Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
Harmadszor Balassagyarmation Két darabbal jön a KISZ Központi Művészegyüttes színpada Balassagyarmaton december 8—11. között tizennégy amatőr színpad mutatja be produkcióját a Madách Imre irodalmi színpadi napokon. Mint ismeretes, minden évben egy-egy szocialista ország irodalmának szentelik a fesztivált. A szovjet, a lengyel és a bolgár irodalom után az idén a cseh és szlovák irodalom klasszikusainak és kortárs íróinak műveiből ,,készültek” a színpadok, harmincperces műsorral. A véletlen, vagy inkább az előzsürizés úgy hozta, hogy a fővárost mindössze egy amatőr színpad képviseli Balassagyarmaton — a név azonban Ismerősen cseng — a KISZ Központi Művészegyüttes színpada. — Együttesünk sokat kö- Bzönhet a Madách Imre irodalmi színpadi napoknak- Sikerek kapcsolnak a városhoz. Két évvel ezelőtt Lesz- kov: Kisvárosi Lady Machbet című kisregényéből készült pódiumjátékkal II. díjat szereztünk. Tavaly pedig, amikor a bolgár irodalom volt műsoron, A gyarló Szofronij élete és szenvedése című ösz- szeállításunkkal elhoztuk az első díjat és részt vettünk Biagoj e vgrád ban, a bolgár nemzeti fesztiválon. Nagy élmény volt, mint ahogy az 1975-ös helyezésért kapott jutalom is kellemes emlékként él az együttes tagjaiban- Tíz napot tölthettünk a Baltikumban — mondja Dévényi Róbert, a KISZ Központi Művészegyüttes színpadának rendezője. Az ismert szakember készséggel beszélt az együttes nógrádi élményeiről. — Hogy mennyire komolyan készült együttesünk a Madách Imre irodalmi színpadi napokra és hogy nem kirakatpsodukciókat mutatunk be, annak bizonyítéka, hogy az eltelt bemutatók óta a Kisvárosi Lady Machbetet 32 alkalommal játszottuk, a bolgár darab pedig változatlanul szerepel repertoárunkban, amikor a fővárosi táncházakban vendégszerepei színpadunk —, jegyzi meg Dévényi Róbert még az elmúlt éveknél időzve. A KISZ Központi Művész- együttesnek — mint megtudtuk — 35 tagja van, diák- és munkásfiatalok. Évente 70 (!) bemutatót tart az egyébként színtiszta amatőr együttes. Tevékenységi körük négy helyre korlátozódik. Járják a munkásszállásokat — részt vesznek a Fővárosi Művelődési Ház körműsorakciójá- ban. —, bemutatót tartanak az ifjúsági házakban, nyáron a táborokban, s végül valamennyi országos apiatőrszin- padi fesztiválon indul, ott van az együttes. A tavalyi évet nemcsak a Balassagyarmaton elért első hely fémjelzi. Az együttes Kazincbarcikán a nemzetközi amatőr- fesztiválon arany minősítést kapott! — Mivel mennek az idén Balassagyarmatra ? — Smocek: Labirintus című egyfelvonásosával. Ott mutatjuk be először- A darabot rendezőtársammal, Sző- nyi Szilárddal együtt rendeztük. Három fellépésre is meghívást kaptunk. Ifjúsági klubokban mutatjuk be Gál József: Künn a bárány... című egyfelvonásosát, amellyel a budapesti fesztiválon 10 000 forintos nagydíjat nyert színpadunk. — Miért választották Smo- oek darabját, miről szól az egyf elvonásos ? — Érdekes, modem, groteszk parabola kerül színre, s talán a mondanivaló miatt esett erre a darabra a választásunk. Tulajdonképpen két szereplőre épül a darab, két magatartásvégletet világít meg. Az egyik ember mindent kritika nélkül szolgál, amolyan „nem tartozik rám, nem érdekel” típus, míg a másik kérdéseket tesz fel. A beszélgetés egy vásári mutatványos labirintus bejáratánál történik, míg a többi szereplő jár-kel, be-betér a labirintusba. — Nemcsak rendezőként ismerni a balassagyarmati fesztivált- Mi a véleménye a Madách Imre irodalmi színpadi napokról? — Jónak tartom a fesztivál koncepcióját! Ha sportnyelven beszélnék, úgy jellemezhetném, olyan mint egy Magyar Népköztársasági Kupa. Nincs külön kategóriához, minősítéshez kötve a fellépés, s így egy-egy ismeretlen együttes is kiugorhat — díjat kaphat. Tetszik — jó kezdeményezésnek tartom —, hogy a szocialista államok irodalmából ad keresztmetsze1 tét immár negyedik éve a bemutatósorbzat. Miután igen sok fesztivál van hazánkban, talán ezért jegyezném meg: nem gyakori-e az évenkénti rendezés. Mi egyébként mindig szívesen megyünk Balassagyarmatra, s nagyon jól érezzük magunkat a patinás nógrádi városban — mondta Dévényi Róbert. Szokács László A szécsényi könyvtár életéből A szécsényi Krúdy Gyula járási és nagyközségi könyvtár ,.Képek a Szovjetunióról” címmel rendezett vetélkedőt a közelmúltban a Palóc Háziipari Szövetkezet dolgozói részére. 'fásching Károlyné, a könyvtár vezetője elmondta- hogy a szellemi „csatát” megelőző napokban a háziipar dolgozói gyakori vendégei voltak a könyvtárnak- Szakkönyveket- lexikonokat, folyóiratokat és egyéb forrásmunkákat tanulmányoztak, hogy jobban megismerjék a szovjet nép történetét, gazdasági- kulturális eredményeit. A vetélkedőn öt brigád ült asztalhoz, hogy ismereteiket összemérjék. A könyvtár által^ rendezett üzemi háziversenyt a Tyereskbva brigád nyerte, megelőzve a Kállai Éva brigádot. Ady Endre születésének századik évfordulója alkalmából az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi telephelyén Ady élete és munkássága címmel tartottak előadást nemrég a gyár munkásai részére. Sokan megtekintették az ebből az alkalomból megnyílt emlékkiállítást. A könyvtár és a gyáregység Ady-centenári- um rendezvénysorozata az Üzem fiatal dolgozóinak sza- valóvereenyével zárult. A zsűri a szép Ady-to-lmácso- lásért Kucsera Sá'ndóménak ítélte az első helyet. A járás községeiben tevékenykedő könyvtárosok munkáját hivatott segíteni az a tapasztalatcsere, amelyet a járási könyvtár az elmúlt napokban szervezett- Három körzetben (Karancsságon, Litkén, és Nógrádmegyerben) cserélték ki tapasztalataikat a járás könyvtárosai- Mindhárom helyen gyermekfoglalkozást láthattak a résztvevők. Megbeszélték, hogy a területükön mit tehetnek a >,Kell a jó könyv” pályázat sikeres lebonyolítása érdekében. Élő és sokoldalú kapcsolatot alakított ki a könyvtár a nagyközség iskoláival- A napközis csoportok rendszeres látogatói a könyvtárnak, ahol megtanulják a lexikonok, szakkönyvek kezelését, alkalmazását. Otthont adott a könyvtár egy-egy oszályfőnö- ki, irodalmi óra szakköri foglalkozásnak is. Sz. F. Az érett férükor gondjai Beszélgetés Szokolay Sándor zeneszerzővel — Már az érett férfikor gondjai nehezednek rám. Mindez azonban nem jelent számomra lelassuló tempót, hiszen forrongó alkat vagyok. Csakhogy nem szeretek előle rohanni, és nem is igazodom az ügyeletes divathoz. Olyan időket élünk, amikor a feltűnő újdonságok követelményként jelentkeznek, de én nyugodtan, ráérősen teszem a dolgomat. Nem v vagyok semmiféle válságban. — Termékeny szerzőnek vallja magát? — Az az érzésem, ha nem is voltam gráfomén zeneszerző, elég sokat alkottam. Kicsit azzal isi vádolnak, főleg a kritikusok, hogy műveim odakentek. Gyakran rám fogják. hogy freskószerű, vagy éppen pátoszos drámai zene jellemzi munkáimat. Ezt a beskatulyázást nem vállalom. Csak a teljes életmű után lehet majd rr^egí télni. — Mennyire vezeti az ösz- tönösség, vagy éppen a tudatosság munka közben? — Férfikorban jóval nagyobb gond a kiszűrés szükségessége. Felmérni: tpi az, amit nem lehet megvalósítani. A mű, amely a kezemből kikerül, önmagát írja, de egyúttal engem is formál. Ám nem az öntökéletesedés a fontos, hanem a teljes élet keresése. És én azt kutatom. Képtelen vagyok elefántcsonttoronyba menekülni. Nekem a közönség bázis. Fiatalkorom lázas és kereső időszak volt, az ösztönös erők diktáltak, de a sarkukban mindig ott voltak a tudatos erők is. A zene a leganyagtalanabb művészet. Az ösztö- nösség és a tudatosság csak együtt létezhet. Elutasítom az ösztönösség vádját Majd’ húszesztendős pályámon megtanultam, hogy az ösztönösség elviszi az alkotót. — Azért az új keresésétől bizonyára nem zárkózik el? — Engem nem a formai elemek, de a hangzók érdekelnek. Olyan korban élünk, amikor a fiataloknak újítaniuk kell. Nem szeretnék semmiféle szakállas, retrográd álláspontot képviselni, de hadd tegyem hozzá: félek a mindenáron való újítástól. Én nem arra figyelek, mint sokan, ami divatos. Nem akarom kiszolgálni a közönséget, de avantgárd se akarok lenni. — Kapcsolata a közönséggel? — Régebben természetes volt a zenész és a közönség mpcsolata. Számomra ez életgond. Az elmúlt években Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 8. A Kisfaludy Társaság tagja, országgyűlési képviselő. a Budapesti Napló illusztris belső munkatársa. Meleg ajánló sorait mintegy előlegként vette tudomásul a tipográfus cég. Bizodalmát az is erősítette, hogy Kis József híres irodalmi lapja. a Hét közölt néhány verset Ady Endrétől. , A fiatal zsurnaliszta energiabőségéből arra is futotta, hogy egyre inkább radikális munkássága mellett sűrű magánélet éljen. Továbbra sem vetette meg a borozgatóhe- lyeket, emellett nagy buzgalommal forgott művészeti, főképp színházi körökben. Szeretett hódolni a színésznőknek, suttogva éppúgy, mint írásaival a nyilvánosság előtt. Lovagias hajlama miatt párbajba keveredett Gerébi Pál földbirtokos huszártiszttel, aki jelenlétében sértő megjegyzést tett egy általa pártolt színésznőre. Párbajoztak, s érthetően Ady húzta a rövi- debbet. hiszen Gerébi egyenesen krakéler volt, szerette fitogtatni kardforgató tudományát. Közismert volt például, hogy Nagyszebenben egymás után három szász tisztet skalpolt meg. Adyval különben cimboraságot tarNÓGRAD - 1977. * december 7., szerda tott. ennek köszönhető, hogy a poéta viszonylag kevéssel megúszta. Fején, mellén így is véresen sebesült, és bekö- tözötten állt ki verseit szavalni a Csokonai-körben. Épp az affér idején érkezett Debrecenbe Ady Lőrinc, hogy tisztába jöjjön fia helyzetével. Képzelhető, miként reagált a tapasztaltakra az érmindszenti puritán gazdálkodó. De hasztalan próbálta a maga szájíze szerint befolyásolni fiát, azt választott útjáról le nem téríthette. Ugyanakkor látnia kellett, hogy a jogászkodásnak örökre hátat fordító Ady Endre mily emberfeletti robottal áll helyt vállalt munkájában. Jószerével egyedül tartotta vállain a lapot, napi 14—16 órákat rogyakorta találkoztam a közönséggel Pesten is, vidéken is, zeneiskolákban, művelődési házakban, ifjú zenebarátok klubjaiban, kollégiumokban. Kötetlen zenei estéken. Ezeken a találkozókon beszélgettünk. Egyfajta iskola ez, amelyen adok is, kapok is. S mindez láthatatlanul beépül egyik-másik zenei munkámba. S nem utolsósorban átfogó képet kapok a művelődésről, kultúrpolitikánkról. — Nemcsak zeneszerző, de karmester is. — Évek óta vállalkozom már dirigálásra. A Dürer-év- fordulón az Apokalipszis ihletére írt zenémet és legalább száz tv-, rádió- és filmzenefelvételeit én vezényeltem. Miért? A közönséggel való szorosabb kontaktus megte-, remtéséért. Érzem, hogy a zenei művek megírásával a mű nem fejeződik be. így keresem az összetett művészetet. — A zenealkotás társadalmi felelősségvállalás is? — Korunkban az összefogás speciális kérdés. Az egész világ alkotóművészeinek összefogásáról van szó. Én sem te^ kintem művészetemet egyéni sikernek. Kollektív törekvéseket kell szolgálnia. Ezt egyre inkább érzem. Életem és munkám értéktelennek tudnám, ha nem állna teljesen az ember szolgálatában. Aranyat érek-e, vagy göcsörtös faág vagyok? Majd az idő dönti el. — Sokféle zenei műfajt művel? — Elsősorban operaszerzőnek vallom magam. / Sokan számon kérik tőlem, miért nem írom már a következő operámat. Csakhogy a huszonnégy órás napjaim kezdenek rövidülni. Időre van szükségem, hogy alkothassak. S, ma már egyre jobban a teljességet keresem. Nem véletlenül fordultam a színház felé. Ügy vélem, ha lesz életművem, akkor ennek az lesz a titka, hogy a zenei művek sokoldalú életrekeltésére törekszem. — Milyen körülmények között tud leginkább komponálni, és kinek írja zenéit? — Teliholdkor tudok igazán dolgozni.., De nem hiszek az ihletvárás romantikájában. Munka közben jön meg az ihlet. Én erőfeszítéseket teszek az ihletért. Munka előtt órákon át játszom Bachot vagy Mozartot. Abból merítek, ami megfoghatatlan, ami befejezett. S aztán minden egyszerre indul be: a szív, az agy, a kéz, a hangulatok, s látomások és a formai elképzelések. Képtelen vagyok a fiókom számára komponálni. A hangok nem önmaguktól jutnak eszembe. Operáim nagy részét és kantátáimat is névreszólóan írtam. — És a holnapok tervei? — Évek óta célom a nagy- zenekari concerto megírása. Igaz, ma már lassabban komponálok, mint korábban. De nem szándékozom túlhordani a bennem levő zenei gondolatokat. Csupán megérlelem őket. Egyre nagyobb ugyanis a szigorúság bennem, s ez az ösztönös anyag megkötését bizonyítja. Szémann Béla botolt a szerkesztőségben. Tudomásul véve a megváltoztat- hatatlant, Ady Lőrinc harag nélkül, bár keserűen tért vissza a Szilágyságba. Júniusban aztán megjelent a Versek, Ady Endre első kötete. Elmaradt a várt siker. Szinte tudomást sem vett könyvéről a város.. A költő különben is kezdte magát rosszul érezni a szellemiek iránt kevésbé fogékony, konzervatív, önhittségre hajlamos Debrecenben. Később szemrehányóan jegyezte fel a költő. hogy „nemigen akarták látni bennem Csokonai legpicinyebb öccsét sem”- így hát kapóra jött, amikor az Arany Bika éttermében nagyváradi kollégákkal találkozván, azok felajánlották neki, hogy a Sebes-Körös partján virágzó városba, a bihari megyeszékhelyre segítik. Gyorsan létre is jött az egyeszség. 1899. karácsonyára úgy utazott haza, hogy fölmondta debreceni állását, s január 2- án Érmindszentről egyenesen Nagyváradra sietett. A nagyváradi évek önbecsüléssel teli úrként kezdte és így is folytatta pályafutását Nagyváradon. Szó sem lehetett többé a debreceni éhbéres rabszolgamunkáról. Mindjárt az elején a kivételes képességű pályatársat tisztelték benne kollégái. (Folytatjuk) „Szabad-e engem hidegen megérteni? Szabad közönnyel előlem kitérni?” KILÁTOTT ENGEM ? Ady Endre születésének 100. évfordulójára készült színes magyar film. írta: Fényképezte: Hubay Miklós Szécsényi Ferenc Rendezte: RÉVÉSZ GYÖRGY Főszereplők: Safranek Károly, Hernádi Judit, Székhelyi József, Straub Dezső, Törőcsik Mari, Lukács Sándor, Gobbi Hilda, Bujtor István. A filmben elhangzó Ady-verseket Latinovits Zoltán mondja el. Megyei bemutató: Salgótarjánban: december 8— 9. Balassagyarmaton: december 12—14.-v
