Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

a legújabb Citroen Tudom ­'illllllllllllllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIUtllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIUIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUIIIUIIIIIIIIIIIIUIItICMliHMItm Gátépítő gépóriások A francia autógyártás min­dig is híres volt formai és technikai meglepetéseiről, en­nek köszönheti, hogy verseny­ben tud maradni a világpia­con. A Citroen-gyár különösen nevezetes a merész újításairól: konstruktőrei készítették el akkoriban a világ legigényte­lenebb autójának, a 2 CV mo­dellnek, valamint a különle­ges formájú és rugózású DS- típusnak a terveit. Néhány éve viszont a CX modell a Citroen-gyár „világsztárja”. E modell legújabb változata a képen látható CX 2400 GTi típus, amely az igényesebb, „vastagabb pénztárcájú” ve­vők számára készült. A francia autógyár konst­ruktőrei elektronikus be­fecskendező berendezéssel, öt fokozatú váltóművel, szervo­kormánnyal, hidropneumati- kus rugózással és szervotár- csafékkel látták el az új tí­pust. Az elektronikus be­fecskendező szerkezetnek kö­szönhető, hogy a 2331 köbcen­timéter hengerűrtartalmú, 130 lóerős motor mindössze 9—10 liter üzemanyagot fogyaszt száz kilométerenként! Az elektronikus vezérlőegység a kifogástalan elégéshez szük­séges üzemanyag-adagolást biztosít. Az alapparaméterből — a beszívott levegő mennyi­ségéből és hőmérsékletéből — kiindulva a vezérlőegység te­kintetbe veszi a motor fordu­latszámát, a befecskendezési folyamat kezdetét, a hűtővíz hőmérsékletét, a fojtószelep és az indítókapcsoló állását. En­nél gazdaságosabb, megbízha­tóbb automatikus üzemanyag­adagolást még egyetlen au­tógyár sem tudott megvalósí­tani. Az öt sebességfokozat hasz­nálata az autópályán még csendesebbé teszi a motorjá­rást, s hozzájárul a kisebb üzemanyag-felhasználás elé­réséhez is. A hidropneumati- kus szerkezettel a kocsiszek­rénynek a talajtól való távol­sága négyféle helyzetbe állít­ható be. A Citroen 2400 GTi maximális sebessége 190 km/óra. A nagyobb méretű építmé­nyek — felhőkarcolók, völgy- zárógátak, hidak stb. — csak úgy születhetnek meg, ha az építőgépek fejlesztését sem hanyagolják el. A nagy vízépítési műtár­gyak létesítésénél nélkülöz­hetetlen szerepet töltenek be a különféle daruk. Közülük is talán legérdekesebb az ön­emelő toronydaru, amelyet a rendkívül magas völgyzáró­gátak építésénél alkalmaznak. Segítségükkel elméletileg kor­látlan magasságú gát építhe­tő. A kábeldarukat kezdetben csak a betonvasalás beemelé­sére, később betonozásra is használták az építkezéseken. Utóbbival kapcsolatban azon­ban újabb követelmények je­lentkeztek, éspedig megkellett szüntetni a hatalmas konté­nerek ürítésekor keletkező rendkívül veszélyes lengést. Ezt a haladási és emelési se­bességek növelésével, vala­mint a konténer töltésének korszerűsítésével érték el. A kábeldaruk haladási és eme­lési sebessége ma már 10—12, illetve 5—6 méter másodper­cenként. Hosszú ideig sok gondot okozott a friss beton szállítá­sa, ugyanis — különösen rossz útviszonyok esetén — köny- nyen szétosztályozódik. Ma már olyan óriás betonszállító járműveket használnak, ame­lyeknek teknőalákú, bil­lenőt artály a a szokásosnál kisebb alapterületű, de ma­gasabb, (a friss beton­hoz még kötéslassító és a vízkiválást megakadályozó adalékokat is kevernek, igya szállítási távolság is növelhe­tő). A tartály 90 fokkal el- tett, vagy önjáró kivitelű forgatható, így a jármű nem- mélyvibrátorokat alkalmaz- csak hátra, hanem oldalt is nak a beton bedolgozására, üríthet. A nagy vízépítési tömörítésére. Képünkön: épü- munkáknál darura függesz- lő óriás gát a Szovjetunióban. Friss-e a halhús? A halhúsfogyasztás — an­nak táplálkoeósbiológiai elő* nyei végett — egyre terjedő­ben van világszerte. Az élő hal forgalmazása sok nehéz­séggel jár, ezért nagy feladat hárul a halhúsfeldolgozó ipar­ra és a halkereskedelemre. A halhús azonban igen romlé­kony, ezért a frisseség és fo- gyaszthatóság tesztelése igen fontos élelmiszeripari feladat. Eddig többnyire tapasztalt mi­nősítő szakemberek érzékszer­vi vizsgálata döntött afelől, hogy friss és fogyasztható-e a .halhús vagy sem. E kétségte­len legegyszerűbb módszernél azonban sok a szubjektív hiba és a bizonytalanság, ami za­varja a forgalomba hozás fo­lyamatát. Két skót kutatónak hosszas kísérletezés után sike­rült olyan objektív mérőké­szüléket előállítania, amelynek skáláján a halhús frissesége pontosan leolvasható. A hor­dozható készüléknek két elekt­ródja erősíthető a hal testére. 2 kHz-es váltóáram rákapcso­lásával a készülék a haltest szöveteinek dielektromos vesz­teségfaktorát méri, ami az idő­tartammal exponenciálisan csökken. A készülék által mért szám a frisseséig» faktor, amely szoros összefüggésben áll a hús íz-, szag- és aromateszte­lésével. A készüléket igen könnyű kezelni, a mérés rend­kívül gyors, objektív és a gyakorlati követelmények szá­mára igen hasznos minősítési faktort szolgáltat. „Csináld magad” csillagmotor r X naigy repülőterek közelé­ben ma már csak ritkán lehet hallani belsőégésű motorok hangját. A sugárhajtóművek mozgatta gépóriások dübörgé­se váltotta fel a jóval kisebb teljesítményű robbanómoto­rok „zümmögését”. A második világháború még kizárólag a legkülönfélébb elrendezésű dugattyús belsőégésű moto­rok egyeduralma jegyében telt el. Az első sorozatban gyár­tott sugárhajtóművek meg­jelenéséig — az ötvenes évek derekáig — még a háború után is több robbanómotoros géptípus született. A léghű­téses csillagmotorok — köny- nyebb karbantartásuk, egy­szerűbb felépítésük és na­gyobb üzembiztonságuk mi­att — mindinkább tért hódí­tottak (a csillagmotor olyan több hengeres belsőégésű mo­tor, amelynek hengerei a fő­tengelyre merőleges síkban, sugárirányban vannak elhe­lyezve, s közös forgattyúcsap- ra dolgoznak). Az erősebb mo­toregységeknél a hengereket úgynevezett kettős csillag el­rendezésben, sőt olykor négy egymás utáni csillagzatban helyezték el. A kipufogógázo­kat turbina hajtására hasz­nálták fel, s a gázok a ma­gassági feltöltőkompresszo- rok meghajtásán kívül a lég­csavartengely forgatásában is részt vettek. A csillagmotorok körülbelül 3500 lóerővel — 18 hengeres kettős csillag ki­vitelben, vagy 28 hengeres négy csillag étrendezésben — és lóerőnkénti 500 gramm alatti teljesítménysúllyal el­érték a gazdaságossági, tech­nikai és fikizai optimumot. A forgalmi repülőgépek telje- sitményeit ezekkel a motorok­kal még jelentékeny mérték­ben fokozni lehetett. A kisebb teljesítményű gé­pek — mezőgazdasági célú, mentő- és sportrepülőgépek stb. — napjainkban is belső­égésű motorral szelik a le­vegőtengert. A kép tanúsága szerint még új konstrukciók is születnek, mint amilyen a nyugatnémet mérnök tervez­te, hathengeres csállagmotor, amely a szériagyártású BMW motorkerékpár hengereinek felhasználásával készült sport- repülőgépek számára. A világ legnagyobb „szélmalma” Az Egyesült Államok két mammut méretű kutatási szervezete, a NASA és az ERDA (energiakutató és fej­lesztési hivatal) bejelentette, hogy elkészültek ' egy másfél megawatt teljesítményű, szél­hajtotta generátor terveivel. Ez a kísérleti berendezés elő­reláthatólag 1978-ra valósul meg, és választ ad majd arra, hogy a rendkívül fejlett iparú ország hatalmas energiaéhsé­gének kielégítésében mekkora szerepet játszhat a szél. A felépítendő generátor propel­lerének hossza 60 méter, ten­gelyének a felszínről mért tá­volsága 45 méter lesz. A for­górész legnagyobb darabjai üvegszállal erősített műanyag­ból készülnek. A hétmillió dol­láros kísérletben a General Electric vállalja a legnagyobb szerepet, de az United Tech­nology Corporation is sok al­katrészt készít majd. Ügy ter­vezik, hogy a szélkerék fordu­latszáma 30—40 lesz percen­ként, ha a szélsebesség eléri a 20 km/órát. 25—30 km/óra sebességű szélnél a generátor 500 amerikai háztartást lát majd el elektromossággal. A hazai fogyasztást véve figye­lembe, egy-egy ilyen „szélma­lom” képes lenne kisebb falu­nak (11500—2000 fő) az ener­giaigényét is fedezni. Az új berendezés tizenötször na­gyobb teljesítményű lesz, mint az eddigi legnagyobb hasonló generátor. Atommeghajtású léghajó A gazdaságos és biztonsá­gos szállítóeszközök kutatása közben a konstruktőrök ma­napság egyre gyakrabban fordulnak a léghajókhoz. A szakembereket főleg a légha­jók nagy teheremelő képessé­ge és hajtóműveik magas ha­tásfoka csábítja. Hasznos tel­jesítőképességüket ugyanis alapjában véve kizárólag az előrehaladásra használják fel. egy 324 méter hosszú „szivar”, Ismeretes azonban á léghajók amelyben 500 utös kényelme­fő fogyatékossága is: sebessé­gük túlságosan kicsi, mind­össze 200 kiloméjer/óra. En­nek a határnak a leküzdése érdekében E. Werres osztrák feltaláló az „A/V—1” sugár- hajtású léghajó megépítését indítványozta. Ez a léghajó voltaképpen A helikopter Elektronikus per Az igazságszolgáltatás történetében első ízben az TJSA- ban került sor arra, hogy egy pert elektronikus berendezés felhasználásával folytattak le. Három Washingtonban ülé­sező bíró képtelefonon hallgatta meg a New York-i ügyvé­dek védőbeszédeit. Ezzel lényegesen egyszerűbbé vált a pe­rek lebonyolítása, mivel fölöslegessé vált, hogy az ügyvé­dek az esetleg csak X—2 órát tartó per színhelyére utazza­nak, s így most időt takaríthatnak meg. Jelenleg New Yorkban, Chicagóban és Washingtonban működik kereske­delmi képtelefon-szolgálat. New York és Washington között egy órai képtelefonálás 150 dollárba kerül. Új szerepkörökben Világszerte egy­re általánosabbá válik a helikopte­rek békés célú használata. A ki­sebb teljesítmé­nyű gépeket me­zőgazdasági fela­datokkal látják el, mentőakciók cél­jaira veszik igény­be, személyszállí­tásra használják. A nagy teljesít­ményű, eras „szi­takötőkkel” súlyos terheket juttatnak el nehezen megkö­zelíthető helyekre, amint a képen lát­ható esetben is egy Lengyelorszá­gi kis településen, ahová helikopter­rel szállították felállítási he- ellátják, hogy a beton a föl- lyére a bronzból készült jóko- detérés pillanatában ne zúzód- ra emlékművet. jók szét. A cölöp farokrészén A helikopterek hasznosításé- speciális csapszegekre felsze- ra egy újabb lehetőséget talál- relt stabilizátorokat helyeznek tak szovjet szakemberek, a el, amelyek esés közben nem Kaukázuson túli vasútvonal engedik forogni a sok mázsa építői. Ahelyett, hogy a cölö- súlyú rudat. Az új módszert pöket fokozatosan, mechani- elsősorban olyan építkezése- kai úton vernék a földbe, he- ken lehet alkalmazni, ahol ki- likopterről dobják le őket. A sebb követelményeket támasz­pilóta 150 méter magasba tanak a cölöp pontos beveré- emeli a cölöpöket, beirányoz- sével szemben (például lágy za, majd földi utasításra ki- talajú folyópartok megerősíté- nyitja a hatalmas „kopját” sénél, folyamágak elzárásánál, tartó hurkot, amely így lezu- hegycsuszamlások feltartózta- hamva belefúródik a talajba, tásánál stb.) Ilyen helyzetek- Hogy a 4—5 méter hosszú ben igen tetemes idő- és mun- vasbeton cölöp a repülés ide- kamegtakarítást lehet elérni a je alatt és a földetérés pilla- helikopteres „cölöpveréssel”. natában is megtartsa függőle- Képünkön: munkában a he- ges helyzetét, ezért a fejré- likopter. , „ szében a szokásosnál több ___________________ vasbetétet helyeznek el. csúcsát egy vagkupakkal sén elhelyezhető. A sugárhaj­tású turbinát meghajtó ener­giát egy atomreaktornak kell fejlesztenie, amelyet annak idején amerikai szakemberek alkottak meg repülőgépek számára, de túlságosan ne­héznek bizonyult. A sugárvé­delmi rendszert azonban a konstruktőr maga dolgozta ki és rendkívül biztonságosnak tekinti azt. Az „A/V—1” lég­hajó konstrukciójában a jár­mű aerodinamikája a legere­detibb! Ahhoz, hogy a léghajó se­bessége 200 kilométerről 400 kilométerre növekedjék, csak­nem nyolcszorosára kell nö­velni a hajtóművek teljesít­ményét. Ez pedig gyakorlati­lag már lehetetlen. Ennek tu­datában a feltaláló elhatároz­ta, hogy más utat jár. Isme­retes, hogy a léghajóval szemben azért nagy a frontá­lis légellenállás, mert túlsá­gosan tompa az orra. Ezért a feltalálónak az az ötlete tá­madt, hogy az ellenállást ki­fej tó levegőt átengedi a lég­hajó testén. Ebből a célból a léghajón egy széles csövet vezetett át, amelynek hatmé­teres „belépő nyílása” van a léghajó orr-részén. Ezáltal a légellenállás csaknem a felé­re csökkent. Az atommeghajtású léghajó burkolatának is különleges­nek kell lefinie. A feltaláló úgy döntött, hogy erre a cél­ra olyan különlegesen rugal­mas anyagot használ fel, amely tulajdonságait tekintve a delfin bőréhez hasonló. Mint ismeretes, a delfin bőre a vízben nem vált ki örvény­lést, s ezáltal csökken az el­lenállás. A konstruktőr gon­doskodott a léghajó manőve­rezési képességéről is, amit mozgatható sugárcső révén si­került elérni. Technikai szempontból bár­milyen lebilincselő is az atommeghajtású léghajó ter­ve, egyelőre még csak terv. Ez érthető is, piszén megva­lósításához a' legszerényebb számítások szerint is százöt­venmillió nyugatnémet már­kára van szükség. A is NÖGRÁD — 1977. november 20., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents