Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-02 / 283. szám

Tudományos hírmagyarázat Agyagból lettünk Az amerikai űrkutatási hi­vatal (NASA) kaliforniai Ames kutatóközpontjában je­lentős lépést tettek előre a földi élet keletkezésének meg­értése felé. A kutatások felde­rítették, hogy miként váltot­ták ki bizonyos — a földön elterjedt — természetes „ka­talizátorok” az élet alapépí­tőköveinek szerveződését az ősóceánok pfertjain. Ez le­hetett a döntő, a kulcsfontos­ságú lépés az első élő szerve­zetek kémiai fejlődésében. Napjainkban a legtöbb tu­dós elfogadja azt az elméletet, hogy az élet vegyi evolúció révén kezdődött a földön az ősóceánok partjain. Az el­mélet szerint az energia kü­lönböző formái — villámlás, hő- és ibolyántúli sugárzás — alakították át az ősföldön bőségesen jelen levő szén tar­talmú ammóniát, metánt és vizet az élet alapépítőköveivé — szerves molekulákká. Ezek a molekulák azután egyre bonyolultabb molekulákká kapcsolódtak össze az elmélet szerint, és azután megjelent az a molekula (vagy molekula­csoport), amely immár képes volt megismételni önmagát. Ezzel az első élőlény megje­lent a földön. Az utóbbi években 'a tudó­sok sok vegyi evolúciós kísér­letet végeztek. Ezek során kis mennyiségben létrehozták valamennyi alapvető „élet- molekulát” (beleértve az ami- nosavakat és a nukleotidokat), villamos kisülésekkel vagy más formájú energiákkal hat­va ammóniára, metánra és vízre. De mindeddig nem tud­ták megmagyarázni a tudó­sok, hogy miként szerveződtek meg az élet első építőelemei az ősóceánokban. A most felfedezett mecha­nizmusban olyan anyagoké a főszerep, amelyek nagyon gya­koriak voltak az ősóceánok partjain: a fémagyagoké. Az agyag nagyon elterjedt volt az ősföldön és az őstengerek partjain, és valamennyi anyag tartalmaz fémeket. Az Ames kutatóközpont dr. James Lawless vezette ku­tatócsoportja kis koncentráció­jú aminosavakat kevert össze közönséges fémagyagokkal. Ügy találták, hogy ezek a fémagyagok aminosavakat vonzanak magukhoz az oldat­ból (csaknem ezer különböző aminosav volt az oldatban.) Az egyik — nikkelt tartalma­zó — fémagyag előszeretet­tel vonzotta magához azt a 20 aminosavat, amelyekből a fehérjék, az élő sejt szerkeze­ti anyagai felépülnek. A nik­kelagyag nagyon gyakori a föld anyagában. A kutatók nyolcféle agyagot próbáltak ki kísérleteik során, de csak a nikkelagyag volt birtoká­ban a megfigyelt különös ké­pességnek. Megfigyelték, hogy más agyagok gyorsabban elron­csolják a fehérjéket nem for­máló aminosavakat, mint a fehérjéket létrehozókat. Így rábukkantak az életformáló aminosavakat koncentráló és szelektáló mechanizmusra. A kísérletek során az agyagokra ható árapályt is utánozták, vagyis beszárítot­ták az aminosavagyag-olda- tot, felmelegítették^ újra meg­nedvesítették és ezt a folya­matot többször ismételték. Kiderült, hogy ez a hatás ami- nosavláncokat hoz létre — eddig nyolc aminosav-moleku- lát sikerült összekapcsolni. Feltehetően idővel hosszabb molekulaláncokat is sikerül így létrehozni. A fémagyagnak hasonló hatása van a dezoxiribonukle- insav, a DNS építőelemeire is. A DNS-molekula hosszú lán­ca tartalmazza valamennyi élő sejtben, az emberében is, az égési szervezet tervrajzát. A DNS építőköveit a cink­agyag koncentrálja. Csak a cink — a kísérletek során ki­próbált többi kilenc fémagyag nem! További jelentős tény, hogy a cinknek nagyon fontos szerepe Van egy enzimben, a DNS-polimerázban, amely ösz- szekápcsolja a DNS építőele­meit, a nukleotidokat az élő sejtben. Az enzimek szuper­katalizátorok, amelyek rend­kívüli mértékben felgyorsíta­nak számos életfolyamatot. A NASA kutatói úgy vélik: a fémek kulcsszerepe számos biológiai folyamatban annak a következménye, hogy számos fém kezdettől jelen volt életfolyamatainkban. Te is eljöhettél volna! Hetente két alkalommal gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a salgótarjáni rendelő- intézetben az egészségügyi szakközépiskola hallgatói. Kocsis Ildikó és Karczag Rozá­lia harmadik évfolyamos diákok a fogászaton ismerkednek a gyakorlati ismeretekkel. Dr. Marton Tibor főorvos mellett a legkorszerűbb gyógyászati eredményeket sajátít­hatják el. A diákok korábban a belgyógyászaton dolgoztak, a közeljövőben a megyei kórház különböző osztályain tanulhatják jövendő hivatásuk alapelemeit. — kulcsár — ÖNKISZOLGÁLÓ? Hány önkisízolgáló élelmi­szerbolt vagy ABC-áruház van az országban? A pontos válaszhoz nem szükséges kom­puter’ de még zsebszámológép sem. Mert bár önkiszolgálónak nevezzük mindazokat az üzle­teket, amelyekben szabadon emelhetünk le az állványoról árut, valójában — két buda­pesti és egy székesfehérvári ÁBC-áruházat kivéve — az élelmiszer-kereskedelemben Idáig csak részleges önkiszol­gálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt,, a hidegkonyhai készítményeket, a süteményeket mindmáig Nógárdban is hagyományos módon szogláljók ki. Vagyis úgy, hogy a vásárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a so azután megvárja, míg az eladó levágja, leméri, becso­magolja és árazza a kért árut- Minél nagyobb az élelmiszer- áruház, annál több helyen vá­rakozhatunk. külön-külön az említett cikkekért. Mindez nem nevezhető sem korszerű­nek, sem gyorsnak, sem gaz­daságosnak. Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás, ez a félönki- saolgálás terjedt el az egész országban annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fogyasztói csomago­lásban. Azt sem régóta, hi­szen sokan emlékszünk még arr-. mikor a boltban zsák­ból mérték a lisztet, a cukrot, kannából a tejet, tejfölt, sőt némely településen még ma is hasonlóképpen árusítanak. A jövő azonban kétségkívül a teljes önkiszolgálásé: ezt kívánja a vevő kényelme és a kereskedelem gazdaságossága egyaránt. Hogyan valósította Kuba természeti szépsége gyakori témája a népkölté­szetnek és a szépirodalomnak is. A szigetország ezért min­dig sok idegent vonzott, -1959 előtt azonban főleg az ameri­kai milliomosok paradicsoma volt. A yenkik saját arcukra formálták a napsütéses kubai tengerpartot, s pénzüket az amerikai maffia által kiépített játékkaszinókban hagyták. A forradalom győzelme után gyökeresen megváltozott a turizmus jellege: a kaszinókat bezárták és betiltották a ká- bitósz£r:kei;eskedelmet. meg a teljes önkiszolgálást a néhány említett ÁBC-áruház? Részben a maga erejéből, részben szállítói segítségével. Egyes felvágottak és a tő­kehús ipari előrecsomagolása már megkezdődött ha kis mennyiséget is, .de már fo­gyasztói csomagolásban is szállítanak a húsipari válla­latok. Néhányféle sajt szintén csomagolva kerül forgalomba, almát, hagymát, krumplit, dé­ligyümölcsöt is be tudnak sze­rezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszol­gálásra intenzíven törekvő élelmiszer-áruházakban a ke­reskedők maguk csomagolják. Nem könnyen. Ehhez ugyan­is gépeket, csomagolóanyagot, gyorsmérleget, az árat feltün­tető masinát kell beszerezni­ük- Sőt, át kell szervezni a munkafolyamatokat, át kell rendezni az eladóteret is, és helyet kell teremteni a cso­magoláshoz. A valódi önki- szolgáló boltban megváltozik az eladók feladata: az árufel- töltésre és a csomagolásra szűkül. Tulajdonképpen ez kény­szermegoldás. A valódi az lesz amikor az ipar mindent, a ke­nyeret éppen úgy, mint a fel­vágottat- sajtot, fogyasztói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizonyítják — addig is van mód a teljes ön- kiszolgálás bevezetésére. Meg­teheti bármely bolt, ÁBC- áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt, az eszközök beszer­zésére, a fáradságot, a mun­kafolyamatok átszervezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elis­merését. akik a megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmiszerek­hez. (g. zs.) A vezetés most megkülön­böztetett figyelmet fordít a tömeges turizmus fejlesztésére. Az ország legfestőibb tájain gombamódra szaporodnak a szállodák. A mérsékelt árak Kubát a szerényebb jövedel­mű emberek számára is elér­hetővé teszik. Az idén már a magyar utazási irodák is több turistacsoport látogatását szervezték meg a szigetország­ba, és vendégcsoportokat fo­gadtak a többi szocialista or­szágokból is. Szófiai divalközpont A CNSM kezdőbetűiből is­mert bolgár intézmény, a di­vatáruk szófiai központja számos szakértő bevonásá­val, valamint széles körű nem­zetközi kapcsolatok kiépítésé­vel segíti az öltözködési kul­túra fejlesztését, a mindenna­pok esztétikájának kialakítá­sát. A divatközpontnak több kí­sérleti részlege van, s hozzá tartozik a legnagyobb bolgár divatház, a LADA. A CNSM- nek vidéki kísérleti műhelyei­ben próbálják ki az új anya­gokat, többek között a hazai textíliák alkalmazásának szé­les körű lehetőségeit. A mű­helyekben tervezett modellek alapján dolgozik a konfekció- ipar is. Az öltözködés mellett a lakáskultúra kialakításán is fáradoznak. A szófiai központ a közel­múltban együttműködési szer­ződést kötött szovjet és ma­gyar divatszervezetekkel, s hasonló kapcsolatok kialakí­tására törekszik az NDK. Lengyelország és Csehszlová­kia divatirányítóival. A nemzetközi kapcsolatok bő­vítését szolgálják a CNSM külföldi szereplései is: eddig Bécsben, Oslóban, Kölnben Párizsban Tokióban rendez­tek bemutatót egy-egy bolgár divatkollekcióval. A PALYAVÄLASZTÄSI he­tek alatt szakmaismertető pá­lyaválasztási kiállítás „vándo­rol” a megyében és szakma­bemutatókat tartanak az üze­mekben és a szakképző isko­lákban. így került sor az egészségügyi iskola bemutat­kozására is, melyen — nagyon kevés — csak 61 nyolcadikos és néhány édesanya tájéko­zódott a lehetőségekről. — Pedig időben felhívtuk az általános iskolák pálya- választási vezetőinek figyel­mét arra, hogy ismerkedési délutánjainkkal segíteni aka­runk a döntés előtt álló gye­rekeknek. A tájékoztatást a NÓGRÁD-ban megjelente­tett híranyaggal fejeztük be. — mondja Sepsi Istvánná, az egészségügyi iskola igaz­gatóhelyettese, aki a pálya- választási felelős tisztségét is betölti. — Az iskolák differenciál­tan küldték azokat a tanu­lóikat, akik ide készülnek, vagy még nem tudják: hova jelentkezzenek, hol tanulja­nak tovább? Sajnos, volt olyan iskola, ahonnan egyet­len nyolcadikos sem jött el. Az utolsó, nyílt napon — 13 kislánnyal és két kísérő mamával együtt — én is ott voltam és érdeklődve figyel­tem a gyerekek közömbös, unatkozó vagy feszülten gon­dolkodó arcát. Sepsiné a személyes ismer­kedést egy kérdéssel kezdte: ml a különbség az egészség- ügyi szakiskola és a szakkö­zépiskola között? Amikor megkapta a teljes tájékozat­lanságról árulkodó választ, magyarázni kezdett: mind­két iskolatípusban általános asszisztensek és általános ápolónők képzése folyik, az eltérés csak annyi, hogy a szakközép négyéves és érett­ségi bizonyítványt ad. míg a szakiskola hároméves és nem ad érettségit. Továbbtanulni lehet: egyetemen, főiskolán és tanfolyamokon. A kötetlen beszélgetés köz­ben érezhetően oldottabb lett a hangulat, egy-két bátorta­lan kérdés is elhangzott, majd elcsendesedett a terem: a tanárnő feladatlapokat osz­tott ki. A feladványok kö­zött szerepelt egy-egy mate­matikai, kémiai, biológiai és helyesírási kérdés. — Én nem voltam ott, ami­kor a táplálkozást tanultuk! — Mi nem is számoltunk még törtekkel! — VAJON HOGYAN kell leírni azt a szót: „töltsd”? — hallatszott innen-onnan a bá­tortalan suttogás. Bevallom. legszívesebben súgtam volna, de a mellet­tem ülő igazgatónő — Lőrincz Gézáné — jelenléte megaka­dályozott ebben. A több-kevesebb sikerrel megoldott feladatlapok bea­dása után a két csoportba osztott lányok az új gyakor­lótermek felé indultak. A „kórteremben” három fityu- lás, talpig fehérbe öltözött „kisnővér” és két ágyban fek­vő „beteg” várta a látogató­kat. — Most a beteg felnőtt ápolását mutatjuk be nek­tek. — kezdte az előadást Tóth Emília tanárnő. Két kislány gondos ágya­zásba fogott, miközben min­den mozdulatukat figyelő sze­mek kísérték. — Teréz, mik azok a leg­fontosabb tünetek, amelyeket agy ápolónőnek naponta akár többször is ellenőriznie kell? — Vérnyomás, hőmérsék­let, légzés, pulzus. — vála­szolta magabiztosan Gajdár Teréz, aki a szakiskola má­sodik osztályába jár, majd megmérte és a lázlapon is feltüntette az adatokat. Két társa ezalatt katonásan rend­be tette a szigorúan fekvő — mozdulatlanságba dermedt — beteg ágyát. A kis csooort szedelőzkö- dött, majd átvonult a „cse­csemőosztályra”, ahol újszü­lött és háromhónapos babák fürösztése folyt éppen. — Milyen gyakran, kell fürdetni a csecsemőt? — kérdezte Karasevné Persik Magdolna a leendő egészség- ügyiektől. Hallottunk még öt kiló fe­letti súllyal születő óriás bé­bikről, egyforma nagyságú kaucsukbabákról, „akiket” mégis különböző korúaknak kell tekinteni és annak meg­felelően gondozni. — Akármelyik tanulómra rá merném bízni a saját gyere­kemet is! — jelentette ki Ka­rasevné, miközben a „csecse- mősök” kirázták a babákból a fürösztővizet. Néhány perccel a bemu­tatók után Gajdár Teréz ezt mondta: nekem nem volt le­hetőségem ilyen bemutatót végignézni, pedig de jó lett volna! A nővérem le akart beszélni arról, hogy ebben az iskolában tanuljak, de nem sikerült neki, és ennek ma már nagyon örülök. Csecsemő­ápolónő szeretnék lenni, majd munka mellett leérett­ségizni és talán egyszer gyer­mekgyógyász leszek. • — Mit mondanál a tanu­lásról az itt levő kislányok­nak? — Nálunk komolyan kell venni a tanulást, ide olyanok ne jöjjenek, akik azt vall­ják, hogy ahogy esik, úgy puffan, mert az bizony ki is esik innen és megérdemli! A kórházban senki sem mond­hatja majd a betegnek: nem tudok segíteni, m?rt azon az órán nem voltam ott, amikor ezt tanultuk! A pályaválasztás előtt álló Margit laposan pillant Te- rézre, majd halkan szól: igyekezni fogok nagyon jól tanulni, hiszen, ha végeztem, akkor fizikotherápián szeret­nék dolgozni. ÉDESANYJA, Godó János- né csak annyit mond: en­nél szebb hivatást, nőiesebb szakmát elképzelni sem tud­nék egy lánynak. Én sokat betegeskedtem és a kórház­ban is pont olyan kedvesen ápoltak a nővérek, mint aho­gyan itt bemutatták. Nem bántam , meg, hogy eljöttem és^ végignéztem a bemutatót. Őszintén mondhatom, nagyon tetszett. Ezekhez az elismerő sza­vakhoz legfeljebb csak anv- nyit tennék hozzá: Te is el­jöhettél volna! Pályázati fölhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget ás ked­vet érző — 18—30 év közötti — nem újságírói munkakörben dolgozó fiatalok számára. Pályázni lehet nyomtatásban még nem közölt, aktuális tár­sadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témájú, az újságműfajok sajátosságainak, (riport, cikk, interjú, stb) megjelenő írásokkal. Egy pályázó legfeljebb három — egyenként 4—5 gépel! oldalnál nem hosszabb — írással pályázhat A pályamunká­kat gépelve, 3 példányban — részletes önéletrajzzal együtt — kell beküldeni. Pályadíjak: 2 darab I. díj: 3000—3000 forint. A KI«7 központi bizottságának különdíja 3000 forint, a MUOSZ el­nökségének kiilöndíja 3000 forint, 4 darab II. díj 2000—200C forint, 6 darab III. díj 1000—1000 forint. A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat v bíráló bizottság elismerő oklevéilel jutalmazza. A pályáza első helyezettjei előnyben részesülnek az újságíró gyakorno­kok alkalmazásakor és mentesülnek az újságíró iskola írás­beli és szóbeli felvételi vizsgái alól. Ezen kívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályázók felvételt nyernek az 1978 szeptemberében induló újságíró stúdióra. A pályamunkák beküldési határideje: 1978. január 1? Eredményhirdetés: 1978. március 21. Cím: 1368. Budapest, Népköztársaság útja 101. (MUOSZ oktatási igazgató ság) Tőcsér Julianna NÖGRAD - 1977. december 2., péntek í> Az idegenforgalomért

Next

/
Thumbnails
Contents