Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

A 21-es műút mentén, Pásztó határában szorgoskodnak a primőr zöldségtermesztő bri­gád tagjai. A helyi Béke Tsz területén szedik az úritököt, közismert nevén a sütőtököt. A leszedett termést Dunakeszire szállítják, ahol feldolgozás után bébiétel készül belőle. — bábéi felv. — IVem ajtóstól rontanak a házba Hogy kevesebb legyen ü r e s | Ä pártcsoportok helye, szerepe a pártéletben A politikai munka élvonalában Ä gazdálkodás hatékonysá­gának növelésére az Üveg­ipari Művek a többi között azt a feladatot tűzte a salgó­tarjáni öblösüveggyár vezetői elé, hogy év végéig a dolgo­zók 68—70 százaléka teljesít­ménybérben tevékenykedjék. Eredményességében döntő sze­rep hárul a normaosztályra Vezetőjétől Forgács Gábortól kérdem: — Elérhető-e a kitűzött cél? ., — Igen. A tmk-nál kezdték Eddig az egyik legnagyobb létszámot foglalkoztató terü­leten, a tmk-ban vizsgálták felül, milyen módon lehetsé­ges egyes jelentősebb, mér­hető munkákat órabér helyett teljesítménybérben elszámol­ni­— Májustól kezdve 51 fő került teljesítménybérbe. Ezt az elszámolási módszert csak a - nagyobb és mérhető mun­káknál alkalmazzuk — mond­ja az osztályvezető. — Hogyan fogadták a dol­gozók, milyen volt a hatása? — Főleg az idősebb szak­munkások panaszkodnak, akik eddig is becsületesen kidol­gozták a munkaidőt — mond­ván: valamivel több pénzt kapunk ugyan, de jóval töb­bet kell dolgoznunk. Igazuk van, de ez is volt a célunk — folytatja az előbbi gondolatot Forgács Gábcxr. Az előbbiek hallatán aka­ratlanul is visszakívánkoznak gondolataim azokra a beszél­getésekre, amikor egyes telje­sítménybérben dolgozó mun­kások kifakadva a következő­ket mondták: bezzeg a tmk- sok ímmel-ámmal dolgozhat­nak, van idejük a meccsek megbeszélésére, széptevésre, és egyebekre. Nekünk meg hajtani kell. Visszagondolok azokra a műszaki tanácskozá­sokra, ahol sorra-rendre meg­bírálták a tmk-sok tevékeny­ségét, mondván: nem lehet rájuk építeni, többször kell ne­kik szólni, míg végre elintéz­nek valamit. — Akaratlanul is előtolako­dik a kérdés: változott-e va­lamit az utóbbi időben a szem­lélet? — Igen. Nemrég szóba hoz­tam, hogy a targoncák javí­tását is próbáljuk meg telje­sítménybérben megoldani. Először nagy volt a tiltako­zás. Az A-re a pontot a műve­zető tette fel, aki így szólt: próbáljuk meg, hátha sike­rül. ., — Kinek lett igaza? — Még korai volna erről beszélni. A másik nagy területen, a meósoknál is szeretnének „frontáttörést” végrehajtani. Itt 80—100 fő dolgozik óra­bérben- A program szerint az átnézést, a csomagolást, a pattantást kívánják a teljesít­ménybéres kategóriába át­sorolni. Nem lesz könnyű do­log, mert a vélemények itt is megoszlanak. Egyeseknek elég az a pénz, amit jelenleg keresnek, de egyre többen vannak, akik kacérkodnak az új gondolattal, fantáziát látnak az új elszámolási rend­szerben. A meó-soknál folytatták — Októberben kívánjük bevezetni a teljesítménybéres elszámolást. Egyelőre csak a H kemencénél. A felmérések után már próbaelszámoláso­kat is végeztünk. Olyan ösz­tönzőt akarunk alkalmazni, aminek eredményeként a je­lenlegi átlagos 85 százalékos műszaki időalap-kihasználás, tovább emelkedik. Konkrétan még nem tudom közölni a célhoz vezető módszert, mivel elképzeléseinket egyeztetni kell a szakszervezettel és' az érintett dolgozókkal­A következő lépést a hűtő- szalagi berakok munkájának felülvizsgálata lesz. Itt olyan teljesítménybéres rendszert vezetnek be, amelyik hozzájá­rul majd a hűtősselejt csök­kentéséhez. Ugyanis jelenleg egy. másfél százalékkal ha­ladja meg az „engedélyezet­tet”. — Ugyanitt a következő lé­pésben érdekeltté tesszük a brigádokat, a művezetőket és üzemvezetőket a létszámmeg- takarításban. Semmiféle mód­szert nem erőszakolunk rájuk, csupán a tényeket közöljük velük, hogy ezáltal meggyő­ződjenek a lehetőségekről s ennek alapján mondják ki az igent — vélekedik az osztály- vezető. Mivel a raktárakban már hosszú ideje nem történt fel­mérés, tájékozódás szempont­jából arra keresnek majd megnyugtató választ, hogy a létszámigények mennyiben vannak összhangban a szük­ségletekkel milyen az áruk a r a t összetétele, jellege, mi akadá­lyozza, mi segítheti a hatéko­nyabb munkát Anyagilag is A normás munkakör nem nagyon vonzza a dolgozókat. Nem tartozik a könnyű, és fő­leg a népszerű beosztások k<j- zé, bár a normakarbantartás rendszere, s elvégzését előíró kormányhatározat egyre elő­nyösebben formálja a közép­vezetők jó irányú szemléletét- Időnként azonban nem ártana egy kicsit nagyobb szigorúság. Szóba került, hogy anyagi el­ismeréssel az eddiginél talán jobban rá lehetne irányítani erre a területre is a műszaki­ak figyelmét. A normaosztály akárcsak eddig, úgy a jövőben sem ront ajtóstól a házba. Vagyis előre és nyíltan elmondja el­képzeléseit, szándékát, céljait az érintett dolgozóknak, hogy ne érje váratlanul őket a -so­ron következő intézkedés. Még ilyen körültekintő módszer­rel sem könnyű a teljesít­ménybérben dolgozók létszá­mát az ésszerűség követelmé­nyeinek megfelelően növelni. V. K­A pártcsoportnak, mint a legkisebb szervezeti egység­nek fontos helye van a párt­életben. Az alapszervezetek előtt álló feladatok megoldá­sa, a párttagság nevelése, be­vonása a pártmunkába, a pártcsoport segítségével tör­ténik. A pártcsoport alkalmas formája a kommunisták po­litikai, erkölcsi, világnézeti nevelésének. A pártcsoport adta konkrét pártmegbízatá­sok lehetővé teszik a pártta­gok aktív bevonását a szer­vezeti életbe, mozgósításukat a határozatok végrehajtására, a legaktívabb pártonkívüliek párttaggá nevelését. A párt­csoport ellátja a jelzőrend­szer szerepét is, a párttagok a pártalapszervezet vezetősé­ge, valamint a felsőbb párt­szervek között. , A közelmúltban lehetősé­gem volt arra, hogy Salgótar­ján 10 kiemelt nagyüzemében a pártcsoportmunkával is­merkedjem. A NÖGRÁ’D-ban közzétett vitaindító cikk, a vita csak megerősítették ed­dig szerzett tapasztala­taimat. Azt mindenekelőtt, hogy a pártcsoportok a politi­kai munka élvonalába he­lyezkednek el, tevékenységük kiterjed a gazdasági, társadal­mi, politikai élet szinte min­den területére. Segíti a párt politikájának helyi érvénye­sülését, közreműködik a leg­fontosabb helyi döntések kia­lakításában. A munkaszervezetre épülnek A pártcsoport nem önálló pártszerv, hanem az alapszer­vezet legkisebb szervezeti egysége. Döntési, határozata- li joggal nem rendelkezik, feladatait a pártvezetőség szabja meg. Szerepe mégis jelentős. A pártcsoport álta­lában a munkaszervezeti egy­ségekre épül, közvetlen kap­csolatban van környezetével, a műhelyben dolgozó párttag és párton kívüli munkásokkal. Ezért egyes társadalmi réte­gek véleményét a párt poli­tikájáról, vezető szerepéről a pártcsoportok tevékenysége is alakítja, formálja. Ami a pártcsoportok irá­nyítását illeti. Salgótarján ipari üzemeiben általában az alapszervezetek féléves mun­katervükben meghatározzák a pártcsoportok megbeszélé­sének idejét, napirendjét. A munkaterv készítésénél a leg­több pártvezetőség figyelembe veszi a párttagok javaslata­it. A pártcsoportbizalmiak részt vesznék a vezetőség ülésein. Lehetőségük van ar­ra, hogy véleményt mondja­nak a munkáról, a feladatok­ról és szóvá tették mindazo­kat a gondokat, amelyekkel napi tevékenységük során ta­lálkoznak. Tájékoztatják a pártvezetőséget a párttagok és pártonkívüliek észrevételei­ről, hangulatáról. A pártve­zetőségi ülés alkalmas fórum a pártcsoportbizalmiak be­számoltatására is. • Vannak alapszervezetek, ahol a szervező titkár,. a pártcsoportbizalmi-értekezle- ten ismerteti a felsőbb szer­vek, valamint az alapszerve­zeti vezetőség határozatait, döntéseit. A város ipari üze­meiben általában jól bevált ez az operatív irányítási for­ma. Néhány, főképpen az újonnan telepített üzemben viszont a közvetlen, a szemé­lyes kapcsolatok erősítését tartják fontosnak és a párt­összekötők szinte naponta megbeszélik a tennivalókat a pártcsoportvezetőkkel. Mind­ezt azért tartom szükséges­nek elmondani, mert a város ipari üzemeiben kialakított irányítási formákat éppen a pártcsoportok sokirányú mun­kája teszi szükségessé. Hiszen még egy alapszervezetben is különbség van a pártcsopor­tok között, amelyek jórészt a munkahely jellegéből adód­nak. A másik lényeges do­log, amelyet mostani, öblös- üveggyári tapasztalataim is igazolnak, hogy a pártcsopor­tok csak úgy tudnak eleget tenni a velük szemben tá­masztott követelményeknek, ha az alapszervezetek, a kü­lönböző pártszervek segítik munkájukat. IS agy óbb felelősséggel A pártcsoportok tehát sok­irányú munkát végeznek. Je­lentős feladatuk van minde­nekelőtt a határozatok meg­ismertetésében, megértetésé­ben és megvalósításában. A személyre szóló pártmegbíza­tások jórészt ezt szolgálják. A város párttagságának mint­egy 75—80 százalékának ál­landó, vagy ideiglenes párt­megbízatása van. A megbíza­tások ellenőrzése, segítése szinte pártcsoportonként el­térő. A nagyobb ipari üze­meknél jól bevált gyakorlat, hogy félévenként egyszer, . pártcsoport-értekezleten, vagy a csoportbizalmiak be­számoltatásával áttekintik a pártmegbízatások helyzetét. A legtöbb üzemnél azonban mindez az év végi taggyűlé­sek feladata, közben nem el­lenőrzik a pártcsoportok te­vékenységét. A pártcsoport, az ott dolgo­zó kommunisták sokat tehet­nek azért is, hogy a munká­ban, a közéletben élenjáró pártonkívüliek eljussanak a pártig. A párttagságnevelés általában folyamatos a párt­csoportokban. Legtöbb eset­ben a pártcsoport bízza meg a leendő párttagot különböző A napfényes, száraz időjárás kedvez a cukorrépa betakarí­tásának, a földeken mindenütt dolgoznak a szedőgépek, és a gyárak alapanyag-ellátása is zavartalan. Az utak jól járha­tók, a répa egészséges, ép, így a feldolgozóipar ellátása ideá­lis.' A gazdaságokban megha­tározott ütemterv' szerint sze­dik fel a cukorgyári alap­anyagot; eddig a földek egy­negyedéről takarították be a termést. A földben maradt cukorrépa ezekben a napok­ban valamelyest telítődik Is cukorral, ezért a gazdaságok nem mindenütt szedik teljes ütemben á növényt, amelynek végeredményben jelenleg mintegy 1 százalékkal maga­sabb a cukortartalma, mint az elmúlt évben. Az ipar — akárcsak tavaly — meghatározott cukortarta­lom esetén felárat fizet a termelőknek a répáért. Ez az ösztönzés arra bírta a terme­lőket, hogy nagyobb gonddal foglalkozzanak ezzel, az utób­bi években némileg „kényes­sé” vált növényi kultúrával. Az elmúlt két-három évben nem egyszer megesett, hogy a répatest ugyan megfelelően fejlett volt, viszont a cukor- tartalom — különböző okok miatt — ide sorolhatók az agrotechnikai hiányosságok — alacsony maradt. Emiatt az üzemekben nem volt megfele­.feladatokkal, segít abban is, hogy megismerje a szerveze­ti szabályzatot, felkészüljön a rendszeres pártéletre. Néhány alapszervezetben azonban a folyamatos tagnevelő, munka még hiányzik. Így a pártcso­port nem foglal együttesen állást a leendő párttag ügyé­ben, s a taggyűlésen sem mondják el véleményüket. Pedig ez a gyakorlat segíthe­ti a reálisabb döntést, fokoz­za az újonnan felvett párt­tag biztonságérzetét és fele­lősségét is. / A pártcsoport• értekezletek A Politikai Bizottság 1972. decemberi határozata arról intézkedik, hogy fokozni kell a pártcsoportok szerepét a taggyűlések előkészítésében. Pártcsoportjainknál vélemé­nyem szerint az a legfonto­sabb, hogy operatívan, nagy­fokú rugalmassággal, a napi politikai szükségletekhez iga­zodva dolgozzanak. E kis csoportokban olyan demokrá­cia valósuljon meg, amely őszinte, bátor véleménynyil­vánításra, egységes fellépésre serkentse a párttagokat. A város nagyüzemeiben jó formának bizonyult a párt- csoport-megbeszélések jelen­legi rendszere. Ezekre általá­ban a két taggyűlés között került sor. Napirendjét egy­részt az alapszervezet mun­karendje adja, másrészt a pártcsoportok maguk választ­ják meg. A pártcsoport-érte- kezlet alkalmas fórumnak bi­zonyult arra, hogy a pártta­gok felkészüljenek a taggyű­lésekre, a pártnapokra, az egyéb politikai rendezvények­re. Természetesen vannak alap­szervezetek, ahol ma is vita tárgyát képezi, hogy a párt- csoport-megbes-zélések visz- szafogják a taggyűlések ak­tivitását. Üzemi tapasztalata­ink azt igazolják, hogy azok­nál az alapszervezeteknál, ahol nemcsak ismertetik, ha­nem körültekintően tájékoz­tatják is a pártcsoportot a vezetőség beszámolójáról, lehetőséget adnak a pártta­goknak véleményük előzetes kifejtésére, észrevételeiket és javaslataikat eljuttatják az alapszervezetek vezetőségé­hez, a pártcsoport-megbeszé- lések jól előkészítik a taggyű­lést, a taggyűlés döntéseit, s hasznos segítői a pártmunká­nak. lő az úgynevezett cukorkiho- zatal; magyarán a répa nem adott elegendő cukrot. Az idén a gazdaságok min­den eddiginél jobban ügyeltek a termesztési technológia be­tartására. Gyakorlatilag a tel­jes répaterület tavaly ősszel mélyszántást kapott. A terület háromnegyed részén előzetes talajvizsgálatokra került sor; ezek nyomán állapították meg a műtrágyaadagokat. A termőterület 76 százalé­kán termelési rendszerek ta­karítják be az ipari alapanya­got. A Cukoripari Vállalatok Trösztje valamennyi rendszer- gazdával együttműködési meg­állapodást kötött, amelyben meghatározták a felek jogait és kötelességeit. A cukoripar elkészítette a termesztés tech­nológiai irányelveiről szóló szakmai útmutatót, amely ösz- szefoglalja a cukorrépa minő­ségét befolyásoló alapvető ag­rotechnikai kérdéseket. Ennek nyomán készültek fel a ter­melők az idei szezonra. Szá­mukra további segítséget je­lentett, hogy a gyárak szak- tanácsadó apparátusukat is fejlesztették. A cukoripar kez- dezményezésére megyénként cukorrépa-termesztési szakbi­zottságok alakultak, ezek el­lenőrzik, hogy a megye terü­letén a mezőgazdasági üzemek betartják-e az agrotechnikai előírásokat. Vigyázzunk rájuk! Bizonyára sokan emlékszünk még azokra a kedves-kel- . lemes sétákra, amikor a nagymama és a nagypapa fogta a kezünket. Hányszor és milyen féltőn mondták ilyenkor: „Vigyázz! Nézz laposan körül, mielőtt lelépsz a járdáról! Ha jön az autó, állj meg! Csak akkor haladj át az úttesten, ha már szabad az út és áthaladásod biztonságos. Csak ott haladj át, ahol csíkokat festettek fel!” Nevettünk, mikor a kijelölt gyalogos átkelőhelyet csí­kosnak nevezték. Milyen jó volt éreznünk a biztosan szorító kezet. Tud­tuk, hogy van valaki mellettünk, aki vigyáz ránk. Most már felnőttünk. Akik tanítottak, idősebbek lettek. Köteles­ségünk. hogy most mi segítsünk azoknak, akik tegnap még olyan féltő gondossággal gyámolítottak, segítettek. E gondolatok jegyében szervezi meg október 10—16, között a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács az „Idős emberek hete a közlekedésben” akciót, együttműköd­ve az állami, társadalmi szervekkel, szakmai testületekkel. Az akció célja az idős emberek fokozott védelme, segí­tése a forgalomban. Az őket fenyegető balesetveszélyek csökkentése. A közlekedő idős emberek problémáinak, véle­ményeiknek megismerése. Az akció idején tartandó rendez­vények abban segítenek, hogy az idős emberek megismer­jék a gyalogos-, utas helyes közlekedés szabályait. (Film­vetítésekkel egybekötött előadások lesznek szociális ottho­nokban, öregek napközi otthonában, forgalomsegítő ellenőr­zések.) Reméljük, hogy az „Idős emberek hete a közlekedés­ben” akció célkitűzései a közlekedés valamennyi résztvevő­jének támogatásával találkozik, mert olyan ügyet szolgál, amely mindannyiunk közös ügye. Nyújtsuk kezünket az időseknek, akik tegnap még a mi kezünket fogták! Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács | NÓGRÁD — 1977. október 8., szombat 3 Cziprok Zoltán a salgótarjáni öblösüveggyár pb-titkára Kedvez az idő a cukorrépa- betakarításnak

Next

/
Thumbnails
Contents