Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-04 / 260. szám

Kommunista műszak Munka a gyermekintézményekért és pálya fenni artás Pásztón a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében a járási és a nagyközségi pártbizott­ság, a Hazafias Népfront, va­lamint a nagyközségi közös tanács kezdeményezésére kez­dődött az üzemekben a kom­munista műszakok szervezése. Elsőként teljes létszámmal a Rákóczi Nyomda, majd a Fő­városi Kézműipari Vállalat pásztói telepe és a MEZŐGÉP Vállalat tartott kommunista műszakot. Az elmúlt hét végén újabb üzem. a Váci Kötöttárugyár pásztói gyára, valamint az említett két üzem másik mű­szakban dolgozó munkásai töltötték közös tevékenység­gel a szombatot. A munká­juk eredményét jelző forin­tokat a nagyközségi tanács­hoz utalták át gyermekintéz­mények, többek között böl­csőde építésére. A kezdemé­nyezéshez a hivatalok és in­tézmények is kapcsolódtak. Elsősorban a nagyközség szé­pítésében, parkok rendezési munkálataival járultak hozzá a kommunista műszak ered­ményeihez. Ugyancsak az elmúlt hét végén kommunista műszakot tartottak a MÁV pályafenn­tartás, Kisterenye és Salgó­tarján közötti pályamesteri szakaszán. Több mint negy­ven ember dolgozott, hogy ele­get tegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségének. Emel­lett még pótvállalást is tettek. Ennek értelmében a salgótar­jáni Fő tér, és Somoskőújfalu között a Kossuth Lajos utcá­ban levő vasúti átjárót (amely rendkívül tönkrement), fel­újították. A pályafenntartó munkások elhatározták, hogv a tűzhely­gyár és az öblösüveggyár ugyancsak erősen elhasználó­dott, forgalomveszélyes ipar­vágányának felújításán is dolgoznak. Visszanyert anya­gokból ötszázhuszonnyolc mé­ter hosszúságban hetven fa és húsz vasbetonaljat cseréltek ki. A Killián és a Petőfi Szo­cialista Brigád példát muta­tott a kommunista műszakon, de sokat tett a fenntartási munka során a Petőfi nevét viselő kollektíva is. Sztár lett a Star Népszerűbb lett, mint a Fe­hér cápa, százmilliókat hozott már eddig is, elöntötte Ameri­kát: a Star Wars-izgalom. Tévéfilmsorozatról van szó, ■amely 'idegen csillagok közöt­ti háborúkról mesél- Nem kell megijedni, semmi közük a va­lósághoz: leányrablás és a hős, aki egyik csillagról, a másikra menekíti az ifjú, de szép hölgyet, marcona csapa­tok vonulnak a Tejúton át, robotok bohóckodnak ember­ként — szóval kaland, mese, ravasz technikai trükkök, szörnyetegek és rokonszenves daliák, akik mindig csak győz­nek. Az eredetileg szokványos­nak induló tévésorozat készí­tői csodálkozva látták, milyen frenetikus sikert arat a mű­vük. A 20th Century Fox filmgyár éppen csődöt akart mondani, de ezzel a produk­cióval hirtelen kikerült a csá­vából. A lehetőségeket felis­merte azonban még néhány száz üzletember. A film ze­néjét album- és disco-válto- zatban is kiadták — kétmillió példányban; hirtelen fölfedez­ték a könyvet is, amelynek alapján a szöveg készült, s rövid időn belül hárommillió darab fogyott el. Ez persze, még mindig csak a megszo­kott karrier lenne. Megjelen­tek a játékboltokban a Star Wars kifestőkönyvek, a türe­lemjátékok, a két „emberi” robothős, Threeplo és Artoo (amolyan Stan és Pan szerű figurák), felhúzható kivitel­ben láthatók a kirakatokban, megvásárolható a filmben szereplő űrhajó és rakétaautó, az egyik hős „rohamosztago- sai” viigyázzba állnak a pol­cokon. A farsangi álarcosbá­lok előreláthatóan teljesen en­nek a filmnek a jegyében zaj­lanak majd; de árulnak Star Wars rágógumit, üdítő italt termoszpalackot, emlékjel­vényt, ékszerpárnát. S mi több, már a sorozat második része is készülőben van, mert min­denki izgatottan várja, mi lesz a sorsa Leia Organa herceg­nőnek, akit az első sorozat utolsó jelenetében sikerült megmenteni a halálcsillag­ról. .. Talán nem is olyan rejté­lyes, miért menekülnek oly szívesen az, amerikai tévéné­zők a csillagmesébe. A termé­szetes és a világon minden emberben megtalálható me­sevágyon kívül ennek az az oka, hogy már unják a tény­leges, a földi fegyverekről szóló tévéműsorokat, amelyék azt próbálják bizonygatni ne­kik, milyen nagy szükség van új és újabb rakétákra és bombákra. S, hogy miért me­nekülnek éppen olyan történe­tek világába, amely ugyan­csak háborúnál szól? Mert tudják, hogy ez a háború so­ha nem valósul meg. Tatár Imre Négy perc az étet Akár a vízbe dobott kő keltette hullámok, úgy kavarog­nak az emberek a forgalmas utca sarkán. A tömeg egyre sű­rűsödik, szélesedik, és a kör közepén állók „hiteles” informá­ciókat továbbítanak a hétül maradottaknak. — Ez már nem pusztít több kenyeret! — szól egy hang rezignáltam s gazdája nyugodtan bámulja az aszfalton heve­rő mozdulatlan testet. A hamuszín arcú, vértelen ajkú, ötven év körüli férfi eszméletlenül fekszik, nem tudva, mi történik körülötte. Fölötte zsebretett kézzel vitatkoznak, magyaráznak, valaki a mentőket emlegeti. — Elitta az eszét! — sipít egy vénasszony —, az én uram is, képzelje — fordul a mellette állóhoz. Ekkor egy fiatalember válik ki a sokaságból és a ha­lottnak mondott férfi mellé térdel, egy rántással széttépi az ingét, majd a mellére hajol, s feszülten hallgatja: dobog-e a szíve? — Ne feltűnősködjön, úgyis meghalt! Láthatja, nem lé­legzik! — erősködik az egyik botcsinálta halottkém. — Az úristenit a sok szájtáti tökfejnek! — káromkodik a térdelő férfi, majd két tenyerével rénehezkedik a fekvő mellére, s ütemesen nyomkodni kezdi. — Jöjjön ide nagyokos! — utasítja a meglepett vitatko­zót — vegye elő a zsebkendőjét és törölje ki a beteg száját! Hajtsd hátra a fejét és ütemesen fújjon levegőt a tüdőbe! A megszólított nem mer ellenkezni, kelletlenül teljesíti a parancsot. Egy-két fúvás a szájba, négy-öt nyomás a mellkasra. A két férfi némán, megállás nélkül dolgozik. — Odanézzen, mintha már nem lenne annyira szürke... — Maga megbolondult! Halál ellen nincs orvosság! — mondja a néne, s gyorsan keresztet vet. — Most figyeljen! Ver a pulzusa!... Igaz, még alig érezni..., de él! — kiáltja diadallal a fiatalember, izzadó homlokát tö­rölve. — Folytassuk! Négy-öt nyomás a szegycsontra, egy-két fúvás a tüdőbe. A jajongó szirénával érkező mentőkocsi megáll a cso­portosulásnál. A kiugráló fehérköpenyesek pillanatok alatt előkerítik a hordágyat, s óvatosan ráemelik a mozdulatlan testet. Amíg az orvos pulzust tapint, vérnyomást mér, ad­dig az ápoló felszívja az injekciót, a gépkocsivezető pedig rádión hívja a kórházat. — Újraélesztett beteget viszünk, készüljön fel az inten­zív osztály a fogadására! Valószínűleg infarktus. Indulunk! Az orvos még int a nadrágját poroló két embernek, majd döngve becsapódnak az ajtók, s újra felsír a sziréna... —lia— Társadalmi munkások Közel tizenkétezer ember vállalt kötelezettséget a salgótarjáni já­rásban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletre társadalmi mun­kával szépítse, gazdagítsa közvet­len lakóhelyét, a községet, ahol él. A társadalmi munka irányítá­sára, szervezésére a községi taná­csokat kérték meg, amelyek jól végezték ez irányú feladataikat. Már az esztendő elején vállalást tettek a járás öntudatosabb dol­gozói és kiváló eredményekről érkeztek hírek. A társadalmi munkások meghirdették a szabad idő hasznos eltöltéseként, hogy az egészséges sportolás elősegíté­se érdekében községenként egy- egy kisebb méretű sportpályát építenek. Ebben elérték a szemé­lyenkénti kétszáznyolcvan forint értékű munkateljesítményt. Ez az idei társadalmi munka kezdete volt, mert az évforduló tiszteletére egyre több és több fel­ajánlást tettek a dolgozók. Min­dennapi látványt jelentett a járás községeiben, hogy a hivatalos munkaidő letelte után nem a ké­nyelmet, a semmittevést válasz­tották az emberek, hanem a munkát, amely többlet fáradalom volt ugyan, de egyben öröm is. Karancskesziből már jóval az év­forduló előtt jelentette a községi tanács elnöke, hogy ez év végére kitűzött óvodaátadás határidejét megváltoztatva, a nagy ünnep napjára tehették. A társadalmi munkások összefogásának, kiváló munkájának, áldozatvállalásának eredménye ez. A szorgalom volt jellemző az egész járásban. A szeptemberben és októberben végzett serény munka nyomán a társadalmi munka értéke átlagban személyen­ként közel hatszáz forintra emel­kedett. Lehet, hogy így, magá­ban az összeg keveset mond azok­nak, akik nem tudják, mit je­lent ilyen közösségi alapon vala­milyen feladatot elvégezni. Nem arról van szó, hogy a társadalmi munkások például egy épületen alapjától a tetőig mindent elvégez­nek, hanem arról, hogy segítséget nyújtanak. Milyen nagy a jelen­tősége például a bárnai emberek szemében annak, hogy társadalmi felajánlásként kiásták az óvoda alapjait, a kész épületet takarí­tották, rendezgették, szépítették, hogy a gyerekek mielőbb birto­kukba vehessék. A társadalmi munkának éppen abban van a nagyszerűsége, hogy áldozatot hozva segíti fontos lé­tesítmények mielőbbi hasznosítá­sát. Nagy Zátonyban egy parkot, munka után kellemes pihenést nyújtó zöldövezetet létesítettek öt hektáron. Sóshartvánban az óvo­da alapjait rakták le, s nem a község általános érdekeit szolgál- ja-e Cereden, hogy társadalmi összefogással felújítják az általá­nos iskolát? Erre csäk igen lehet a felelet. Az idei felajánlásokat, a mun­kát minden kétséget kizáróan át­hatotta a magas szintű lelkesedés, ha úgy tetszik forradalmi hév, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom iránti mélységes tisz­telet táplált az emberekben. En­nek gondolatával álltak munkába, ennek jegyében fogtak szerszámot, s örülnek a sikereknek. Bobál Gyula 3íunkd»támoga táétat Családi honfoglalás Balassagyarmaton Az öröm percei. A Kormosói házaspár az ajándékba kapott hűtőszekrényt szemléli. , ■ (Kulcsár József felvétele) Kormosói Ferenc érthető büszkeséggel vezet végig az új lakáson. Itt a fürdőszoba... Ezt gondoltuk a nagyfiúnak.... Ezt a két kicsinek... A hűtő­szekrényt a kamrába rakjuk, így a konyhában lesz akkora hely, hogy végre valahára mindannyian az asztal köré üljünk egyszerre. — Tudja, amikor először mondtam a feleségemnek, hogy megkapjuk a lakást, mert a gyárban biztattak, egyszerű­en nem hitte el. Azt mondta, nem a kábelgyár villanyszere­lőjének tartogatják a három­szobás otthonokat... Én bizony­gattam, hogy a gyár támogat, nemcsak szóval, hanem forin­tokkal is. Meg itt a három gyerek, de ő hitetlen maradt. Azt válaszolta, akkor tervez­getek, ha kezemben lesz a la­káskiutalás. I. Ünnepséget t""tottak szer­dán délelőtt a ..agyar Kábel Művek balassagyarmati gyá­rának klubhelyiségében. Né­hány asztalt összetoltak, fe­hér abrosszal megterítették. Kerültek poharak, kancsóban bor, üvegben pálinka. A rö­vid, családias hangulatú ösz- szejövetel nagy dolgot takart. Kilencen vették át az új la­kás kulcsát. Ez önmagában véve még nem nagy esemény. De az már igen, hogy ezúttal az Orszá­gos Takarékpénztár sívát be­ruházású társasházépítési ak­ciójának kétezerötszázadik la­kását adták át a megyében. A rögtönzött házi ünnepsé­gen Géczi Imre, a balassa­gyarmati gyár igazgatója el­mondta, hogy 1970 óta — akkor indult az üzem — nyolcvannégy dolgozójuk ka­pott OTP-lakást. Tizenöt mun­kásnak vásárolt a gyár bérlő- kijelölési jogot a tanácstól. Négyen kaptak százezer forint kamatmentes kölcsönt családi ház építéséhez. Ehhez nem számítják a kedvezményes fu­varokat és az egyéb segítsé­get. Mindent összevetve a mérleg nagyszerű. Az üzem minden ötödik dolgozója lakáshoz ju­tott a elmúlt években. Erre ötmillió forintot áldozott a gyár. Az állam a gyermekek után a családoknak kedvez­ményt biztosít. A munkások emellett még külön támoga­tást is kapnak. A számítások azt mutatják, hogy a nyolc­vannégy kábelgyári család új otthonához tizennégy és fél millió forinttal járult hozzá a kábelművek és az állam. Igaz, hogy a borítékban, amelyet havonta hazavisznek a dolgo­zók, ez nem szerepel. De az említett forintok nélkül sok család kénytelen volna lemon­dani a kényelmesebb, szebb otthonról. Az sem mindegy, hogy a nyolcvannégy lakáshoz jutott kábelgyári dolgozó közül het­vennyolc a harminc éven alu­li fiatal. Zsidai László, az OTP Nóg- rád megyei igazgatója öröm­mel adta át a lakáskulcsokat az érintett családoknak. 2. Kormosóiéknál a kényelmes fotelbe telepedünk. A gyere­kek közül egyik sincs itthon. A tizennégy éves Feri külön­leges foglalkozást választott. Tengerész lesz! A Lékai Já­nos hajózási szakközépiskolába iratkozott. Az apja legyint: — Ha egyszer ez volt a szí­vé-vágya. Tudja milyen gye­rek? Közel jár a százkilenc- ven centihez. Amióta olvasni tud, bújja a tengerésze'! köny­veket. Az anyja ugyan tilta­kozott, de aztán megegyez­tünk, ha a tengerészeihez van kedve, hát legyen tengerész... 'K két kisebb gyerek közül Robi negyedikes, a kislány, Editke harmadikos. Paradicsom — mag nélkül A bolgár Olga Drajnovszka nevéhez számos érdekes nö- vénynemesítési és fajtakísérle­ti eredmény fűződik. A neves kutatónak tíz év­vel ezelőtt sikerült először mag nélküli paradicsomot és padlizsánt termesztenie. Az első sikerek nyomán tovább dolgozott, és egy új eljárást fejlesztett ki: kimutatta, hogy a virágpor gamma- vagy röntgenbesugárzással mag nélküli gyümölcsök termeszt­hetők. Az így termesztett, mag nél­küli gyümölcs rendkívül hú­sos, magas a szárazanyag-, a cukor- és C-vitamin-tarta.lma A mag nélküli paradicsom cu- jcor- és savtartalmának az aránya is jóval kedvezőbb. A konzervipar számára kü­lönösen jelentős ez a fajtakí­sérlet, mert a mag nélküli pa­radicsomból az eddiginél sok­kal jobb minőségű konzervet lehet előállítani. Hegesztés ultrahanggal A Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág szakértői Magdeburgban aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely rögzíti az ultrahang felhasználásával történő he­gesztés irányvonalait. Az ultrahang felhasználása a hegesztésnél a mikroelekt­ronika, a műszer- és gépgyár­tás, a műanyag-feldolgozás, valamint a textilipar szem­pontjából igen jelentős. A Kormosói család a Lenin! lakótelepen másfél szobás főző­fülkés lakásban élt hét eszten­deig. — Jó lakások voltak azok, csak éppen nem öttagú csa­ládnak való. A konyhában mindig fölváltva ettünk, mert egyszerre soha nem féltünkéi. Az új lakásban Kormosóiné a szép, tágas fürdőszobának sa konyhának örült legjobban. — Robinak pontosan no­vember hetedikén van a szü­letésnapja. Amióta megtudtuk, hogy költözünk, állandóan nyúzott bennünket, ugye, a születésnapomat az új lakás­ban ünnepeljük? 3. Kormosóiékat nagy öröm érte. Nekik jutott a kétezer­ötszázadik OTP-lakás a me­gyében. A gyár és az OTP közösen meglepte a családot. A legmodernebb hűtőszekrényt kapták ajándékba. Kormosóiné mosolyog, amíg a hűtőt nézi. — El se hiszem, hogy a miénk. Érheti ilyen sok öröm az embert? A háromgyerekes munkás­családot a kábelgyár ötvenki­lencezer forint kamatmentes kölcsönnel támogatta a lakás- vásárlásban. A három gyerek után kilencvenezer forint en­gedményt kaptak, a munkás­támogatás révén újabb nyolc­vanezer forintot vállalt magá­ra az állam. A Leniri-íakó- telepi lakásukat visszaadták' a tanácsnak. A rájuk eső, „be­ugróként” fizetendő összeg —■ huszonkilencezerötszáz forint — felét a régi lakás áréba szá­mították be. a másik felét a Ba­lassagyarmati városi Tanács a három gyermeket tekintve, el­engedte. — Mi a társadalom segítsé­ge és a gyár támogatása nél­kül három gyerek mellett so­ha nem tudtunk volna ilyen szép családi otthonba költöz. ni. Az nem is kifejezés, meny­nyire örülünk. 4. Kormosói Ferenc mondja: — Aláírtam egy szerződést, hogy tizenöt évig a gyárban dolgozom. Közép-Európa egyik legkorszerűbb Kábelgyárává alakul a balassagyarmati. Jól érzem magam, ide tartozom, érthető, hogy továbbra is eb­ben a munkáskollektívában szeretnék dolgozni. Csatai Erzsébet r NÓGRÁD - 1977, november 4., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents