Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
A rossz idő ellenére jó termés Párimeg bízatdsa A szovjet földműves ellenlépése” A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a Szovjetunió 1977-ben a legfontosabb mezőgazdasági kultúrákból, elsősorban gabonából és gyapotból eléggé jó termést takarít be. Az egyik szibériai kolhoz növénytermesztője egyszer megjegyezte, hogy a Szovjetunió éghajlati viszonyai között a földművelés olyan sakkpartira emlékeztet, ahol a természet játszik a fehér figurákkal, azaz ő léphet először. A végeredmény gttól függ, hogy a földműves ellenlépése mennyire hatásos. Nos, az „1977. évi parti” a következőképpen alakult: — Ukrajna: a nyár derekán záporesők, a földek erősen elgyomosodtak, a gabóna megdőlt, a betakarítási feltételek megromlottak. — Volga-vidék: a vegetációs időszakban kevés csapadék. — Szibéria és Kazahsztán: kevés csapadék az egész év folyamán, a betakarítás időszakában viszont esők, korai havazások. .. Gyakorlatilag tehát az ország valamennyi nagy éléstárában — Észak-Kaukázus és Oroszország európai részének fekete földű övezete kivételével — az időjárási viszonyok kedvezőtlenül alakultak, ami, sajnos, a Szovjetunióban gyakran megtörténik. A föld és az éghajlat együttes lehetőségeinek elemezésénél a tudósok gyakran használják a „bioklimatikus potenciál” fogalmat. Ez a potenciál a Szovjetunió mezőgazdasági övezetében nem magas: mindössze fele az Egyesült Államok és Nyugat- Európa bioklimatikus potenciáljának. Elég megemlíteni, hogy a Szovjetunió a kenyér- gabona kétharmad részét az úgynevezett kockázatos övezetben termeli, amíg az Egyesült Államokban például a szántóterületnek csak egy százaléka fekszik ebben a zónában. A tavalyi, 1976-os év — szovjet mértékkel mérve — kedvező volt. Az ország eddigi történetében a legnagyobb gabonatermést takarították be — 224 millió tonnát. Az idei év azonban újra megmutatta, hogy a természeti viszonyok alakulása kiszámíthatatlan. A hasonlattal élve, a megnyitás nehéz helyzetbe hozta a szovjet földművest. Milyen ellenlépéssel válaszolt a megnyitásra? A Szovjetunió minden évben növeli a vízgazdálkodási létesítmények építésének beruházási összegeit, így az idén is növekedtek a mesterségesen öntözött vetésterületek, ami csökkentette a csapadék hiányát, különösen a Volga- vidéken, ahol a legértékesebb búzafajtákat termesztik. A műtrágyák gyártásában a Szovjetunió az utóbbi években az első helyre került a világon. Ugyanezt el lehet mondani a gépparkról is: a traktorok kibocsátása januártól szeptemberig, azaz a mezőgazdasági munka legintenzívebb időszakában meghaladta a tervben előirányzott meny- nyiséget, s ez megkönnyítette a nehéz körülmények között végzett betakarítási munkákat. A mezőgazdasági termelés belterjesítésének fokozására az állam hatalmas összeget fordított. Az állam a mező- gazdasági szektort úgy tekinti, mint országos méretű gazdasági egységet. Amíg a kolhozok és állami gazdaságok erőfeszítéseikkel külön-külön nem mindig tudták semlegesíteni az időjárás szeszélyeit, a Szovjetunió mezőgazdaságának, mint egésznek, ez sikerült. Már most el lehet mondani, hogy az 1975-ös pusztító aszály következményeit felszámolták. A szarvasmarhaállományt, amely az elmúlt évben a takarmányhiány miatt lecsökkent, sikerült helyreállítani, s az állomány tovább növekszik. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére betakarított jó termés azt bizonyítja, hogy a tizedik ötéves tervben (19Í6 —1980.) előirányzott magas növekedési ütemnek reális biztosítéka van. L. V. A politikai irodalom terjesztése „Nagy jelentőséget tulajdo- radozásáért az alapszervezet ni tunk a politikai irodalom, a taggyűlése dicséretben része- Kossuth-kiadványok, a párt- ßitette. folyóiratok terjesztésének. Pécsi mert a XI. kongresszus haté- tünk, Sándorral beszélget- s véleményt kértünk, rozatai csak a szocialista tu- hogy a jó tapasztalatait köz- dat, a közgondolkodás fejlesz- readjuk. tésével hajthatók végre. En- — Köztudomású — mondta, nek pedig a politikai irodalom hogy a pártkiadványok olva- isonerete, s így a terjesztése sása, felhasználása segíti a is nélkülözhetetlen feltétele, pártmunkát. Ezeket a gondolatokat fejte- agitációs és gette Pécsi Sándor, a nagybáelsősorban az propagandatevékenységet. A korábbi években tonyi szakmunkásképző inté- a propagandisták is kifogásol- zet tanára, amikor Borsod me- ták, hogy nem rendelkeznek gyéből Pauliczki László, a Kossuth-kirerdeltség vezető- tatásban helyettese és Pethő László az lommal. elég információval, a pártok- hasznosítható iroda* Az alapszervezet edelényi járási pártbizottság munkájában szükségletté vált, PMCS-vezetője a ban felkereste. közelmúlthogy a tagság — de az intézmény párton kívüli dolgoA salgótarjáni járási párt- zói, tanulói is — rendszeresen bizottság javaslatára — töb- hozzájussanak a Kossuth-ki- bek között — a borsodi ven- adványokhoz. dégek azért látogattak el a A pártvezetőséggel, az ln- nagybátonyi szakmunkáskép- tézmény igazgatóságával ákci- ző intézet pártalapszervezeté- ókat szerveznek, s a megje- hez, mivel megyei és járási lent könyveket eljuttatják az vonátkozásban is jelentős igénylőkhöz. Nagy az érdekeredményt ért el a politikai lődés a lexikonok, kéziköny- irodalom terjesztésében. Szűcs vek iránt is. Sok példányt ad- József párttitkár elmondta, tak el Zsukov marsall emlék- hogy Pécsi Sándor pártmeg- irataiból, vagy Werth: Orosz- bízatásként végzi ezt a mun- ország nagy háborúja c. köiny- két. Tevékenységére jellemző, véből. Főleg a tanulók között hogj» egy év alatt közel 60 keresett volt Radó Sándor: ezer forint értékű könyvet^-Dóra jelenti c. munkája, adott el. Ezen kívül mintegy Hantos Sándor igazgató 2 ezer forint értékű térképet mondta el, hogy a szalcmun- és diafilmet értékesített. Fá- kásképzőben valóságos kultusza van a politikai irodalom olvasásának. Túl vannak már a mennyiségi szemléleten, ennek ellenére a pártalapszerve- zet és a KISZ-vezetőség kezdeményezésére bevezették az „Egy tanuló — egy könyv” vásárlási mozgalmat. Ezt támogatják a kommunista nevelők, szakoktatók is. A szakmunkásképző intézet pártalapszervezete Nagybá- tonyban helyesen járt el, amikor Pécsi Sándort bízta meg a politikai irodalom terjesztésével. Amikor a választásra került a sor, úgy látták, hogy ez a megbízatás neki való, mert rátermett, olvasott, és olvasási igénnyel bíró tanár, így az előzetes tájékozódás alapján személyre szólóan tudja javasolni az irodalmat. Pécsi Sándor elmondta azt, hogy a szakmunkásképzőben nagy feladatot oldanak meg a jövő munkásosztályának nevelésében, a világnézeti nevelésben. Ebben a munkában sok segítséget tud adni a pártsajtó és a különféle politikai kiadvány. — Elsőrendű feladat — összegezte befejezésül —, hogv a pártkiadványok terjesztését még jobban a politikai munka szerves részévé tegvük a szakmunkásképző intézetben. gy L Akik fulladnak a ködben Megkezdődött a fűtési idény. Feliobbant a láng a cserép-, az olaj-, a vaskályhákban, konvektorokban. A tűz barátja ugyan az embernek, de amíg ég, veszélyt is jelenthet, amit szomorú példák tanúsítanak. Január 17-én Salgóbányán, Tárnái László lakásában egy egész szoba esett a tűz martalékául. Az történt, hogy az olajkályha egyik fűtőanyag- vezetéke szivárogni kezdett. A felügyelet nélküli fűtőkészülék kigyulladt, a lángok pedig átterjedtek a függönyre, szőnyegre, bútorokra a helyiségben levő ruhaneműkre, egyéb tárgyakra. Sajnos, már az idei fűtési szezonban is több hasonló tűzeset volt. Október 15-én a Szügyi Általános Iskolában az okozott tüzet, hogy a Mekalor 622 típusú olajkályhát nem állították az előírás szerint vízszintes helyzetbe. Emiatt túlfolyás keletkezett, olaj került a kályha alatti felfogótálcára, ahol az izzó készülék hősugárzásától meggyulladt. Ráadásul a füstcső is igen elhasználódott állapotban volt, ami újabb veszély forrása lehetett volna. Szerencsére az eset reggel, közvetlenül a tanítás előtt történt, így a felügyelet nélkül hagyott készülék által okozott tüzet elég hamar észrevették, és mielőtt a padlózatról tovább terjedt volna, eloltották. , Ugyancsak a gyors észlelésAmíg a tűz ég nek köszönhető, hogy hat nappal később, október 21-én leállón, Kómár Jánosné műkőkészítő műhelyében sem történt nagyobb baj. Az ötször öt méteres helyiséget fűtő hordozható cserépkályha fém füstcsöve ugyanis közvetlenül érintkezett egy a helyiségben levő gerendával, valamint a helyiség deszkafödémjével. Ezek a felhevült csőtől meggyulladtak. A gyors közbeavatkozás mentette meg a helyzetet. Akivel ezeket az eseteket felidézzük, Kékesi Miklós őrnagy a megyei tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési osztályának munkatársa, aki a következőket fűzi hozzá a fentiekhez: — Nagyon sok veszély adódhat abból, ha nem tartják be az óvatossági rendszabályokat. Volt rá eset, hogy a véletlenül bekapcsolt hősugárzó a háziak távollétében okozott tüzet. Máskor a tűzhely felett száradó ruhanemű kapott lángra, és lehetne még sorolni hosszan a gondatlanság, a felelőtlenség okozta károkat. Ezek elkerülésére néhány jó tanács: célszerű rendszeresen ellenőrizni a fűtőkészülékek üzemképességét. Hibás kályhával ne fűtsünk. Ugyanez vonatkozik a füstcsövekre, kéményekre is. Ugyancsak a legfontosabb alapkövetelmények egyike, hogy felügyelet nélkül sohasem hagyhatjuk azt a kályhát, amelyikben tűz ég. Kisgyermek, magatehetetlen idős ember erre nem alkalmas. Házilag barkácsolt, toldozott-foldozott készülékeket, illetve a kályhákhoz meghatározottól eltérő fűtőanyagokat ne használjunk. A községek önkéntes tűzoltói ezekben a napokban végigjárják a portákat, felülvizsgálják a fűtés feltételeit. Az ő munkájuk is növeli a biztonságot. Nemcsak a kályhákra kell ügyelni, hanem minden olyan dologra, ami a tűzzel kapcsolatos. Az idei esztendő ötödik napján például az öröm vált méreggé az őrhalmi Járja Istvánéknál. Házilag készített húsfüstölőben közvetlenül a füstölnivaló alatt tüzeltek. „Megizzadt”, zsírt eresztett, mely lángralobbant így azután a finom falatokba először a tűz „kóstolt” bele. Ilyesféle eset minden évben előfordul, nem is kevés alkalommal. Legfontosabb tehát az óvatosság, az elem: szabályok pontos betartása, mindnyájunk érdekében. Többek között azé is, mely szerint a kelekezett tüzet, ha aj bármilyen jelentéktelen (házilag eloltható is), kötelező a tűzoltóságnál bejelenteni. A KÉSŐ ŐSZI, tél eleji hűvös, nyirkos, ködös időt mindnyájan kellemetlennek érezzük. Amellett, hogy rontja a közérzetünket, a hangulatunkat, sok embernek még komoly szervi panaszokat is okoz. Különösen azok panaszkodnak jogosan, akik nehéz légzéssel járó, idült légúti megbetegedésben szenvednek. Az ilyen betegeket a mindennapi szóhasználatban asztmásoknak szokták nevezni, Az esetek nagy része azonban nem valódi asztma, hanem idült hörghurut. Ez utóbbi főleg 40 év felett gyakori. Keletkezésében szerepe lehet fertőzésnek, elhanyagolt hűléses megbetegedésnek, izgató gázok, gőzök, porok belélegzésének stb. Az egyik leggyakoribb kiváltó és fenntartó ok a cigarettázós, a dohányfüst. A külső okok mellett az egyéni hajlam, bizonyos „nyálkahártya-gyengeség” szerepét is feltételezik. Mindezek következtében a hörgők nyálkahártyája megduzzad, vérbővé válik, gyulladásba jön. A károsodott nyálkahártyán azután elszaporodnak a baktériumok — sokszor olyanok is, amelyek az ép szervezetre alig veszélyesek — és súlyosbítják a gyulladást. A hörgők fala lassan megvastagszik, üregük beszűkül, s emiatt romlik a tüdőben a levegőcsere. Az idült hörghurutnál lényegesen kevesebb a valódi, allergiás asztma. Ez inkább fiatal korban nemegyszer gyermekeknél lép fel és nem más, mint a szervezet túlérzékenységi reakciója. A túlérzékenység valamilyen belélegzett anyaggal szemben áll fenn, mely utóbbi lehet pl. virágpor, háziszemét, munkahelyek levegőjében jelen levő vegyi anyag, vagy a ruházat, az ágynemű szőrének, tollának, textíliának a pora. A reakciót kiváltó, úgynevezett „allergént” nem mindig sikerül megtalálni. Az allergiás asztmára jellemző, hogy a nehéz légzés általában rohamokban jelentkezik. A rohamok közötti időben az ilyen beteg hosszú ideig teljesen panasz- és tünetmentes lehet. Később az allergiás asztmához is társul az esetek egy részében fertőzés és viszont, a fertőzéses eredetű hörghurutnál is szerepet kaphat az allergia. Ilyenkor e két betegségcsoport között a határok már elmosódnak. A KÖDÖS, NYIRKOS, őszi Idő, a párás levegő mindig nagyobb feladatot ró a légzőszervekre. Érthető, hogy az idült légúti betegségben szenvedők ezt hamarabb megérzik és panaszaik általában fokozódnak. Emellett gyakoribb a meghűlés is, a levegőben pedig ilyenkor szép számmal vannak jelen baktériumok és vírusok, melyek fel- lobbantják a gyulladást. A betegség lefolyását tehát sokszor újabb fertőzés súlyosbítja. Fokozódik a köhögés, a köpetürítés, kínzóbbá válik a nehéz légzés. Hogyan védekezzen a beteg a mostoha időjárás ellen? Elsősorban különös gonddal óvakodjon a meghűléstől és kerülje a fertőződés veszélyét. Öltözködjön rétegesen, mindig az adott hőmérsékletnek megfelelően. A túlöltözés is gyakori hiba! A viszonylag melegebb, zárt helyiségben például köny- nyen megizzad az ember a vastag ruhában, és ha ilyenkor — kilépve a szabadba — hirtelen „megcsapja a szél”, szinte biztosra vehető a megfázás. Az idült hörghurutban szenvedők lehetőleg kerüljék a közösséget olyan időszakban, amikor sok a hűléses, influenzás jellegű megbetegedés. Erősen párás, ködös időben — ha csak tehetik — maradjanak a lakásban. A tiszta, száraz hideg azonban nem árt, sőt ilyenkor a szabad levegő — megfelelő öltözködés mellett — inkább használni szokott, csökkenti a panaszokat. Ha a beteg mindezek ellenére rosszabbul érzi magát — hőemelkedés, vagy láz lép fel, kínzóbb a köhögés, nehezebb a légzés — akkor sürgősen orvoshoz kell fordulni. Valószínű, hogy a hörghurut heveny fellobba- násáról van szó, mely azonnali, erélyes kezelést igényel. Senki se változtasson a gyógyszerein orvosi tanács nélkül, akármilyen régi a baja, bármennyire ismeri is a saját betegségét. A szakember utasításait pedig pontosan be kell tartania, s ez nemcsak a tablettákra vonatkozik, hanem például az asztmaellenes porlasztókészülékek alkalmazására is. Ezek a kis pumpák komoly segítséget jelentenek a nehéz légzéssel bajlódó betegek kezelésében. A készülékben levő és belégzésre kerülő gyógyszer azonban egyáltalán nem veszélytelen. A túladagolás károsítja a szívet, ritmuszavarokat és egyéb súlyos ártalmakat okozhat. Mindig az orvos dönti el, hogy naponta hányszor lehet a pumpát használni, és az általa megszabott határt nem szabad túllépni. MOST, HOGY a várható hűvös, nyirkos őszi napokon az idült légutj ártalmakról beszélünk, ne feledkezzünk meg a megelőzésről sem. A legfontosabb mégis az lenne, hogy minél kevesebben kapjanak ilyen betegséget. Ezért minden lázas, influenzás jellegű megbetegedést vegyünk komolyan! Nem szabad napirendre térni az állandó kö- hécselés felett. Ha nem múlik el, keressük fel újra az orvost, mert korai stádiumban még általában könnyen lehet segíteni. Aki poros. párás, füstös helyen dolgozik, járjon el rendszeresen az alkalmassági — és az ellenőrző vizsgálatokra. A kötelező tüdőszűrést se igyekezzünk megúszni, mert az is elsősorban az idült légúti ártalmak megelőzését, illetve azok minél korábbi kezelését segíti. Végül, nagyon meg kellene már gondolná a dohányzás kérdését! Sajnos, a tapasztalat az, hogy sokszor még a súlyos légzési zavarokkal küzdő ember sem hajlandó lemondani a cigarettáról. Pedig a dohányfüst kétségtelenül egyike a fő bűnösöknek. Vajon megéri-e? Sok más betegségben is szerepe van a cigarettának, mégis talán az idült légúti ártalmakban fogalmazódik meg legélesebben, szinte kérlelhetetlenül a kérdés: nikotint, vagv levegőt?! Dr. Péteri Miklós —g — Sikeresen oldják meg a szállításból adódó közös feladatokat a Volán és a MÄV dolgozói. A MÄV salgótarjáni ktilső pályaudvaráról naponta mintegy tíz rakott konténer le-, illetve feladását végzik. Ebben az évben közel 1900 konténert szállítottak az ország területére a megrendelőkhöz, s ezret a különböző salgótarjáni vállalatokhoz. Képünkön: közepes nagyságú konténer kerül a vasúti kocsim NÓGRÁD - 1977. november 23., szerda 5