Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

Tudományos hírmagyarázat Űj kozmoszban Bár még nem fejeződött be a Szaljut—6 űrállomás kísér­leti programja, az már most is megállapítható, hogy a he­tedik évének végéhez közelítő Szaljut-program, a módosított űrállomás nyújtotta új lehető­ségek révén minőségi változá­son ment keresztül. A gyakorlati asztronautika több mint húsz éve alatt szá­mos szenzációnak lehettünk tanúi. Ez a jelenlegi ,,két űr­hajó — egy űrállomás” kísér­let újszerűsége mindenek előtt az ember huzamos űr­ben való tartózkodására szol­gáló nagv méretű űrállomások üzemeltetése, kihasználtsága terén nyújt nagyobb lehetősé­geket és minden bizonnyal ér­tékes tapasztalatokat. MI AZ ŰJ AZ ŰRÁLLOMÁSON? A Szaljut-űrállomásokat a közel hét év során minden újabb kísérletre továbbfej­lesztették, módosították — mindenek előtt a tapasztala­tok, a technikai fejlődés nyo­mán. A Szaljut—6 nemcsak az újabb fedélzeti berendezé­sekben, .rendszerekben, kutató műszerekben, hanem a kiala­kítást tekintve is lényegesen különbözik elődjeitől. , A legfontosabb és mind ez Ideig egyedülálló szerkezeti újdonság az, hogy ezt az űr- objektumot két összekapcsoló szerkezettel látták el, az egyik a korábbiak szerinti el­helyezésű, a másodikat a ko­rábbi szerelvénye« helyén a legnagyobb átmérőjű henge­res rész mögött helyezték el. Változott ilyenformán az űr­állomás formája és súlya is. A külső szemlélő azt veheti észre, hogy az űrállomás 4,15 m átmérőjű hengeres szaka­szát meghosszabbították. En­nek közepébe került a mint­egy 2 m átmérőjű és 3—4 m hosszú átszálló rekesz. Ez utóbbi a korábbihoz hasonló kialakítású, az űrállomás leg­nagyobb termétől hermetiku­san záródó ajtó választja el. A hengeres formájú átszálló fülkét veszik körül az előző kialakításban e fülke helyén elhelyezett szerelvények, pa­lackok. A szerkezeti módosítás révén az űrállomás súlya mintegy 6 tonnával növeke­dett, így a Szaljut—6 súlya eléri a 26 tonnát. KÉT ŰRHAJÓVAL A tekintélyes, a 100 köbmé­tert is meghaladó belső térfo­gatú Szaljut—6-hoz ilyenfor­mán két űrhajó kapcsolható, s ezt a lehetőséget májr ki is használták, hiszen — miután a decemberi űrséta során Ro- manyenko és Grecsko meg­győződtek a mellső összekap­csoló szerkezet épségéről, üzemképességéről, januárban újabb űrhajót — a Szojuz—27 jelzésűt is. — hozzákapcsolták a Szojuz—26-tal már koráb­ban összekapcsolt űrállomás­hoz. Ennek űrpilótái — Dzsa- nibekov és Makarov — az öt­napos együttes repülést köve­tően, már vissza is tértek a földre, igaz nem a saját, a Szojuz—27 űrhajójukkal, ha­nem a korábban indult Szo­juz—26-tal. Ez utóbbinak minden bi­zonnyal az az oka. hogy a Szaljut pályamódosítására a Szojuz—26-on levő manővere­zésre szolgáló hajtóanyag­készletet már felhasználták, ugyanakkor a Szojuz—27 fe­délzetén még rendelkezésre áll ilyen célra hajtóanyag. Kézenfekvőnek látszott, hogy a manőver hajtóanyagát elfo­gyasztott űrhajó térjen vissza előbb a földre. Ehhez csak egyetlen lényeges műveletet kellett elvégezni: a két űrha­jóban levő — az űrhajósok testére kialakított üléseket ki kellett cserélni. JOBB KIHASZNALTSAG — NAGYOBB BIZTONSÁG A technikailag kifogástala­nul végzett hármas összekap­csolási manőver természete­sen nem öncélú bravúr, ha­nem új — az eddigieknél na­gyobb — lehetőségek forrása. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a két csatlakozó szerkezet lehetősé­get teremt az, űrhajósok men­tésére, a szállító űrhajó eset­leges meghibásodásakor. Ez azonban csak az egyik, s csak a veszély esetén felmerülő le­hetőség. Igen nagy jelentőségű, hogy a négy főnyi személyzetű űr­hajóban az űrhajósok két mű­szakban dolgozhatnak, amíg az egyik, űrhajóspár végzi a kutatómunkát, a kísérleteket addig a másik pihen. így sok­kal jobban lehet kihasználni a fedélzeti műszerberendezése­ket. Hasonlóképpen kedvezőnek tartják, hogy a személyzet­váltások során, ebben az új rendszerben az űrállomás nem marad űrhajós nélkül. Ilyen­formán szükségtelen a kísér­leti berendezések elcsomagó- lása, az űrhajó fedélzeti rend­szereinek konzerválása az űr­állomás elhagyásakor, illetve a kicsomagolás, a műszerek ..felélesztése” az új személy­zet megérkezésekor. E műve­letek elhagyása révén — a je­lenleg még távolról sem kor­látlan űrben való tartózkodás idejéből — néhány nappal többet tudnak az űrhajósok a kísérleti kutatómunkával foglalkozni. MŰSZEREK — RENDELÉSRE A később indult űrhajó, a Szojuz—27 pilótái leveleket, ajándékokat, sőt távcsövet is hoztak az egy hónapja az űr­ben levő kollegáiknak. Ez is egy új lehetőségre utal; az újonnan érkezők a korábban fenntartózkodók rendelésére kiegészíthetik az űrállomás műszerkészletét, pótalkatré­szeket, szerszámokat hozhat­nak magukkal a meghibáso­dott berendezések javítására, illetve anyagokat az elfo­gyasztottak pótlására. Az új szerkezeti kialakítás adta új lehetőségek mindegyi­ke talán előre még nem is látható. Érdeklődéssel várjuk a Szaljut-kísérlet továbbfoly­tatását, s az újabb, még kor­szerűbb Szaljut-űrállomások felbocsátását. Szentesi György Elkészült a vádirat! Nem mindennapi apróságok ( Olvadás Egy zürichi lap kritikusa egy énekesnő dalestjéről a következőket írta: ..Hangjá­nak lágyságától olvadozni le­het. A szünet után a publi­kum már a felére olvadt.” * Hamvazószerda A brit nemdohányzók or­szágos társasága az egész or­szágra kiterjedő nemdohány­zó napot tervez, hogy felhív­ja a figyelmet a nikotin ár­talmaira. Dátumnak 1978. február 8-át — hamvazószer­dát — jelölték meg. Komplett felszerelés. Egy grazi újságban a kö­vetkező hirdetés jelent meg: „Jutányosán eladó két eme­letes ágy matracokkal és bu­kósisakkal”. 1 „Kölcsönkönyvtár” Egy ötvenéves amerikai 25 év alatt mintegy 7000 köny­vet, amelyeket különböző könyvtárakból kölcsönzött, nem vitt vissza, hanem New York-i lakásában gyűjtögette. A „kölcsönkönyvtárat” akkor fedezték fel, amikor a férfi nem fizetett lakbért és a la­kástulajdonos erre értesítette a rendőrséget. A rendőrség bukkant rá a könyvhegyre. ■tv Eredményes kúra Egy rotterdami férj pana­sza a válóperes bíró előtt: „Feleségem évente három- szor-négyszer fogyókúrát tart. Ez alatt az idő alatt dereka nem lesz karcsúbb, nyelve viszont annál élesebb”. A molett hölgy nyomban szol­gáltatott is bizonyítékot erre az állításra a bírónak. A há­zasságot — a partnerek nyil­vánvalóan kölcsönös ellen­szenve miatt — felbontották. Autócsapda Madridban a szabályellene­sen parkoló autókat a rend­őrség legújabban- fémretesz- szel zárja le, amelyet az egyik kerékhez rögzítenek. A rendőrség csak a büntetés ki­fizetése után „engedi szaba­don” a kocsit. A spanyolok a szerkezetnek időközben a „cepo” (csapda ragadozó ál­latok számára) nevet adták. Emberölés vádjával áll bíróság elé a Gsitárl asszony Az elmúlt év őszén nem­csak a-balassagyarmati járás­ban, hanem az egész megyé­ben is szinte hihetetlen gyor­sasággal terjedt a hír, hogy 1977. október 18-án hajnalban anyagyilkosság történt. Csi- táron. Azóta a rendőrségi nyomozás és az ügyészi ki­hallgatás alapján fény derült az ügyre s annak megelőző okára. A Nógrád megyei Fő­ügyészség " elkészítette az anyagyilkosságban vádolt és előzetes letartóztatásban le­vő Vereczki Jánosné (Antal Ilona) 44 éves csítári lakos vádiratát amelyet továbbított a Balassagyarmati Megyei Bírósághoz. Mindennapos viszály Az okok minden oldalát vizsgáló vádirat számos tényt tár a bíróság elé. A vádirat megállapítja, hogy Vereczki Jánosné, aki 1955-ben kötött házasságot férjével, évek óta nem állt jó viszonyban édes­anyjával, Antal Lászlónéval. A 77 éves idős asszony soha nem nézte jó szemmel leánya házasságát. Aminek az volt a fő oka hogy a két család va­gyoni helyzete eltért egymás­tól. Emiatt már kezdetben is voltak nézeteltérések az édes­anya és leánya között, és 1974-től ezek a családi viszá­lyok szinte mindennaposakká váltak. A vagyoni helyzet az egy fedél alatt élő család tagjai­nak egymáshoz való viszo­nyát napról napra rontotta. A férj és a feleség, az anya és a leánya között nem egy­szer tettlegességre is sor ke­rült. A családi viszálykodás oda vezetett, hogy Vereczki Já­nosné 1976-ban már a házas­ság felbontásának gondola­tával is foglalkozott, amitől azonban később elállt. Azon­ban a családi élet megrom­lásának okát édesanyjában látta, őt okolta férje eltávolo­dásáért, családi életének meg­romlásáért. Már ekkor elhatá­rozta édesanyja sorsát: azt, hogy agyonüti! A tragédia be­következett. Lesújt a fejsze Az elmúlt év őszén, 1977. október 18-án, hajnali 5 óra­kor Vereczki Jánosné útjára bocsátotta férjét és nagyob­bik fiát. Ezután a fészerbe ment —, így a vádirat —, ahol begyújtott a tűzhelybe, kukoricát véve magához, a sertésól felé indult az álla­tok , megetetésére. A favágó­toké mellett vette észre édes­anyját. Itt — állapítja meg a vádirat — heves, szóváltás ke­letkezett a gyanúsított és az elhalt között. A családi vi­szály — anya és leánya kö­zött — tovább folytatódott, s miként az eddigi nyomozás megállapította, a vita során az anya kijelentette: nem tűri tovább, hogy Vereczki Jánosné és férje továbbra is a lakásban maradjon. A mind jobban elfajuló vita halállal végződött. Az eddigi nyomo­zati anyag birtokában leszűr­hető, hogy Vereczki Jánosné, az édesanyját megölte. Kis­babát ragadott magához és először annak élével nagy erejű ütést mért az anyja homlokára, majd az oldalra dőlő asszonyt tarkón sújtot­ta, ezúttal már a fejsze fo­kával. Vereczki Jánosné —, a vádirat szerint — még min­dig nem elégelte meg édes­anyja ütlegelését. Antal Lász­lóné hiába kiáltott segítsé­gért, lánya rongydarabbal szorította a nyakát azért, hogy elhallgattassa. Vereczki- né kegyetlenségét bizonyítja a vádirat azzal is, hogy: a földön vonagló, védekezésre képtelen 77 esztendős édes­anyját egy kemény tölgyfából készült, úgynevezett sulykoló­fával válogatás nélkül ütle­gelte, elsősorban a hátát és a végtagjait. Meotévesztő szándék A gyilkosság elkövetése után álnok módon segítségül hívta a szomszédját és a ház­ban tartózkodó kisebbik gyermekét „édesanyja meg­mentésére”, akikkel együtt a haldokló asszonyt bevon'szol- ták a konyhába. Félrevezető szándékát bizonyítja Vereczki Jánosnénak az a tette is, hogy végül ő maga kísérte be édesanyját a kórházba, az időközben kihívott mentőau­tóval. Ám Antal Lászlóné a mentőautóban életét vesztet­te. A főügyészség vádirata sze­rint Antal Lászlóné példátla­nul brutális, rendkívüli em­bertelenséggel, gátlástalan­sággal, s ugyanakkor nagy­fokú következetességgel vég­hezvitt bántalmazás folytán számos — összesen 14 súlyos sérülést szenvedett. A Nógrád megyei Főügyész­ség a többi között különös kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettének vádjá­val a vádiratot átadta a Ba­lassagyarmati Megyei Bíró­ságnak. A tárgyalásra és az ítélet— , hozatalra visszatérünk. Somogyvári László Balassagyarmaton is kezdődik Egészségügyi fölmérés 50 OOO lakossal Nagyszabású felmérést készíte­nek elő azzal a céllal, bogy a korábbinál részletesebb képet kapjanak a lakosság egészségi állapotáról, — jelentette be a kö­zelmúltban tartott sajtótájékoz­tatón az egészségügyi miniszter. Az előkészületek helyzetéről kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Balog Jánostól, az Egészség- ügyi Minisztérium főtanácsosától. — Az általános megbetegedési vizsgálat mintegy 50 ezer állam­polgárt érint és két ágon hajtjuk végre — mondotta. — Ilyen nagy­szabású vizsgálatra hazánkban még nem került sor, sőt nemzet­közileg is egyedülálló adataiból tudományos megalapozottságú következtetéseket vonhatunk majd le a lakosság egészségi ál­lapotára. Első lépésként a KSH kérdező biztosai már megkeresték az érintett állampolgárokat és rög­zítették a szükséges alapadatokat. Nagyjából már azt is tudjuk, hogy mennyien nem kívánnak részt venni ebben az önkéntes felmérésben, és örömmel mond­hatom: nagyon kevesen. A to­vábbi munka már az egészség- ügyi dolgozókra hárul: a részle­tes felmérés április elsején in­dul. Az érintett körzeti ápoló­nők egy teljes évig havonta meg­látogatják a felmérésben részve­vő lakosokat, kérdésekre kérnek választ. Az egészségügyi kérdő­íven egyebek között rögzítik az illetők különböző egészségügyi panaszait, betegségeiket, az álla­potukban történt változásokat, az orvoshoz fordulás időpontjait stb. A körzeti orvosokat is fel­kértük, kapcsolódjanak be a munkába és fokozottan kísérjék figyelemmel az érintett állampol­gárok állapotát. A 13. hónapban szűrővizsgálattal győződünk meg arról, hogy nem szenved-e vala­ki olyan rejtett betegségben, amelyre az év során nem de­rült fény. Ezzel egyidejűleg orvos- tanhallgatók, szigorló orvosok a különböző egészségügyi intézmé­nyekben 5 évre visszamenőleg ki- gyűjtik a mintavételben rész­vevő lakosok betegségére vonat­kozó adatokat. — A felmérés másik ága — amely ugyancsak 25 000 embert érint —, úgynevezett zárt telepü­lési vizsgálat, amelyben Balas­sagyarmat, valamint Baranya és Hajdú-Bihar megye néhány tele­pülésének teljes lakossága érin­tett. Hajdú-Biharban a vizsgá­lat lényegében már be is feje­ződött, Balassagyarmaton és Ba­ranya megyében pedig április l- én indul. A 13. hónapban ezeken a területeken is elvégzik az álta­lános szűrést. Végül az összesen mintegy 50 ezer állampolgártól kapott válaszokat számítógépen dolgozzuk fel. — A felmérés során nemcsak a megbetegedéseket vesszük számba, hanem azokat az egész­ségügyön kívüli tényezőket Is, amelyek befolyásolják az egész­ségügyi állapotot. A felmérések­nél a településviszonyokból indul­nak ki, de vizsgálják egyebek között a lakbsság egészségügyi kulturátságát, a lakóhelyi és a munkahelyi körülményeket, az ivóvízellátást, a táplálkozási szo­kásokat, a környezeti ártalmak szerepét, a környezetvédelem helyzetét. — Az adatok feldolgozása után az egész országra és lakosságra érvényes képet kapunk az egész­ségi állapotról, s megbízható prognózist állíthatunk fel az el­következő 10—15 esztendőre. Az egészségügy fejlesztését így még megalapozottabban tervezhetjük meg — mondotta befejezésül dr. Balogh János. aBBBaiBBaaBBaB»BBaeBaBBmaBBBBeiaBaBBaaB»aa»aBaBaaaaBaBaiBBBBsaBaBBBBBBBBaBBaaaBBMiBBaBBaBaBBBaaBBBBBBBBBa«BBBB«BBBaaaaBBaBaBBaaBBí Mimóza Elek vállalata évek óta rossz szériában van. Sem­mi sem jön be, semmi sem sikerül, nagyon rájuk jár a rúd. Az emberek többször szó­vá is akarták tenni, hogy va­lami nincs rendben. Nincs nyereség, a berendezések ósdi- ak, elavultak, maholnap ők lesznek a legrosszabbul fize­tettek a városban. Mimóza azonban beléjük fojtotta a szót: örüljenek,.) hogy munká­juk, kenyerük van, éltek vol­na a harmincas években, ak­kor megtudták volna, hol la­kik a magyarok istene. A vé­lemények, a javaslatok a ki­lábalásra nem érdekelték: itt én vezetek, én tudom, hogy mit csinálok, itt én felelek mindenért és mindenkiért. Amikor a sok-sok panasz eljutott a felügyeleti szervhez, megjelentek az ellenőrök, vizsgálat, vizsgálatot követett. De hiába rakták az asztalra a tényeket. Mimóza csak azt hajtogatta, hogy mindez azért van, mert „rászálltak”, mert MIMÓZA MIND spiclik, árulók veszik körül, akik fecsegnek, hordják a hírt, csak azért, hogy a vállalatot és személy szerint őt, Mimó­zát, a régi, kipróbált vállalat- vezetőt lejárassák. , \”ncs itt baj, semmivel sincs itt több gond, mint máshol, mégis ál­landóan csak minkat, üzkél- nek” — panaszolta aztán köz­vetlen munkatársainak. Ezu­tán megeskeife őket. hogy ami a vállalat kerítése mögött tör* ténik, az az c titkuk marad, mert az rájuk, egyedül csak rájuk tartozik, és ehhez tartsd magát mindenki. Mert külön­ben... Egyszer az ő ga'amb- szíve is megunja ezt a ha.jci- hőt. Telt, múlt az idő. A válla­latnál nagyobb lett a csend és rbég silányabbak az ered­mények. Egy napon fiatal mérnök állított be friss din- lomával, még frissebb kineve­zéssel és nagy-nagy akarással, világot megváltó szándékkal. Hozzáértésének és jó szemé­nek köszönhető, hogy r.lig egy-két hét alatt már kész tervekkel hozakodott elő ar­ra, hogyan lehet kilábalni a kátyúból. Csak ez hiányzott Mimózának: „Hát erről van szó? — mennydörögte. Idejön ez a tejfelesszájú, és mind­járt semmi se ió neki? Még, hogy változtatni! Vegye tudo­másul, hogy itt minden úgy van jól, ahogy van” Jól gon­dolja meg. hogy, mit beszél! Neki itt érdemei vannak, ő itt dolgozik 20 éve. És egyáltalán: gond és hiba min­denhol van, de nem az a lé­nyeg, hanem az, hogy ne tudíanak róla. ,.A a jó ve­zető — és ezt tanulja meg fiatal barátom, — aki inkább belepusztul, de nem ismeri el, hogy az ő vállalatánál "baj van. Mert, mit ér vele, kitől várhat segítséget, ha ő maga nem tud a bajjal negbu-kóz- ni? Egyébként is, ez csak a mi dolgunk, ez nem tartozik senkire.” A fiatalember próbálta csi- títani és olyanokat mondott, hogy: „... egy vezető csak nyerhet, ha munkatársait meghallgatja, ha a vélemé­nyüket .megismeri”. Es. hogy „...nem muszáj mindent lfo­gadni, de a döntésnél figye­lembe lehet venni ezeket a véleményeket is.” Aztán meg: egy vezető legyen tisztában az­zal, hogy ahol emberek van­nak, ott ellentmondások is keletkeznek, vagy keletkezhet­nek, és hogy ezeket fel kell oldani, mert hibát ugyan le­het véteni, sőt még hibákat is, de az a jó, ha az el­sőből tanul az ember, főleg akkor, ha vezető, ha embe­rek, családok életkörülményei, sorsa is függ tőle. Mintha olajat öntött volna a tűzre. Mimóza lilára vált arccal üvöltött és az öklét rázta. „Mit oktat engem egy zöldfülű, engem, aki mindent tudok, amit tudnom kell. és nekem mindenről papírom is van.” A fiatalember nem tá­gított és így perelt vissza: ’’Lehet, hogy megvan az a papír, de ami ma eléo. holnao kevés, holnapután még keve­sebb, aki pedig lemarad, azt ütik.” Mire Mimóza dühtől reked­ten suttogta: „Engem... engem fenyeget? Engem, aki egy év múlva érdemeim elismerése mellett nyugdíjba vonulok? Ki innen!” Papp János ] NÓGRÁD — 1978. január 20., péntek 5 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents