Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
Új galvanizáló Elkészült az ELZETT Zár. és Lakatgyár szécsényi gyáregységének új galvanizálója. Jelenleg a próbaüzemelés folyik, de teljes kapacitással dolgoznak.Javult a minőség, nőtt a termelékenység és jobbak let tek a munkakörülmények is. A tetszetős kivitelű és jó! felülkezelt termékek iránt megnőtt a kereskedelem érdeklődése. Nem kis részt vállal a munkavégzésből Tóth Pál — képünkön — csoportvezető Csak 35 éves korig! Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek A tanácsi lakás bérlőjét szociálpolitikai kedvezmény illeti meg az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakás-használatbavételi díj módosul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a továbbiakban gyermekenként 25 százalék, más családtagok után (örökbefogadás) személyenként 25 százalék. A kedvezmény mértéke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. KÉT GYERMEK UTÁN HAT ÉV A 2/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet kimondja, hogy: „Fiatal házaspár részére — kérelmére a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét.” A bérbeadó a házaspár által vállalt határidő lejárta előtt harminc nappal köteles a bérlőt az előírt igazolási kötelezettségének teljesítésére figyelmeztetni, felszólítani. A gyermek megszületését azonnal, de legkésőbb a megelőlegezés időtartamának lejártát követő 30 napon belül a személyazonossági igazolvány, továbbá a szülési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell eljárni, ha a házaspár gyermeket fogad örökbe. Az örökbefogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási határozatának bemutatásával kell igazolni.) KÖTELES MEGFIZETNI I Az említett rendelet kimondja, hogy a tanácsi bérlakás kiutaló, illetőleg a lakás- bérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogé: őre emelkedésétől számított ' három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek után, a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezése szerint megfizetni. A határidő lejáriát követő napon, de általában harminc ná- pon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság — a bérlő kérelmére, szociális helyzetére figyelemmel — legfeljebb kétévi időtartamra részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. E kötelezettség mindkét házastársat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a feleség a határidő lejártakor már terhes állapotban volt és a gyermek rá egy-két hónapon, belül megszületett. MEGHOSSZABBÍTHATÓ A szociálpolitikai kedvezményekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM (Pénzügyi Közlöny 40. szám) rendelet 15. §-ának (2.) bekezdése kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet a lejárást követő harminc nap alatt hatósági — gyógy-, rendelőintézeti vagy körzeti orvosi bizonyítvánnyal igazolja. A határidőt tehát a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a korábbiakban említett okmányok alapján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg visszatérítésére előírt kötelezettséget törölni kell. Ha azonban a határidő lejártának időpontjában a terhességi állapot sem állott fenn, úgy a jogszabály értelmében nincs lehetőség a gyermek későbbi megszületésére való hivatkozással a megelőlegezett kedvezmény megfizetésének elengedésére. Gyömöri Gyula Ä rádióban hallottuk Sajtókonferencia a tanácsokról — pásztói résztvevővel Nemsokára jubilál a rádió belpolitikai rovatának közkedvelt. sokak által hallgatott műsora, a sajtókonferencia. Megszoktuk már, hogy a többnyire pergő, eleven műsorban „húsba, vérbe vágó” kérdésekről van szó; a telefonálók és a levélírók, de még a helyszínen ülők sincsenek tekintettel a válaszolókra. Olykor-olykor előfordul, hogy a nem éppen kielégítőre sikerült válaszra még a műsorvezető Rapcsányi László, vagy más kollégája is rákérdez. Így volt ez a sajtókonferencia hétfő esti, 96. adásán is, amikor a tanácsok és a tanácsi munka, az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolata szerepelt a napirenden. Nógrádban talán sokkal többen hallgatták volna a számos kérdést megvilágító műsort, ha tudjuk: megyei vendége is lesz a hagyományokhoz -híven élőben közvetített adásnak. A műsor vendégei, a válaszadók között vólt ugyanis Nagy József. Pásztó nagyközség tanácsának elnöke. • Ha röviden össze kellene foglalni a műsort, illetve annak tanulságait, akkor azt mondhatnánk: az elkövetkező időben megnövekedett feladatok várnak a tanácsi apparátusra, s a nagyobb követelményeknek kisebb létszámmal kell eleget tenni. Mind- annyiunik, az állampolgárok megelégedésére. Százhetven kérdés érkezett levélben és telefonon, számosat a helyszínen, a Parlament gobelintér-- mében tettek fel az újságírók. Nincs rá lehetőség tehát, hogy ehelyütt valamennyire reagáljunk. Amint az várható volt, igen sokan napi gondokat, például a kommunális ellátottság hiányosságait tették szóvá. Részletesebben foglalkozott a műsor a tanácsi munka korszerűsítésével, ami végső soron az ügyfél, az állampolgár érdekeit szolgálja. Ebben a témakörben válaszolt a kérdésekre Nagy József pásztói tanácselnök is. A többi között szólt arról, milyen technikai eszközök segítik a tanácsi apparátus munkáját. Jó volt hallani az ország nyilvánossága előtt, hogy amíg sokhelyütt a tanácsok vezetői nem is ismerik ezeket az ügyvitelt és ügyintézést könnyítő eszközöket, addig Nógrád megyében a közelmúltban tartott tanácselnöki értekezleten is tájékoztatást adtak a tanácsi tisztségviselőknek ezekről a lehetőségekről. Rapcsányi László utalt a közelmúltban Salgótarjánban tartott sajtókonferenciára és azt kérdezte Nagy Józseftől, milyen lehetőségekkel számol Pásztó, ami a nagyközség várossá válását illeti? A tanácselnök szólt a még megoldásra váró feladatokról, s úgy nyilatkozott, hogy a következő ötéves tervidőszak közepére talán elérheti Pásztó a városi rangot. „Elérheti”, hiszen a műsor is azt summázta, hogy ez nem adminisztratív intézkedések dolga; hanem fejlettségével, a vonzás- körzetében betöltött szerepével kell kiérdemelnie. Hosszabb ideig időzött a műsor az államigazgatási képzés korszerűsítésénél. A résztvevőkkel együtt örömmel vehetjük tudomásul, hogy a megnövekedett igények teljesítésére a tanácsakadémiát főiskolává szervezték át. Sikerét mintegy előlegezi a sokszoros túljelentkezés, s tanrendjében olyan fontos —, az, ügyfélszolgálatot nagymértékben befolyásoló — tantárgy is helyet kapott, mint a pszichológia. Kár, hogy az egyik legizgalmasabb téma, az aprófalvak ügye a műsor végére szorult, így teljes mértékben nem születhetett meg a válasz. Ez a kérdés már eleve vitával indult, az eredetileg kérdező Adamovics Ilonánál^ (Észak- Magyarország) mondott ellent a Magyar Nemzetet képviselő Kortjor Vilma. Elfogadhatjuk hát, hogy a tanács „nem vonult ki” a társk ősegekből, az is igaz, hogy a népfront sokhelyütt képviseli a lakosság érdekeit. Hiába hivatkoztak azonban a kirendeltségre és a fogadónapokra, kár, hogy az idő rövidsége miatt nem eshetett szó arról, hogy ezeket bizony gyakran nem tartják be. Mindent egybevetve, sikeres műsort hallhattunk: bepillantást nyertünk az állam- igazgatás bonyolult tevékenységébe, megismerkedhettünk a korszerűsítési törekvésekkel, bővíthettük jogismereteinket. A siker egyik titka pedig az volt, hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vezetői mellett ottültek a válaszolók székében a megyék, a városok és a községek képviselői is. K. G. Kvarclámpa autókhoz Gépkocsik számára halogén kvarclámpát készít a rigai lámpagyár. Az AKG 12—55 típusú fényforrás a négy ref- lektorú kocsik országúti világítására szolgál. A halogén kvarclámpák alkalmazása n gépkocsikban lehetővé teszi az út jobb megvilágítását és a világítási távolság megkétszerezését. A lámpa élettartama is jóval nagyobb. Ellennyomásos öntési eljárás A világ harminc országában — köztük az USA-ban, Nagy-Britanniában, Francia- országban, Belgiumban és Kanadában — szabadalmaztatták azt az új bolgár módszert, amelyet fémek, ötvözetek és nemfémes anyagok öntésénél, a nyomás és az ellennyomás egyidejű felhasználásával alkalmaznak. A találmány Angel Balevszki professzornak, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökének és Ivan Dimov professzornak a nevéhez fűződik. Az úgynevezett ellennyomásos öntési eljárás segítségével a fémkohászat, a gépgyártás és a műanyagipar új ágai fejlődtek ki Bulgáriában. A Balevszki—Dimov módszerrel készített öntvények megőrzik az anyag természetes porozitását (lyukacsossá- gát), egyenletes szerkezetűek, kereszt- és hosszanti metszetük azonos tulajdonságokat mutat. A klasszikus módszer rel készült öntvénnyel szemben a Balevszki—Dimov módszerrel előállított öntvény ellenállóképessége magasabb, felülete simább. Az új eljárással olyan fémek is alkalmazhatóak, amelyeket korábban az öntésnél nem használtak. Így például a világon először sikerült cinkkel ötvözött acélt előállítani. Az új öntvény a korábbinál szilárdabb, keményebb és rugalmasabb. Több ipari gépsor alkatrészeit készítették az új módszerrel, és ezek 50 százalékkal köny- nyebbek, elődjeiknél pedig nagyobb teljesítményre képesek. Munkásőrhöz méltóan... — Elemért bizony nagyon nehéz megtalálni. AUgha van az ötvözetgyárnak olyan zuga, ahol meg ne fordulna. Azért nézze meg az adagoló- pódiumon, most ott van nagy munka... így fogadnak Salgótarjánban, az ötvözetgyárban, amikor Bíró Elemért, a géplakatost, a tmk művezetőjét, a munkásőrség második rajának parancsnokát kerestem. Hosszú lépcsősor vezet a magasba. A kemencékből az ívfény vakítóan szórja szét sugarát. Monoton, egyhangú zúgás jelzi, hogy dolgoznak a kemencék. Készül a szilícium. A IV-es kemence viszont áll. Több mint tíz ember sürögforog körülötte. Ki a kemence falán, ki másutt tevékenykedik. Előbújik Bíró Elemér is. — Sietnünk kell. Nagyjavítást, úgynevezett elejefalazást végzünk. A kohászok lemaradtak néhány nappal a salak kivésésével. Nos, mi ezt a három napot behozzuk... Gyorsan számol is. A lemaradás behozása összesen 24 csapolást jelent. A 24 csapolás pedig 650 000 forint plusz termelési érték és 150 000 forint nyereségemelkedés a gyárnak. Arról már nem is beszélve, hogy a kereset is emelkedik. Szóval mindenki jól jár. Ott hagyjuk a kemencesort. Az egykori kultúrház, ma a tmk-műhelye, bizony eléggé csendes. Pedig több mint 80 ember dolgozik Bíró Elemér irányítása alatt. Lakatosok, hegesztők, esztergályosok, marósok, szivattyúkezelők és segédmunkások. — Látja, alig van itt ember. Mindenki Iónt van az üzemben. Mi szeretünk mindenütt ott lenni. Szeretjük megelőzni a hibákat. Nagyszerű a mi kollektívánk. Nem véletlen, hogy több munkúsőr is található közöttünk. Magam rajparancsnok vagyok. De munkásőr Tóth Feld, Gáspár Józsi és Erdősi Józsi is. Most a négyes kemencén dolgoznak, munkásőrhöz méltóan. Kicsit elkanyarodunk a beszélgetésben. Egy kép pereg le előttem, mégpedig az, amikor Bíró Elemér átveszi a Kiváló munkásőr-kitüntetést. Büszkén és határozottan mondja: a dolgozó népet szolgálom! — Kissé hosszú volt az az út, amíg mint párton kívüli magamra ölthettem az acélszürke munkásőr-egyemruhát. Munkáscsaládból származom, Tudtam, hogy itt a helyem, ötvenhatban, az ellenforradalom idején engem is elzavartak az üzemből. De nem sokáig. A pufajkásokkal jó- ban-rosszban együtt voltam. Emlékszem, már 1964-et írtunk, amikor Reiner Sanyi bácsi, az akkori párttitkárunk megszólított: Te, Elemér, itt a lehetőség, hogy mint párton- kívüii a munkásőrség sorába kerülj. Vállalod? — Vállalom! — mondtam, s azonnal beléptem. Azóta itt vagyok... Többször is szóha kerül, hogy előny-e munkásőmek lenni, vagy sok megtartóztatással jár az egyenruha. Bíró Elemér válasza egyértelmű. — önként vállalt kötelezettség ez. Nem jár semmiféle előnnyel, inkább munkával. Hiszen tőlünk itt, bent a gyárban is, a magánéletben is, a kiképzésben is példát várnak. Ezeknek pedig eleget kell tenni. A kiképzés, a szolgálat általában társadalmi munkában, munkaidőn túl van. Ez azt jelenti, hogy többet van távol az ember a családjától. Az pedig, hogy raj- parancsnok vagyok, előkészületeket is jelent a kiképzésre. A szolgálat után meg hányszor bejövök még a gyárba, hogy rendben van-e itt is minden.;. nyugodt csak így tudok otthon lenni Mindez, amit Bíró Elemér elmond, szinte nem újság számomra. Hiszen előtte , a szakaszparancsnokával is szót váltottam, s ő fogalmazott így: Jó szakember. Mint munkásőr, a második raj parancsnoka már tíz éve, magasan túlszárnyalja a többit. A november 7-e tiszteletére kezdeményezett szocialista mun- kaversenyben jó eredményt értek el, s oklevelet, zászlo- aljparancsnoki dicséretet kaptak. Százszázalékos a foglalkozásokon való részvétel. Jó a fegyelem, fenyíteni senkit sem kellett. A rajon belül a régiek mind kiváló munkásőrök, de nagyszerűen foglalkoznak a fiatalokkal is. Bármikor lehet rájuk számítani. És nincs szégyenkezni valójuk a századon belül sem... Míg ezeket a megjegyzéseket is a jegyzetfüzetbe rögzítem, a telefon csengése zavar meg bennünket. Csak annyit mond: jó... rendben... csináljátok tovább... mindjárt ott leszek... Veszi a sapkáját, elnézést kér, de most mennie kell. Csak annyit mond: — Me- lesz, amit vállaltunk. Behozzuk a lemaradást... Ügy, munkásőrökhöz méltóan! Somogyvári László NÚCRAD - 1977. december 20., kedd
