Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

fiz MSZMP tudománypolitikai irányelveinek érvényesülése a MTESZ megyei szervezetében Beszélgetés Ürmössy Lászlóval Nógrádban 1970. óta fogja össze a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek munkáját a MTESZ megyei elnök­ségé. Ezt megelőzően is működtek tudományos egyesületek, de nem volt területi összefogó szerv. Abban az időben 10 egyesületben mintegy ezren tömörültek, köztük a nagy ha­gyományokkal rendelkező bányász csoport, de a felszabadu­lást követő időben fejlődésnek indult a kohászatban, a hidro- lógusoknál, a szilikátiparban, a közlekedésnél és az elekt­romosaknál is a társadalmi-tudományos élet. Felkerestük Salgótarján- j ban a kohászati üzemek­ben Ürmössy Lászlót, a MTESZ Nógrád megyei tit­kárát, hogy a jelenlegi hely­zetről érdkelődjünk, illető­leg választ keressünk arra, miképp ítéli meg az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek érvényesülé­sét segítő munkát a MTESZ megyei szervezetében­— A magye iparszerkezeté­nek jelentős átalakulása kez­dődött meg az 1960-as évek végén, és ebből adódóan új ipari, gazdálkodási területek épültek ki; ez a folyamat a tudomány-társadalmi munka területén is hiányérzetet kel­tett — kezdte válaszát Ür­mössy László. — Az említett hagyományos egyesületek mellett szükségszerűen ki kellett fejlődjön a gépiparban, textiliparban, faiparban, az erdészetnél foglalkoztatott szakemberek társadalmi bázi­sa is. A gazdálkodás eredmé­nyességének gyorsabb ütemű fejlődésére támasztott igények létrehoztak olyan szervezete­ket is, mint a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság, vagy az Energiagazdálkodási Egyesület. A mezőgazdaság­ban és aiz élelmiszerfeldolgo­zásban is létrejöttek a nagy gazdasági egységek, az üzem­szerű foglalkoztatási bázisok, melyek nyomán itt is kon­cén tárlód tak a tudományos társadalmi munka végzését biztosító csoportok. Az okta­tómunkában, a közművelődés növelésében támasztott fo­kozott igények hatására in­dult meg az élet a természet­tudományi területen is, létre­hozva a matematikai és fizi­kai társaságokat. Ez év végén szervezetünk már 19 egyesü­letet foglal magában, kereken ,2500 taggal. Ez a szervezett­ség már jelentős erőt képvi­sel megyénkben, és nemcsak a műszaki gazdasági szakem­berek összetartását végzi, ha­nem hasznos munkával segíti a megye szellemi életének fejlődését is. Támogatást ké­pes nyújtani az itt működő üzemek gazdasági fejlődésé­hez és szolgálatot vállalni az irányító szervek munkájához. — Mennyiben fogják át jelenleg az egyesületek a megye területét? — Ma már egyik alapvető célunk nem az egyesületek számszerű növelése, hanem a meglevők kiterjesztése a me­gye egész területére. A tevé­kenység jórészt salgótarjáni centrikusságú, de az utóbbi két évben öt egyesületi cso­port révén Balassagyarmaton is előrehaladást értünk el. Egyesületeinken belül is meg­indult a szakmai tagozódás, különböző szakágazatokat képviselő bizottságok jöttek létre, amelyek egy-egy konk­rét szakmai kérdésben képe­sek érdemi feladatokat vál­lalni. A MTESZ megyei szer­vezete is kénytelen volt szak- bizottságokat kialakítani, hogy az egyesületi munka megfelelő irányítását, tájé­koztatását, eszközellátását és működési feltételeit jobban tudja biztosítani. Így működ­tetünk tudományos tájékozta­tó, oktatási, nemzetközi kap­csolatok, sajtó- és anyag- mozgatási bizottságokat. A szervezet fokozódó kiterjedé­se szükségessé tette, hogy rendszeres kapcsolatokat tartsunk fenn a megyei irányító szervekkel, sőt, egyes területeken együttműködési szerződéssel is segítsük a köl­csönös tevékenység megfelelő irányát. Ily módon közös munkaprogramok alakultak ki az SZMT-vel, a megyei KISZ- bizottsággal, és a megyei ta­náccsal. Esetenkénti együtt­működésünk van á TIT-tel, a Hazafias Népfronttal, és a Közgazdasági Társasággal. Lassan szükségszerűvé válik az is, hogy ezekkel a szer­vekkel rendszeres koordináló megbeszélésekre kerüljön sor, hogy a párhuzamos munka­végzést elkerülhessük. Kap­csolataink túlmennek a me­gye határán is. Rendszeres konzultációkat folytatunk' a borsodi és a Heves megyei szervezetekkel, ezen keresztül megindult az egyesületek egymás közötti kapcsolatának felvétele, közös programok kialakítása. Nemzetközi kap­csolataink elsősorban Közép- Szlovákia testvérszervezeté­re terjednek ki, mintegy há­rom éve folyik rendszeres tapasztalatcsere. 1978-tól kí­vánjuk kapcsolatainkat bol­gár viszonylatra is kiterjesz­teni. — A MTESZ erőteljesen növekvő szervezete az irá­nyító szervekkel, vállalatok­kal, gazdálkodó egységekkel kialakult jó kapcsolatai ré­vén alkalmassá vált arra, hogy megyénk műszaki-ter­mészettudományi, gazdasá­gi értelmiségének közé­leti tevékenységét irányítsa és szervezze, tartalmi mun­kájukkal a technikai, gaz­dasági fejlődéshez, az idő­szerű gazdálkodási fel­adatokhoz, alkotó szellemi munka színvonalának nö­veléséhez, a társadalmi mű­velődésnek jobb kielégíté­séhez egyre több segítséget nyújtson. Véleménye sze­rint, az MSZMP 1969-ben kiadott tud<ynány politikai irányelvei mennyiben meg­határozóak e tudományos- társadalmi tevékenység fel­adatainak végzéséhez is? — A MTESZ közgyűlésed, munkaprogramjai mindenkor i'gen nagy szerepet szántak és szánnak e témának. Legutóbb a XII. közgyűlésen a feladat így fogalmazódott meg: „A szövetség jelentős feladata a tudományos közélet formálá­sában, a párt tudománypoliti­kai irányelveinek érvényesí­tésében való részvétel. Töb­bet kell tenni azért, hogy a tudomány eredményei hatá­sosabban szolgálják társa­dalmunk előrehaladását. A tudomány társadalmi hasz­nosításának fokozása új kö­vetelményeket támaszt mind a tudományos, mind a gya­korlati szakemberekkel szem­ben.” Bár ez a jelzett fel­adat általánosan érvényes minden MTESZ-szervezetre, mégis nagyobb és különlege­sebb szerepet ró azokra a te­rületekre, ahol a tudományos központok hiányoznak, ahol az egyetemi, főiskolai tan­székek, kutatóintézetek tö­mörítő ereje is kisugárzó ha­tása kevésbé érezhető. — Megyénk is az ilyen — ebből a szempontból — sze­gényesebb területek közé tar­tozik. Az említett összefogó és kisugárzó szerepet az egye­sületekbe tömörült értelmiség­nek kell vállalnia, a tudo­mány hordozó erejévé kell válniok. E szerepre alkal­masnak is ítéljük az egyesü­leteket, ennek indoklására — hely hiányában — ezúttal nem térhetünk ki. Az itt — ugyancsak terjedelmi okból — nem részletezhető bázisok alapján meg is határozhatók azok a módszerek, melyeket) keresztül az egyesületi fel­adatok végzése történhet­— A MTESZ területi irá­nyító szervei képesek külön is összegyűjteni és továbbad­ni a helyi sajátosságokat, he­lyi feladatokat. Ezen az ala­pon fogalmazhatók meg a további lehetőségek. Ilyenek: egyesületeink véleményezzék vállalati, intézményi fejlesz­tési terveket, adjanak javas­latokat a kedvezőbb ered­mény eléréséhez. Nyújtsanak támogatást a fontós beruhá­zói munka végzéséhez oly formában, hogy segítsenek kedvező kapcsolatokat ’étre- hozni a beruházó és kiv.‘éle­ző szervek között. Támog ás­sák a korszerű t^chnológ ai folyamatok bevezetését, szor­galmazzák a termelékenység növelését biztosító automati­kus mechanizált rendszerek alkalmazását. Kísérjék figye­lemmel a minőségfejlesztő munkát, segítsék annak vég­rehajtását, legyenek patro- nálió a DH-munkarendszer- nek. Segítsék a munkabizton­ságot, a munkahelyi környe­zet javítását szolgáló tervek végrehajtását. A termelő üze­mi kollektívák szakmai to­vábbképzését, oktatását, szakképzését segítsék elő. Tá­mogassák az alkotó légikör ki­alakulását, a kiemelkedő ered­mények elismerését' Vállal­ják a szabadalmak, a know- howk, adaptálását, a jó munkamódszereik átvételét, a korszerű gyártmányszerkezet kialakításához, a jövedelme­zőség növeléséhez sajátos eszközökkel járuljanak hozzá. Ezzel is erősítsék a vállalatok befogadóképességének bőví­tését- Segítsenek meghatároz­ni a területein szükségessé vá­ló kutatási, kísérleti igénye­ket. Támogassák szakcikkek, tanulmányok, dolgozatok pub­likálását, széles körű megis­mertetését. — Hogyan fogadták az egyesületek ezeket a fel­adatokat? — Kedvezően fogadták. Még néhány évvel ezelőtt az álta­lános álláspont az volt, hogy a tudományos egyesületek fő feladata a műszaki-technikai- társadalmi hagyományok ápo­lása, az emlékek átmentése a jövő számára, addig ma egy­re természetesebb feladatot jelent, hogy a\ környezetben élő üzem, intézmény gond­jában kell osztozniok. a mű­szaki-gazdasági haladást kell szolgálatok és e mellett kell a hagyományokat ápolni. E felfogást tükrözik az egyesü­leti munkaprogramok is, amelyekről külön-külön is érdemes volna részletesen szót ejteni, s amelyek messzeme­nően szolgálják a tudomány- politikai irányelvek érvénye­sülését. Itt még vázlatosan sincs mód e gazdag progra­mok ismertetésére. Ezért csak egy-kettőt említek, hangsú­lyozva, hogy ezek csak kira­gadott példák. Az energiagaz­dálkodási egyesületünk pél­dául a földgáz helyi bevezeté­sét követően, számos tanfo­lyamot szervezett az üzemel­tetés biztonságának megte­remtésére, tanulmányt dolgo­zott ki a város távfűtésfej­lesztési lehetőségeire. Építő­ipari egyesületünkben visz- szatérő program az építő­ipari anyagmozgatás korsze­rűsítését tárgyaló konferencia. A háztartásokhoz kapcsolódó gáztüzelési berendezések al­kalmazási konferenciája, de foglalkoztak a balassagyarma­ti főutca kialakítását szolgá­ló tervezési feladatokkal is. Békés megyei tapasztalatok alapján szorgalmazták a váz­kerámia alkalmazását, foglal­koztak a Zagyvavölgye agg­lomerációs tervezésével- A közlekedéstudományi egyesü­letben tanulmány készült Sal­gótarján és Balassagyarmat helyi közlekedésének javításá­ra, a megyei közúthálózat ja­vításának lehetőségeire. Fog­lalkoztak a forgalomgátló té­nyezők kiküszöbölésével, va­lamint a cseredarabos gépko­csijavítás bevezetésével. — Az agráripari egyesület­ben téma volt a talajerők visszapótlási rendszerének komplex továbbfejlesztése a gépifejés és a tőgy egészség- ügyi kapcsolata, a bogyós­gyümölcs feldolgozási tech­nológiák fejlesztése. De meg­találhatók programjukban olyan feladatok is, mint a te­nyésztési irányok a hazai szarvasmarha-tenyésztés­ben, összetett műtrágyák és pcrmettráigyák alkalmazásá­nak gyakorilati kérdései, a keveréktakarmányok mikro- bás eredetű bomlása és a toxikózisság. A bányászoknál a programban találjuk: üze­mi szellőztetési rendszer''’: vizsgálata, depressziós felté­telek alapján, a föld alatti autamatizálás lehetőségei, a hírközlési rendszerek korsze­rűsítése. De foglalkoztak a nógrádi szénmedence kuta­tási eredményeinek értékelé­sével is. — Még hosszan sorolhat­nám a példákat. Egyébként megyei pártbizottságunktól rendszeresen kapunk felada­tokat a megye gazdasági éle­tét érintő kérdésekre. így pél­dául vizsgáltuk a kiemelt vál­lalatok súlyponti berendezése­inek üzemidő kihasználását, javaslatot tettünk a növelés lehetőségeire, foglalkoztunk a vállalatok belső mechaniz­musának fejlesztésével. A me­gyei szervekkel való együtt­működés keretében munka­bizottságaink olyan témák­kal foglalkoztak, mint a me­gyei kiemelt vállalatok komplex munkavédelmi ter­vének vizsgálata, a jó tapasz­talatok érvényesítése; a szel­lemi alkotómunka hatékony­ságának növelése, a megye energiagazdálkodási körül­ményeinek javítása; Balassa­gyarmat földgázellátási lehe­tőségei, a megyei építőipar-ka­pacitásának bővítési lehető­ségei; a megyei vízgazdálko­dás javítása a vízrendszerek összekapcsolása révén; a me­gyei üzemek hulladékanya­gának hasznosítása. — Az említett -1- s itt fel nem sorolt — rendszeres és folyamatos tevékenykedés mellett nagyobb rendezvé­nyek megtartására is vállal­koztunk, amelyek részben to­vábbképzési célokat, részben a tájékoztatást, ismeretterjesz­tést szolgálják. Időnként pe­dig a megyehatáron túllépő, országos kiterjedésű rendez­vényeket szerveztünk, például hidegalakító konferenciát, korrózióvédelmi szemináriu­mot, közlekedés-gazdasági an- kétot, munka- és üzemszerve­zési hetet, üvegipari-és ruha­ipari napokat. Néhány kiállí­tással igyekeztünk környe­zetünket tájékoztatni az ered­ményekről és, a lehetőségek­ről. A vezető beosztású tagok részére működtetjük a veze­tők klubját, ahol kormány- szervek vezetőitől, párt- és állami szerveik irányítóitól kapnak közvetlen tájékozta­tást, és folytathatnak mtákat az aktuális kérdésekről. Ok­tatómunkánk is sokrétű. — Az elkövetkezendő évek feladatait a MTESZ- szervek is cselekvési prog­ramban foglalták össze. Mi­lyen alapvető célokat hatá­roztak meg ebben? — Például célul tűztük a munka területi kiszélesítését a járási székhelyekre, Balas­sagyarmat után Pásztó be­kapcsolása következük. Ter­vezzük a fiatal szakemberek fokozott bevonását a közéleti tevékenységbe. Ennek érdeké­ben az FMKT-szervezetek ré­szére rendszeres vetélkedőket rendezünk, pályázatokat írunk ki. Segítséget adunk a vanalatok gyártmányfejlesztő törekvéseihez az exportképes­ség fokozásához, a gazdálko­dás hatékonyságát növelő cé­lok végrehajtásához. Javasla­tokat adunk a terület- és gaz- daságfejleszés feladataihoz, tanulmányokkal segítjük a törekvés végrehajtását- Koo­perációs kapcsolatokat szerve­zünk a jobb munkamegosztás, az alkatrészellátás kialakítá­sára, a kiemelt beruházáso­kon a beruházó és kivitelező­szervek jobb munkájának ösz- szehangolására. Adaptáló munkát szervezünk licencek, know-howk befogadására, segítjük a kutatóbázisok kap­csolatainak elmélyítését, a megyei üzemekben. — De ezeken a konkrét feladatokon túl segíteni szán­dékozunk az alkotó értelmi­ség munkakörülményeinek javításában, a tehetségek ki­bontakoztatásában, erkölcsi­anyagi megbecsülésük növe­lésében. Segítjük a műszaki­gazdasági szakcikkek, tanul­mányok publikálását, sajtóor­gánum létrehozását. Nemzet­közi és belföldi tapasztalat- cseréket, dokumentációs cse­réket szervezünk. Ma még helyiséghiánnyal küzdünk. Kevés a rendezvényekre al­kalmas hely is, nincs klub­foglalkozási lehetőség. Öröm­mel vettük a megyei pártbi­zottság, a megyei és a Salgó­tarjáni városi Tanács, a vál­lalatok és a MTESZ központ segítségét, aminek révén 1980-ra felépülhet a Technika Háza a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca sarkán. Ez az ob­jektum otthont ad majd a tudományos egyesületeknek. Feladatunk ezeken a falakon belül olyan tartalmas munkát szervezni, ami magasabb szín­vonalra, nagyobb eredményre emelheti közéleti, gazdaság' tevékenységünket. T- E. űi könyve;. A Corvina Kiadó most je­lentette meg Balázs János cigány származású salgótarjá­ni naív festő rendkívül érde­kes kötetét, Ecsettel és irón- nal címmel. A nemrég el­hunyt, két elemit végzett mű­vész versei, életrajza és ti­zenhat festményének repro­dukciója található a kötet­ben, melynek anyagát F. Mi­hály Ida állította össze; ő írta az album utószavát 'is. Karácsonyi ajándékozásra ki­válóan alkalmas a Rippl—Ró­nai József művészetét repre­zentáló album, amelynek kí­sérő tanulmányát a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló művészeti kritikus. Genthon István írta. Az album a mű­vész legszebb festményeinek színes reprodukcióit tartal­mazza; a képeket Szabadi Judit válogatta.. A magyar, lengyel és NDK-beli kiadók összefogásával megjelenő ■ A művészet világa című soroza­tot nem utolsó sorban az te­szi kedveltté. hogy a gondos kiállítású kötetek olcsók. A sorozat új könyve a Tadeusz Kulisiewicz lengyel festőmű­vész alkotásait reprezentáló kötet. A művészbarátoknak szerez örömet az Üj művé­szek könyve; ez az 1922-ben a bécsi Fischer—Verlag által megjelentetett könyv hason­más kiadása, s a Corvina az Európával, a Magyar Helikon­nal közösen adta most ki új­ból. Az annak idején oly nagy feltűnést keltő könyvet Kassák Lajos és Moholy Nagy László szerkesztette. A Szépirodalmi Könyvkia­dó megjelentette Örkény Ist­ván „Rózsakiállítás” című re­gényét. melynek borítólapját Hieronymus Bosch A halál és a fösvény című egyik híres festményének részlete illuszt­rálja. Az érdekes könyv há­rom ember halálát, halála előtti szerepjátszását mutatja be, a szerzőtől megszokott fordulatos stílusban. Újabb kiadásban került a könyves­boltokból Az igazi Ady. Bölö- ni György munkája. A kötet újra megjelenése az Adycen- tenárium gazdag könyvtermé­sének is jelentős eseménye; hiszen Bölöni — Ady egykori barátja és harcostársa — olyan életközeiből tudja meg­mutatni, s annyira markán­san jellemzi a költőt. aho­gyan azt kevesen tudták. Mai témájú elbeszéléseket tartal­maz — az utóbbi három év terméséből — Hajnóczy Péter most megjelent kötete, mely­nek lakonikus rövidségű cí­me: M. Gyárfás Miklós új novelláinak kötete A képmu­tatás szépsége. Szerzője szel­lemesen ironizálva mutatja be azokat a jellegzetes figu­rákat. amelyek elsősorban a színházak táján mutatkoznak. A Mikrokozmosz füzetek so­rozatában látott napvilágot — Kondor Béla illusztrációi­val Jékel y Zoltán verses kötete: a Minden csak jelen­tés. Molnár Gábor regénye: A csendes halál démona. Mes- 1 terházi Latos m'"'ősinek soro­zatában most egy novellas kötet került a könyvesboltok­ba, a Kardnyelő és az em­berek címmel: a kötet az író novellatermésének javát tar­talmazza. A Magyar Helikon* nal közös gondozásban jelen­tette meg a kiadó Bornemisz- sza Péter ördögi kísértetekről, avagy Röttenetes utálatossá­gáról az roegfertőztetett vi­lágnak című könyvét. A kö­zépkori magyar prózairoda­lom egyik legkiválóbb alkotá­sának újbóli megjelentetését Nemeskürty István hozzáértő , munkája segítette; ő volt a válogató, a szerkesztő, s utó­szavában megmutatja Borne­missza helyét, szerepét a magyar irodalomban. Egy kötetben — Edénkért az óceánban — címmel látott napvilágot Passuth László Útirajza és egyik leghíresebb, méltán legnépszerűbb regé­nye. a Megszólal a sírvilág. A Műszaki Könyvkiadó új­donságai közül említést érde­mel B. Brestyánszky Ilona könyve, A Pest—budai ötvös­ség. amely a pesti, a budai, és az óbudai ötvös céhek történetét, munkásságát mu­tatja be. Buda. török alóli felszabadulásától egészen a céhek XIX. századi megszűr néséig. A könyv második fele az adattár, amelyet különö­sen a gyűjtők és szakembe­rek forgathatnak nagy ha­szonnal. A szerző közli e korszak ismert ötvöseinek tel­jes névjegyzékét, ÁB C-sor­rendben, műveik felsorolásá­val. és az alkotásaik jelzésé­ül használt mesterjegyek ké­pével. A Gondolat érdeklődésre számot tartó kiadványa René Clair A film tegnap és ma című kötete, amely a film­művészet ..megteremtéséről” vall. Kuriózumok ROSSZ HULLÁMHOSSZ Mini adó segítségével akart az athéni műegyetem egy di­ákja helytállni a vizsgákon. A kérdéseket a vizsgaterem­ből adó segítségével két ba­rátjához továbbította, akik egy egyetemi professzorral ol­datták meg azokat, s a válaszo­kat ugyanezen az úton továb­bították vissza. A csalókat azonban rajtakapták, mert egy ismeretlen telefonáló kö­zölte a rendőrséggel, hogy a rádióban a műegyetemi vizs­gakérdések megoldásai hall­hatók. A rendőrség most a helyes válaszokat szállító pro­fesszort keresi. RÉSZVÉT . Egy milánói est; lapban egy kissé már köhögős autó tu- sem!”. lajdonosa a következő hir­detést adta fel: „őszinte részvétem annak a tolvajnak, aki tegnap a Vdva Carinin ellopta kocsimat. Sokat fog még rám gondolni!”­VEVŐSZOLGÁLAT Drontheimban (Norvégia) a házasságkötés után egy fi­atal házaspár lefényképez- tette magát a házasságkötő hivatal előtt. Néhány nappal később megkapták a pró­baképeket. A képeket azon­ban elcserélték, a felvételek egy meztelen bébit mutattak. A hátoldalon a fényképész megjegyzése: „Mennyit óhaj­tanak belőle? Ne feledkezze­nek meg a pontos méretekről NÓGRÁD — 1977. december 11., vasárnap 'J \

Next

/
Thumbnails
Contents