Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
Zest ni élei Balassagyarmaton NAP MINT NAP szóvá tesszük, küzdünk ellene, mégis érezzük, hogy éveink a tudomány, a technika bűvöletében telnek, és egyre kevesebb időnk jut a művészetekre. Az irodalom, a képzőművészet ismerete, szeretete mindinkább kevesek privilégiumának számít, pedig hiánya rányomja bélyegét hétköznapjainkra. Még igényeljük a szépet, keressük a harmóniát, de lassan elvétjük szemünk elöl a forrást, amiből meríthetnénk, Olvas- mányé’ményeink novellákra korlátozódnak, egy színházi előadás, tárlat megtekintésére nehezen szánunk időt. Es a zene? A könnyűzene tartós pótszernek bizonyul. A „háromperces" műfajok sikere azzal magyarázható, hogy nem igényel tartós figyelmet, nem „terheli le" gondolatainkat, következésképpen mély érzések helyett csak röpke hangulatokat kölcsönöz. Szabolcsi Bence, zenetudós mondta valahol, „az igazi zene órákat rabol el életünkből, és évekkel ajándékoz meg” Ma, amikor perceinket is aggódva táblázzuk be, különösen nehéz feladat hárul azokra, akik azon munkálkodnak, hogy a zene mindnyájunk kincsévé váljon. Ezúttal a balassagyarmati muzsikusok munkáját kívánjuk bemutat* Di. A zenei élet központja a város szülöttének, Rózsavölgyi Márknak nevét viselő zeneiskola. 1963-ban alakult. Három évig Salgótarján fiókiskolájaként működött, ma ők látják el az érsekvadkerti, cserhátsurányi, szécsényi és a rétsági gyerekek tanítását is. — A tanulói? létszáma 550 fő, ebből 350 a helybeli növendék. A kihelyezett tagozatokon 50—50 fős 'keretet tudunk felvenni, de ennél jóval többen jelentkeznek, örülünk, hogy sikerült felkelteni az érdekdplést, a zenetantulás Iránt és sajnáljuk, hogy nem tudjuk kielégíteni. Még mindig kevés a szaktanár és az iskolaépület állaga sem megfelelő. A termek korszerűtlenek, nehezen fűthetök, és nagyok az áthallások — mondja Réti Zoltán igazgató. Ennek ellenére ziz iskola tanulói szép eredményeket vallhatnák magukénak- A legtehetségesebb növendékekből alakult zenekar 1975-ben sikerrel képviselte - Nógrád megyét a váci országos fesztiválon. Az épületen belül kis kamaracsoportok működnek szaktanárok irányításával. Havonta rendeznek növendék- hangversenyeket. Az iskola tanárai maguk is tartanak zenei esteket a Palóc Múzeumban, melyeken ősbemutatókra is vállalkoznak. Télen pedig a szécsényi Fomgáchkastély ad lehetőséget a közönséggel való találkozásra. Az estek sikere Bira Sandámé, E. Nóti Erzsébet, Somogyvári Ildikó, Ember Csaba és Réti Zoltán lelkes munkáját dicséri. A zene szeretete, művelése nem korlátozódik csupán egyes intézményekre. A városban számos jelentős zenei együttes tevékenykedik. Legtöbbjük vezetését szintén a zeneiskola tanárai látják elELSŐNEK EMLÍTHETJÜK a balassagyarmati vegyes kart, mely országos viszonylatban is a legrégibbek közé tartozik, 125 éve alakult. Jelenleg Ember Csaba és Réti Zoltán fáradozik azon, hogy az énekkar méltó folytatója legyen elődeinek. A fúvós úttörőzenekar felett Veres István bábáskodik. Ugyancsak ő vezeti a városi fúvószenekart, melyen belül még egy fúvóskvartettet is alakított. A Balassi Bálint Gimnázium és a Szántó Kovács János Szakközépiskola országosan számon tartott kórusai mellett a Dózsa György és a Bajcsy-Zsilinszky úti álta- ' lános iskolák énekkarosai is „feljutottak” a hangverseny- dobogókra illetve a megtisztelő „rádiós” szereplésig. A 271. Szakmunkásképző Intézetben működő zenei együttes tagjai több hetes társadalmi munkával, egy faházrésszel bővítették a zeneiskolát, melynek közülük is többen növendékei. Szándékosan hagytam beszámolóm végére a J. S. Bach együttest, mely mai felállásában alig négy esztendeje alakult, s már aa ország legjelentősebb együttesei közé tartozik. Tagjai valamennyien „koncertező kategorizált” művészek, akik egyénileg is kiemelkedő eredményeket értek el- Felállásukban eltérnek a hagyományos kamara- együttesek összetételétől; Ko- mády Gerzson — ének, Veres István — fuvola, Fogara- si Béla — gitár, Szűcs Ferenc — gordonka, de esetenként más hangszerekkel is kiegészülnek. Mint vallják „a szocialista ember kialakulása elképzelhetetlen zenei ismeretek nélkül.” Ezért csatlakoztak örömmel Réti Zoltán által kezdeményezett „Élőzenét a falusi általános iskolásoknak” akcióhoz. Több mint 70 ilyen jellegű előadást tartottak, de gyakori vendégei üzemi kultúrtermeknek, munkáskluboknak is. Sőt, hazánkban első ízben vállalkoztak az élőzene „zeneterápiás kísérletére”, a balassagyarmati kórház ideg- és elmeosztályának orvosai felkérésére. Huszonnégy órányi repertoárokban — a régi görög himnuszoktól kezdve mai szerzők művéig — gazdag zenei választékkal rendelkeznek. Eddig hét ősbemutatót tartottak, melyek közül öt szerzeményt számukra komponáltak. Elsősorban J. S, Bach műveinek! interpretálását tekintik feladatukra (szvitek, kantáták stb.), de újabban figyelmüket a hazai zenetörténet egy kevésbé ismert korszakára, a reformkor zenei világára fordítottákAZ ORSZÁG KÜLÖNBÖZŐ helyeiről érkező meghívások, a Magyar Tudományos Akadémia különtermében, a Zeneakadémián rendezett hangversenyek, a számos rádiófelvétel azt bizonyítja, hogy az együttes jó úton jár. De jó úton jár az a népes zenebaráttábor is, amely eljár Balassagyarmat zenei eseményeire és nem sajnálja az időt azoktól, akik érzéseiket, gondolataikat hangokká, dallamoikká képesek varázsolni. .. P, K. t Valós igények? Horizont stúdió címmel négy témakörben szabadegyetemi sorozatot kívánt indítani Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ. Lapunk egyik korábbi számában már az indítás időpontját is hírűi adtuk, úgy tűnik, — korai volt az örömünk. Üjabb tájékoztatás szerint, a négy sorozat közül csak a képzőművészeti indul, amelyre eddig húsz érdeklődő jelentkezett. A többi sorozat indítása elmarad. Mint mondották, érdeklődés hiányában! Mit tettek a módszertanilag alaposan végiggondolt sorozatok összeállítói az érdeklődés felkeltésére? Ezer tájékoztató füzetet küldtek ki intézményeknek, az SZMT-n keresztül üzemeknek, színházlátogatóknak juttattak belőlük, s személyeknek is küldtek. Csupán néhányan jelentkeztek ennek alapján. Szerintünk, érthetően! Amennyiben ugyanis valós igényt kívánt a művelődési központ kielégíteni, úgy előbb az igény felmérésére kellett volna több gondot fordítani. Ez elmaradt. Nem tartjuk elégségesnek továbbá az érdeklődés felkeltésének ezt a formáját sem önmagában. Személyesebb propagandára lett volna szükség, mindenekelőtt a munkásság körében. Érdeklődésünkre elmondották, most a tanulóifjúságot, mint szervezettebb közösséget kívánják majd mozgósítani. Ügy véljük, ez az egyszerűbb megoldás. Azt hisz- szük, inkább a Horizont stúdió egész rendszerét lehetne újra átgondolni, a valós igények kielégítésére kellene több gondot fordítani, ha szükséges, e forma kapcsán is. Tóth Elemér Szemtől szembe Bozzi úrral „Volt egy szabad hétvégém, felugrottam Pestre az operettszínházba. Nézelődöm az előcsarnokban — a falakon sztárfotók. Nézek, csak nézek, s nem hiszek a szememnek. Ez a Kálmán! Innen az acélgyárból! Hatalmas nagy fényképe ott van a többi nagy színész között.” — áradozott ismerősöm, akitől aztán résdetes beszámolót hallottam arról is, hogy Holla! Kálmán — mert róla van szó — milyen remekül játszik, milyen jó színész és milyen remek hangja van. Igen. Hollai Kálmán színművész nevével egyre többször találkozunk a napilapok hasábjain. Népszerű színházi lapok címoldalon hozták fényképét, láttuk a tv-ben, hallottuk a rádióban, (Legutóbb egy ötletes sportszerről, egy gumikötél hasznosságáról nyilatkozott a Népsportban. Ö is használja.), de ami az igazi hírnevet jelenti, ez Bozzi úr szerepe Fényes Szabolcs ésBé- keffi István kétrészes musicaljében. A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak lassan századik előadásához közeledik, s az érdeklődés nem csökken, tartós a siker. Hollai Kálmánt a Éej- tő Jenő regénye alapján készült musicalben is tapsolják — Szivart alakítja remekül. A találkozóra azonnal igent mondott. Szívesen jött Farmeröltönyt visel és körsza- kállt. Kedves, figvelmes és mintha semmi nem történt volna 1969 óta, a Közös emlékeknél időzünk. Nem sokáig mert ki kell használni az időt, ha már itt ülök szemtől szembe Bozzi úrral. Kérdezek is gyorsan egymás után. Kezdjük 1969. augusztusánál, ami-< kor a 20 éves szobafestő jegyet váltott a tarjáni vasútállomáson és meg sem állt Kaposvárig. — A Csiky Gergely Színház énekeseket keresett kórusába. Meghallgattak — felvettek. Négy évet töltöttem Somogy- ország fővárosában, majd egy évig katonáskodtam. Jó iskola volt Kaposvár. Zsámbéki Gábor igazgató rendező stúdiójában a stílusgyakorlatokon igyekeztem mindent ellesni, megfigyelni. Sokat tanultam. A színművészetire 1974-ben kerültem operett-musical szakra. Kazán István volt az osztály- főnököm. Közben „kirándultam” a Budapesti Gyermekszínházhoz. Nyolc főszerepet játszottam, amelyekre ma is szívesen emlékszem. A gyermekközönség nagyon hálás — meséli Hollai Kálmán. — Hogyan kerültél az ope- rettszínházba? — A második főiskolai év végén a My fair Lady-t adtuk elő az Odry Színpadon. Higgins professzort játszottam. Vége volt az előadásnak, bú- csúzkodtunk, amikor Vámos László rendező odajött hozzám, félrehívott és így szólt: Szeretném magát szerződtetni. Remélem még nem ígérkezett el sehová — mondta. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Visz- sza is kérdeztem: de mire,tanár úr? Mi lesz a szerepem? Majd megtudja — válaszolta, s megadta az időpontot, vár a Fővárosi Operettszínházba. Nyár polt. Még felléptem Szentendrén, de már állandóan az a bizonyos nap, a meghallgatás napja járt az eszemben. Aztán ez is eljött. A nézőtéren a színház vezetősége. Ott ült még Fényes Szabolcs és szegény Békeffi István is. A zenekar játszani kezdett, én pedig négy különböző darabból énekeltem részletet. Fél óra telt el. Vámos László közeledett. Megnyerte az első csatát — mondta kézfogás közben és átnyújtotta a Bozzi úr egy példányát. Még utánam szólt: szeptember 5-én. az első próbán találkozunk. így lettem tag, 2600 forint gázsival. Ez volt életem legboldogabb napja. Mindenre úgy emlékszem, mintha ma történt volna. És elindult a siker útján Hollai Kálmán. Ma már ismert a neve színházi berkekben. Nyáron Szegeden a szabadtéri játékokon Shakespeare Lear királyában Cornwallt alakította — jó kritikát kapott — olyan kitűnő színészek társaságában mint Bessenyei Ferenc, Mensáros László. Gábor Miklós és Kállai ‘ Gyula. Felfigyelt tehetségére a tv, de hamarosan filmen is viszontlátjuk. Mamcserov Frigyes Illetlenek című vígjátékában egy főellenőrt alakít. A filmet jövőre mutatják be. Nyugodtan nevezhetjük ez az évet a siker évének. Még áprilisban rívódíjat kapott a színházban! (A minőségi munkát díjazták, s ez azért nagy dolog, mert főiskolás még nem kapta meg a díjat.) Diplomát szerzett — sikerrel vizsgázott. És egyre több helyre hívják... — Megtanultam, hogy a sikerért keményen meg kell dolgozni. Nem tagadom, nehéz volt az elmúlt nyolc év, de nincs megállás. Hogy mit szeretnék? Természetesen minél több jó szerepet — mondja az operettszínház 28 éves színésze. Már búcsúznék. Az utolsó mondatoknál tartunk, amikor így szól. — A beszélgetést Salgótarjánnal kezdtük. Hadd köszönjem meg a leveleket, a gratulációkat ezúton, amiket a tarjáni- aktól kapok. Ma is szeretettel gondolok vissza a Petőfi színjátszó szakosztályban eltöltött időre. Az utazásokra, a szerepekre, a baráti társaságra és — minek tagadjam — Vertich Józsefre, Csics Györgyre, Somoskői Istvánra, akik megszerettették velem a színészi pályát. Ha csak tehetem, ha van szabad időm. Tarjádban vagyok. .. Szokács László Mai tv-ajánlatunk 20.00: Téli könyvvásár 1977. Mint minden évben, az idén is megrendezi a televízió téli könyvvásárát, dramatizált részletekkel, jelenetekkel, versekkel, elbeszélésrészletekkel illusztrálva a téli könyvpiac újdonságait. Egyúttal jó ajándékozási ötleteket is ad karácsonyra. A műsorban dramatizált jelenet bangákéi Bohumil Hrabal Szélhámosok című írásából. Felolvassák Bornemissza Péter, Ady Endre, Nemeskürty István, Thur. zó Gábor prózai írásainak egy-egy részletét. Alexander Biok, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Federico Garcia Lorca versel szólalnak meg. S bemutatják a Nagy Októberi Forradalom plakátjai című rendkívül érdekes kötet néhány lapját. A műsor hallgatói minden bizonnyal kedvet kapnak, hogy az így megismert könyveket kézbe is vegyék, el is olvassák. Pódiumszínpad Pásztóit A pásztói Lovász József Művelődési Központban az idei közművelődési évadban, öt előadásból álló pódiumszínpadi sorozatot szerveztek bérleti előadásban. Bálint András után szerdán Kozák András Jászai-díjas színművész, a budapesti Thália Színház és Ferenczi Éva, a budapesti Irodalmi Színpad tagja, valamint a Calcutta együttes szerepel a nagyközségben. A zenés irodalmi műsorban József Attila, Ady Endre, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor és Weöres Sándor versei hangzanak el. A Calcutta- együttes — amelynek tagjai Kozma András, Nyerges Ferenc és Hortobágyi László — indiai zenét szólaltat meg. A pódiumszínpad ezen előadásán a Sem emlék, sem varázslat címet viseld. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 14). ' A testi értelemben vett szerelmi hűséget soha nem vette komolyan, noha Léda ezt iparkodott kikövetelni tőle. Hasztalan- Ahogy beleszokott a párizsi életbe, úgy önállósította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy maók NóQRAD - 1977. gyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlenkedés egyik okára. Mert meghamisíthatnánk a valóságot ha felhőtlenül boldog kapcsolatról beszélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imádottját, Ady videcembet 14., szerda szont nem tűrt belszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, 6ok ízléstelen kíváncsiságra okot adó kérdés: miféle háromszög volt ez, miként viselhette el a férj a saját lakásán ezt a szerelmi románcot, melynek egyik alanya az általa is imádott feleség? Léda valóban rendkívüli asszony volt. Ezt vallja mindenki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gyakorló erejét azok is elismerik, akik irigyelték és szívesen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevésbé irányíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egyformán büszke jellem összecsapásaiból keletkeztek. Innen a Héja-nász. Ady fogalmazta nagyszerű szimbolista látomás. Diósi Ödön. a maga nemében tekintélyt érdemlő férj üzleti lekötöttsége mellett idejéhez képest sokat művelődött, szerette, pártolta a haladó polgári irodalmat, emellett élénken figyelte a Magyarországon zajló közéletet, az üzleti, társasági viszonyok alakulását. Semmi hasonlóságot nem mutatott a mamlasz, átejthető, felszarvazható férjekkel Sőt. Az első perctől tudott mindent. De Lédát teljes önzetlenséggel, határtalan odaadással szerette. Egyedül azt tartotta fontosnak, hogy Léda boldog legyen, persze a személyi kiválóságához méltó körülmények között Mindkettőjüket megalázó, közönséges kapcsolatba semmiképp nem törődött volna bele. Ám, Ady Endre zsenijét ő is éppúgy felfogta, mint Léda. S mivel Léda valósággal újjászületett az Adyval való ismeretségben, ahelyett, hogy alacsony hiúságból, kicsinyes irigységből gyűlölködött volna, minden lehetőt elkövetett, hogy Ady helyzetét megköny- nyítse. Nem irodalomtörténeti érdem, de kétségtelen bizonyíték Diósi Ödön nemes lel- kűsége mellett, hogy az ő segítségével vészelhette át Ady Endre a gondok, megpróbáltatások egész sorát. Érvényes volt hármuk helyzetére a régi mondás: .,túl minden szennyen, minden erkölcsön”. Szívesen hallgatnánk Ady vérbaj okozta megrázkódtatásáról, de mert tény, muszáj megemlítenünk. 1904. májusában derült ki a szörnyű baj. Bölönyi György és Diósi Ödön vették gondjaikba, térítették el a hangoztatott öngyilkossági szándékától. Léda szintén felsőfokon vizsgázott emberségből. Nem tett szemrehányást, nem faggatózott. Meg volt győződve, hogy a baj párizsi keletű. Egyedül Ady tudta akkor még, hogy súlyos fertőzöttségének eredője az a bizonyos Rientzl Mária nagyváradi színésznő, akiről Az én menyasszonyom című verse szól. A gyengéd pártfogás, a barátok már-már szent gondoskodása csodát művelt vele. Gyorsan gyógyult, lelete később teljesen negatív lett. Egészségével együtt élet- és munkakedvét is visszanyerte. Megrázkódtatását feledni, új erőt gyűjteni a Riviérára utazott üdülni Lédával 1904. szeptember közepén. Kéthónapos nizzai és monacói tartózkodás után, november 17- én érkeztek vissza Párizsba. Itt már ajánlatok várták Adyt, belső munkatársnak hívták különböző pesti lapokhoz. A Vészi József szerkesztette Budapesti Napló mellett döntött. Ügy vélte, hasznos lesz, ha Párizsból kivívott erkölcsi, költői, újságírói pozícióját közelről is megszilárdítja. Ezért bár háromnégy évre tervezte kinti tartózkodását, egy szűk esztendő múlva, 1905. január elején Budapestre utazott, elfoglalni helyét Vészi József lapjánál. (Folytatjuk) i r I
