Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

I Demi rollte fission vifgifék meg a vállalati szoc ális terveket < — A vállalatok általában üzemfejlesztéssel, a szervezés tervszerűen, a feladatokat he- korszerűsítésével. Gondoskod- lyesen rangsorolva hajtják janak például arról, hogy a végre/középtávú szociális tér- szociális létesítmények az új vüket — állapították meg a üzemrészekkel egyidejűleg ké- SZOT és a Munkaügyi Mi- szüljenek el, a munkaerő- mszlérium illetékes osztálya- átcsoportosításokat kapcsolják in. E tervek 1977. évi ered- össze a dolgozók megfelelő ményeinek részletes értékeié- képzésével. Ugyanakkor a jó* se a vállalatok feladata, a té* léti, szociális, kulturális és ma éppen ezért került napi­rendre- A vállalati vezetök­sportlétesítmények fejleszté­sénél, működtetésénél is ér­nek a kollektív szerződés vég- vényesüljenek a hatékonysá- rehajtásárót szóló beszámoló- gí, a gazdaságossági követel- iával egyidejűleg a szociális mények. Folytatni kell a terv végrehajtásáról is tájé- munkásosztály helyzetének ja- koztatőst kell adniuk, és azt vitásáról szóló párthatározat- meg kell vitatni a dolgozók- ból adódó feladatok végrehaj- kal. A tájékoztatás során lehe­tővé kell tenni, hogy a dol­gozók széles rétegei rhegis­tását. Egyebek között tovább kell fejleszteni a munkásel­látási juttatásokat és szolgál­tatásokat, már a tervben is merjék "m u rdí a kör ülni ény ek tlj*? kÖVetel‘ javítására tett intézkedéseket me8' és azok eredményeit, az ok­tatás a közművelődés helyze felelő védőfelszerelések, védő­ruhák,/ munkaruhák beszerző­iét a szociális létesítmények sét’ a nehéz fizikai munka “í. könnyítését, a kulturáltabb kapacitásbeli és minőségbeli változásait az egyes szociális munkásszállítást, a szabad és juttatások, kedvezmények ala- *ált°zó mtinkaterületen dol- kulását. Egyebek között arról R0ZC*’ fllá‘asat’ ■ munkás- is részletesen szólni kell, hogy szal fsok korszerusíteset, vagy ’ adott esetben eppen azok fel­számolását. A szociális tervek fontos ré­aiz egyes pénzügyi forrásokat, például a fejlesztési vagy a arányban érintik a szociális fe'.h°8y a vállalat hány dol* költségek, mennyi társadalmi milyen módón akarja J lakáshoz juttatni, es hogyan munkát vettek igénybe, mi- ,_ lyen tapasztalatokat szereztek ™e§ a tobogyer­mekesek, a fizikai munkások üdültetését- A tervek kidolgo­zásakor azt is vizsgálják, hogy saját erőből vagy társulási formában hogyan létesíthet­nének, vagy hevíthetnének üzemi bölcsődét, óvodát, ez- A Munkaügyi Minisztérium zel is segítve a gyermékgon- és a SZOT illetékes osztályai dozási szabadságon levő és felhívták a vállalatokat, hogy dolgozni kívánó anyákat ab- az 1978. évi szociális terv le- -ban, hogy munkahelyükre gyen szoros összhangban az mielőbb visszatérhessenek. a más vállalatokkal vagy , a tanáccsal közösen létesített szociális intézményekben, és ki kell térni arra, hogy. hol, milyen mértékben és miért maradtak el a tervtől. A világmindenség csúcsa ' Lengyelország legmaga- vulkánkolosszusnak magas- sab'o csúcsa a 2499 méteres sága 22 00(J méter, átmérője Rysy, Európáé a 4811) méte- 90 kilométer és az egész hegy rés, Mont Blanc, a világ leg- több mint 200 000 négyzetki- magasabb csúcsa a Ilimalá- lométer területet foglal el, jában a 8848 méteres Csomo- .. T . lungma. És a világrenden- anny,t' amennyi Lengyelor- ségé?1 Egyelőre az „Olympus szág területének kétharmad Mohs” a Marson. Ennek a része. FENT ÉS LENT Csodálatos a tél. Az ember az elsuhanó ha­vas tájat figyelve, rá sem he­derít o zsúfolásig telt busz kényelmetlenségére, csak a szemet sajdító szikrázás, s a fák földig hajló koszorúágai­nak látványa vonzza mág­nesként szeme sugarát. Fe­hérnél is fehérebb törzsű nyírfáival, s hósapkás fenyői­vel — már ott túl, Nagybáto- nyon, Szorospatak felé halad­va — csak a csodálatos telet eszméli az ember. Es buszról leszálltán a térdközépig érő havat, amit szapora csaholással jegesre taposott már láncútján Ka- talin-akna épületei őrének vicsorgó kutyája, ott az élet­telen házak mellett, a levegő arcul csípő hidegét, s még messzebb az Agasvár szikla­tömbjét. Erdőmunkások dol­goznak előttünk; tőlük balra katonás rendbe rakottan so­rakoznak a ‘cserfahasábok, ródlizók, sízők, nevetése veri fel a csendet, mitől meg- riadottan őz kél riadtan szö- kellő iramú útjára. Mi fölfelé igyekszünk, de kik utastársainkként Szo­rospatakon szálltak le a busz­ról — le. Le, a föld alá, ahol nincs hó, csak a sár cuppog és fojt a páradús levegő, ahol szikrázó fehérség helyett csak a szén tompa sötétje villan fel a bányászlámpák sugará­ban. Feszül ott lent, néhány száz méternyire a fehér hó alatt is aé izom, s gyöngyözik alá az arcon az erőlködés gyöngye, a fenti csilingelő ne­vetés itt fojtott szavakká változik, s hogy gyönyörű fenyves alatt haladnak-e, vagy bükkerdö magasodik ott, néhány száz méternyire fölöt­tük, erre tán’ egyikőjük seni gondol. A munka jár eszük­ben ilyenkor, csak az, hogy mind nagyobb mennyiségben kerüljön a hó borította, nap­tól szikrázó felszínre a szén. Csodálatos tél.-.. S hogy mily’ ritkán is jut eszünkbe a hó alatti élet ilyenkor? —jambrich— „Gyógyítsd meg a tanító bácsit!” Azt csak a pedagógus tud- megmondta és hozzátette, azt mondta az Ági tanító ná- ja igazán megmondani, hogy hogy egy nagy természettudós, ninek a folyosón, hogy me- velfe szemben a Linné volt az, aki rendsze- gint szűkebbre varrta a gom­a növénye- bokát a kabátján. Másnap Piroska az első szü- Most visszapergették a ki- netben haditanácsot tartott a kalásztól kölcsönzött színű ha- rándulás fonalát és elidőztek barátnőivel. Nincs már baj. jak mögött mi rejtőzik, azt egy-egy epizódnál. A ßzeplös Az anyu megígérte, hogy a még ő sem tudja pontosan. Zsuzsa a fákról beszélt. Neki tanító bácsit meggyógyítja. Legfeljebb sejfá egy-egy fél- az iszonyatos nagy fák tét- Ebben a korban meg nagy mondatból, mozdulatból, vagy szettek a legjobban. Az első a bizodalom a tud-’tnányok ,caty- pádból Katika a gombákat iránt. Márpedig anyuka tu­ismételgette. dós asszony. Ezt apuka ismé­Piroskának egészen más telgeti odahaza, jutott az eszébe. — Biztosan segít, meglát­— Én olyan füvet is tudok, játok... milyenek a nyújtózkodó gyerekek. M' 'so- rezte, elnevezte da tarkaság, elevenség! De, két. hogy a.- gesztenyétől, az érő Ugyan hány kilót híztam? — érdeklődik az aprócska kis­lány, s Knapiczius Attiláné védőnő azonnal olvassa is a mérlegről az eredményt. az elbiggyesztétt, apró ból. Pedig sokszor nagyon is jó lenne a tiszta, fényes homlo­kok mögé pillantani. Akkor az én történetem ezüst hajú amelyik a szívet gyógyítja. Még két anyuka segített A tanító bácsi fonnyadt ar- volna, de már késő volt. Pi­cén megjelent egy hálvány roska hosszú időre magával vitte a szomorúságot a tanító — Ki mondta ezt neked? bácsi temetéséről. Otthon is — A nagymaminak mesélte szótlan volt. A babáival nem a szomszéd néni... , játszott, az öcsikét csak meg­Odahaza anyu már napok nézte, megsímogatta, aztán öcsikéje még csak pár hóna- óta figyelte Piroskát. Amikor egy könyvet bújt minden este. tanító bácsija is rájött volna, miért húzódik a Piroska a folyosó végébe, amikor. ki- mosoly, csengetnek szünetre. Hát mi­ért is húzódna? Szereti a pajtásait, elcsevegnek a kis­testvérkérői. Piroskának az pos. Arról aztán sokat lehet - mesélni a szünetekben. Csakhogy a Piroskának na­gyobb gondja volt. — Láttátok ? A többiek megrázták a fe­jüket igenlően, hogy ők is tanító bácsit! a levest kanalazta a tekinte-^Érdekes könyv volt. A címe: te elmélázva pihent a meny- Fűben-fában orvosság. Telt nyezeten, mintha nagyon tör- múlt az idő és az egyik na­ná a fejét valamin. Ma az- pon odaállt anyuka elé. után kibökte: — Ugye anyu, ha korábban — Anyu! Gyógyítsd meg a születtem volna, akkor a ta­nító' bácsi biztosan meggyó­látták, amikor a tanító bácsi Töviről hegyire kifaggatta gyűl? a számtan óra közepén a szí- Piroskát az anyuka. Szívesen — Miért mondod ezt kislá­véhez kapott. Aztán fehér lett, mint a fal. Bebotorkált a ka^ tedrára és leült. Nem is fe- ve fáj? segít, hiszen orvos a hivatá- nyom? —\ lepődött meg anyá­sa, de miben segítsen? A szí- ka a váratlan kérdésen. lelteíet.t, pedig az óra elején azt Piroska? És miből gondolja megígérte. — A nagymamit a vitte be a kórházba, amikor egyszer a szívéhez kapott! — magyarázta Piroska egy bel­gyógyász szakértelmével, pe­dig még csak első osztályos volt, de a legjobb tanuló. Jó fundamentumot. rakott le a tanító bácsi ahhoz, hogv ké­sőbb is csupa ielest írjanak a bizonyítványába. Becsengettek. Olvasás következett, az­után meg környezetismeret óra. A legegyszerűbb, de a legszebb valamennyi között a tanrend hozontos rubrikáiban A tavaszi vakáció 'delén a hegyekbe kirándult az osz­tály. Virágot szedtek. A ta­nító báepi rnináe-vo-rek meg­mondta a nevét, latinul is — Tudod anyu olyan sá- mentő padt és fáradt és a múltkor — Azért, mert akkor- hama­rabb szóltam volna, hogy a tanító bácsi beteg... , Gáklü’nyi Béla az új orvosi rendelőben — Az évszakhoz képest szokatlanul enyhe az idő. — jgB '«Sjpff t ' ..j mondta be a rádió aznap "ll 11 “ " többször is, amikor elindul­tunk, hogy felkeressük Salgó­tarjánban a tavalyi november hetedikén átadott Csizmadia­telepi új gyermekorvosi ren­delőt. Az épületet földúton lehet megközelíteni inkább több mint kevesebb ügyes­séggel. Mivel a fagyott hóié — a fent említett idő­járásnak megfelelően — eny­hén olvádozott, ezért hol sár­ba süllyedtünk, hol jégen csúszkáltunk. De mi nem is panaszkodhattunk, hiszen karonülő vagy kocsiban tolt gyerekkel sokkal izgalmasabb — és sajnos veszélyesebb — lehet az említett mutatvány. Az elterített salaktól ugyan nem sok segítséget kaptunk, de végül is felmásztunk a rendelő ajtajáig. A váróterem közepén hin­táié álldogált, piros polcokon műanyag játékok sorakoztak és az egyik falon éppen ha­zafelé igyekezett egy filcből készített sündisznó, „aki” a hátén egy szem epret cipelt. — A játékok, beszerzésének ötlete egy tv-riportból szár­mazik — meséli a 4-es szá­mú gyermekkörzet orvosa dr. Kovács Katalin — amelyben — nem is olyan régen — egy gyermekfodrászatot mutattak be. Ahogy játékokkal kötöt­ték le a várakozó kicsinyek figyelmét, így azok nyugod­tak voltak és nem féltek a haj vágástól. A riporter utalt a rendelőkre és mi megfogad- , tűk a tanácsot, ami nálunk is bevált. Csak műanyag játékokat szereztünk be, ezek könnyen lemoshatóak és így nem „gyűjtik” össze a kór­okozókat és nem okoznak fertőzést. Igaz, három-négy darab már eltűnt közülük, de reméljük, többet már nem visznek haza... A falakon sora­kozó kedves filcábrákkal sincs dók bajunk —, amelyeket a Ságvári bölcsődében dolgozó fiatal gondozónő, Salamon Rozika készített —. hiszen elég, ha hetente egyszer ki­porszívózzuk őket. A kis jt- betegek szeretnek ide jönni, ’ nyugodtan várnak, nem félnek, nem akarnak haza menni, és természetesen nekünk is jobb úgy rendelni, ha nem hallatszik be a vá­róból a sírás. — Hány kiskorú páciens tartozik a 4-es számú gyer­mekkörzetbe és mekkora a napi forgalom? ■ — Körülbelül 2200—2300, és naponta ötven-hatvan be­teget vizsgálunk meg és lá­tunk el gyógyszerrel. — Milyen segítséget kap­tak a berendezkedéshez, az induláshoz? — A hurcolkodágnál az apukák rakták lé a bútorokat a tehertaxiról, azután a mun­katársaimmal együtt kitaka­rítottunk, feltettük az édes­anyám által megvárt függö­nyöket és november nyolcadi­kén a? délutáni órákban már rendeltünk is. Nem sokkal később szerző­dést kötöttünk az öblösüveg­gyár egyik szocialista brigád­jával. Mi vállaltuk, hogy a' brigádtagok gyerekeit soron kívül részesítjük megfelelő kezelésben, ők pedig cserében kartonokat, recepttömböt, elvégzik az épületben az ap- beutalókat, orvosi naplót, há- ______ _ ..................... ........ r obb javításokat. December rom szaj szegfűt, amíg végül anyányi nagylány, Garamsze­Dr. Kovács vizsgálja. *****..... i fc,: . K atalin a négy esztendős Szeles Klárikát Szántó Józsefné védőnő az alakulását meri. ifjú csemeték magasságának Beszélgetésünk ideje alatt Rácz Edinát vizsgálja meg a többször rápillantottam az doktornő és megállapítja: a asztalra, valami hiányzott róla. Borra néztem a tolla­kislány hörghurutja meg­gyógyult és édesanyja vissza­mehet dolgozni. Ezután a tizenhárom éves elején például szekrényt pol- rájöttem: nincs telefon! coitak, salakot hoztak, vil- — Pedig még december vé- ianykapcsolót szereltek és re- gére ígérték — feleli kérdé- méljük, segítségükkel ezután semre dr. Kovács Katalin — is meg tudjuk előzni például és nagyon reméljük, nem a gázzal, fűtéssel kapcsolato­san adódó meghibásodásokat is. gi Éva kerül sorra, az ő tor­ka is szépen' javul. Amikor kérdezgetem a rendelőről, így válaszol: — Sokkal szebb, mint a másik, és nekem kö- 1978 decemberére gondoltak... zelebb is van. A négyéves Szeles Klári figyelmesen hallgatja a dok­A Jelenkor januári száma A Pécsett szerkesztett iro- című, a Pécsi Vasas dalmi és művészeti folyóirat Szövetkezet életéről új számának lírai rovatában többek között Arató Károly, Garai Gábor, Káldi János, te kapott helyet a számban. Kárpáti Kamii, Rónay György Láncz Sándor Képzőművé- és Takáts Gyula költeménye- szeti krónikája a Kassel- it olvashatjuk. „d6” címmel rendezett kiállí­A szépprózai írások sorában tást ismerteti és értékeli. V- Hallama Erzsébet elbeszélése. Kiss Margit írása pedig Kon- Béládi Miklós Kampis Péter kisregényének dór Béla grafikáit elemzi. — első része, Mészöly Miklós Futaky Hajnal pécsi, Bécsy Érintések című naplójegyzete Tamás fővárosi színházi be- Pomogáts Béla írása Kardos és Tüskés Tibor Sorskovácsok mutatókról számol be. G. György új művéről. Ipari A kritikai rovat élén be­szóló uyeres Zoltán esszéjének be­munkáiának bevezető feieze feyező részét találjuk Weöres munkájának bevezető íejeze- sándor irodalomszemléletéről. Rónay György új versesköte­tét Rába György, Kárpáti Ka­miiét pedig Alföldy Jenő is­merteti. Figyelmet érdemel esszéje Mé­szöly Miklós regényeiről és A múltkor is egy súlyos tü­dőgyulladásban szenvedő, ki csit az egyik várakozó apuka tor néni magyarázatát: vitte et a kórházba autóval, Klárikám, nagyon csúnya de még rágondolni is rossz, torkod, kapsz egy mi történhetett volna, ha ő nincs itt... ­a mert úgy hamarabb meggyó­gyulsz, mintha csak tablettá­Azért jó lenne ha azok gon- kát szednél. Meglátod, nem dolnának rá, hogy egy fel- fog nagyon fájni, csak icipici emelt telefonkagylóval nem- szúrást fogsz érezni. Sóhajts egyszer életet lehet menteni, szépen... no, még egyet... lá- akiken ennek a hiányzó ké- tód, már túl is vagy rajta! A kislány nem sírt, nem „hisztizett”, nem rúgkapált, csak nagy szemeiben csillo­gott két könnycsepp. A rendelés nyugodt légkör­ben folytatódott tovább. Tőcsér Julianna szüléknek az üzembe helye­zése múlik. Amikor megkezdődik a rendelés, a nővérke, Pap Szász Jánosné, egyenként szó­lítja a várakozó betegeket. Legelőször a hároméves | NÓGRÁD — 1973. január 18., szerda 5 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents