Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
ífatt a kohászati Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BI Z OTT S ÁGA .ÉS A MEG.YÍI TANÁCS LAPJÁ XXXIII. ÉVF., 301. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977 DECEMBER 23., PÉNTEK Előzetes értékelés az idei feladatok teljesítéséről Megalapozott, tervek1973-ra Ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Salgótarjánban, a megyei tanács székházában csütörtökön ülést tartott a Nógrád megyei Tanács, amelyen megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, valamint Devcsics Miklós, a párt megyei bizottságának titkára. Az ülésen fontos napirendek szerepeltek. A résztvevők a többi között megtárgyalták és jóváhagyták a megye üzemegészségügyi helyzetéről, az energiaellátásunk fejlesztésének feladatairól, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról szóló beszámolókat, megvitatták, s ugyancsak jóváhagyták az 1977-es gazdasági év előzetes értékelését tartalmazó jelentést, Nógrád megye 1978. évi fenntartási költségvetésének és tanácsi fejlesztésének tervét és a megyei tanács által alapított kitüntető díjakra vonatkozó tanácsrendeletet, majd az ülés résztvevői egyéb ügyeket tárgyaltak. üzemek új süfíyesztékes kovácsüzemét A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tegnap - délután átadták az évi ötezer tonna kapacitású új süllyesztékes kovácsüzemet. Az üzembe helyezési ünnepségen a megyei, városi és vállalati párt- és gazdasági vezetők kíséretében megjelent Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Az ünnepi munkásgyűlés résztvevői előtt Ürmössy László vezérigazgató-helyettes felidézte beszédében a süly- 1 vesztékes kovácsüzem beruházásának történetét, az új létesítmény szerepét a vállalat életében. Beszédében kiemelte: — Gyárunk történetének utolsó harminchárom éves szakában az új szüllyesztékes kovácsüzem létrehozása ismét egy ugrásszerű fejlődési fokot jelent. Régen foglalkoztatta gondolatainkat a kovácsolt- és sajtolttermékek gyártásának modernizált bővítése, mivel e termékek iránt mindig nagyobb volt a külföldi és a hazai kereslet, mint a gyártási kapacitás. Régi tervünket a gazdaságtalan acélöntöde messztinteté- eével sikerült megoldani. A csehszlovák gépekkel és berendezésekkel felszerelt új süllyesztékes kovácsüzem beruházási munkálatait lényegében 1975 májusában kezdte meg a kohászati üzemek saját generáltervezésben és generálkivitelezésben. A tervezésben részt vett a Nógrádi Szérbányák tervezőirodája, a Smeralovy Zavody prágai vállalat, a kivitelezésben az AGROFIL Építőipari Szövetkezet, s a Kohászati Gyárépítő Vállalat, valamint a Karancsvölgyi Építő Szövetkezet jeleskedett. A szereléseket pedig a prágai ZEZ gyár, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Hőtechnikai Építő- és Szerelő Vállalat, illetve a Villanyszerelőipari Vál- T 'lat végezte. A gépek és berendezések beszerzésében a TECHNOIMPEX, a NIKEX és a GÉPTEK külkereskedelmi vállalatok működtek közre eredményesen. A kohászati üzemek érdekelt dolgozóinak, s a beruházásban részvevő külső vállalatoknak az igen eredményes munkája nyomán egy olyan új üzemet indítottak be a megye legnagyobb gyárában, amely évente 150 millió forint értékű, magas technikai színvonalú terméket képes előállítani. Az ünnepi szavakat követően Csépányi Sándor miniszterhelyettes engedélyt adott az új üzem berendezéseinek beindítására. Az ünnepség méltó záróakkordjaként a miniszterhelyettes a beruházásban részvevő öt dolgozónak átnyújtotta a „Kohászat Kiváló Dolgozója” kitüntetést, majd ugyancsak öten kaptak „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, harminc dolgozó pedig pénzjutalomban részesült. Az idei év előzetes értékeléséhez, valamint az 1978-ra vonatkozó költségvetési és tanácsi fejlesztési tervekhez Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben, a többi között, megállapította: a megye gazdasága döntően a tervelőirányzatoknak megfelelően fejlődött. Bővültek gazdaságunk termelő alapjai, s az erőteljesen növekedett termelés néhány területen meghaladja a tervezett mértéket. Jelentős, hogy a többlettermelés a munka termelékenységének fokozásából adódik. Több területen sikerült megközelítően pótolni a múlt évi elmaradást, a tanácsok gazdaságszervező munkája eredményeként pedig tovább javultak a lakosság élet- körülményei. Bár eredményeink biztatók, mégsem lehetünk elégedettek, hiszen néhány területen gondok is jelentkeztek. Nem mindenütt sikerült az előirányzatokat az elvárt mértékben megvalósítani, az akadályozó tényezőket időben elhárítani. A megye iparának termelésnövekedése várhatóan eléri a 6—6,5 százalékot, a főbb ágazatok fejlődése az országossal arányos. Iparunk előreláthatóan 2,6— 2,7 milliárd forint értékű terméket exportál, 11—12 százalékkal többet az előző évinél. A dollárelszámolású országokba irányuló export közel negyven százalékkal iesz magasabb az 1976. évi kivitelnél. Gond azonban, hogy néhány minisztériumi vállalat — és az Ipoly Bútorgyár sem teljesíti tervét, néhány üzem gyártmányszerkezetének korszerűsítése, a termékek minősége, a termelés ütemessége elmarad a követelményektől. A szolgáltatásokra és a vendéglátásra (bár bizonyos fokú fejlődés tapasztalható) további feladatok megoldása vár. Az állami építőipar az idén jelentős eredményeket ér el, de megtorpant a szövetkezeti építőipar : termelése várhatóan 2 százalékkal csökken, s a tanácsi építőipari vállalat várhatóan ez évben is veszteséges lesz. A mezőgazdaság tervei az előirányzatnak megfelelően alakulnak. A burgonya, a zöldség és a dohány vetésterülete meghaladta a tervezettet, mennyiségileg biztosított a takarmányszükséglet Az állat- tenyésztésben — a baromfi- ágazat kivételével — a fejlődés kedvező. A tehénállomány 2,8 százalékkal, az anyajuh 3,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az egy tehénre jutó tejhozam várhatóan meghaladja a 2800 litert, s kedvezőek a háztáji és kisegítő gazdaságok eredményei is. Gond, hogy néhány növényféleség terméshozama nem kielégítő, s a gazdálkodás színvonalában és eredményességében továbbra is indokolatlan különbségek vannak. Tervszerűbbé vált az idén a szállítás és a hírközlés, valamint a tanácsi utak korszerűsítése, s bár a közúti munkásszállítás kulturáltsága javult, a vasútié még mindig nem megfelelő. Nem kellő az előrelépés a vasút dízelesítési programjában sem. Nőtt a megye kiskereskedelmi forgalma, s — az iparcikkek kivételével — az áruválaszték megfelelő. Az idén várhatóan 580 millió forintot — az előző évinél 37 százalékkal többet költenek tanácsi beruházásokra. Év végéig 1400—1500 lakást adnak át, amelyekből 683 telepszerű, többszintes kivitelben valósul meg. Decemberben 420 célcsoportos lakás építése folyik, a 'tervezettnél 140-nel kevesebb. 1977-ben két vízmű építése kezdődik, s nyolcnak készül el a kiviteli terve. Jóváhagyták a nyugat-nógrádi térségi vízmű beruházási programját. Ebben az évben megépül 350 óvodai hely, 23 iskolai tanterem, s meggyórsítják a kisterenyei, a szécsényi és a pásztói iskolák, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a szécsényi, • a szakmunkásképzéssel kapcsolatos létesítmények kivitelezésének előkészítését. A tanácsi kiadások nagysága az idén eléri az 1,2 milliárd forintot. Az 1978-as népgazdasági és tanácsi fejlesztési tervek — miként azt a vitában felszólaló Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára is hangsúlyozta — megalapozottak, teljesíthetők, s további fejlődést eredményeznek. A megyei ipar 5,5—6, a tanácsi ipar termelésének 10 százalékos növekedését irányozták elő, s a lakossági szolgáltatásnak is meg kell haladni a 10 százalékot. Az állami gazdaságok termelésének 4—4,5, a szövetkezetekének 3—3,2 százalékkal kell emelkedni. Jövőre az élet valamennyi területén tervszerűbbé, kiegyensúlyozottabbá és hatékonyabbá kell tenni a gazdasági tevékenységet. A tervek szerint 1978-ban meg kell teremteni a feltételeit 1500—1600 lakás átadásának, 225 óvodai hely megépítésének, s az általános iskolai program teljesítése érdekében Nagybátonyban át kell adni 8 tantermet. Megkezdik a kisterenyei és a szécsényi 12—12, valamint a salgótarjáni, Se_ baj-telepi 16 tantermes iskola építését. Mindezek mellett jelentős összegeket fordítanak — több mint 98 millió forintot — a kulturális intézmények fejlesztésére, a közműellátás javítására, az egészségügyi intézményekre, a kereskedelmi ágazat, valamint a szolgáltatások fejlesztésére. Sikeresen zárult a tizenegyedik hónap is Több újítást nyújtottak be, biztosították a szénszállítást A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében ebben az évben hatvanhárom fizikai, műszaki és alkalmazotti szocialista brigád közel kilencszáz tagja tett felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére, a tervek túlteljesítésére, valamint a dolgozók műveltségi szintjének emelésére. Az év tizenegy hónapja eredményeinek értékelésekor a közelmúltban megállapították: a brigádok sikeresen szállították, osztályozták és értékesítették az aknaüzemek dolgozói által termelt szenet. A külszíni szocialista brigádok nagy gondot fordítottak a fő szállítóeszköz, a kötélpályái csillepark állapotára; ennek eredménye, hoigy naponta négvszáztíz üzemképes csille szolgálta ki az üzemeket. Mindez biztosította, hogy a tervezett 933 ezer 630 tonna szén helyett 934 ezer 842 tonna mennyiséget továbbítottak. A gépüzemnél bevezetett szakok közti versenyben a Lantos Zoltán vezette szak érte el a legjobb eredményt. A gépüzem szocialista brigádjai más területeken is jelentős eredményeket értek el. Kiegészítő- és egyéb tevékenységük révén a tervezett huszonhárommillió forintot közel harminchétre teljesítették, s a nem szénnel kapcsolatos árbevételük is meghaladta a 108 százalékot. Az eltelt tizenegy hónap kiemelkedő újítási sikereket hozott. Csupán a bányásznap tiszteletére meghirdetett újítási hónap kilencvennégy — ebből negyven elfogadott — ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be. Az év eddigi időszakában a beadott újítások száma meghaladta a százhat- vanat, amiből 128-at tartottak megvalósításra alkalmasnak. Különösen jelentős, hogy az újítók közül 185-en szocialista brigádtagok. Aktív munkájukkal közülük is kiemelkedik Marczis Lajos, Németh Sándor, Szűcs István, valamint a gépműhelyi tmk Komarov nevét viselő brigádja. November 7. tiszteletére több kollektíva teljesítette éves tervét. Különösen jól dolgoztak a kisterenyei II. villamos részleg és a II. acél- szerkezeti csarnok, valamint a bányászati tmk-nál tevékenykedő brigádok. Az I. számú mechanikai részlegnél a Nyikolajev, a külszíni üzemrésznél a Vörös Október, az I. számú villamos részlegnél pedig a Kaffka Margit női szocialista brigád teljesítette éves tervét határidő előtt. Kedvező megállapítás, hogy az idén jelentősen sikerült csökkenteni az üzemi baleseteket. Kitűntek a brigádok a kultúra, s sport és a közművelődés területén is. Jellemző, hogy a Kossuth Könyvkiadó által meghirdetett „Tudjunk többet” könyvvásárlási .akción a tervezett 17 ezer forinttal szemben 24 ezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgozók. A szocialista brigádok jelentős társadalmi munkát végeztek Nagybátonyban, valamint a mizserfai és a kisterenyei öregek otthonában, a szorospataki úttörőtáborban. November végéig az önként vállalt munkaórák száma megközelítette a 19 ezret. Keresettek az operamuzsikát, szimfonikus zenekarok felvételeit bemutató hanglemezek. Karácsonyra sokan vásárolták ajándékképpen a kiváló minőségű mikrobarázdás újdonságokat. A salgótarjáni Pécskő Üzletház nemrégen kialakított hanglcmezosztályán gyakorta csendült fel — a könnyűzenei felvételek mellett — a klasszikus muzsika számos ismert dallama — kj — Folytatás — magasabb szinten A vállalatok munkája többféle szempontból értékelhető. A legkorszerűbben úgy, hogy az eredményeket nemcsak az előző évekhez és a tervhez, hanem ahhoz is hasonlítjuk, hogy a megrendelők szükségleteit mennyire elégítették ki és a reálisan elérhető eredményt mennyire közelítették meg. A tényleges vállalati teljesítmények és a még jobb gazdálkodással elérhető szint közötti távolság „áthidalásához” elsősorban a vállalati belső tartalékok felkutatása és hiánytalan kiaknázása szükséges. E „belső tartalékok” lényegében mindig valaminek a kihasználatlanságát jelzik. Például a munkaidő vagy a gépek nyilvánvaló vagy rejtett kihasználatlanságát. A nyilvánvaló veszteség az, ha munkaidőben áll a gép, a rejtett az, amikor például a működő gépen nem olyan korszerű, értékes, jó minőségű termék készül, mint amilyen készülhetne. Az efféle veszteségek felszámolására az adott gyár mun. kásái, brigádjai, alkalmazottjai szorosan vett munkaköri kötelességükön felül is sokat tehetnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny gazdag eredményei pontosan megmutatták a munkaversenyek, a szocialista brigádok felajánlásainak jelentőségét — éppen a belső tartalékok feltárásában is. A jubileumi munkaverseny felajánlásainak túlnyomó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartósan alkalmazható műszaki-szervezési intézkedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaverseny a tartós és régóta hiányolt gyümölcsöző együttműködést alakította ki olyan vállalatok, ágazatok között is, ahol „hivatalból” már régóta — sikertelenül — igyekeztek a kooperációt tökéletesíteni. A héten az új versenyre hívó szó Angyalföldön, a Láng Gépgyár munkásai körében hangzott el. Megyénkben elsőnek a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének dolgozói csatlakoztak a Láng Gépgyár dolgozóinak a felhívásához. A szerdán tartott munkásgyűlésen a kollektíva egyhangúlag elfogadta az 1978. évi vállalati versenyfelajánlást, amely jól tükrözi a gazdálkodással kapcsolatos minőségi követelményeket. A folytatásra buzdító felhívás a legmegfelelőbb időpontban látott napvilágot: ismeretessé váltak a népgazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisztázhatják 1978. évi feladataikat: kiegészítve, kiigazítva korábbi elképzeléseiket. A vállalati kollektívák tehát már a végleges tervek tudatában készülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérlegelhetik, hogy az adott vállalati terv mely céljainak teljesítéséhez szükséges hozzáadni a munkaköri kötelességen felüli tudást és akaratot. A belső tartalékok feltárásának gyorsasága, az egyének, brigádok kezdeményezőkészsége, lelkesedése pontosan sohasem tervezhető. Számíthatnak a tervezők persze erre az erőforrásra is, de csak a tervek túlteljesítésének lehetőségeként. A túlteljesítés mértékét a munkaversenyekben részt vevő százezrek lendülete, munkaszeretete, akarata szabja meg. Ez az. amit 1977-ben is, szerte az országban a gyárak, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kollektívái hozzáadtak a tervekhez. Százféle módon, tízezernyi alkalmat találva ahhoz, hogy a tervezők, vállalati vezetők elképzeléseihez hozzáadják saját leleményességüket, hozzáértésüket, A verseny ma már nehezebb. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb mennyiség: a több darab, tonna, méter. Mindenütt az egész gazdálkodás minőségének javítása á legfontosabb feladat: az újdonságok gyors bevezetése, a költségek leszorítása, a termékek műszaki színvonalának emelése, az idő jobb kihasználása stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba” kerülni. (A közepesen fejlett országok sávjából a magasabban fejlettek alsóbb régiójába.) Nyilvánvaló, hogy — miként a sportban — a gazdaságban is, a „felsőbb osztályban” másképpen kell versenyezni. A folytatás tehát, egyre inkább, egyre több helyen a „versenyt, de magasabb szinten” követelményét írja elő. Ahol a következő napokban, hetekben elfogadják az angyalföldi munkások „kihívását” — erről a követelményről el ne feledkezzenek. Á munkaverseny, a felajánlások sikere, mindenütt, csakis ezzel együtt válhat teljessé és időszerűvé.
