Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
Városunk Köszöntő helyett T-Togy szalad is az idő! Ügy tűnik, éppen csak most volt az év eleje, s csakugyan: ha belegondol az ember, mi minden is történt már azóta, eszmél csak fel. Igen, annak is egy esztendeje már, hogy a város, a nap mint nap változó, szépülő megyeszékhely felszabadulásának harminckettedik évfordulóját ünepeltük és íme, a har- mincharm3dik köszöntésére készülünk. Emberöltőnél is hosszabb idő szaladt el a város felett a jeles nap óta, amikor — bár még hazánk területén dörögtek a fegyverek, de Salgótarjánban már boldogan dadogva ízlelgették az emberek a szót: felszabadultunk. Felszabadultunk, s nekifogtunk új terveink kovácsolásának, régen szuny. nyadó álmaink megvalósításénak. Sikerrel-e? Véljük, a tetteket nem kell ékes szóval bizonygatni. Elegendő egyetlen szempillantást vetni a városra, hogy nyugton-nyugvást mondhassa az ember: igen. Hiszen —próbáljuk visszapergetni az emlékezés fonalát —, vadonatúj székhely nőtt ki a régi régi város kis földszintes házainak helyén, s szinte beleszédül az ember a látnivalóba, ha letekint a két felhőkarcoló valamelyikének legfelső emeletéről. S még mindig a munka. .. Azt kérdte tőlem a múltkor valaki a vasútállomáson: Ugye, ha jól emlékszem, ott a patak másik partján egy utca volt? Belegondoltam: csak nekünk, akik mindennap itt járunk, nem tűnnek fel ilyen élességgel a változások? Utastársam hét hónappal ezelőtt járt utoljára a megyeszékhelyen. Nem igaz — mondta —, mi mindent művelnek itt maguk. Éreztem a szavaiból kicsendülő elismerést, ami joggal tölthet el büszkeséggel tervezőt, vezetőt, építőmunkást is. Valóban nagyszerű dolgokat „művelnek.” S hogy mi minden lesz még ezután? Állomási beszélgető partneremnek próbáltam vázolni a „valamikor utca volt” terület, a város nyugati részének beépítési elképzeléseit, s szinte már én is láttam magamban az új felhőkarcolók betonhasábját, s a hajdani piac helyén emelkedő új út vonalát. Sokat kell idejárni magukhoz, hogy el ne tévedjen az ember a sok új között! — búcsúzott aztán. Sok új; valóban. A szellem, a többet-jobbat tenniakarást viszont hosszú évtizedek óta él az emberekben, a városlakókban. Azonban csak harminchárom évvel ezelőtt nyílt lehetőség az elképzelések valóra váltásához kezdeni, s főként az utóbbi tizenöt év változtatta meg jelentősen a hajdani poros kisvároska arculatát. Érdekes, hogy éppen karácsony napjára esik a felszabadulás ünnepe. Érdekes, s egyben jó is. Hiszen a város képzeletbeli, hatalmas karácsonyfája alá odarakhatjuk mind. azokat az ajándékokat — az új lakóházakat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, üzleteket, — amikkel mi magunk leptük meg magunkat. Dolgos, nehéz, ám mégis örömteli hétköznapok munkájának eredményével. Városfejlesztés örömökkel, gondokkal Ismét egy gazdag évet zártunk Felvételünk idején még javában folytak a belsőszerelési munkálatok a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Malinovszkij úti új ÁBC-áruházában, amelyet december 20-án adtak át a lakosságnak. Két évtizede a város szolgálatában... Ez az ünnepélyes hangzású titulus tulajdonképpen komor elkötelezettséget takar. Daku Mihály, a ZIM salgótarjáni gyárának tűzvédelmi vezetője egyike azoknak, akik a város családi és társadalmi ünnepeket szervező irodája megbízásából a legnehezebb tisztséget tölti be. Életünk hármas — talán legfontosabb állomása, a születés, házasság, halál folyamatosságában annak a nehéz feladatnak vállalója, hogy végső búcsút vegyen a távozóktól. Említik szocialista meg társadalmi „pap”-nak, lényegében szocialista társadalmunk megtestesítője ezen a végső aktuson, amely az emberi életutat lezárja. 22 esztendeje végzem ezt a szomorú szertartást, hogy embertársaimtól búcsúzom. A felszabadulás után kezdődött. Akkor még az öntödében dolgoztam, s — a legfájóbban talán erre emlékszem vissza , egy munkatárs búcsúztatására kértek fel. Pappal temették, de a szakszervezet, a vállalat nevében is meg kellett adni a végső tisztességet. Reám esett a választás, és életemnek kevés nehezebb feladata volt, mint az. —S azóta? — Az utóbbi tíz évben évente mintegy 70—S0 búcsúztatásban vettem részt. — S mikor a legnehezebb? — Legfájóbb egy jól ismert munkatárstól, vagy egy gyerektől való elválás. A gyereket nagyon szeretem. — Hogyan lett a szolgálat rendszeres, hivatalos munkásává? — önnevelés dolga volt. Először talán azt mondhatnám a verseket, a költőket kellett megszeretnem, s aztán rájönnöm, hogy a legemberségesebb hang az egyszerű, őszinte szó. Ma már egyhetes szónokképző tanfolyamokat is tartanak minden évben, de az ember személyes, benső érzése soha nem nélkülözhető. Én átérzem a tragikumot. Igaz: mindig tudok sírni egy szép színdarabon vagy tévéjátékon, de temetésen — bármilyen megrázó is, nem szabad. Nálam a fehér zsebkendő vezeti le az idegességet, még ennyi év után is. — Mi lehet az, ami önnek ebben a szomorú szertartásban valamit jelent? — Hogy ott is nevelhetem az embereket; a szeretetve, a munkában való helytállásra. Daku Mihály 22 évi társadalmi feladat végzéséért november 7-én méltán kapta meg munkája erkölcsi elismeréseként a Salgótarjánért emlékplakettet. Kevesen büszkélkedhetnek ezzel. — Boldog érzéssel vettem át — mondja, — különösen azért, hogy a gyárban, munkatársaim körében kaphattam meg. Mindig az a fontos, ismerjük el jó szóval is a munkát, ez ösztökéli az embereket. Daku Mihály lassan a hatodik ikszhez közelít. Negyvenegy éve dolgozója a gyárnak és másfél év múlva nyugdíjas lehet. , Az új év közeledtével megkezdőd'ík egy év eredményeinek számbavétele. A gazdaság valamennyi területén visszatekinthetnek az elmúlt hónapok, hetek, napok kemény munkájára. Ez a visz- szaktekintés egvben önkonn ni is, hogy sikerült-e a megfogalmazott célokat, feladatokat megvalósítani, milyen sikereket értünk el, milyen tényezők befolyásolták munkánkat, és mit tettünk a célok maradéktalan teljesítéséért. Ez az időszak nemcsak az értékelés, hanem a következő év tervkészítésének feladata is. Dinamikusan Salgótarjánban várhatóan ismét egy gazdag évet zárunk. Sikerült a város fejlesztését dinamikusan tovább folytatni. Jelentős közintézmények befejezésére került sor. A lakásprogram megvalósítása — ha némi lemaradással is — jó ütemben halad a területelőkészítés, a város közműveinek rekonstrukciója, új közművek építése, a jövőre nézve biztató. Üj lakótelepek bontakoznak ki a városban, mind teljesebb és zavartalanabb az ellátás. A vásárcsarnok átadása a lakosság, zöldség-, gyülmölcsellátása szempontjából nagyon jelentős. A korszerű tárolási és üzleti lehetőségek részben bővítették a kereskedelmi hálózatot, ugyanakkor korszerű feltételeket teremtettek mind az eladók, mint pedig a vásárlók számára. Bővült és mennyiségben is lényegesen javult az árufelhozatal, a korábbi évekhez képest jobb minőségű és olcsóbb termékek biztosították a város lakóinak ellátását. A közelmúltban átadott 512 férőhelyes középiskolai és főiskolai kollégium újabb lehetőségeket teremt a város és a környező települések oktatási színvonalának javítására, a nevelői munka korszerűsítésére. Továbbtanuló gyermekeink kultúrált, kényelmes körülmények között gyarapíthatják ismereteiket. A Gorkij-telepi városrészen ifjúsági és művelődési ház átadására kerül sor, mely elsősorban a város déli területein lakók számára, valamint a környező üzemek fiataljainak, munkásainak nyújt művelődési, kulturális lehetőséget. A város északi részén, a kohászati üzemek szomszédságában, a város felszabadulásának 33. évfordulóján megnyílik egy új szolgáltatóház. A lakóterület és az üzem ellátását jelentősen javítja majd az üzemi és körzeti orvosi rendelőt, gyógyszertárat, ÁBC-boltot és a szolgáltató felvevőhelyeket magába foglaló létesítményt. Olyan jelentős középterületek építése van folyamatban, mint az új számviteli főiskola, a munkásmozgalmi múzeum, a Mérleg . úti szolgáltatóház, valamint az új automata felefonközpont. Ezek az intézmények a város ellátását, továbbfejlődését, szolgálják nagy szerepük lesz a város életében, tartalmának gazdagításában. A város, közlekedésében mindennapi életében nagy je- i lentősége van annak, hogy elkészült a Rákóczi út és a Vörös Hadsereg út korszerűsítése, melyre az őszi bosszúságokat talán már elfelejtve, ugyancsak büszkék lehetünk. A város vízellátását fogja mennyiségben és minőségben is lényegesen javítani a folyamatban levő regionális vízmű második üteme, mely már 1977-ben is naponta 1000 köbméterrel több vizet biztosított az előző évekhez képest. A város távfűtésének biztonságát szolgálja az erőműben épülő 40 tonnás kazán. Üzembehelyezésére a jövő év első hónapjában kerül sor. Gondjainkról Körültekintő, türelmes és tervszerű munkát kíván az a tevékenység, amely a következő évek építési lehetőségét alapozza meg. A nyugati városrészben több mint százhúsz, a Gorkij-telepen csaknem harminc lakást szüntettünk meg, az itt lakó családoknak korszerű otthont biztosítottunk. Ma elmondhatjuk, hogy a városépítést, a rekonstrukciót nem gátolja az évekkel ezelőtt még gondot jelentő területelőkészító szanálás. A lakásfejlesztéssel, az elfogadott lakásgazdálkodási programunkkal összhangban 151 bányai és üzemi kolóniái lakást számoltunk fel. A számok mögé nézve, ez mélyebben azt jelenti, hogy 151 család, több száz felnőtt és kisgyermek számára biztosítottunk, a mai szocialista emberhez méltó, korszerű lakást, megszüntetve az embertelen, egészségtelen körülményeket. Nem lenne teljes a kép, ha ha nem szólnék a meglevő és a város fejlesztését is akadályozó problémákról, gondjainkról, A lakásfejlesztés nagyságrendje elmaradt terveinktől, előreláthatólag, 379 lesz. A lakásátadás üteme rendkívül kedvezőtlen az év utolsó negyedévére zsúfolódik össze. Ennek kapcsán a jogosan lakásra várók között, fokozott türelmetlenséget tapasztaltunk. Ugyanakkor az őszi, téli lakásátadások kapkodást idéznek elő, kedvezőtlenül befolyásolják a befejező munkák minőségét. Sok gondot jelentett évközben és jelenleg is a lakóépületek és más építmények terveinek késedelme, a tervek minősége, és a kezdések körüli viták, egyeztetések sokszor indokolatlanul elhúzódnak. Kevés az olyan építmény amely a szerződött határidőre elkészül. Számos esetben találkozunk felelőtlen, hanyag, rossz minőségű munkával, amely valamennyiünknek, a város lakóinak is sok bosszúságot okoz. / Sainos nem hibamentes a beruházásokat előkészítő, tevékenységünk sem. Hosszú időt vesz igénybe a döntések előkészítése, pontatlanok a tervezőknek adott megbízások, többször változtatjuk az eredetileg meghatározott funkciót. A beruházások folyamatában olykor-olykor megtorpanásokat idéznek elő a menetközben jelentkező ötletek, amelyek jó szándékúak, ugyan, de zavarják, akadályozzák a fejlesztési célok időbeni megvalósítását.. összegezve az 1977-es év eredményeit, tanulságait, elmondhatom, hogy jelentősen gazdagodott városunk. Az érzékeltetett problémák tanulságként, következtetésként szolgálnak számunkra a jövőben. Következetesebben átgondoltabban A jövő évi terveink tartalma igen gazdag. Várhatóan több mint 400 lakás épül meg, befejeződik a Mérleg úti szolgáltatóház egyes üteme, üzembehelyezésre kerül a Gorkij- telepi ifjúsági és művelődési ház, a távfűtési kapacitást bővítő 40 tonnás kazán építése, a számviteli főiskola befejezését követően pedig a 20 tantermes zeneiskolát átadjuk eredeti rendeltetésének. A volt Madách Gimnázium teljes felújításával, átalakításával, a közgazdasági szakközépiskola új, korszerű épületbe költözik —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tovább folytatjuk az új la-' kótelepek építését, közmű-' vesítését, a nyugati városrész területelőkészítését. Arra is fel kell készülnünk, hogy terveink megvalósításához szigorúbb gazdálkodásra, átgondoltabb és következetesebb munkára van szükség. Terveink szépek és biztatóak, megvalósításukhoz azonban nélkülözhetetlen valamennyiünk; a tervezők, kivitelezők, beruházók, pontos és lelkiismeretes munkája. Minden szervtől, annak dolgozóitól, és vezetőitől, akik a város fejlesztésében, építésében, szépítésében részt vállaltak, városunk tanácsi testületéi nevében lokálpatriótához méltó tevékenységet kérek a jövő esztendőben is. Fekete Nándor a városi tanács elnöke
