Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

Megj'elelö blúzt a megfelelő

alkalomra

A nők többségének ruhatárában fontos szerepet töltenek be a blúzok. A blúz sok esetben alapruhadarao. ehhez választjuk ki a megfelelő szoknyát, , pulóvert, kardigánt, nadrágot és az egyéb • kellékeket. Anyagtól mintázattól, színtől, .szabástól függően már szinte felsorol- hatatlan változatban viseljük. A sok változat azonban nemegyszer problémát ts okoz: melyik áll jobban

melyikhez mit le’iet viselni, milyen alkalomra jó, sportos, romantikus, ünnepélyes legyen-e.

S mivel ma már egy nőnek nem csak egy-két blúza van, a rajzokon nemcsak ötletek láthatók egy-egy fazonmegoldásra, hanem ezzel együtt tanácsot is szeretnénk adni ahhoz, hogy melyik, mivel és milyen alkalomra való.

1. Divatos vonalcsíkos pamutanyagból sima vonalú blúz. vállrésze és a mandzsettája keresztcsíkos. Egyszínű szoknyával, szoknyamellény összeállítással csinos nappali viselet, de vehetünk alá színben harmonizáló egyszínű garbót is.

. r * i

íííii1-»YfaX. XA

W. ' Ti

i ti

... * V,.

í W

1

W -v «m-*•ÍD;;

7. Romantikus stílusú blúz.

palra munkába, de kirándu„ . . . ,, . . ,, láshoz és meleg öltözékekhez Anyaga lehet zsorzsett,

2. Aprómintás kasmíré« is praktikus kiegészítő. ivem. vaev mmlin. Há

ingblúz, derékon szeles ov K l^eskeny rollni megkötővel.

Ajánlatos egyszínű ruhadara

selyem, vagy puplin. Hátul a nyakánál gombolódik, az ál- 5. Nappalra, vagy ünnepé- nyakrészt és a széles

lyes alkalomra dekoratív és mandzsettát keskeny fodor

bókkal viselni, s jo ha a ki- minden női korosztály sza- díszíti. a blúz az elején és a egeszitozet is a bluZ színei- mára elegáns megjelenést mandzsettáján sűrűn sze- vel összehangoljuk. biztosíthat az egyszínű, te- gfcött. Saját anyagából kékete vagy sötétkék puplin szmt széles öve (gombbal 3. Sportos karakterű öltő- blúz. ^ Kényelmes, egyenes vagy sűrű patenttal záródik) zékeket loedvelők részére esi- vonalú, az újjá raglánsza- g^jntén sűrűn szegözött Sö- nos, fiatalos ingblúz. Anyaga bású. Gallérja és kézelője fe- tét színű, hosszú, va,gy nor- lehet nyers, vagy khaki szí- hér, illetve krémszínű és ez- mál hosszúságú szoknyához nű pamutvászon, vagy vé- '/c' azonos^ színű a gallér, alá elegáns, konyább farmeranyag, de kötött sál is. Guvrirozott, készülhet más anyagból is at- vagy rakott szoknyához, de 8. Pairasztmgekre emlékez- tól'függően, hogy mihez vi- kosztümmel is csinos, a kosz- tető népies stílusú blúz fia- seliük”0 Pulóverekkel kendő- tümbakátra kihajtott gallér- taloknak, vagy fiatalos alkávéi sállal egészíthetjük ki ral- túaknak szintén elegáns ünHordhatjuk I rajzon látható - Tínn . "epélyes alkalmakra. A blúz

módon nadrággal, vagv kívül „ fi vU^ne]?1 ’íirtjmT áUÓ nyakrészét- ele-lét> umandkötős módon övvel, de szók- iS* zsettó]át é* az aljaí

blúz selyemből. Nyaka mé- díszíti, elején a gomboláspánt

lyen kivágott, újjá és az ele- mellett többsoros szegözéssel. je pliszírozott, derekán, beal- Fekete bársonynadrággal naif tott öv, amely hátul meg- gy^ elegáns viselet. f '4. Az előzőhöz hasonló kötős. Saját anyagából kémódom jól kihasználható, fia- szült bő vonalú szoknyával, Rnjt és szöveg:

talos és kellemes viselet a vagy például fekete bársonykockás flanell ingblúz. Nap- szoknyával viseljük. Fodor Eta

nyához, farmeregyütteshez is praktikus viselet.

Szénié Varga Mária:

Tréfás mesék

Fürge, Nyurga, Kerge

Valamikor valahol, mindé- — Az van a papírra írva,

még a kulcslyukat is betöm, ték. Bezárkózott jól a lukba három riadt, gyapjas birka. Fürge, Nyurga meg a Kerge. Ott kuksoltak éjfélig, éjféltől

nütt is, meg sehol, volt há- hogy bújjunk az egérlukba! reseelie aztán meg egérom birka. Fürge volt az Be is bújt a háro n birka meg reggellg’ aztan meg *geegyik, Nyurga volt a másik, egy parányi egérlukba a róka szen addig, amíg a halak a

Kerge volt a harmadik. Hát elől. Bereteszelték az ajtót, fára nem másztak,

egyszer ez a három .birka el- tekergett a nyájtól & mire felocsúdott, egy sötét erdőben találta magát. Megijedt szörnyen a három birka. Fürge Cifra dolog esett meg egy. Ment a csigadoktor szélse- futkosott, Nyurga nyújtózott, szer Hogyhívjákfalván. Ült a besen, másnap estére oda is

Kerge bégetett ijedtében. Ho- porban a százlábú és ordított, ért a százlábú házához. OrdíA százlábú talpa

gyan fognak kikeveredni eb. ahogy a torkán kifért.

Arra ment a hangya, akkora morzsát cipelt, hogy majd’

bői a rengeteg erdőből?

r— Menjünk előre — mondfára —

ta Fürge.

— Menjünk hátra csolta Nyurga.

— Másszunk fel a ajánlotta Kerge.

Sehogysem tudtak megegyezni, hogy mitévők legyenek. Ahogy ottan vitatkoztak, ahogy ottan huzakodtak, egy papírlapot sodort eléjük a szél. A papírlap meg telisteli ákom-bákom betűkkel. Ta.

tott még mindig az istenadta, hogy a szemei is kidülledték. Csigadoktor egy darabig hall. gáttá, hümmögött, fejét csószázlábú! Mond meg inkább, mi bajod van?

— Jaj nekem, mi lesz velem. .. viszket a talpam!

— Melyik? — kérdezte a

megszakadt a nagy tehertől.

Meghallotta, hogy ordít a válta. tana- szaziábú. Letette a morzsát — Ne üvölts, te és kíváncsian megkérdezte:

— Miért üvöltesz annyira, százlábú koma?

— Hogyne üvöltenék. amikor úgy viszket a talpam, hogy csillagokat látok tőle! — csigadoktor, mondta a százlábú és még Meghökkent erre a százlá- jobban ordított. bú, még az ordítást is abbaA hangya megvakarta a fe- hagyta. Azám! Melyik visz- jét, de semmi okosat nem tu- kethet a száz közül? Bizony lálgatta három birka, hogy dott kisütni. Jött a tücsök, az nem tudta megmondani. Nemi az az irkafirka? is megkérdezte a százlábútól: kilátott hát a hangya, a tü— Csak én tudom elolvas- — Mi hajód van. pajtás? csők, a szentjánosbogár meg ni — mondta Kerge —, mert Miért ordítod tele Hogyhív. én vagyok a legokosabb.

jákfalvát?

— Viszket a talpam, mintha miriád tűvel bökdösnék!

— No majd muzsikálok neked egy kicsit, hátha attól

jobb lesz — ajánlotta a t,ü_ értek, nagyot kiabált: csők es iziben előkapta a he- _ Ez a taIpam viszkett

a csigadoktor, hogy megkeressék, melyik talpa viszket a százlábúnak. Keresték szorgalmasan, mialatt a százlábú or. dított tovább szakadatlanul, mintha nyúznák. Amikor a kilencvenkilencedik talpához

No eddig eljutottak, meg— De én meg a leggyorsabb — mondta Fürge.

— Én meg a legnagyobb — mondta Nyurga.

Ezen aztán megint hajba- kaptak, még ölre is mentek, gedűjét.

A róka meg észrevétlenül De a százlábú rá sem hede- került a százlábú talpa, ame. mögéjük sompolygott, és le- rített a cincogásra. Olyan ke- lyik viszketett. De most mité- csapott a bárom jómadárra, servesen óbégatott, hogy még vők legyenek? A százlábú ép- De csak a farkincájukat tud- a szentjánosbogár is előbújta pen megint rázendített volna, ta leharapni, mert Fürge, fűből és ijedtében lámpást de a tudós csigadoktor meg- Nyurga meg Kerge abban a gyújtott. Most már hárman találta az orvosságot, pillanatban megugrott. Nyár- törték a fejüket, a hangya, a — Vakard meg a talpadat, galtak, mint a szélvész, köz. tücsök, meg a szentjánosbo- akkor majd nem viszket! ben hátra-hátra pillantgattak, gár. Annyit tudtak kiokos- így is, tett a százlábú, hogy kergeti-e még őket a kodni, hogy elmentek a csiga- megvakarta a talpát, mire róka. Kergette bizony, még a doktorhoz. Bekopogtak a ház. azonnyomban elmúlt a visz- száját is nyalogatta, amikora ba, s amikor a doktor kidug- ketés. Ügy megörült, hogy

jó birkahúsra gondolt. ta az ajtón két kicsi tapoga- örömében táncra perdült és

Futás közben azt mondta iárttJn'”„®en ,elmondták-mi jarta- amí? 'f, "em sántult

egyszer a Kerge: garatban vannak. mind a száz labara.

— Tudom ám már te két birka, hogy ml az az Irkaíirkft. „

— Mondjad hamar Kerge Mezey Katalint

birka, mert már utolér a róka!

#*♦ ♦’« •*« *’• **• *’♦ *1* *’♦ «!*• *1* *1* *Z* ♦!

ŰMMEFI TÁR

A társasjáték résztvevőinek száma nincs megszabva. Ha kivágjátok a társasjáték tábláját és felragasztjátok egy vastagabb kartonra, egész évben lehet vele játszani. Szükséges hozzá egy dobókocka (ez elütő színűre festett 10 fillé- végső soron lehet külön-kü- rés. Ahányat dobtok, annyit lön, minden játékos részére léptek előre, figyelembe véve egy bepontozott mokkacukor) természetesen a következő és minden résztvevőnek egy akadályokat: színesre festett babszem. vagy 5. Peti egyedül vásárolta

i JL..

'luilfck

........

A

/

•*

^ ..\ ,

j

av ’■'I«

>»a.

.......T-P

m

47

, •

Ivl| .1-31 n * "*

•# j.

II

1.1

fF

L;

43

44

jí íéh 1 ■

45

íl''1 -r, :

« ß

1

.- -r' "p

l

lilf# * ’IdWi

42

41

Tlffl

39

*%

38

37

29

31

í illlíiftílliiiiliiJ

#% 'fi

33

35

vOC*

r. . 'i|. V i

x:

28

27

26

rJ

24

23

22

D

1.

fe

16

17

18

fwK

... ».ipi

20

21 '

m .;(

14

13

id

11

10

9

jH

w’m

..%

1-*1

1

i___

2

3

4

6

7

n

'■!' ..

1

h' | „

J

I .

meg és szállítja haza a fenyőfát. (Jutalmul kétszer

dob.)

8. Jóska sem akar lemaradni, segít a mamájának csomagokat cipelni. (Előre lép a 14-esre.)

12. Jancsi csúnyán viselkedik: az utcán szamárfület mutat egy bácsi háta mögött. (Kimarad a következő dobásból.)

15. Katiról példát vehetnek a kislányok, szorgalmasan veri a habot az ünnepi kalácshoz. (Kétszer dobhat.)

19. Évi és Pista összeverekedtek. (Visszamegy a 10-es- re.)

25. Rossz vége lesz ennek:

Sanyi torkoskodni akar a gőzölgő ételből. (Visszamegy a i8-asra.)

30. Jutka és Laci rosszban töri a fejét: a szekrény tetején

levő csomagokat akarják kibontani. (Kimarad 2 dobásból.)

34. Panni és Jóska csillogó díszeket készítenek a karácsonyfára. (Előrelép a 39-es- re.)

36. Ilike mesét olvas csendesen üldögélő kisöccsének. (Kétszer dobhat.)

40. Piri unalmában földhöz vagdossa játékait. (Visszalép a 22-esre.) •

46. A kíváncsiság majd kifúrja Sári oldalát: leskelődik a kulcslyukon. (Űjra kell kez- ueni a játékot 1

Győztes az. aki elsőnek jut a karácsonyfával jelzett 48- asra, vagy a dobás folytán, azun túl jut.

Altatómese

Egyszer a macska kiment a mezőre, egerésznl. Meglátta az egér, hogy jön a macska, gyorsan beszaladt az egérlyukba. Odament és leült az egérlyuk elé. Várta a macska, hogy az egérlyukból kibújjon az egér és várta az egér, hogy az egérlyuk elől elmenjen a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszeresük elálmosod- tak. Elálmosodtak, elaludtak. Aludt az egérlyukban az egér és aludt az egérlyuk előtt a macska.

Egyszercsak eleredt az eső. Fölébredt a macska, mert vizes lett a bundája az esőtől. Fogta magát, beszaladt egy nagy fa alá. Szépen összekucorodott, hogy minél kevesebb helyet foglaljon, hogy minél kevésbé legyen vizes. Az eső befolyt az egérlyukba is. Fölébredt rá az egér. Fogta magát, és beszaladt egy nagy fa alá. Szépen összekucorodott, hogy minél kevesebb helyet foglaljon, minél kevésbé legyen vizes. Azt mondja az egér a macskának: — Hű, de nagy eső van. — Azt mondja a macska az egérnek: — Hű. de nagy eső van.

Egyszercsak elállt az eső. Akkor az egér gyorsan visszafutott az egérlyukba. A macska is visszaballagott az egérlyuk elé. Leült a macska az egérlyuk elé es várta, hogy kibújjon az egér. Es leült az egér az egérlyukban és várta, hogy elmenjen a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszer- csak elálmosodtak. Elálmosodtak, elaludtak. Aludt az egérlyuk előtt a macska, és aludt az egérlyukban az egér.

Addig aludtak, mig csak meg nem éheztek. Korogni kezdett a macska gyomra, felébredt. Azt mondotta: — Lehet, hogy amíg én itt szundítottam, az egér kifutott az egérlyukból. Mintsem hiába várakozzam, hazamegyek, kérek a gazd- asszonyomtól ebédet. Azzal a macska hazaballagott. Kapott is a gazdasszonyától ebédre levesben főtt klumplit, vízbe mártott kenyeret. Megette, jól tele lett a hasa. Akkor megint visszament a mezőre.

Közben az egérnek is megkordult a gyomra. Fölébredt az egér és azt gondolta magában: — Lehet,, hogy amíg én itt szundítottam, már el is ment az egérlyuk elől a macska. — Kikukkantott, és tényleg, senki sem volt ott. Akkor az egér kiszaladt az egérlyukból, a tarlón keresett magának ebédre valót. Talált is elhullajtott búzaszemet, rozsszemet, árpaszemet, jól megtömte a hasát. Akkor gyorsan visszafutott az egérlyukba.

Épp ezidőben ért ki a mezőre a macska. Meglátta, hogy az egér befutott az egérlyukba. Odament és leült az egérlyuk elé. Várta a macska, hogy kibúi jón az egér az egérlyukból és várta az egér, hogy elmenjen az egérlyuk elől a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszercsak elálmosodtak. Elálmosodtak, elaludtak. Aludt az egérlyukban az egér és aludt az egérlyuk előtt a macska.

(És innen lehet a mesét újra mondani, addig míg el nem alszik a pici.)

| NÖGRÁD - 1977. decembei 25., vasárnap 13

>