakítása is. Az ügyfélszolgá­lat gyorsítására a megye két városában költséget nem kí­mélve drága gépek üzembe állításával megoldották az egy­személyes takarékügyintézést. Néhány nap pihenő után új­ra megkezdődött az általános és középiskolákban a tanítás- A Karancslapujtői Általános Iskolában 338 tanuló vehette át kedden az érdemjegyek­ről szóló értesítőt. Közöttük sokan olyanok, akiknek csupa jeles osztályzatuk volt. A 6. a-ban Fodor Sándorné osz­tályfőnök értékelte az osz­tály eredményeit, szólott a mulasztásokról, hogy ezzel is segítse a hatodikosok második félévi munkáját. Képünkön: Telek Gabriella, Havran Éva, Tóth Zsolt, Hegedűs Csaba és diáktársaik az osztályfőnök társaságában ismerkednek ér­demjegyeikkel — kulcsár — A második félév kezdetén Kiosztották a félévi értesítőket Véget ért a téli vakáció, az általános és a középfokú is­kolák egymillió 400 ezer di­ákjának kedden ismét meg­kezdődött a tanítás. Ezen a napon kiosztották az iskolákban a félévi értesí­tőt. Az első félév eredmé­nyeit összegző érdemjegyeket — számjeggyel — az ellenőr­ző könyvbe írták be a peda­gógusok. Nem kaptak félévi bizonyítványt idén sem az elsősök és az ötödikesek, s nem kaptak érdemjegyet az általános iskolások azokból a tárgyakból, amelyekkel az idén először ismerkedtek meg. Nógrád iskolái is újra be­népesültek tegnap. Az 1977— 78-as oktatási év második fél­évét a nógrádi általános is­kolákban 25 608 tanuló kezdte meg friss erővel a téli szü­net után. A megye középis­koláiban 3568 diák folytatja tanulmányait. A tanulók'meg­kapták a félévi értesítőt, ame­lyet szüleik izgalommal vár­tak. Közvetlenül, vagy köz­vetve szinte valamennyi csa­ládban téma ezekben a na­pokban az iskolában folyó oktató-nevelő munka, a tanu­lók eredményei, teljesítmé­nyük értéke. E tanulói teljesítményekben az iskolákban folyó tevékeny­ség tartalmi színvonala emel­kedéséről képet nyerhetünk, s természetesen a gondok egy részét is érzékeljük. A továb­bi eredményes munkához szükséges a tanulságok hig­gadt levonása mind a tanu­lók, mind pedig a szülők és a pedagógusok részéről. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a második félévben to­vább erősödjön az iskola és a szülői ház kapcsolata, a társadalom figyelme. Gianearlo Pajetta találkozója magyar pártvesetőkkel Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó Gianearlo Pajettá- val, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagjával ked­den beszélgetést folytatott Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára és Aczél György, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője. A találkozókon szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserére került sor a két párt tevé­kenységét érintő időszerű bél­és külpolitikai témákról, va­lamint a pártközi kapcsolatok további fejlesztésének lehető­ségeiről és az együttműködés gyakorlati kérdéseiről. Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képyiss lelek vezetőit Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden fogadta a Budapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetőit, akik az új év alkalmából jó­kívánságaikat fejezték ki. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek dr. Trautmahn Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. s

Next

/
Thumbnails
Contents