Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
fiz MSZMP tudománypolitikai irányelveinek érvényesülése a MTESZ megyei szervezetében Beszélgetés Ürmössy Lászlóval Nógrádban 1970. óta fogja össze a Műszaki és Természettudományi Egyesületek munkáját a MTESZ megyei elnökségé. Ezt megelőzően is működtek tudományos egyesületek, de nem volt területi összefogó szerv. Abban az időben 10 egyesületben mintegy ezren tömörültek, köztük a nagy hagyományokkal rendelkező bányász csoport, de a felszabadulást követő időben fejlődésnek indult a kohászatban, a hidro- lógusoknál, a szilikátiparban, a közlekedésnél és az elektromosaknál is a társadalmi-tudományos élet. Felkerestük Salgótarján- j ban a kohászati üzemekben Ürmössy Lászlót, a MTESZ Nógrád megyei titkárát, hogy a jelenlegi helyzetről érdkelődjünk, illetőleg választ keressünk arra, miképp ítéli meg az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek érvényesülését segítő munkát a MTESZ megyei szervezetében— A magye iparszerkezetének jelentős átalakulása kezdődött meg az 1960-as évek végén, és ebből adódóan új ipari, gazdálkodási területek épültek ki; ez a folyamat a tudomány-társadalmi munka területén is hiányérzetet keltett — kezdte válaszát Ürmössy László. — Az említett hagyományos egyesületek mellett szükségszerűen ki kellett fejlődjön a gépiparban, textiliparban, faiparban, az erdészetnél foglalkoztatott szakemberek társadalmi bázisa is. A gazdálkodás eredményességének gyorsabb ütemű fejlődésére támasztott igények létrehoztak olyan szervezeteket is, mint a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság, vagy az Energiagazdálkodási Egyesület. A mezőgazdaságban és aiz élelmiszerfeldolgozásban is létrejöttek a nagy gazdasági egységek, az üzemszerű foglalkoztatási bázisok, melyek nyomán itt is koncén tárlód tak a tudományos társadalmi munka végzését biztosító csoportok. Az oktatómunkában, a közművelődés növelésében támasztott fokozott igények hatására indult meg az élet a természettudományi területen is, létrehozva a matematikai és fizikai társaságokat. Ez év végén szervezetünk már 19 egyesületet foglal magában, kereken ,2500 taggal. Ez a szervezettség már jelentős erőt képvisel megyénkben, és nemcsak a műszaki gazdasági szakemberek összetartását végzi, hanem hasznos munkával segíti a megye szellemi életének fejlődését is. Támogatást képes nyújtani az itt működő üzemek gazdasági fejlődéséhez és szolgálatot vállalni az irányító szervek munkájához. — Mennyiben fogják át jelenleg az egyesületek a megye területét? — Ma már egyik alapvető célunk nem az egyesületek számszerű növelése, hanem a meglevők kiterjesztése a megye egész területére. A tevékenység jórészt salgótarjáni centrikusságú, de az utóbbi két évben öt egyesületi csoport révén Balassagyarmaton is előrehaladást értünk el. Egyesületeinken belül is megindult a szakmai tagozódás, különböző szakágazatokat képviselő bizottságok jöttek létre, amelyek egy-egy konkrét szakmai kérdésben képesek érdemi feladatokat vállalni. A MTESZ megyei szervezete is kénytelen volt szak- bizottságokat kialakítani, hogy az egyesületi munka megfelelő irányítását, tájékoztatását, eszközellátását és működési feltételeit jobban tudja biztosítani. Így működtetünk tudományos tájékoztató, oktatási, nemzetközi kapcsolatok, sajtó- és anyag- mozgatási bizottságokat. A szervezet fokozódó kiterjedése szükségessé tette, hogy rendszeres kapcsolatokat tartsunk fenn a megyei irányító szervekkel, sőt, egyes területeken együttműködési szerződéssel is segítsük a kölcsönös tevékenység megfelelő irányát. Ily módon közös munkaprogramok alakultak ki az SZMT-vel, a megyei KISZ- bizottsággal, és a megyei tanáccsal. Esetenkénti együttműködésünk van á TIT-tel, a Hazafias Népfronttal, és a Közgazdasági Társasággal. Lassan szükségszerűvé válik az is, hogy ezekkel a szervekkel rendszeres koordináló megbeszélésekre kerüljön sor, hogy a párhuzamos munkavégzést elkerülhessük. Kapcsolataink túlmennek a megye határán is. Rendszeres konzultációkat folytatunk' a borsodi és a Heves megyei szervezetekkel, ezen keresztül megindult az egyesületek egymás közötti kapcsolatának felvétele, közös programok kialakítása. Nemzetközi kapcsolataink elsősorban Közép- Szlovákia testvérszervezetére terjednek ki, mintegy három éve folyik rendszeres tapasztalatcsere. 1978-tól kívánjuk kapcsolatainkat bolgár viszonylatra is kiterjeszteni. — A MTESZ erőteljesen növekvő szervezete az irányító szervekkel, vállalatokkal, gazdálkodó egységekkel kialakult jó kapcsolatai révén alkalmassá vált arra, hogy megyénk műszaki-természettudományi, gazdasági értelmiségének közéleti tevékenységét irányítsa és szervezze, tartalmi munkájukkal a technikai, gazdasági fejlődéshez, az időszerű gazdálkodási feladatokhoz, alkotó szellemi munka színvonalának növeléséhez, a társadalmi művelődésnek jobb kielégítéséhez egyre több segítséget nyújtson. Véleménye szerint, az MSZMP 1969-ben kiadott tud<ynány politikai irányelvei mennyiben meghatározóak e tudományos- társadalmi tevékenység feladatainak végzéséhez is? — A MTESZ közgyűlésed, munkaprogramjai mindenkor i'gen nagy szerepet szántak és szánnak e témának. Legutóbb a XII. közgyűlésen a feladat így fogalmazódott meg: „A szövetség jelentős feladata a tudományos közélet formálásában, a párt tudománypolitikai irányelveinek érvényesítésében való részvétel. Többet kell tenni azért, hogy a tudomány eredményei hatásosabban szolgálják társadalmunk előrehaladását. A tudomány társadalmi hasznosításának fokozása új követelményeket támaszt mind a tudományos, mind a gyakorlati szakemberekkel szemben.” Bár ez a jelzett feladat általánosan érvényes minden MTESZ-szervezetre, mégis nagyobb és különlegesebb szerepet ró azokra a területekre, ahol a tudományos központok hiányoznak, ahol az egyetemi, főiskolai tanszékek, kutatóintézetek tömörítő ereje is kisugárzó hatása kevésbé érezhető. — Megyénk is az ilyen — ebből a szempontból — szegényesebb területek közé tartozik. Az említett összefogó és kisugárzó szerepet az egyesületekbe tömörült értelmiségnek kell vállalnia, a tudomány hordozó erejévé kell válniok. E szerepre alkalmasnak is ítéljük az egyesületeket, ennek indoklására — hely hiányában — ezúttal nem térhetünk ki. Az itt — ugyancsak terjedelmi okból — nem részletezhető bázisok alapján meg is határozhatók azok a módszerek, melyeket) keresztül az egyesületi feladatok végzése történhet— A MTESZ területi irányító szervei képesek külön is összegyűjteni és továbbadni a helyi sajátosságokat, helyi feladatokat. Ezen az alapon fogalmazhatók meg a további lehetőségek. Ilyenek: egyesületeink véleményezzék vállalati, intézményi fejlesztési terveket, adjanak javaslatokat a kedvezőbb eredmény eléréséhez. Nyújtsanak támogatást a fontós beruházói munka végzéséhez oly formában, hogy segítsenek kedvező kapcsolatokat ’étre- hozni a beruházó és kiv.‘élező szervek között. Támog ássák a korszerű t^chnológ ai folyamatok bevezetését, szorgalmazzák a termelékenység növelését biztosító automatikus mechanizált rendszerek alkalmazását. Kísérjék figyelemmel a minőségfejlesztő munkát, segítsék annak végrehajtását, legyenek patro- nálió a DH-munkarendszer- nek. Segítsék a munkabiztonságot, a munkahelyi környezet javítását szolgáló tervek végrehajtását. A termelő üzemi kollektívák szakmai továbbképzését, oktatását, szakképzését segítsék elő. Támogassák az alkotó légikör kialakulását, a kiemelkedő eredmények elismerését' Vállalják a szabadalmak, a know- howk, adaptálását, a jó munkamódszereik átvételét, a korszerű gyártmányszerkezet kialakításához, a jövedelmezőség növeléséhez sajátos eszközökkel járuljanak hozzá. Ezzel is erősítsék a vállalatok befogadóképességének bővítését- Segítsenek meghatározni a területein szükségessé váló kutatási, kísérleti igényeket. Támogassák szakcikkek, tanulmányok, dolgozatok publikálását, széles körű megismertetését. — Hogyan fogadták az egyesületek ezeket a feladatokat? — Kedvezően fogadták. Még néhány évvel ezelőtt az általános álláspont az volt, hogy a tudományos egyesületek fő feladata a műszaki-technikai- társadalmi hagyományok ápolása, az emlékek átmentése a jövő számára, addig ma egyre természetesebb feladatot jelent, hogy a\ környezetben élő üzem, intézmény gondjában kell osztozniok. a műszaki-gazdasági haladást kell szolgálatok és e mellett kell a hagyományokat ápolni. E felfogást tükrözik az egyesületi munkaprogramok is, amelyekről külön-külön is érdemes volna részletesen szót ejteni, s amelyek messzemenően szolgálják a tudomány- politikai irányelvek érvényesülését. Itt még vázlatosan sincs mód e gazdag programok ismertetésére. Ezért csak egy-kettőt említek, hangsúlyozva, hogy ezek csak kiragadott példák. Az energiagazdálkodási egyesületünk például a földgáz helyi bevezetését követően, számos tanfolyamot szervezett az üzemeltetés biztonságának megteremtésére, tanulmányt dolgozott ki a város távfűtésfejlesztési lehetőségeire. Építőipari egyesületünkben visz- szatérő program az építőipari anyagmozgatás korszerűsítését tárgyaló konferencia. A háztartásokhoz kapcsolódó gáztüzelési berendezések alkalmazási konferenciája, de foglalkoztak a balassagyarmati főutca kialakítását szolgáló tervezési feladatokkal is. Békés megyei tapasztalatok alapján szorgalmazták a vázkerámia alkalmazását, foglalkoztak a Zagyvavölgye agglomerációs tervezésével- A közlekedéstudományi egyesületben tanulmány készült Salgótarján és Balassagyarmat helyi közlekedésének javítására, a megyei közúthálózat javításának lehetőségeire. Foglalkoztak a forgalomgátló tényezők kiküszöbölésével, valamint a cseredarabos gépkocsijavítás bevezetésével. — Az agráripari egyesületben téma volt a talajerők visszapótlási rendszerének komplex továbbfejlesztése a gépifejés és a tőgy egészség- ügyi kapcsolata, a bogyósgyümölcs feldolgozási technológiák fejlesztése. De megtalálhatók programjukban olyan feladatok is, mint a tenyésztési irányok a hazai szarvasmarha-tenyésztésben, összetett műtrágyák és pcrmettráigyák alkalmazásának gyakorilati kérdései, a keveréktakarmányok mikro- bás eredetű bomlása és a toxikózisság. A bányászoknál a programban találjuk: üzemi szellőztetési rendszer''’: vizsgálata, depressziós feltételek alapján, a föld alatti autamatizálás lehetőségei, a hírközlési rendszerek korszerűsítése. De foglalkoztak a nógrádi szénmedence kutatási eredményeinek értékelésével is. — Még hosszan sorolhatnám a példákat. Egyébként megyei pártbizottságunktól rendszeresen kapunk feladatokat a megye gazdasági életét érintő kérdésekre. így például vizsgáltuk a kiemelt vállalatok súlyponti berendezéseinek üzemidő kihasználását, javaslatot tettünk a növelés lehetőségeire, foglalkoztunk a vállalatok belső mechanizmusának fejlesztésével. A megyei szervekkel való együttműködés keretében munkabizottságaink olyan témákkal foglalkoztak, mint a megyei kiemelt vállalatok komplex munkavédelmi tervének vizsgálata, a jó tapasztalatok érvényesítése; a szellemi alkotómunka hatékonyságának növelése, a megye energiagazdálkodási körülményeinek javítása; Balassagyarmat földgázellátási lehetőségei, a megyei építőipar-kapacitásának bővítési lehetőségei; a megyei vízgazdálkodás javítása a vízrendszerek összekapcsolása révén; a megyei üzemek hulladékanyagának hasznosítása. — Az említett -1- s itt fel nem sorolt — rendszeres és folyamatos tevékenykedés mellett nagyobb rendezvények megtartására is vállalkoztunk, amelyek részben továbbképzési célokat, részben a tájékoztatást, ismeretterjesztést szolgálják. Időnként pedig a megyehatáron túllépő, országos kiterjedésű rendezvényeket szerveztünk, például hidegalakító konferenciát, korrózióvédelmi szemináriumot, közlekedés-gazdasági an- kétot, munka- és üzemszervezési hetet, üvegipari-és ruhaipari napokat. Néhány kiállítással igyekeztünk környezetünket tájékoztatni az eredményekről és, a lehetőségekről. A vezető beosztású tagok részére működtetjük a vezetők klubját, ahol kormány- szervek vezetőitől, párt- és állami szerveik irányítóitól kapnak közvetlen tájékoztatást, és folytathatnak mtákat az aktuális kérdésekről. Oktatómunkánk is sokrétű. — Az elkövetkezendő évek feladatait a MTESZ- szervek is cselekvési programban foglalták össze. Milyen alapvető célokat határoztak meg ebben? — Például célul tűztük a munka területi kiszélesítését a járási székhelyekre, Balassagyarmat után Pásztó bekapcsolása következük. Tervezzük a fiatal szakemberek fokozott bevonását a közéleti tevékenységbe. Ennek érdekében az FMKT-szervezetek részére rendszeres vetélkedőket rendezünk, pályázatokat írunk ki. Segítséget adunk a vanalatok gyártmányfejlesztő törekvéseihez az exportképesség fokozásához, a gazdálkodás hatékonyságát növelő célok végrehajtásához. Javaslatokat adunk a terület- és gaz- daságfejleszés feladataihoz, tanulmányokkal segítjük a törekvés végrehajtását- Kooperációs kapcsolatokat szervezünk a jobb munkamegosztás, az alkatrészellátás kialakítására, a kiemelt beruházásokon a beruházó és kivitelezőszervek jobb munkájának ösz- szehangolására. Adaptáló munkát szervezünk licencek, know-howk befogadására, segítjük a kutatóbázisok kapcsolatainak elmélyítését, a megyei üzemekben. — De ezeken a konkrét feladatokon túl segíteni szándékozunk az alkotó értelmiség munkakörülményeinek javításában, a tehetségek kibontakoztatásában, erkölcsianyagi megbecsülésük növelésében. Segítjük a műszakigazdasági szakcikkek, tanulmányok publikálását, sajtóorgánum létrehozását. Nemzetközi és belföldi tapasztalat- cseréket, dokumentációs cseréket szervezünk. Ma még helyiséghiánnyal küzdünk. Kevés a rendezvényekre alkalmas hely is, nincs klubfoglalkozási lehetőség. Örömmel vettük a megyei pártbizottság, a megyei és a Salgótarjáni városi Tanács, a vállalatok és a MTESZ központ segítségét, aminek révén 1980-ra felépülhet a Technika Háza a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca sarkán. Ez az objektum otthont ad majd a tudományos egyesületeknek. Feladatunk ezeken a falakon belül olyan tartalmas munkát szervezni, ami magasabb színvonalra, nagyobb eredményre emelheti közéleti, gazdaság' tevékenységünket. T- E. űi könyve;. A Corvina Kiadó most jelentette meg Balázs János cigány származású salgótarjáni naív festő rendkívül érdekes kötetét, Ecsettel és irón- nal címmel. A nemrég elhunyt, két elemit végzett művész versei, életrajza és tizenhat festményének reprodukciója található a kötetben, melynek anyagát F. Mihály Ida állította össze; ő írta az album utószavát 'is. Karácsonyi ajándékozásra kiválóan alkalmas a Rippl—Rónai József művészetét reprezentáló album, amelynek kísérő tanulmányát a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló művészeti kritikus. Genthon István írta. Az album a művész legszebb festményeinek színes reprodukcióit tartalmazza; a képeket Szabadi Judit válogatta.. A magyar, lengyel és NDK-beli kiadók összefogásával megjelenő ■ A művészet világa című sorozatot nem utolsó sorban az teszi kedveltté. hogy a gondos kiállítású kötetek olcsók. A sorozat új könyve a Tadeusz Kulisiewicz lengyel festőművész alkotásait reprezentáló kötet. A művészbarátoknak szerez örömet az Üj művészek könyve; ez az 1922-ben a bécsi Fischer—Verlag által megjelentetett könyv hasonmás kiadása, s a Corvina az Európával, a Magyar Helikonnal közösen adta most ki újból. Az annak idején oly nagy feltűnést keltő könyvet Kassák Lajos és Moholy Nagy László szerkesztette. A Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette Örkény István „Rózsakiállítás” című regényét. melynek borítólapját Hieronymus Bosch A halál és a fösvény című egyik híres festményének részlete illusztrálja. Az érdekes könyv három ember halálát, halála előtti szerepjátszását mutatja be, a szerzőtől megszokott fordulatos stílusban. Újabb kiadásban került a könyvesboltokból Az igazi Ady. Bölö- ni György munkája. A kötet újra megjelenése az Adycen- tenárium gazdag könyvtermésének is jelentős eseménye; hiszen Bölöni — Ady egykori barátja és harcostársa — olyan életközeiből tudja megmutatni, s annyira markánsan jellemzi a költőt. ahogyan azt kevesen tudták. Mai témájú elbeszéléseket tartalmaz — az utóbbi három év terméséből — Hajnóczy Péter most megjelent kötete, melynek lakonikus rövidségű címe: M. Gyárfás Miklós új novelláinak kötete A képmutatás szépsége. Szerzője szellemesen ironizálva mutatja be azokat a jellegzetes figurákat. amelyek elsősorban a színházak táján mutatkoznak. A Mikrokozmosz füzetek sorozatában látott napvilágot — Kondor Béla illusztrációival Jékel y Zoltán verses kötete: a Minden csak jelentés. Molnár Gábor regénye: A csendes halál démona. Mes- 1 terházi Latos m'"'ősinek sorozatában most egy novellas kötet került a könyvesboltokba, a Kardnyelő és az emberek címmel: a kötet az író novellatermésének javát tartalmazza. A Magyar Helikon* nal közös gondozásban jelentette meg a kiadó Bornemisz- sza Péter ördögi kísértetekről, avagy Röttenetes utálatosságáról az roegfertőztetett világnak című könyvét. A középkori magyar prózairodalom egyik legkiválóbb alkotásának újbóli megjelentetését Nemeskürty István hozzáértő , munkája segítette; ő volt a válogató, a szerkesztő, s utószavában megmutatja Bornemissza helyét, szerepét a magyar irodalomban. Egy kötetben — Edénkért az óceánban — címmel látott napvilágot Passuth László Útirajza és egyik leghíresebb, méltán legnépszerűbb regénye. a Megszólal a sírvilág. A Műszaki Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel B. Brestyánszky Ilona könyve, A Pest—budai ötvösség. amely a pesti, a budai, és az óbudai ötvös céhek történetét, munkásságát mutatja be. Buda. török alóli felszabadulásától egészen a céhek XIX. századi megszűr néséig. A könyv második fele az adattár, amelyet különösen a gyűjtők és szakemberek forgathatnak nagy haszonnal. A szerző közli e korszak ismert ötvöseinek teljes névjegyzékét, ÁB C-sorrendben, műveik felsorolásával. és az alkotásaik jelzéséül használt mesterjegyek képével. A Gondolat érdeklődésre számot tartó kiadványa René Clair A film tegnap és ma című kötete, amely a filmművészet ..megteremtéséről” vall. Kuriózumok ROSSZ HULLÁMHOSSZ Mini adó segítségével akart az athéni műegyetem egy diákja helytállni a vizsgákon. A kérdéseket a vizsgateremből adó segítségével két barátjához továbbította, akik egy egyetemi professzorral oldatták meg azokat, s a válaszokat ugyanezen az úton továbbították vissza. A csalókat azonban rajtakapták, mert egy ismeretlen telefonáló közölte a rendőrséggel, hogy a rádióban a műegyetemi vizsgakérdések megoldásai hallhatók. A rendőrség most a helyes válaszokat szállító professzort keresi. RÉSZVÉT . Egy milánói est; lapban egy kissé már köhögős autó tu- sem!”. lajdonosa a következő hirdetést adta fel: „őszinte részvétem annak a tolvajnak, aki tegnap a Vdva Carinin ellopta kocsimat. Sokat fog még rám gondolni!”VEVŐSZOLGÁLAT Drontheimban (Norvégia) a házasságkötés után egy fiatal házaspár lefényképez- tette magát a házasságkötő hivatal előtt. Néhány nappal később megkapták a próbaképeket. A képeket azonban elcserélték, a felvételek egy meztelen bébit mutattak. A hátoldalon a fényképész megjegyzése: „Mennyit óhajtanak belőle? Ne feledkezzenek meg a pontos méretekről NÓGRÁD — 1977. december 11., vasárnap 'J \