Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

' T--­C sak a nyersanyagáremelés érvényesül a presszókávé és a cukrászkészítmények új árában A kereskedelmi hálózat rendben, zavartalanul átállt a több ezer édesipari és vas- műszaki terméket érintő új árakra — közölték a Belke­reskedelmi Minisztérium ár­osztályán. A minisztérium az árválto­zások végrehajtására kör­rendelkezést adott ki vállala­tainak és a szövetkezeteknek külön az édesipari termékek és külön a vaskohászati és műszaki cikkek körébe tarto­zó változásokról. Megkapták a részletes árjegyzéket mind a vállalatok, mind az üzletek. Rövid idő alatt nagy munkát végeztek a kereskedelem dol­gozói, hiszen az új árak alkal­mazásához az érintett termé­kekből fel kellett mérniök a készleteket. A minisztérium rendelke­zései elsősorban azoknak a termékeknek a szabályos ár­képzéséhez adtak támpontot, amelyeknek az árát konkré­tan nem határozta meg az ár­hivatali közlemény. Az előírás szerint például a presszókávé árát a pörkölt kávéval arányo­san lehetett emelni, ami azt jelenti, hogy kizárólag a ká­vé-nyersanyag árából adódó többletet számíthatják fel a vállalatok. Ennek megfelelően a presszókávé árát, a maxi­mált árformát tekintve, a vendéglátóipar második, har­madik és negyedik osztályú üzleteiben egységesen 80 fil­lérrel emeltéit, így az új ár az osztályba sorolástól függően 4, 4,40 és 4,60 forint. Az el­ső osztályú és az osztályon felüli üzletek — miután sza­bad árakkal dolgoznak — et­től függetlenül alakították ki az új áraikat. A vendéglátóiparban és a kereskedelem termelőcukrá­szataiban egyébként még nem mindenütt és nem minden érintett terméknél érvényesül az új ár, hiszen több százféle készítmény árkalkulációját kell átdolgozni. A minisztéri­um ezzel kapcsolatban fel­hívta a vállalatok figyelmét; hogy a cukrászkészítmények árképzési szabálya nem vál­tozott, vagyis csak a nyers­anyag értékre szabad kalku­lálni az üzletre érvényes haszonkulcsot. Nem változhat tehát azoknak a cukrászké­szítményeknek az ára, ame­lyekben nem használnak fel most drágult nyersanyagokat. A számítások szerint a II—IV. osztályú vendéglátóhelyeken, cukrászdákban, presszókban átlagosan 20 fillérrel emel­kedik egy-egy tortaszelet, sü­temény ára. Az édesipari termékek új áránál — mint ismeretes — nemcsak a kakaóbáb, hanem a cukor árának 1975. decem­beri emelését is ezúttal szá­mították fel. Ezért lett pél­dául a 10 dekás töltetlen sa­vanyú cukorka ára 2 forint helyett 2,50, a 25 dekás neg­ro 5,80 forint helyett 7,70 forint. Felmérették több ezer cikk készletét azok a kereskedelmi vállalatok is, amelyek a vas- kohászati termékek árának emeléséből adódóan megvál­tozott fogyasztói árú termé­keket, vasárukat, vastömeg­cikkeket, gépipari cikkeket stb. árusítanak. A legtöbb árváltozás a vasárucikkcso­portban van. A műszaki cik­kek közül csupán néhánynak, például egy nagy teljesítmé­nyű háztartási presszógép­nek, a forgalomban levő öt­fajta hazai gyártmányú vilr lanyvasalónak és a hazai ke­rékpároknak az ára emelke­dett. Nem változott a hasonló importtermékek ára, s ugyan­csak változatlan az automata mosógép ára is. A tudomány nemzetközi kapcsolatai A Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája csaknem félszáz tudományos intézet magas színvonalú kutatótevékeny­ségét fogja egybe. Kiváló tu­dósai —, akik közül 322-en akadémiai rendes tagok —, nemcsak hazai, de nemzetkö­zi viszonylatban is elismer­tek. A nemzetközi elismerést bizonyítja, hogy egyre jobban bővülnek az Akadémia nem­zetközi kapcsolatai. Kutató- intézetei közös tudományos Erdők és vadak Äz utóbbi években jelentő­sen megnőtt a Bulgária, mint­egy kétharmadát kitevő hegy­es dombvidék erdőinek va­dászható vadállománya. A gímszarvasok száma ez idő szerint 11 ezerre tehető, ezek az ország csaknem min­den hegységén és az észak- nyugati erdős síkságokon is megtalálhatók. Az őzek száma eléri a 94 ezret, úgyszólván minden erdőben élnek. Ugyanez mondható — a szám szerint mintegy 40 ezer — vaddisznóról is. Az utóbbi években hozott vadvédelmi intézkedések se­gítségével sikerült megakadá­lyozni olyan vadak kipusztu­lását, mint a zergék, a íajd­kakasok, a medvék. Kisebb csoportokban élnek zergék a Rila-, a Pirin-, a Rhodope- hegységben és a Balkán-hegy­ség középső részén. Ugyanitt, mintegy 600 medve található. Fájd leginkább a Rhodope-, a Riia- és a Pír in-hegységben fordul elő. A szarvasállomány pótlásá­ra az elmúlt két évtized fo­lyamán 1500 dámszarvast he­lyeztek ki a bolgár erdőkbe. A tíz éve idehozott muflonon jól érzik magukat, számuk ma már 900-ra tehető. A koreai fácánok is megbarát­koztak új környezetükkel. Lengyelországból őstulkot importáltak, és most tervezik a tibeti jaktehenek meg­honosítását. programok kidolgozásában vesznek részt a Szovjetunió és a többi szocialista ország hasonló intézményeivel. A KGST-országokban működő 800 kutatóintézet közül 200- zal működnek tevékenyen együtt az NDK Tudományos Akadémiájának kutatói. A bio­fizika területén tervezett 41 té­ma közül például 30 kidolgozá­sában vesznek részt. Tagjai az NDK tudósai azoknak a ku­tató kollektíváknak, amelyek­nek feladata a vas- és man­gánércek előkészítésével, fel­dolgozásával kapcsolatos ku­tatás, az alacsony hőfokú fi­zikai problémák vizsgálata stb. Az NDK Tudományos Aka­démiája számos más nemzet­közi tudományos szervezettel is együttműködik, így többek között az ICSU-val (Tudomá­nyos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa), az UIGG-gal (Geo­déziai és Geofizikai Nemzet­közi Unió), az IUPAP-pal (Tiszta és Alkalmazott Fizi­kai Nemzetközi Unió). Az NDK Tudományos Akadémi­ába jelenleg 43 nem állami nemzetközi tudományos szer­vezet teljes jogú tagja. As ifiiiungi törvény nyomában Nemcsak számítanak a fiatalokra Az Üvegipari Művek sal­gótarjáni síküveggyárának mintegy kétezer dolgozója kö­zül körülbelül a fele tartozik a fiatal korosztályhoz. Az if­júsági törvény végrehajtására vonatkozó feladatokat minden év március 15-ig készítik el a gyár állami, társadalmi, gazdasági vezetői. Jelen vizs­gálódásunk középpontjában a múlt évi intézkedési terv áll. Először a KISZ-es ta­pasztalatokról beszélgetünk Dobrádi László titkárral. Védnökség — Legfontosabb teendőnk — válaszolja — a megye és az ágazat egyik legnagyobb beruházásával kapcsolatos, nevezetesen az új síküvegfel­dolgozó üzemmel. A tervek szerint 1979. közepére lesz kész, s ha minden igaz, en­nek eredményeképpen már 1980-ra megduplázódik a gyár termelési értéke. ■— Védnökséget vállaltatok a beruházás felett? — Pontosabban: az üzem termelésének határidőre tör­ténő indításához a szükséges létszám „előteremtésére”. Megfelelő számú és szakmai­lag felkészült fiatalokra van szükség. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot né­hány szakközépiskolával, gimnáziummal, szakmunkás- képző intézettel és általános iskolákkal, ahol — ha szabad így mondani — agitatív rmo­don az új létesítmény bemu­tatásával, ismertetésével sze­relnénk az érdeklődést fel­kelteni. — Milyen módszerekkel? a nap mint nap bejáró dol­gozóknak nemigen lehetne olyan kérdést feltenni, amire nem tudnának helyesen vá­laszolni. Kiderült: vannak ilyen kérdések! És bizony-bi­zony a vetélkedő szervezői né­ha megdöbbenten tapasztalták az eléggé szűkös tájékozottsá­got. Szerve?etten Solymosi Imrével, a sze­mélyzeti osztály vezetőjével az intézkedési terv végre­hajtásának tapasztalatairól váltunk szót. — Legalapvetőbb felada­tunknak — mondotta — a fiatalok politikai-eszmei ne­velését, a szakmai és általános műveltségi szintjük emelését tartottuk. Hadd mondjak né­hány számot ennek illusztrá­lásaként! Több fiatallal kö­töttünk társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjszerződést. En­nek eredményeképpen 15 fel­sőfokú, 4 középiskolai és 78 szakmunkástanuló kerül — tanulmányai befejezése után — gyárunkhoz. Szakmai tan­folyamot indítottunk az üze­mi akadémia keretében, ezen 83 fiatal vett részt. Segítettük a sportpálya, a jégpálya épí­tését, a KISZ-klub átadását. Rendszeresen szerveztünk TIT-előadásokat, letéti könyv­tárakat helyeztünk el. — És miben nem történt előrelépés? — A nyolc általános iskola elvégzésének ütemével nem vagyunk elégedettek. Pe­dig minden lehetőséget, fel­tételt megadunk. — A gazdasági munkában milyen ambícióval vesznek részt a fiatalok? — Jelentős feladat hárul rájuk és mondhatom, nagy részük becsületesen megállja a helyét; A munkaverseny- mozgalomban két és fél száz fiatalt számolhatunk, a tizen­két ifjúsági brigádunkban pedig 118 főt. Az elmúlt két évben 11 fiatal kapott kivá­ló dolgozó kitüntetést. Az FMKT-mozgalomban elnyer­ték az első díjat. Ügy érzem, az adatok önmagukért be­szélnek. — Hogyan történik a ká­derutánpótlás tervezése? — Készítünk éves. illetve ötéves képzési terveket, ame­lyek a gyár helyzetéből, fej­lesztési feladatéiból indul­nak ki. Az így számításba vett dolgozókat a különböző vezetési szinteknek megfele­lően határoztuk meg, megje­lölve képzésük irányát, poli­tikai, szakmai megbízatásuk konkrét területeit, és a fej­lődésükért felelős ' személye­ket. Nevelési terveket készí­tettünk, s ezeket évenként értékeljük. Biztató jelen A tapasztalatokból kitűnik a fiatalokkal való foglalkozás jelentősége és súlya. Nem mindig volt ez így a síküveg­gyárban. Néhány évvel ez­előtt még a KISZ-esekre bíz­ták az intézkedési terv elké­szítését. A gyár feladatai és célkitű­zései során nemcsak számít a fiatalokra, hanem épít is a munkájukra. A másik oldalt tekintve: a fiatalok tudásuk­hoz mérten igyekeznek ennek eleget tenni. Az irányelvek efféle szerencsése találkozása bizonyára nagyszerű ered­ményt hoz. Erre van lehető­ség. T. L. — Az előadásokhoz diafil­meket, propagandaanyago­kat viszünk; meghívjuk a fia­talokat gyárlátogatásra; film­vetítéseken a gyárról, vala­mint termékkiállításokról adunk tájékoztatást. Gyá­ron belül pedig az alapszer­vezetek és az ifjúsági bri­gádok a fiatal munkavállalók beilleszkedését, fogadását, se­gítését végzik. A síküveggyár hét KISZ- aiapszervezetéban 265 fiatal tevékenykedik. A közelmúlt­ban érdekes vetélkedőt ren­deztek. Érdekes volt azért, mert a címből — Ismered-e a gyárat? — azt gondolhatnánk I> uha ráncokkal az arcán Palócíöltlön 4 ül az öregasszony Salgó­tarján legnagyobb önkiszolgá­ló éttermének egyik ásztalá- nál. A sötétbarna kendő nyu­galmas háromszögbe fogja ar­cát, amelyen érdeklődés és határtalan derű állandósul. Délidő, ilyenkor a legnagyobb mint aki arra számít — majd a forgalom. Az öregasszony csak megkérdezzük, hogy van, egyedül ül egy negyszemélyes hová megy, mit csinál? asztalnál, lábánál f csomag, ke- A kolléga tapasztaltabb em- zei össze.ónja es var. bér náiamnál, megkérdezi. Ez Tálcát, levest, paprikást, az a pillanat, amikor nem egyensúlyozva, közelítünk a lehetne megkérdezni —, hogy szomszédos asztalhoz, letelep- vagy, ember? A szó szíves, a szűrik, kanalat ems;ünk, mosoly . változatlan és a derűs eszünk és — természetesen tekintet élénkebb, mintha azt nagyon sietünk. Kollégámnak mondaná szavak nélkül az fél óra múlva fontos találko- öreg, na, ugye, hogy lehet De­pója lesz, s bár én pillanat- szélgetni, ugye, lehet mások- nyiiag ráérnék, rám is rám- tói kérdezni és válaszolni is ragad a sietség kényszeréi'- a kérdésekre! Fülek mellől zése. Kanalazzuk a forró le- jött kicsit körülnézni, a nyá- vest, fel sem nézünk a tá- rj nagy forgalmat nem bírja nvérból, így kell ezt csinálni, már. A lánya Füleken él, ne- így teszi mindenki körülöt- ki van egy fia. azzal sok baj tünk. Az önkiszolgáló éttér- van. Az unokák már ilyenek, mek éppen abban különbőz- messzire szakadnak a nagy- nex a hagyományos vendég- anyáktól, nagyapáktól, alig látó helyektől, hogy nem tölt ismerni rajtuk keresztül ön­éi bennük az ember hosszabb magukra. „Miért, talán nem időt, ’ mellőzi az ebéd előtti dolgozik. hogy mindig a étlapolvasgatást, állva olvassa pénzt viszi?” A lánya textil- a kifüggesztett „étlapot”, a gyári munkás volt, amíg dol- listát, amelyen minden együtt gozott, most leszázalékolták, van; az étel, az ár és a gyor- Az unoka legfőbb hibája, saság. hogy „mindig viszi a pénzt”. Már mennénk is, amikor az „Mire”? Autóra viszi, benzin­öregasszony váratlan lépésre re költi, a lányok után jár szánja el magút. Megkérdezi, vele. „Minek az a sok pénz mennyi a pontos idő. Már ez abba a kocsiba?” Panasz, ami is szokatlan. Miért, nem dicsekvésnek is beillik. Mert tudja? Talán tudja. Beszélget- nem gondterhelt a tekintete, ni szeretne, de erre csak ne- nem sóhajtozik, szemforgat- lú van ideje. Megmondom, va, most is derűsen néz. Szin- mennyi a pontos idő az ' én te boldog. órám szerint, nem vitatkozik, öregasszony Fülek mellől, Bem hitetlenkedik, csak rao- régi, komótos öltözékben, Miyog, és olyan szemmel néz,egyedül mint az Ujjam, mér­KSPCSILSTAIDK hetetlenül sok élettapasztalat­tal, megírásra érdemes élet­szelettel, emberekkel, régvol­takkal, maiakkal, feltűnően derűs szemmel, egyedül egy tálakkal, levesekkel, főzelék­kel, feltéttel, árakkal és em­berekkel zsúfolt lakatlan szi­geten. A nagy palóc, órákat szánna rá. Letelepedne mellé, rákönyökölne az asztalra, kérne egy kisfröccsöt, — nem kapna — és beszélgetne. — Mennünk kell mama. Megyünk. A kolléga az órá­ját nézi, alig maradt tíz per­ce arra, hogy időben odaér­jen, ahová feltétlenül oda kell érnie. Megyek én is, s közben arra gondolok, hogy így van ez, a megváltozott életritmus, a gyorsuló idő a motorizáltság, gyorsaság, szó­val menni kell, mindig vala­hová, és az idő könyörtelenül hajt egymás mellett, mögött, egymástól el bennünket. Az öregasszonynak nincs dolga, a busz indulásáig, neki könv- nyű, neki van ideje, és ne­kem? Nekem nincs? Most lenne, miért szaladok el még­is, miért kerülöm ki a jóízű beszélgetést, miért nem va­gyok kíváncsi az emberre ak­kor, amikor tehetném ? Embér és beszéd, gondolat- csere — kétségtelenül átérté­kelődött korunkban. Tömören fogalmazunk, kevesebb időt fordítunk arra, hogy meg­győzzzük társainkat bármiről is. Kapcsolataink intenzíveb­bek, ugyanakkor rövidebbek az időben. Információt cseré­lünk, keveset társalgunk, ott­hon is a szótlanabb forma hó­dít, a televízió viszi a szót. S pedig közben gyarapodunk hasznos, másnak is érdekes gondolatokkal, ismeretekkel, s néha jó lenne „nevelni” is egymást, fiatalabbat az idő­sebbnek tapasztalatlant az útonjárónak. Nincs idő, nem érünk rá, sietük valahová, akkor is, amikor talán az lenne a dolgunk, hogy meg­hallgassunk valakit, aki be­szélgetni szeretne, mondani akar valamit, vagy csak egy­szerűen társaságra vágyik. Társaság? Megváltoztak a társaságaink is, s nem min­denben előnyükre alakultak át. Azt mondják, manapság nem divat már egymáshoz el­járni, nem divat egymást ott­honában felkeresni. „Franciá­sak” lettünk, náluk a legrit­kább eset. amikor otthonába invitál valaki jó ismerőst, barátot. De talán találkoznak máshol, talán együtt töltik szabad idejük jó részét, álta­lunk kevéssé ismert, vagy el­feledett formákban. \ türelemmel, kíváncsi- sággal lenne baj, ami­kor tisztán beidegződés alap­ján akkor is elmulasztja az ember a kapcsolatteremtést, ha lehetősége van rá? És valljuk meg, sokat vagyunk egyedül, magunkra utáltán, önkéntesen. Az öregasszony ül az étte­remben és vár. Két órája van még. T. Pataki László Sjííáte1;;' Sokan megállnak mostanában a kidöntött topolyafáknál, Ré­gi emlékek tanúi fekszenek békésen egymás mellett a föl­dön. Balassagyarmaton, a I en n-lakőteiepet szegélyező U— 80 esztendős fáa az utóbbi években balesetveszélye sé váltak. A fák öregedése mindinkább felgyorsult, így a vá­rosi tanács elhatározta, hogy a fákat kivágatja, s helyükbe újakat telepít, melyek előnevelve a szomszédos kertészet­ben már várják az átültetést. A 32 topolyafa kivágására Baráz László ácsmester vállalkozott, mely nem könnyű feladatnak bizonyult. — kulcsár — NÓGRÁD — 1973. január 14., szombat f

Next

/
Thumbnails
Contents