Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

fä w S© Sc lei at © 2c A Lampart vegyipari gépgyárában autoklávokat gyártanak.a vegyipar, a gyógyszer- ipar és az élelmiszeripar számára. Termékeiket négy világrész számos országába expor­tálják. Szállítanak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, valamint Ju­goszláviába, Svájcba, Olaszországba és több dél-amerikai országba is autoklavekat Télen sem szünetel a munka Versenyfutás az idővel Megcsináltuk, megcsináljuk \ Télies hangulat fogadja a világítójának ideiglenes szige- vetelményeket, a munkafe­látogatót a Romhány ni. épí- telésére. gyelemmel kapcsolatos tenni­tésén. A hűvösebbre fordult Az előbbi határozottság és valókat. Ez utóbbi fő helyet idő sem zavarja az munkáját. építők magabiztonság érződik az épi- kap a tanácskozásokon, mivel tésvezető szavaiból, amikor a nagy területeken dolgozunk és soron levő munkákat sorolja, sokan vagyunk. Így hát, aki — Lezárjuk a csarnok észa- akar, hamar elkészül a mun- ki oldalát. Megépítjük a katerületen. így szükség EGYSZERRE TÖBB ÉPÜLETBEN szociális blokk első szintjét, volt fegyelmezésre. Eddig — Nagyon rövidre szabták Leszigeteljük a csarnok utolso nyolc fegyelmit, kilenc írásbe­liz építkezés idejét. Igyekez- hajóját. A Il-es és Tll-as ha- li figyelmeztetést adtam ki. nünk kell, hogy egyenesben jóban folyamatosan elvégez- Van olyan, akinek az órabé- maradjunk. Ezért egyszerre zük a felülvilágító szerkezet rét csökkentettem. Mégsem több épületen dolgozunk. Ez- lezárását, kiépítjük a csapa- ment el. Belátta, hogy iga­zéi biztosítjuk a technológiai dékvíz-levezető csatornát, csak zam volt. A többség azonban folyamatok sorrendjét — mond- az utolsó munkaműveletet olyan, vagy hozzájuk hason- ja Vári László építészmérnök, hagyjuk meg a tmk-épüle- ló, szorgalmas, igyekvő, az új gyárnak az építésVeze- tén. Még az idén alapozzuk a csületes tője, majd hozzáfűzi: — télen malomházat, előkészítjük a be­munkásokból áll, mint a Bereczki János és a sem szünetel nálunk a mun- nyersanyagtároló betonozását Kovács József vezette srocia­f oly tat ja az építésvezető. lista kollektíva — szól meg­NINCSENEK EGYEDÜL ka. Igyekszünk versenyt fut­ni az idővel. Pillanatnyilag a Jó volt hallani mindezt. Az győződéssel a hangjában Vá Nógrád megyei Állami Építő- elmondottakból a következetes ri László, ipari Vállalat dolgozói közül és céltudatos munka megszer- 140-en tevékenykednek itt. vezésének igénye tükröződik. Harmincöt fővel képviselteti Pedig az építők nincsenek magát a Hőtechnika, a Gép- könnyű helyzetben. Amikor és Felvonószerelő Vállalat, alapoznak, akkor 3 méter 80 akadályozta meg az építők Ügy tudom, hogy vállalatunk centiméter mélyre mennek le. munkáját, elképzeléseink meg- vezetősége a téli időszakra Ez még hagyján. De a föld valósítását Mínusz 10 fokig megerősíti a meglevő mun- felszínétől egy ásónyomra tudnak betonozni. Igyekeznek, kásgárdát. már jelentkezik a bőséges ta- hogy ne erje elmarasztaló szó — Hol tartanak most? lajvíz. — A kemencealapozásnál, a malomház építkezésénél és még ' másutt az előírt prog- A rendszeresen megtartott forint helyett 80 millió forint ramot meghaladtuk. De van- ülések eredménye, a heti értékű munkát akarnak el vé­nák olyan feladatok, ahol csak konkrét munkát megbeszélő, gezni a Nógrád megyei Álla- a programot értük el. Egyéb- egyeztető értekezletek, a be- m; Építőipari Vállalat dolgo- ként nagyon nehéz tartani az ruházó rugalmas intézkedései zói ütemet, mert az új gyár fo- segítettek abban, hogy az lyamatos tervszolgáltatással építők érezzék: nemcsak ne­létesül. Így hát a Helyszínen kik fontos a beruházás, nem­derül ki, hogy mit cell vál- csak az ő érdekük, hogy ha- toztatni a tervezőnek, a beru- táridőre elkészüljön, házónak és nekünk. Az egyeztetett munkaprog­Amikor a részhatáridők be- ram eredményesen hozzájárul tartása kerül szóba, akkor az a folyamatos munka meg­építésvezető egyértelmű, lakó- szervezéséhez. Ez viszont a nikus tömörséggel igent mond. munkakedvét és a szorgalmat Vonatkozik ez az első két növeli. biszkozitkemence alapozásé- — Nálunk most jó a mun. ra, a szárítókemence alapjá- kaszellem. Hetente a brigád­nak és a hozzátartozó mun- vezetőkkel egy-két hétre elő- kának az elvégzésére, a fö- re megbeszéltük a tenni való- lötte levő tetőszerkezet szige- kát, a folyamatos munkával telésére, az első hajó felül- kapcsolatos munkavédelmi kö­Értés és cselekvés MÉG NEM ZAVAR Az időjárás eddig még nem a házuk táját. Szükség van erre a felfogásra és az ebből táplálkozó gyakorlatra, mert az 1977-re előírt 73—74 millió V. K. A minap ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az idei év gazdasági mérle­gét megvonva döntött az 1978-as esztendő tennivalói­ról. Most még sem erről az időszerű állásfoglalásról, ha­nem a Központi Bizottság ezt megelőző, október 20-i tanács­kozásán elfogadott dokumen­tumról lesz szó. A hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezét fejleszté­sének másfél hónapja jóváha­gyott irányelvei ugyanis a fejlett szocialista társadalom felépítésének korszakos idő­szakára szólnak, s egyben kul­csot adnak mai helyzetünk es aktuális tennivalóink megér­téséhez is. Kiinduló példánk az idei esztendő. Lendületes ipari termelésnövekedés, kiugróan magas mezőgazdasági ered­mények. A nemzeti jövedelem mintegy 8 százalékos növeke­dése az utóbbi esztendők re­kordja. A leglényegesebb — az ötéves terv homlokterében álló — feladat mégis megol­datlan maradt: a népgazdaság egyensúlyi helyzete mind a tervezettnél,_ mind a tavalyi­nál kedvezőtlenebbül alakult. lines szerencsénk ? Rosszul jött ki a lépés? Is­mernünk, értenünk kell, hogy mi történik velünk, körülöt­tünk! A tőkés világpiaci cse­rearányok változására ismét ráfizettünk. Mert drágább lett például- a kávé, amit vá­sárolunk és olcsóbb lett a gabona, a hengereltáru, amit eladunk. (Jövőre szintén 2—3 százalékos cserearányromlás­ra számíthatunk a tőkés kül­kereskedelemben. A szocialista külkereskedelemben 1975-től minden évben cserearányrom­lást szükséges terveznünk, mindaddig, amíg a KGST- árak fokozatosan el nem érik a tőkés világpiaci árszintet.) Ha ráfizetünk a külkereske­delemre, vonuljunk vissza a világpiacról. Ez az egyik kí­nálkozó megoldás. A teljes visszavonulás persze teljesség­gel lehetetlen. Jelenleg példá­ul 10 millió tonna kőolajat használunk fel, s ebből 8 mil­liót importálunk. És a bauxi- tot kivéve hasonlóképpen ma­gas az importból származó kü­lönböző nyersanyagok aránya is. Nem mondhatunk le a speciális gépek és berendezé­sek behozataláról se. De mindezek ellenére szűkíteni le­hetne a külkereskedelem ható­körét, visszafogni, fékezni di­namikus növekedését. Egyetlen lehetőség A másik kínálkozó reagálás, megoldás: kárpótoljuk ma­gunkat a veszteségekért a tett színhelyén, a világpiacon. E- szerint kihasználjuk mindazo­kat a lehetőségeket, amelyek számunkra előnyösek és amennyire csak lehet vissza­szorítjuk a kedvezőtlen hatá­sokat. Az MSZMP XI. kong­resszusa egyértelműen emel­lett az alternatíva mellett dön­tött, amikor a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, a benne rejlő tartalékok kiak­názását határozta el. A Köz­ponti Bizottság október 20-i ülése pedig körvonalazta a külgazdasági stratégia fő vo­nalait, a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Iparágként, termékcsoporton­ként jelezte a fejlesztés fő irányait. Elvetette a fejlesztés mindenre kiterjedő, egyetemes igényét, s a szelektálás, a rangsorolás, a válogatás mód­szerét alkalmazta, kérte és kéri számon. A kis és közepes országok csak úgy lehetnek versenyké­pesek, ha hasonló sorozat- nagyságban gyártják termé­keiket, mint a gazdasági nagy­hatalmak. A kis ország gaz­dasági potenciáljával össz­hangban minél kevesebb ter­méket gyárt, annál nagyobb intenzitással vesz részt a nem­zetközi munkamegosztásban. ,.A struktúra fejlesztésével érhető el, hogy a cserearány­romlásból származó vesztesé­geket mérsékeljük, illetve a keletkező hiányt megszüntes­sük és a társadalmi termelés hatékonysága erőteljesen ja­vuljon — mondotta Németh Károly a Központi Bizottság októberi ülésén — ily módon lehet növelni ugyanis azoknak a termékeknek és tevékeny­ségeknek a volumenét, és részarányát, amelyek a rendel­kezésre álló munkaerőt és a viszonylag szűkös beruházási forrásokat gazdaságosan hasz­nosítják. Ennek révén érhetők el olyan exportárak, amelyek­ben nemcsak a megnövekedett alapanyag- és energiaköltsé­gek térülnek meg, hanem meg­felelő mértékben hozzájárul­nak a gazdasági növekedéshez és az életszínvonal emelésé­hez szükséges források, bőví­téséhez is”. Fokozódó gazdasági érzékenység A termelési szerkezet kor­szerűsítése szűkíti a meglevő, hazai gyártmányok választékát, növeli a nemzetközi munka- megosztás szerepét, hatásfo­kát a magyar népgazdaságban. A nagyfokú specializálódás egyben fokozza az ország vi­lággazdasági érzékenységét, sebezhetőségé^. Így erőfeszí­téseink zsákutcába torkoll­hatnak, ha a versenyképesség nem párosul gazdasági rugal­massággal, manőverező, alkal­mazkodó készséggel, ha az árhullámzások a konjunkturás ingadozások a világgazdasági megrázkódtatások elől, nem tudunk hajlékonyán, nagyobb veszteségek nélkül kitérni. Ma már tapasztalatból tudjuk, hogy a mind szorosabb együtt­működés a KGST-országokkal mérsékelheti, de nem ellensú­lyozhatja a tőkés világpiac követlen káros hatásait. Bebi­zonyosodott, hogy a fokozato­san képződő szocialista világ­piaci veszteségek ugyancsak versenyképességgel és rugal­massággal ellensúlyozhatok. Gazdaságunk versenyképes­sége és rugalmassága egyelő­re rhég messze elmarad a kö­vetelményektől, ennek sajná­latos bizonyítéka: a termelés, az export szerkezeti korszerű­sítése vontatottan halad, el­marad* a tervezettől. Döntően A kincsek hegye Az Erdenet-hegy, ahol mon­gol és szovjet építők együttes erőfeszítéssel építik Ázsia legnagyobb réz-molibdén érc­dúsító kombinátját. érdekes meglepetéssel szolgált. A fel­tárási munkálatok során tür­kizlelőhelyet találtak itt. Az erdeneti türkiz különböző mű­tárgyak kiváló minőségű nyersanyaga. Az ulán-bátori mesterek művészi keze nyo" mán ez a mélyzöld színű kő gyönyörű ékességgé válik. Telje s Ezüstvasárnap a Az elmúlt hét végén már „fémes” ezüst- és aranyvasár­napinak beillő forgalmat bo­nyolított le a kereskedelem. Amely elérkezett az ünnepi forgalom csúcsához. Ezt jelzi, hogy karácsonyig már nem lesz munkaszünet, december U-én és 18-án is nyitva tar­tanak az áruházak, az ipar­cikküzletek. Az ezüst- és aranyvasárnapra „erősít” a kereskedelem, az egyébként is bőséges és választékos áru­kínálatot hazai és import. új­donságokkal igyekszik tovább fokozni. Ezüstvasárnapra pél­dául megkezdték a korábban üzem kereskedelem ben ígért import márkás farmerek árusítását. Az ország 33 Centrum Áru­háza változatlanul másfél milliárd forint értékű ruháza­ti és vegyes iparcikket kínál, köztük például Sanyo magnós rádiót. NDK háztartási ké­szülékeket. argentin és szov­jet hőálló edényeket, egyipto­mi bőrkabátot, indiai irha­bundát, japán inget, holland harisnyanadrágot. monopol­cikként japán evőeszköz-gar­nitúrákat és desszertkészlete­ket. valamint a saját üzem­ben készült nyomottmintás selyemgarbókat, kenguruzse- bes pulóvereket. (MTI) Az idei tanév Mongóliában Az idei tanévet országszer­te nagy előkészületek előzték meg Mongóliában, ugyanis számos új iskola épült a kü­lönböző városokban. Szeptemberben több mint 500 középiskola nyitotta meg kapuit. Kb. 45 ezer fiú és lány kezdte meg tanulmánya­it, amely lényegesen több mint az előző évben volt. A XVII. mongol pártkongresz- szus döntést hozott a közokta­tás fejlesztésére. Az idei tan­év fontos szakasz lesz a ter­vek megvalósításában. A mongol tanárok új tan­terv alapján olyan új tan­könyvekből oktatnak, amelyek jobban tükrözik a tudomá­nyos és műszaki forradalom eredményeit. ezért alakult kedvezőtlenül a külkereskedelem egyensúlya és ezért romlanak tovább a tőkés cserearányok. Gazdasá­gunk idei dinamikus fejlődé­se, a termelékenység rekord­nak számító 7,5 százalékos emelkedése azért ellentmondá­sos, mert egyaránt újratermel­te a jót, a korszerűt és a túl­haladottat, az elavultat is. He így. másként! Gazdasági helyzetünk ne­héz. Aki csak az 1977-es „re­kordokat” ismeri, illúziókban él, s várakozásai, igényei in­dokolatlanul felfokozottak le­hetnek. A feladataink elsősor­ban nem mennyiségileg kife- jezhetőek, a minőségi változás pedig mint a múlt és a jelen kritikája nehezen megfogal­mazható tapasztalati alapon. Valamikor azt mondhattuk: így, csak egy kicsit jobban. S beértük a szerény, de min­denre kiterjedő és rendszeres fejlődéssel. Most viszont azt kell mondani: ne így, más­ként! S az átlagok mögött várjúk, kérjük a vállalatokat, a személyek kiugró teljesít­ményét, vállalkozását, kezde­ményezését. Egyensúly, cserearány, szer­kezet, (vagy struktúra), sze­lektivitás — e nem éppen köz- használatú fogalmak a veze­tésre, az irányításra háruló tennivalókat jeleznek. Ezért " érthető módon visszafogott a Központi Bizottság nagy je­lentőségű határozatának pro- -pagaDdája is. A gazdasági re­form bevezetése időszakában túlzásba vittük a szabályozók, a mechanizmus súlykolását, és okultunk belőle. Most in­kább mintha a másik véglet, helyzetünk és _ feladataink szűkkörű, diszkrét kezelésé­nek veszélye kísértene. Érdemi változást napjaink­ban sem érhetünk el a töme­gek tudatos támogatása nélkül, helyzetünkről, újszerű fel­adatainkról közérthetően kell szólni. Hogy megértéssel ta­lálkozzék a profil-, a termék- es az esetenként elkerülhe­tetlen munkahelyváltozás. Oly­kor a jelentéktelen átszerve­zést is égzengés kíséri, mert a változás néhány ember ér­dekeit sérti. Mi lesz, ha száz, vagy ezer embert csoportosí­tanak majd át? És esetenként nemcsak a munkahely, a mun­ka változik meg, hanem új szakmát is kell tanulni. A na­gyobb műveltség, a több szakma elsajátítása egyébként a gazdasági rugalmasság fon­tos feltétele. Megkímélni a szélsőségektől Akárhogyan közelítsünk tennivalóinkhoz, a dolgozók széles rétegeit kell cselekvésre sarkallni, jobban beavatni dolgainkba. Két szélsőségtől mindenesetre megkímélhet­jük őket: az általánosságok­tól és a szakmai részletektől. Az embereket nem az érdek­li, hogyan alakul majd a kü­lönböző népgazdasági ágak, iparágak aránya, sorsa. Az izgatja őket, mi lesz a válla­latukkal, mi lesz ővelük? És természetesen kíváncsiak ar­ra is, mit tehetnek, a népgaz­daság, a vállalat, az üzem és saját sorsuk jobbrafordításá- ért. A dolgozó kollektívákat, a vezetők, a társadalmi tiszt­ségviselők tájékoztatják. De ki és hogyan igazítja el a tájékoztatókat? Az ágazati minisztériumok, az irányító hatóságok felelősségteljes és bátor döntése többnyire elke­rülhetetlen. A Központi Bi­zottság októberi határozata el­vi alapot ad a szükséges kor­mányzati elhatározásokhoz, intézkedésekhez, a sorok és a rangsorok újrakezdéséhez. A területi pártszervek ugyancsak sokat tehetnek azért, hogy az elvek konkrét tartalommal te­lítődjenek és szemléletformáló, mozgósító erővé, a cselekvés vezérfonalává váljanak, s a dolgozó kollektívák felismerjék helyzetüket, létfontosságú ten­nivalóikat. Kovács Józscl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents