Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

OlésS SsBsrtoif ca megyei pcartiaizzoftsrägi

delkezésére áll az állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmány. Van elég növényvédő szer, műtrágya, fel- használásukat rendszeressé kell1 tenni minden gazdaságban, éppen a terméshozamok további növelése érdekében. A hatékonyabb termelés egyik fontos feltételeként említette a mezőgazdasági üzemek javuló szakember-ellátottságát, valamint a helyi adottságok — Nógrádban a gyepgazdálkodás, a bogvósgyümölcs-ter- mesztés és juhtenyésztés — fokozottabb kihasználását.

Az életszínvonallal kapcsolatban Németh Károly elmondta: a jövő év előirányzatai összhangban vannak gazdasági lehetőségeinkkel. Arra kell törekednünk, hogy

1978-ban eredményes munkával, minél jobban megalapozzuk az életszínvonal gyorsabb emelkedésének feltételeit. A következő évben a

nomináljövedelem hétszázalékos növekedésével számolunk. Ugyanakkor a fogyasztói árszínvonal nem haladja meg a négy százalékot. Ennek betartását szigorú központi intézkedések, ellenőrzések biztosítják.

Németh Károly elvtárs a továbbiakban meleg szavakkal méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 00. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny nagyszerű eredményeit. Utalt arra, hogy e lendületet tovább kell fokozni és a jövő feladatainak szolgálatába állítani. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felajánlásoknál az alapvető kötelességen felüli többletre van szükség. Csak ebben az esetben lehet beszélni szocialista munkaversenyről. Fontosnak tartotta, hogy a vállalások összhangban legyenek a terv teljesítésével, munkánk gyengeségeinek megszüntetésére irányuljanak. Befejezésül a következőket hangsúlyozta:

— Népgazdaságunk a nehézségek és gondok ellenére szilárd alapokon nyugszik. Lehetőségeink nagvobbak annál, mint amennyit jelenleg kihasználunk. Bátran kell előrehaladnunk, fel kell tárni a tartalékokat. Szervezettebbé, tervszerűbbé kell tenni a munkát. S ebben a kommunistáknak kell az élen járni, példát mutatni. Soha nem szabad elfelejteni, hogy amit ők tesznek, az szolgálat volt tegnap, szolgálat ma és szolgálat lesz a jövőben is. Ennek a szolgálatnak a legszebb elismerése.' ha a dolgozók bíznak a pártban, abban a politikában, amit közösen kovácsoltunk . össze az elmúlt két évtizedben, amit közösen alakítottunk ki és együtt valósítunk meg.

A tanácskozás szituéi <*2)en is élénk volt az eszmecsere.

(Folytatás az t. oldalból.)

egyensúlyt el akarjuk érni, akkor évenként kilenc százalékkal kell növelni a cserearányt. Ez viszont több új feladatot ad az irányító szerveknek, a külkereskedelemnek és a vállalatoknak.

4 növekedés gondjai

' Ebben az esztendőben ugyancsak gondot okozott a beruházások előirányzatának jelentős túlteljesítése. Ez azért kedvezőtlen., mert nincs arányban a népgazdaság teherbíró képességével, mert a beruházások nem koncentrálódtak, megnövekedett a befejezetlen beruházások száma Nbha a - beruházásokat a vállalatok teljesítették túl, ez mégsem egészen az ő hibájuk. A tervező szervek nem kellően mérték fel a helyzetet, nem volt elég szigorú a pénzügyi szervek kontrollja sem. A beruházási egyensúly helyreállítása érdekében a következő évben arra van szükség, hogy az ésszerűtlen beruházásokat megakadályozzák minden szinten, ugyanakkor fokozni kell a tervszerűséget.

Az ez évi tapasztalatok meggyőzték az irányító szerveket, hogy változtatni szükséges az

1976-ban kevésbé módosított szabályozó rendszer egyes elemein. A jelenlegi formában nem veszi eléggé figyelembe a piaci hatásokat, nem ösztönzi eléggé • a vállalatokat a hatékony, a jó minőségű munkára, a takarékos gazdálkodásra. Ebből következett,, hogy a munka elismerése és a támogatás sem volt eléggé differenciált, eléggé ösztönző. Nem érzékeltette a különbséget a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok között, holott az előbbieket erkölcsileg és anyagilag is jobban meg kell becsülni.

Németh Károly beszéde további részében az 1978. évi feladatok ismertetésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv követi az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai vonalát és fő irányát. A feladat nagysága nem annyira a dinamika növelésében, mint inkább a minőségi követelményekben van. Ennek megfelelően a legfontosabb feladat a hatékonyság és minőség növelése. Megvalósítása kemény, határozott irányító, tervező, ellenőrző munkát követel. Az iparban a bővülő kapacitások nyomán a jelenleginél nagyobb lehetőség van a termelés növelésére. De nem akármilyen termelésre van szükségünk, hanem olyanra, amely gazdaságos. Olyan termékek előállítására, amely a világpiacon gazdaságosan, jól értékesíthető. Ezt az exporttervek kialakításánál és teljesítésénél egyformán figyelembe kell venni. Az export túlteljesítését csak azokból a termékekből szabad megengedni, amelyek az ország devizamérlegének javítását szolgálják, egybeesnek olyan szállításokkal, amelyek ellentételeként hazánk a termeléshez szükséges gépeket, nyersanyagot szerez be. A minőségi követelmény azt is jelenti, hogy a termelés növekedését kizárólag termelékenységből kell biztosítani. E tekintetben pedig — a kedvező változások ellenére — a fejlett szocialista és a tőkésországokhoz viszonyítva igazán nagy feladataink vannak.

Az 1978-as esztendő egyik legfontosabb teendője a tőkésexport teljesítése. Ügy kell 12—13 százalékkal növelni az exportot, hogy közben a tőkésimport nem- növekedhet 3,5 százaléknál nagyobb mértékben. A hazai termelés, az import, a tartalékok biztosítják a tervezett termelés növek"dértt. az export feltételeit is. Nem kisebb tennivalót jelent a szocialista export teljesítése sem. Kötelességünk, hogy becsületesen, ütemesen, határidőre teljesítsük a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szembeni kötelezettségünket.

Tartalékunk a takarékossás:

Az előrehaladás igen fontos tartaléka a sokat hangoztatott takarékosság. E téren történt előrelépés, kezdeményezés, ez azonban csak a kezdet. Olyan takarékosságra van szükségünk, amely tulajdonképpen a tervezőasztalnál kezdődik, s a munkapadnál folytatódik, hogy ne gyártsunk selejtet, ne legyen minőségileg annyi kifogásolt termék üzemeinkben. A mennyiség ne menjen a minőségi követelmények rovására. Ezért a szükséges intézkedéseken túl a takarékosság olyan szemléletformálást jelent, amely a takarékosságot, az ésszerű gazdálkodás alapvető módszerének tekinti. Takarékoskodna nemcsak az üzemekben, a vállalatoknál, a mezőgazdaságban, hanem a költségvetési gazdálkodó szervekben is szükséges.

Beszéde további részében az üzemek közötti együttműködéssel, a szerződéses fegyelem javításának konkrét tennivalóival foglalkozott, majd a munkaerővel való gazdálkoJ dásról szólt. Utalt arra, hogy gyökeresen meg kell javítani, ésszerűbbé kell tenni a termelés legfontosabb tényezőjével, az ember szellemi és fizikai erejével való gazdálkodást. Vagyis minden ember ott dolgozzon, ahol szükség van rá, ahol legjobban kifejtheti képességét, ahol a legnagyobb hasznot hozza a népgazdaságnak, a vállalati kollektívának és saját magának. E tekintetben vannak központi feladatok, de az alapvető tennivalók az üzemek vezetőire hárulnak. Tények bizonyítják, hogy a műszaki fejlesztés eredményeként kevesebb munkaerővel is lehet többet és főleg jobbat termelni. Érvényt kell szerezni annak, hogy a szabad munkavállalás joga egyet jelentsen a vállalt kötelezettségek maradéktalan elvégzésével. Ezért a pártszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek messzemenően támogassák azokat a gazdasági vezetőket, akik megkövetelik a pontos, a jó minőségű, a fegyelmezett munkát. A munkafegyelem megszilárdításában, a fegyelmezett munkában fontos szerepe van a jó munkakörülményeknek, amelyek segítik a kedvező munkahelyi légkör kialakulását, az alkatókészség kibontakoztatását.

Tennivalók a mesífgasdm- ságban

Rátérve a mezőgazdaságban jelentkező feladatokra, erőteljesen hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, hogy a minőségi követelményeket kell a munka középpontjába állítani. Vagyis meg kell szilárdítani az elért eredményeket, és 1978-ban két- három százalékkal növelni a termelést. Az előirányzat kisebb mint az előző évi, teljesítése azonban valamivel nehezebb lesz, mint 1977-ben. A terv teljesítésének feltételeit az eddigi eredmények és a mezőgazdaság tartalékai jelentik. Az őszi munkák jó elvégzése azt mutatja, hogy a jövő év előkészítése kedvező a mezőgazdasági üzemekben. A párt helyes, agrárpolitikájának megfelelően a közös és a háztáji gazdaságokban egyaránt növekedett az állatállomány. Sikerült megállítani a tehénállomány csökkenését A mezőgazdasági üzemek renváll a káderpolitikái elvek érlel mezese és gyakorlati alkalmazása

Ezt követően a testület Ma- tuz Józsefnek, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta a Központi Bizottság 1973. november 28-i, valamint a megyei pártbizottság 1974. jánuár 4-i határozata, a káder- és személyzeti munka eddigi tapasztalatait. Az írásos előterjesztés, a szóbeli kiegészítés és a vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a káderpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatait nemcsak a megyei testület, de a járási, a városi pártbizottságok, a pártszervezetek is folyamatosan ellenőrzik.

Ügy értékelte a testület, hogy a Központi Bizottság határozatában, a megyei pártbizottság intézkedési tervében megjelölt feladatok végrehajtása folyamatos. Az elmúlt években egységesebbé vált a párt káderpolitikai elveinek értelmezése és alkalmazása. A kádermunka folyamatosabb, tervszerűbb lett, szélesedett demokratizmusa. A kádernevelő munkában, a vezetők funkcióba állításánál, cseréjénél megnőtt a választott testületek, a kollektív állásfoglalások, döntések szerepe. A megye káderhelyzetét elemezve a beszámoló megállapította — s ezt erősítették a vitában felszólalók is —, hogy a megye párt-, állami és gazdasági vezetőinek nagy többsége szakmailag és politikailag egyaránt jól felkészült, megfelel a velük szemben támasztott magasabb követelményeknek, munkáját jól ellátja, magatartása példamutató. A vezetők többsége érti és következetesen megvalósítja a párt politikáját. Tevékenysége során érvényre juttatja a népgazdaság érdekeit, a korábbinál jobban mérlegeli a döntések várható politikai és társadalmi hatását. A vezetők javuló munkája jól

mérhető a megye gyarapodásában, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésében. Hatására kedvezően változott a vezetők megítélése, a korábban tapasztalt szélsőséges nézetek mindinkább visszaszorulnak.

Tervszerűbb és folyamatosabb a pártszervek, az alapszervezetek káderutánpótlási tevékenysége. Eredményeként mind több képzett, rátermett fiatal, fizikai munkás és nő kerül vezető beosztásba. Különösen megnőtt a fizikai dolgozók száma a párt választott testületéiben. A testületi tagok csaknem fele fizikai munkás. Tevékenységük, közvetlen kapcsolatuk a munkahelyekkel, a dolgozó kollektívákkal, jótékony hatással van a testületek munkájára.

Az állami személyzeti munkáról, e tevékenység pártirányításáról ugyancsak szó esett a pártbizottsági ülésen. A tapasztalatok igazolják, hogy a Minisztertanács határozatának megjelenése után — a pártszervek, az alapszervezetek ösztönzésére, irányító és fokozódó ellenőrző munkájuk nyomán — javult a személyzeti munka. Mindinkább a felelősséggel végzett vezetői munka részévé válik, politikai jelleggel bír. Az állami területeken, az ipari és mezőgazdasági üzemekben megerősödött személyzeti apparátus, tevékenységük egyenletesebb, tervszerűbb. A legtöbb helyen kialakultak a tervek, az elképzelések a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésére.

Végezetül a megyei pártbizottság azokra a szemléletbeli és a gyakorlatban meglevő gondokra hívta fel a figyelmet, amelyek ma még néhány területen zavarják a káNOGRAD - »977. december 15., csütörtök

A kibővített pártbizcítsági ülés résztvevőinek egy csoportja.

derpolitikai határozat, a megyei pártbizottság intézkedési tervének következetes végrehajtását. Többék között a kó- dermunka alapelveinek, a vezetőkkel szemben támasztott követelményrendszer komplex értelmezéséről, az alkalmazásáról, az utánpótlás tervszerű kiválasztásáról és neveléséről, a középszintű vezetők, a vezetői munkakörben tevékenykedő fizikai munkások és nők rendszeres képzéséről, továbbképzéséről, valamint a vézetők ésszerű és tervszerű cseréjéről szólt a beszámoló. A testület meghatározta azokat a tennivalókat, amelyek a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság állásfoglalásának még fegyelmezettebb, még következetesebb végrehajtását segítik.

Az előterjesztést követő vitában felszólalt dr. Bandur Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, Juhász Lajos, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója, dr. Oppe Emil, a balassagyarmati kórház főorvosa, Robotka Jánosné, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének vezetője, Tamási János, a berceli egyesült termelőszövetkezet elnöke, a megyei pártbizottság tagjai és Hoffer István, a párt megyei végrehajtó bizottságának

tagja, a Nógrád megyei Tanács elnöke. A káderpolitikai határozat végrehajtásának megyei tapasztalatait elemző vitában szót kért Németh Károly isEzután Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett országos és megyei politikai ünnepségekről, megemlékezésekről, a csepeli munkások felhívása nyomán kibontakozott munkaverseny eredményeiről. A megyei párt- bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki azoknak a munkakollektíváknak, szocialista brigádoknak, amelyek sikerrel teljesítették, túlteljesítették vállalásaikat és kommunista szombatokon, különböző társadalmi munkaakciókon segítették lakóhelyük fejlesztését, szépítését.

Végezetül a megyei párt- bizottság jóváhagyta az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a végrehajtó bizottság 1978. első félévi munkatervét. Elfogadta a testület a megyei fegyelmi bizottság féléves munkaprogramját. Ahogy Géczi János elmondotta, a munkatervek kidolgozását széles körű eszmecsere előzte meg a pártbizottsági tagokkal, a végrehajtó bizottság tagjaival, valamint a járási, városi pártbizottságokkal. Az összegyűjtött hasznos javaslatok helyet kaptak a munkatervekben.