Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

A lakosság helyi védelmének biztosítása a kitelepítés végrehajtása során Polqári védelem A helyi védelem biztosításának alapvető feltételei A kitelepítés elrendelése előtt- valamint a kitelepítés folyamán a lakosság védel­me terén jelentkező felada­tok megoldása érdekében a kitelepítési és befogadási szakszolgálatok szorosan együttműködnek az illeté­kes szakszolgálatokkal. Az együttműködés kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, valamint a kitelepítés vég­rehajtása alatt és után be­következő támadás esetén a kitelepülő lakosság vé­delmének biztosítására­A lakosságvédelmi tervek végrehajtása esetén felme­rülő feladatok koordinálá­sa érdekében a városi (fő­városban a kerületi) a kite­lepítési és befogadási szak- szolgálati parancsnokságok megfelelő kapcsolatot tar­tanak. Az együttműködés kereté­ben a körzeti óvóhelyfelelő­sök tájékoztatják a kitelepí­tése körzetek felelőseit a ki­telepítési körzetek területén, valamint a kitelepítési út­vonalak mentén kijelölt vé­delmi létesítményekről, amelyeket a lakosság adott esetben igénybe vehet. A lakosság védelme a kitelepítés végrehajtásának időszakában A korszerű háború kö­vetelményei között állandó­an számolni kell a lakosság védelmi létesítményekben történő elrejtéséinek szük­ségességével. Előfordulhat ugyanis, hogy még a kitele­pítés megkezdése előtt vagy annak megkezdése után ki­alakul olyan helyzet, ami­kor a kitelepülő lakosságot — légi- vagy RBV-riadó je­lére — a kitelepítési kör­zetekben vagy a kitelepítési útvonalak mentén a ren­delkezésre álló védelmi lé­tesítményekbe kell irányí­taná. Annak érdekében hogy az adott kitelepítés» körzet te­rületén levő lakosság meg­ismerje, hogy légi- vagy RBV-riadó jelére mely vé­delmi létesítménybe kell vonulnia, az illetékes óvó­hely-szakszolgálat parancs­nokságok megfelelő tájé­koztatást nyújtanak az el- rejtési lehetőségekről, ame­lyek elhelyezési vázlatát és kimutatását hirdetmény for­májában is kifüggesztik. Hasonlóan jól észrevehető táblákat, feliratokat, vázla­tokat helyeznek el a kite­lepítési útvonalakon, és a forgalomirányító helyeken is az óvóhelyek és azok megközelítési, lehetőségei­nek feltüntetésére. A védel­mi létesítmények lejáratait — itt is — útbaigazító táb­lákkal, irányfényekkel lát­ják el. A lakosság védelme a kitelepítés végrehajtása utá kerülő vezetéken, hanem a harcgázszűrőkön keresztül érkezzék az óvóhelyre; az adottságoktól függően a sze­mélyi állomány ülőhelyzet­ben várja a légiriadó vé­gét. Tilos közvetlenül az óvóhely határoló falaihoz támaszkodni; futkározás, járkálás. felesleges testmoz­gás tilos; nem szabad az óvóhelyen dohányozni, nyílt lángot használni; az óvó­helyen tartalékolt ivóvíz csak a parancsnok által megszabott mértékben és időben fogyasztható; a WC-t T.c-t a vonatkozó utasítások szerint lehet igénybe venni; légiriadó alatt az óvóhelyről eltávoz­ni csak az illetékes prancs- nok engedélyével lehet. A közlekedéskor egyidejűleg nem lehet kinyitni a bejá­idoszakban. A befogadási területek megnövekedett lakosságá­nak helyi védelmét az óvó­hely-szakszolgálat által ki­dolgozott községi (városi) lakosságvédelmi tervek alapján általában a kitele­pítés elrendelését követő időszakban biztosítják, a magfegyverek közvetett hatásai — a radioaktív ki­szóródás elleni védelem ér­dekében. A radioaktív kiszóródás el­leni védelmet nyújtó létesít­mények védelmi célokra történő kialakítása, vagy szükségóvóhelyek építése, a befogadási területek összla­kosságának közreműködé­sével és a rendelkezésre ál­ló építőanyagok felhaszná­lásával történik az óvóhely­szakszolgálat szakmai irá­nyítása mellett. A lakosság helyi védel­mének — kitelepítési kö­rülményei között — ered­ményes megoldása érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyi állomány pontosan ismerje a légi- illetve áz RBV-riadó magtartási szabályokat. Az óvóhelyi tartózkodás általános szabályai Az óvóhelyen a levonulás után az alábbi előírásokat kell betartani: a nyílászáró szerkezeteket be kell csukni (zárni); a szívó-szűrő gépet be keli indítani úgy, hogy a külső levegő ne a meg­rat minden ajtaját, tehát egyszerre csak egy ajtó nyitható („zsilipéit” közle­kedés.) A légiriadó elmúlt jelzé­se után az óvóhelyen tart- tózkodók prancsnoka köte­les meggyőződni arról, hogy az óvóhely csapásból eredő­en romosodott-e; az óvó­hely környezetében van-e szennyeződés (radiológiai, bi­ológiai, vegyi); nincs-e gát­ló körülmény az óvóhely el­hagyásánál. Amennyiben a felderítés eredménye az, hogy az óvóhely romoso- dott, a rendelkezésre álló eszközökkel biztosítani kell az óvóhely elhagyásának lehetőségét. Ha ez önerőből nem oldható meg úgy fe­gyelmezetten kell várni a külső segítségre­Ha az óvóhely környezete szennyezett, akkor kivonu­lás csak az egyéni védő­eszközök (gázálarc, védőru­ha) igénybevételével meg­engedett. Ebben az esetben csak a kijelölt útvonal használható és igyekezni kell a szennyezett területet minél előbb elhagyni. Út­közben tilos az épületekbe bemenni, dohányozni, ter­mészetes szükségletet elvé­gezni, tárgyakat megfogni, leülni, lefeküdni, enni, inni. A szennyezett terület el­hagyása után részleges, vagy a szükségességtől függően, teljes mentesítést kell vég­rehajtani, a személyi és egyéni felszerelések vonat­kozásában. Veszélytelen távozási le­hetőség esetén az óvóhelyet szervezetten és rendben kell elhagyni. majd ismételt igénybevételi szükségesség miatt az óvóhelyet újból al­kalmassá kell tenni a ren­deltetésszerű használatra. Á korszerűsítés után... Balassagyarmat város tanácselnökének nyilatkozata Balassagyarmat város polgári védelmének vezetésében ebben az évben változás állott be. A polgári védelmi pa­rancsnoki teendők ellátását — a korábbi tanácselnök nyug­díjba vonulása után — Vass Miklós vette át. Az elkövetke­zendő időszak feladatairól folytattunk beszélgetést a város új polgári védelmi parancsnokával: — Balassagyarmat város polgári védelmi szervei, ala­kulatai az elmúlt évek során jelentősen fejlődtek. Felkészí­tésük, anyagi ellátottságuk színvonala emelkedett. Több esetben tettek tanúbizonysá­got arról, hogy gyakorlatban képesek végrehajtani a kikép­zések során elsajátítottakat. A várost ért vízbetörések esetén a polgári védelem erői min­dig kivették részüket a men­tési munkákból. Ezeket az eredményeket a városi tanács végrehajtó bizottsága is elis­merte. Az új vezetés feladata, hogy az eddig elért eredmények növekedjenek. Mind, a pa­rancsnoki, mind a beosztott állomány mindenkor képes legyen feladatát maradékta­lanul teljesíteni. A parancsnoki vezetés meg­határozta a polgári védelem 1978—1980 években végrehaj­tásra kerülő feladatait. Ebből igen nagy rész hárul a veze­tés színvonalának emelésére, a lakosság védelmének növelésé­re. A parancsnoki törzsnél fontosnak tartom a háborús vezetés tökéletes elsajátítását, valamint béke időszakában az elemi csapások és katasztrófa elhárításának megtervezését, gyakorlati lebonyolítását. Fontos feladat továbbá a városi üzemek bázisain szer­vezett szakszolgálati alakula­tok felkészítése, a dolgozók kiképzése egy különleges idő­szak feladatainák végrehajtásá­ra. A fentiek végrehajtását 1978. év végére tervezzük be­fejezni, Az V. ötéves terv hátralevő időszakában komoly gondot fordítunk a szakszolgálati ala­kulatok és a lakosság további felkészítésére. A szakszolgála­ti alakulatok állományánál szeretnénk elérni, hogy az alegységparancsnokok önálló­an képezzék ki beosztottjaikat, mind a háborús, mind a béke­feladatok ellátására. Ehhez feltétlenül biztosítani kell a beosztottak politikai előkészí­tését, a parancsnoki állomány jó felkészítését, és a szüksé­ges anyagi-technikai felté­telt. A korszerűsítés során ar­ra törekedtünk, hogy egy-egy alegység állománya a lehető­séghez mérten egy bázis terü­letről szerveződjön. Ez bizto­sítja a kiképzés egy időben történő végrehajtását, a pa­rancsnoki és beosztott állo­mány szoros kopcsolatát, va­lamint a politikai felkészítés jó lehetőségeit. Véleményem szerint a korszerűsítésnek ilyen irányú végrehajtása megte­remti az alapot a megyei ta­nácselnök felkészítési intézke­désének maradéktalan végre­hajtásához. A lakosság fel­készítését továbbra is az ed­dig bevált módszerekkel kí­vánjuk megőldani. Ilyen pél­dául a vetítéssel egybekap­csolt előadássorozatok továb­bi folytatása, amelyekben la­kosságunk tájékoztatást kap a védekezés legegyszerűbb mód­szereiről. Természetesen feladatainkat csak megfelelő anyagi, tech­nikai biztosítás meilett tud­juk ellátni. Tapasztalatom, hogy a városi parancsnokság folyamatosan kapja a felsze­relési tárgyak és eszközök ki­egészítését, feltöltését. Ez nagyban erősíti a megszerve­zett alakulatok hadrafogható­ságát és egyéni védelmét. A korszerűsítés során bebizonyo­sodott, hogy létszámban ke­vesebb, de technikailag job­ban felszerelt alakulataink mindenképpen megfelelnek a korszerű követelményeknek. A polgári védelmi feladatok végrehajtása nem választható el a mindennapi gazdasági élettől. Az együttműködés a tanácsi osztályok és a polgári védelmi parancsnokság között nap mint nap bizonyítja ezt az állítást. Véleményem szerint politi­kailag jól felkészülten, szak­mailag kiképzett és anyagi­technikai felszereléssel ellá­tott szakszolgálati alakulataink minden esetben végre tudják hajtani a tervezés alapján reájuk háruló kötelezettségei­ket — fejezte be nyilatkoza­tát Vass Miklós, Balassagyar­mat város tanácselnöke, a pol­gári védelem városi parancs­noka. A hatékony mentesítés egyik fontos feltétele a szennyező­désnek megfelelő mentesítő oldat készítése. Betakarítás után a termé­nyek raktárakba, kazlakba, górékba, szérűkbe, vermekbe, silókba kerülnek a növény­fajtától, illetve a felhasználás területétől függően. A raktár- építmények állapota nagyban befolyásolja a termények ká­rosodásának lehetőségeit. Az atomfegyverek közvetlen ha­tásaként jelentkező romboló-, fény- és hőhatást a raktár- építmény anyagától, állapo­tától függően csökkentheti, esetleg teljes mértékben meg­szüntetheti. Ellenkező eset­ben lehetséges, hogy az épít­mény lángra lobbanva még fokozza is a hatást. A radioaktív sugárzás ha­tását a különböző anyagból készült építmények külön­böző mértékben gyengítik. Nagymértékű az acél-, beton-, tégla-, vagy földépítmény gyengítő hatása, kisebb a fá­ból készült építményé. A betakarított terménye­ket — ha védelmükről rak­tározással, vagy csomagolás­sal nem gondoskodunk — a másodlagos hatásként kiszóró­dó radioaktív porok szeny- nyezik. A radioaktív por ga­bonarakásba legfeljebb 3 centiméterig hatol be. A kihulló radioaktív eső azon­ban ennél nagyobb mélységig hatolhat be, ezen kívül a ter­mény magába is szívhatja. A szennyeződés a termény ízét és tápértékét nem változtatja, de ha az elfogyasztott ter­ménnyel a szervezetbe kerül, Mezőgazdaságunk védelme Hogyan károsítják a tömegpusztító fegyverek a betakarított terményeket? hatnak. Vegyi harcanyagok hasonlóképpen komoly ve­szély forrásai. A vizet hasonlóképpen szennyezhetik, mint azt a biológiai harcanya­goknál elmondottunk. akkor sugárbetegséget okozhat. A biológiai és vegyi harc­anyagok a terményekben ká­ros elváltozásokat okozhatnak. Ennél azonban lényegesebb az a veszély, hogy a termény szennyeződés, vagy fertőzés hordozója lehet A védelem nélkül maradt terményekre, takarmányra került mérgező anyag mé­lyen behatol az illető nö­vény anyagába. A behatolás mélysége attól függ, hogy milyen az alkalmazott harc­anyag, milyenek az időjárási viszonyok és milyen hosszú ideig érintkezett a termény a szennyező anyaggal. Általában meleg, száraz időben az eltelt idővel növek­szik a behatolás mélysége. A vegyi és biológiai harcanya­gok cseppjei burgonyába 2, bálázott gabonafélékbe, ta­karmányokba 7, ömlesztett szemes terményekbe legfel­jebb 10 centiméter mélységig hatolnak be. A szilárd, viaszos héjú gyümölcsök meggátolják, vagy legalábbis egy ideig­késleltetik a mérgező harc­anyagok behatolását. A szeny- nyezö anyagok gőzei általá­ban csak nyáron jelentenek veszélyt a.termésre. A fertőző harcanyagok meglehetősen hosszú ideig maradnak életképesek a kü­lönböző terményeken és a termőföldön. A kolera kór­okozója gyümölcs- és zöld­ségféléken legfeljebb 8, gabonaféléken 4—20, a vérhas kórokozója a gyümölcs- és zöldségféléken 7, a termőföl­dön 62, gabonaféléken körül­belül 20 napig életképes. A túlélés egyik legfonto­sabb követelménye, hogy megfelelő minőségű, szeny- nyeződésektől mentes ivóvi­zünk legyen. Mielőtt vízkin­csünk károsodásáról beszél­nénk, nézzük meg, mit jelent életünkben a víz. Élelem nélkül az élő szervezet hosszabb időn át fenn tudja ma­gát tartani úgy hogy felhasz­nálja a szervezet tartalékait. Víztartaléka azonban szer­vezetünknek nincs. Milyen igényekkel kel! számolnunk? Az embéreknek általában napi 2—2,5 liter vízre van szüksége. Ez a mennyiség csu­pán a szervezet vízszegénysé­gének pótlásái-a elég. To­vábbá igényt jelent a háztar­tás. a tisztálkodás, valamint a háziállatok itatása is. A fenti célokra felhasznált „vízféle­ségek” tisztaság szempont­jából az ivóvízminőséget kell kielégítsék. Az atomfegyverek közvet­len hatásai elsősorban a víz­nyerőhelyek építményeit ká­rosítja. A lökőhullám, a fény- és hősugárzás lerombolhatja, felgyújthatja a kutakat, törpe vízműveket, hidroglobuszo- kat. A radioaktív sugárzás a vízre különösebb károsító ha­tást nem fejt ki. Legnagyobb veszélyt a radioaktív szennye­ző anyagok kiszóródása je­lenti. A kihulló ra­dioaktív porok a víz­nyerő és -továbbító rendszert és magát a vizet is károsít­hatja. Szennyező anyagok a kö­vetkezőképpen juthatnak az ivóvízbe: közvetlenül — a levegőben levő szennyező anyagok a vízbe hullanak: közvetve — a talajra jutott szennyező anyagok a talaj­víz közvetítésével belemo­sódnak kút iáinkba, a közmű- berendezések szennyeződése útján. A vízbe jutó radioak­tív szennyező anyagok vagy feloldódnak, vagy pedig le­begő szennyeződésként sze­repelnek. Az oldódó radio­aktív szennyező anyagok meny­nyisége szerencsére kevés. A szennyeződés nagy része (körülbelül 90 százaléka) le­begő szennyeződés, amely a vízből aránylag könnyen eltávolítható. A biológiai harcanyagok által okozott szennyeződés ko­moly veszélyként jelentkezik. A kolera kórokozója néhány hónapig is életképes a vízben. A biológiai fegyverek szeny- nyező, fertőző hatásukat ki­fejthetik a tavakban, fo- lyóknál, vízgyűjtőknél, víz­tartályokban, vízvezeték-rend­szerekben, kutakban, stb. A fertőzés módszere lehet: a víztovábbító rendszerbe ada­golt és a vízzel a fogyasztó­hoz továbbított fertőzött víz; a levegőből a vízbe jutott fer­tőző anyag; diverziós cselek­mény eredményeként létre­hozott fertőzés. Egy sor fertőzést kiváltó kórokozó, igen gyorsan osztó­dik, például a kolera, has­tífusz kórokozója. Emiatt az ilyen kórokozók kisebb fo­lyókban, tavakban, védelem nélküli kúriáinkban tartós, igen veszélyes fertőzést okoz­j NÓGRÁD - 1977. no Áz atomfegyver közvetlen hatása a lökőhullám okozta rombolódás, a hő- és fényha­tás, valamint a radioaktív su­gárhatás. Ezek a hatások az élelmiszer- és ivóvízkészle­teket elpusztíthatják, eléget­hetik, illetve az állatállományt megölhetik. A radioaktív su­gárhatás csak a robbanás szűk környezetében számottevő, tehát károsító hatásával ke­vésbé kell számolnunk. Az élelmiszer- és ivóvíz- készletekre, valamint az állat- állományra legnagyobb ve­szélyt a robbanás következté­ben kialakuló gombafelhőből kihulló szennyeződés okozza. Fokozza a hatást, hogy előre nem lehet megmondani, mer­re viszi a szél és rrjilyen mesz- szire a szennyező anyagokat, tehát minden családnak fel kell készülnie a kiszóródás el­len való védelemre. A vegyi és a'biológiai fegy­verek különböző előmegbet«- gedést kiváltó kórokozókból, illetve mérgező vegyi anya­gokból állnak. Hatásukra jár­ványos fertőző megbetegedé­sek, súlyos, vagy halálos mér­gezések alakulnak ki. 29., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents