Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

Púja Frigyes stockholmi látogatásáról A Külügyminisztérium saj- tójöosztálya közli: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Karin Sódernek, a Svéd Királyság külügyminisz­terének meghívására, novem­ber 8-a és 11-e között hivata­los látogatást tett Svédor­szágban. A magyar külügyminisztert fogadta XVI. Károly Gusztáv király és Thorbjörn Fälldinn miniszterelnök. Púja Frigyes ellátogatott Uppsalába is. A barátságos légkörben le­zajlott tárgyalásokon a kül­ügyminiszterek mélyreható eszmecserét folytattak a ma­gyar—svéd kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű, kérdéseiről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország eredményesen fejlődő kap­csolatai jól szolgálják mind­két nép érdekeit, s az euró­pai béke és biztonság ügyét. Egyetértettek abban, hogy az elért eredmények mellett szá­mos lehetőség vár még ki­használásra az együttmű­ködés elmélyítésében. Mind­két kormány eltökélt szándé­ka, hogy töretlenül folytatja erőfeszítéseit a kapcsolatok minden téren történő tovább­fejlesztése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere közép­pontjában az enyhülés, az európai biztonság és együtt­működés, a belgrádi találko­zó, a leszerelés, valamint a közel-kfeleti és az afrikai helyzet kérdései állottak. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy fontos feladatnak te­kinti az enyhülés megszilárdí­tását, az ennek útjában álló akadályok leküzdését, s a politikai enyhülés kiegészíté­sét konkrét leszerelési intéz­kedésekkel. Arra törekszenek, hogy a belgrádi találkozó konstruktív eredményre ve­zessen és hozzájáruljon a helsinki záróokmány hiányta­lan végrehajtásának meg­gyorsításához, a biztonság és együttműködés erősítéséhez. A tárgyalások megmutatták, hogy a megvitatott nemzet­közi kérdésekben a két kor­mány azonos, vagy egymáshoz közel álló nézeteket vall. Púja Frigyes meghívta Ka­rin Sódert, hogy tegyen hiva­talos látogatást Magyarorszá­gon. A svéd külügyminiszter a meghívást köszönettel elfo­gadta. (MTI) Barbár izraeli támadás Az izraeli légierő Dél-Liba- non ellen intézett barbár tá­madása halálos áldozatainak száma csütörtökön reggelre 70 fölé emelkedett, de feltéte­lezik, hogy a romeltakarítás befejezéséig további holttes­tek kerülnek még elő. A húsz . izraeli Phantom va­dászbombázó által szerdán reggel végrehajtott légitáma­dás következtében több mint száz polgári lakos megsebe­sült és Hazzieh falu gyakor­latilag a földdel vált egyen­lővé. A libanoni hírügynök­ség súlyos agressziókért bé­lyegezte meg az izraeli ak­ciót. Eliasz Szárklsz libanoni el­nök szerdán este fogadta Richard Parkért, az Egye­sült Államok bejrúti nagykö­vetét, az egyórás megbeszélé­sen jelen volt Fuad Butrosz libanoni külügyminiszter is. A megbeszélést követően Butrosz annak a reménynek adott hangot, hogy az ösz- szes érdekelt felek kedvezően reagálnak majd a bejrúti kormánynak a dél-libanoni helyzet további rosszabbodá­sának megakadályozását cél­zó erőfeszítéseire, arra a törekvésre, hogy megvalósít­sa a helyzet rendezését szol­gáló megállapodást Rómában fiatal munkanélküliek ezrei tüntettek a Forum Romanumon, tiltakozásul a gazdasági pangás és a nagy­arányú elbocsátások ellen Francia baloldal Nincs megegyezés Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Eredménytelenül végződött szerdán a Francia KP, a Francia Szocialista Párt és a baloldali radikális mozgalom összekötő bizottságának ülése: a résztvevők ismét csak az ál­láspontok összebékíthetetlen- ségét állapították meg. Az FKP Központi Bizottsá­gának titkára, Charles Fiter- man szerdai egyórás megbe­szélés után kijelentette, hogy „mélységes csalódással” tá­vozik, a találkozó „teljesen negatív” volt. A szocialista párt és a baloldali radikális mozgalom továbbra is ra­gaszkodik az államosítások kérdésében a tárgyalások so­rán korábban elfoglalt állás­pontjához, amely az 1972-es közös programban vállalt kö­telezettségektől való visszalé­pést jelenti — mondotta.. A találkozón e két párt képvi­selői visszautasítottak való­ban új javaslatok megtételét, a találkozón e két párt kép­viselői nem tettek egyetlen valóban új javaslatot sem. Az FKP Központi Bizottsá­ga csütörtökön ülést tartott és ezen a párt fejlődéséről, a politikai helyzetről tárgyalt Paul Laurent-nak, a KB tit­kárának beszámolója alap­ján. A Központi Bizottság ülésére — először a testület történetében — meghívták a francia sajtó képviselőit. Asszad—Arafat megbeszélés Hafez Asszad szíriai állam­fő csütörtökön Damasz- kuszban elsősorban a dél­libanoni fejleményekről tár­gyalt Jassaer Arafattal, a PFSZ vb-elnökével. Damasz­kuszi diiplomáoiai körök tudni véliik, hogy Asszad a megbe­szélésen igyekezett rábeszélni Arafatot arra, hogy a palesz- tinaiak — a júliusi staurai megállapodásoknak: megfele­lően — vonujlanak kd Dél-Li- banomból. 60 év A béke politikája Az ENSZ közgyűlésének je­lenlegi 32. ülésszakán részt vevő küldöttségek nagy ér­deklődéssel fogadták a Szov­jetunió javaslatát, amelyet Andrej Gromiko külügymi­niszter terjesztett elő „a nem­zetközi enyhülés erősítése és a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása” tárgyában. Ez a kezdeményezés egye­nes folytatása a szovjethata­lom hat évtizedes békepoliti­kájának. Mint ismeretes, a szovjethatalom első lépései közé tartozott a cári Orosz­ország imperialista politiká­jával történő szembefordulás, az ország népe és a nemzet­közi proletariátus érdekeinek megfelelő külpolitikai megala­pozása. Lenin, a forradalom másnapján összeülő II. szov­jetkongresszuson a béke meg­teremtésével összefüggő kér­désekről tartott beszámolót és előterjesztette a békéről szóló dekrétumot, amelyet a kong­resszus jóváhagyott, s amit másnapi számának első olda­lán közölt az Izvesztyija. A bé­kedekrétum megjelenése óta a szovjet állam minden külpo­litikai lépését két fő elv ve­zérli: a proletár internaciona­lizmus és a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés. A szovjet kormány úgy­szólván már a forradalom győzelmének másnapján tet­tekkel bizonyította hűségét a békedekrétumban foglaltak­hoz. Azonnali tárgyalásokat ajánlott Németországnak, s bár a megállapodás feltételei hátrányosak voltak számára képviselői 1918. március 3-án mégis aláírták a békeszerző­dést. A két világháború közötti időszakban a Szovjetunió kö­vetkezetes békepol'tikájának volt köszönhető, hogy az or­szág gyors ütemben haladha­tott a szocializmus építésében, megerősítette politikai tekin­télyét a nemzetközi életben, létrehozta a Vörös Hadsereget amely a második világhábo­rúban döntő vereséget mért a hitszegő Németország fasiszta seregeire- A háború alatti szovjet diplomácia ragyogó fegyvertényeként könyvelhe­tő el, hogy sikerült létrehoz­nia az antifasiszta koalíciót, a Szovjetunió, Anglia, az Egye­sült Államok és Franciaország összefogását a német fasizmus és szövetségesei ellen. Nem a Szovjetunió, hanem nyugati partnereinek a maga­tartása miatt nem teljesülhe­tett az antifasiszta koalíció­ban résztvevő országok népei­nek közös óhaja: a háború alattihoz hasonló együttműkö­dés békeidőben. Ehelyett az imperializmus és a nemzetkö­zi reakció erői a Szovjetunió és a második világháború nyomán létrejött szocialista országok ellen fordultak. In­tézményesítették a hideghábo­rút, sőt" egyes esetekben (a Szuez és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni ag­resszió). melegháborúvá vál­toztatták, s napjainkban is mesterségesen szítják a fegy­verkezési versenyt. A Szovjetunió, miközben a nemzetközi fórumokon fellé­pett a hidegháború szelleme és az imperializmus agresz- sziós cselekedetei ellen, to­vábbra is a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására törekedett- Az enyhülés politikája, e ki­tartó erőfeszítések eredmé­nyeként, de csak a hatvanas évek végén vezethetett szá­mottevő eredményre. Akkor, amikor egyes nyugati hatal­mak, reálisan gondolkodó ve­zető államférfiak is felismer­ték: karunkban nincs más al­ternatíva, mint a békés egy­más mellett élés. Ebben a szakaszban a szovjet külpoli­tika sikereinek fontosabb ál­lomásait a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság, továbbá az NSZK—len­gyel, az NDK—NSZK és a csehszlovák—NSZK megálla­podások, valamint a Nyugat- Berlinről kötött négyhatalmi egyezmény jelezte. Az emlí­tett szerződések végérvénye­sen rögzítették a második vi­lágháború után Európában ki­alakult helyzetet, történelmi realitásként ismerték el az Odera—Neisse határt és az NDK állami határait. Ez a szerződéssorozat vezetett el az európai ‘ biztonsági konferen­cia előkészítéséhez és 1975. július-augusztusában a hel­sinki csúcstalálkozóhoz­Az Európa sorsát érintő szerződésekben és megálla­podásokban csakúgy, mint a több éves kitartó munkával létrehozott helsinki találkozó­ban, a lenini békepolitikához való töretlen hűség, annak következetes megvalósítása jut kifejezésre. E törekvéseket a kor követelményeihez iga­zította és hosszú távra szóló érvénnyel fogalmoeta meg az SZKP XXIV. kongresszusa. A Szovjetunió kommunistáinak e történelmi jelentőségű ta­nácskozásán olyan tudomá­nyosan megalapozott, mélysé­gesen realista békeprogramot dolgoztak ki, amelyet ma már magáénak vall az emberiség jobbik fele. Az SZKP XXV. kongresszusán megerősített békeprogramot értékelve; kongresszusi beszédében Leo- nyid Brezsnyev hangsúlyozta: „Külpolitikai téren a XXIV- kongresszus békeprogramot hirdetett meg. Ennek legfőbb értelme az volt, hogy a világ­szocializmus erejére, összefor- rottságára, aktivitására és az összes haladó békeszerető erő­vel fennálló szövetségre tá­maszkodva fordulatot érjünk el a nemzetközi viszonyok fejlődésében. Fordulatot a hi­degháborútól az enyhülés és a normális, kölcsönösen előnyös együttműködés felé. Mi a nagy Lenin útmutatásait kö­vettük, aki minél több olyan döntést és intézkedést köve­telt, amelyek valóban elve­zetnének a békéhez, ha már nem beszélhetünk a háború veszélyének teljes kiküszöbö­léséről.” A szovjet békepolitika egvik fontos célja napjainkban ép­pen a háború veszélyének a teljes kiküszöbölése, a lesze­relés megvalósítása. Ezért folynak a tárgyalások szovjet kezdeményezésre az új SALT- egyezménvről, ez a tét Bécs- ben a közép-európai haderő­csökkentési és Genfben a le­szerelési konferencián, ez a célja a bevezetőben említett, az ENSZ-közgyűlés 32- ülés­szaka elé terjesztett újabb szovjet javaslatnak. A hatvan esztendővel eze­lőtt megalapozott szovjet bé­kepolitika töretlen és követ­kezetes folytatásának jeleként fogható fel az is, hogv a Leg­felsőbb Tanács október 7-i ülésén törvénybe iktatott új alkotmány 29. cikkelye egye­bek között tartalmazza a hel­sinki dokumentumnak az ál­lamok közötti kapcsolatok alapelveire vonatkozó előírá­sait. Ezzel a Szovjetunió az első és mindmáig az egyetlen állam, amelv a helsinki meg­állapodás alaoelveit alkotmá- nvos formában is a hivatalos, állami politika rangjára emel­te. Kanyó András NÓGRAD - 1977, november 11., péntek Ha dere csökkent és Azonos módszerek szerinti Tegnap Bécsijén megtartót- rajzi előnyökre hivatkozó kö- ták a közép-európai fegyve- vetélései. rés erők és fegyverzetek köl- Mint Strulak nagykövet rá- csönös csökkentéséről folyó mutatott, a tárgyalások sáke- tanácskozássorozat 152. ple- rének elengedhetetlen feltété* náris ülését. A. W. J. Devos le, hogy egyenlő arányú csök- van Sttenwijk nagykövet, a kentést irányozzon elő, amely­holland küldöttség vezetője ben részt kell vennie mind- elnökletével tartott tanácsko- azoknak az államoknak, ame- záson felszólalt Tadeusz Stru- lyeknek a fegyveres erői ál­lak nagykövet, lengyel delegá- lomásoznak Közép-Európá- tus. ban. A csökkentés vonatkoz­A lengyel küldött egyebek zon valamennyi haderőnemre, között hangsúlyozta, a had- és terjedjen ki a fagyverze- erőcsökkentési tárgyalásokon tekre és felszierelésekre is. részt vevő országok biztonsá- Végül a csökkentés azonos gának megőrzése megkívánja, módszerek szerint történjen, hogy a felek egyenlő kötele- tehát azonos katonai egysé- zettségeket vállaljanak a geket érintsen, megkötendő egyezményben. A bécsi haderőcsökkentési Kifejtette, hogy nem megala- tárgyalások következő plená- pozottak és nem helytállóak a ris ülését jövő héten csütörtök nyugati országoknak a föld-kön tartják. (MTI) A városi tonács üiése (Folytatás az 1. oldalról) sát, a kivitelező-tervező kőJ A tájékoztatót követő vitá- zötti labdaadogatást, a feles­ben több hasznos javaslat, legesen elhúzódó -árvitákat észrevétel is elhangzott. Töb- ^ell megszüntetni ahhoz, hogy ben is megkérdezték, mi a a jövőben ütemesebbe váljon biztosíték arra, hogy az el- a lakások építésé, atadasa. múlt és az idei év lakásépítő- A jelentés elfogadása után si lemaradását a következő a tanács megtárgyalta a tan­évben sikerül pótolni? A vá* kötelezettségi törvény végre- lasz: a folyamatos előkészítés, hajtásának tapasztalatait a a kapacitásfoglalási szerződé- város területén. Tájékoztató sek megkötése garantálják a hangzott el a közbiztonság je- lemaradások pótlását. A Se- lenlegi helyzetéről, a fiatalko- baj-lakótelepen. a Gorkij- ni bűnözésről. Javaslat szüle­telep további építéséhez pe- tett egy ifjúsági ház és új dig az AGROFIL eddigi jó óvoda létesítésére. Végezetül munkája a garancia. Medved a számvizsgáló bizottság szá- Károly, a városi pártbizottság molt be munkájáról, titkára szerint a szerződések Utolsó napirendként a tes- be nem tartását, a rossz tér- tület interpellációkat haliga- vezést, a felelősség elhárító- tott meg. A pásztói ÁFÉSZ gyümölcs- és dísznövény- csemete árusítását megkezdte. Nagy választék, kiváló minőség. Árusítás munkanapokon 7-től 16 óráig. Pásztói ÁFÉSZ Feivétei az Egri Közúti Építő Vállalat felvesz a gyöngyösi főépítésvezetőségéhez 5—10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező köziefceűés&fsitési mérnököt, termelésirányítói munkakörbe. Lakást 1978-ban biztosítani tud a vállalat. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Eger, Lenin út 51. A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregysége pályázatot hirdet főkönyvelőt állá» betöltésére. A pályázat feltétele: közgazdasági egyetem, vagy számvi­teli főiskolai végzettség és legalább 5 éves ipari gyakorlat Pályázhatnak mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelke­ző szakemberek is. Ennek feltétele legalább 5—10 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: a gyáregység személyzeti vezetőjénél írásban, vagy személyesen. Érsekvadkert, Petőfi út 1. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents