Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

Befejeződött az alksfmányvita A vita befejezése után csütörtökön a Kremlben meg­tartotta ülését a Legfelsőbb Tanács által megválasztott 163 tagú szerkesztő bizottság, amelynek feladata a Szovjet­unió új alkotmánya végleges szövegének kidolgozása. Az ülésen Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke, a bizottság el­nöke mondott megnyitó beszé­det. Mint mondotta, az alkot­mánytervezet megvitatása a Szovjetunió Kommunista helyettese. A tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt legutóbbi kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásáról, a két ország­ban folyó szocialista építő­munka helyzetéről és fő fel­adatairól. A magyar és a len­gyel vezetők széles körű esz­mecserét folytattak az MSZMP és a LEMP, illetve a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködéséről, és a nem­zetközi helyzet, valamint a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik népei ki­emelkedő sikereket érnek el a párt vezetésével a fejlett szocialista társadalom építé­sében, az MSZMP XI. és a LEMP VII. kongresszusán ki­jelölt célok valóra váltásá­ban. A két párt és kormány ve­zetői megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság sok­rétű együttműködése eredmé­nyesen fejlődik a proletár internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekek­nek és közös céloknak meg­felelően. A két ország párt- és álla­mi vezetőinek rendszeres ta­lálkozói jól szolgálják a kap­csolatok folyamatos fejlődé­sét és hozzájárulnak a szoci­alista országok egységének, testvéri együttműködésének szüntelen erősödéséhez. A magyar és a lengyel ve­zetők hangsúlyozták, hogy a rendszeresen megtartott ma­gas szintű találkozók megálla­podásai a gazdasági együtt­működésről sikeresen telje­sülnek. Dinamikusan fejlő­dik az árucsere-forgalom a két ország között, növekszik a termelési szakosítás és az ipa­ri kooperáció szerepe orszá­gaik gazdasági együttműkö­désében. A megkötött egyez­mények, s a kétoldalú kap­csolatok bővítésére tett egyéb intézkedések kedvezően ha­tottak a két ország közötti gazdasági együttműködés sok­rétű fejlődésére. A találkozó során meg­állapították, hogy még továb­bi lehetőségek vannak a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésére, külö­nösen a gépipar, a vegyipar, a közúti járműipar, az elekt­ronikai és orvosi berendezé­sek gyártása területén. Meg­állapodtak abban, hogy to­vábbi kezdeményezéseket tesznek a két ország vezető szerveinek, gazdasági minisz­tériumainak szorosabb együtt­működésére, s hogy a két or­szág illetékes állami szervei Pártjának Központi Bizottsá­gában éppúgy, mint a Legfel­sőbb Tanácsban, optimizmus­sal tölt el mindenkit. A Leg­felsőbb Tanács ülésének fel­szólalói egyöntetűen támogat­ták az alkotmánytervezetet, ugyanakkor a képviselők né­hány módosítást és kiegészí­tést is javasoltak a szerkesz­tő bizottságnak. Ezekről, egy­ben az alkotmánytervezet végleges szövegéről a bizott­ságnak kell döntenie, elő kell terjesztenie azt elfogadásra a Legfelsőbb Tanácsnak. dolgozzanak ki hosszú lejáratú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési progra­mot az 1990-ig terjedő idő­szakra. A tárgyalásokon a két fél képviselői kifejezésre juttat­ták, hogy az eddigi szilárd alapokon tovább erősítik a pártjaik, országaik, népeik kö­zötti sokoldalú kapcsolatokat és együttműködésüket. A magyar és a lengyel ve­zetők megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a szocia­lista országok közössége egy­ségének erősítésére, s hozzájá­rulnak a Varsói Szerződés tagállamai, politikai, védelmi szövetségének erősítéséhez, a KGST-ben megvalósuló szo­cialista integráció fejlesztésé­hez. A találkozó résztvevői tel­jes egyetértésben állapították meg, hogy a jelenlegi világ- helyzet fő jellemzője válto­zatlanul az enyhülés, amely­nek előmozdításában megha­tározó szerepet tölt be a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békepolitikája, kö­zös erőfeszítése, amely élvezi a világ haladó, imperialista­ellenes erőinek rokonszenvét és támogatását. Hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy valamennyi békeszeretö erővel együtt határozottan fel­lépjenek az enyhülési folyamat fékezésére irányuló minden tevékenységgel szemben. A magyar és a lengyel ve­zetők kifejezték készségüket, hogy további közös erőfeszí­téseket tesznek az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tásáért. Támogatják a helsin­ki záróokmányt aláírók rész­vételével Belgrádban meg­kezdődött találkozó konst­ruktív és eredményes mun­káját szolgáló törekvéseket. Síkraszállnak a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a le­szerelésre vonatkozó átfogó kezdeményezések megvalósí­tása mellett. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság, az általános lesze­relés szempontjából kiemelke­dő jelentősége van a stratégiai támadó fegyverek korlátozá­sáról, valamint más fontos nemzetközi kérdésekről folyó szovjet—amerikai tárgyalá­soknak. Kifejezték óhajukat és bizakodásukat, hogy a Szov­jetunió és az USA közötti tár­gyalások a realitások figyelem- bevételével, az egyenlő bizton­ság elvének tiszteletben tar­tásával eredményesen zárul­nak. A magyar és a lengyel ve­zetők ismételten megerősítet­ték népeik szolidaritását a függetlenségért, a nemzeti szu­Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára összefoglalta a beérkezett módosításokat, amelyeket az ülésszakon a képviselők terjesztettek elő. A bizottság megvitatta ezeket és elfogadta velük kapcsolat­ban a megfelelő ajánlásokat. A szerkesztő bizottság egy­hangúlag úgy határozott, hogy az alkotmánytervezet szöve­gét az ajánlott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjeszti elfogadásra. verenitásért és a társadalmi haladásért, a gyarmati uralom maradványainak felszámolá­sáért, és a fajüldözés ellen küzdő valamennyi nép iránt. Hangsúlyozták annak fontos­ságát, hogy a világban még meglevő ^válsággócokat politi­kai tárgyalások útján, az érin- tett államok és népek való­ságos érdekeinek tiszteletben tartásával odják meg. A találkozón elégedetten szóltak arról, hogy a kommu­nista és munkásmozgalom ereje, befolyása világszerte növekszik. Hangsúlyozták, hogy a kommunista és mun­káspártok testvéri, internaci­onalista együttműködése és nemzetközi szolidaritása a marxista—leninista elvek alapján szüntelenül erősödik- Megállapították, hogy a test­vérpártok közötti szolidaritás, a két- és sokoldalú vélemény- és tapasztalatcsere elengedhe­tetlen feltétele a közös célo­kért, a békéért, az enyhülésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért foly­tatott sikeres harcnak.. Ez­zel összefüggésben a két párt képviselői hangsúlyozták az európai kommunista és mun­káspártok 1976. évi berlini ér­tekezletén elfogadott közös dokumentumban foglaltak megvalósításának jelentőségét az európai béke, biztonság, együttműködés és a társadal­mi haladás szempontjából. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a jövőben is kész hozzájárulni a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom pártjai közötti együttmű­ködés és internacionalista szo­lidaritás erősítéséhez. A két párt és a két ország népe a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával , a testvéri szovjet néppel, az egész szo­cialista közösséggel, valamint a világ haladó és békeszerető erőivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60- évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Az Októberi Forradalom lenini eszméinek a megvalósítása, a szocializmus, a népek szabad­sága és a béke erősítésének nagy ügyét szolgálja. Edward Gierek a LEMP Központi Bizottsága és a Len­gyel Népköztársaság legfel­sőbb állami szerveinek nevé­ben megújította a magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos lengyelországi láto­gatására szóló meghívást. (MTI) Az első belgrádi hét köze­pén még aligha lehet végső következtetéseket levonni a tanácskozás eredményessé­géről- Ezekben a napokban a 35 résztvevő ország küldött­ségeinek vezetői a nyílt, ple­náris * ülésen ismertetik kor­mányuk álláspontját az elmúlt két — helsinki utáni — esz­tendő eredményeiről, a jö­vendő feladatairól, s csütör­tökön elmondta beszédét a szovjet és az amerikai dele­gáció vezetője is. Az ülésteremben elhangzó beszédek, s az államférfiak nyilatkozatai azonban arra utalnak: a légkör konstruktív ezen a kontinensünk számára oly fontos tanácskozáson, s az eszmecsere nem a külön­bözőségeket, hanem a közöset emeli ki. Az első néhány nap állás- foglalásai nyilvánvalóan nagy jelentőségűek. A delegációk Belgrádi tanácskozás Küldöttség­vezetők felszólalásai Csütörtökön a küldöttség­vezetők felszólalásaival foly­tatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó belgrá­di találkozó. A csütörtöki nyilvános ple­náris ülésen elsőként felszó­lalt luxemburgi delegátus egyebek között rámutatott, hogy a tanácskozás fő fel­adata a Helsinki óta megtett út értékelése és a további fel­adatok meghatározása. Ezt követően Lichtenstein, Spa­nyolország és Görögország kül­dötte szólalt fel. Csütörtökön, a délutáni ülé­sen hangzott el a szovjet és az amerikai küldöttség veze­tőjének beszéde. (MTI) Haderő­csökkentési tárgyalások Az osztrák fővárosban csü­törtökön megtartották a had­erőcsökkentési tárgyalások 147. plenáris ülését. A Hofburg konferenciatermében folyó tanácskozáson ezúttal Gordon E. Cox nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője elnökölt. V. J. Vos van Steenwejk, nagykövet, a holland delegá­ció vezetője felszólalásában mindenekelőtt a földrajzi té­nyező jelentőségével foglal­kozott és azt bizonygatta, hogy az a szocialista országok szem­pontjából kedvező, a NATO országok számára viszont hát­rányos. Ebből kiindulva a hol­land delegátus a szocialista országok részéről többszörte nagyobb mértékű csökkentést követelt, mint amekkorát a NATO-országok hajtanak vég­re­A haderőcsökkentési tárgya­lások következő plenáris ülé­sére jövő csütörtökön kerül sor. (MTI) Ideiglenes palesztin kormány Az Egyesült Államok közel- keleti politikáját vitatta meg csütörtökön a Fehér Házban Carter elnök a kongresszus 25 tagjával. Olyan képviselők is részt vettek a tanácskozáson, akik bírálták a közel-keleti helyzetre vonatkozó szovjet— amerikai közös nyilatkozatot, mert szó van benne a palesz- tiinaiak törvényes jogairól- X Az ENSZ New York-i szék­helyén ideiglenes palesztinai kormány megalakításáról tar­tanak amerikai—arab tár­gyalásokat — jelentette csü­törtöki számában New York­ból arab diplomáciai forrá­sokra hivatkozva az El-Sza- fir című bejrúti lap. Az ér­tesülés szerint az ideiglenes kormányban helyet kapnának a PFSZ tagjai és a Gaza-öve- zetben. a Jordán folyó nyuga­ti partján, Libanonban, Jor­dániában, Szíriában és az Arab-öböl országaiban élő pa- lesztinaiak képviselői. Az Egyesült Államok helyesli ezt az elképzelést — írja a lap —, mert az ideiglenes kor­mány megalakulásával meg­oldódhatna a közel-keleti tár­gyalásokon való palesztinai részvétel problémája. (MTI) Biztató ezekben a nyilatkozatokban tájékoztatják a többi részt­vevő országot, mi is az, amit ők ma Európa számára a leg­fontosabbnak tartanak. Ter­mészetesen, vannak különbö­zőségek, s ezek nem is kicsi­nyek. Egy-egy nyugati felszó­laló továbbra is a maga szá- jaíze szerint szeretné értel­mezni a helsinki alapokmányt, s annak egyes fejezeteit ön­hatalmúan súlyozza. Azt azonban meg lehet állapítani: a tőkés országok kormányai sem tartják megengedhetőnek az enyhülési folyamat meg­állítását, vagy visszafordítá­sát. Az enyhülés fogalmába igen sok minden beletartozik. Ré­sze, s fontos alkotója a kato­nai enyhülés, amely — nem a ü NÓGRÁD - 1977. október 7., péntek Kosos közlemény Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívásá­ra Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke 1977. október 5—6-án ba­ráti látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke megbeszéléseket folytatott Ed­ward Gierekkel és Piotr Jaroszeviczcsel. A megbeszéléseken részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese; lengyel részről Ryszard Frelek, a LEMP Központi Bizott­ságának titkára, Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tagja, a KB titkárságának vezetője, Lucjan Piatkowski, a LEMP KB külügyi osztályának első helyettes vezetője, Maciej Wirowski, a Minisztertanács Tervbizottságának elnök­Magyar vezetők üdvözlő távirata az DDK nemzeti ünnepe alkalmából ERICH HONECKER elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertaná­csa, népünk és a magunk nevében meleg, elvtársi üdvözletün­ket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népének, a Né­met Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfor­dulója alkalmából. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint szö­vetségese, a Német Demokratikus Köztársaság népének ki­emelkedő sikerekben gazdag országépítő munkájára, amelyet a Német Szocialista Egységpárt vezetésével folytat. Országuk dinamikus fejlődése, a szocialista demokrácia kiteljesülése, a nép anyagi és kulturális színvonalának növekedése, a fej­lett szocialista társadalom kibontakozásának beszédes bizo­nyítékai. Hozzájárulása a béke és biztonság megszilárdítá­sához, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és a szocializmus ügyéért vívott harchoz világszerte elismerést váltott ki. Az első német munkás-paraszt állam nemzetkö­zi tekintélye a szocialista közösség országai, a világ haladó , erői növekvő befolyásának fontos tényezője. örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy kölcsö­nös törekvéseinknek megfelelően együttműködésünk az élét minden területén fejlődik, elmélyül népeink barátsága. Mél­tó keretet és kiváló alapot teremt ehhez a párt. és kormány- küldöttségünk ez évi berlini látogatása alkalmából aláírt új, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely még szorosabbá teszi országaink és népe­ink testvéri összefogását, elősegíti nemzeti céljaink megvaló­sítását, tovább erősíti a szocialista közösség országainak ösz- szeforrottságát és hozzájárul Európa békéjéhez és bietonsá- gához. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozó népének, hogy további ki­magasló eredményeket érjenek el a Német Szocialista Egy­ségpárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok valóra vál­tásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a bé­ke ügyének szolgálatában. Budapest, 1977. október 7. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának . első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Fogadás az NDK megalakulásának 28. évfordulója Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 28. évfordu­lója alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bor­bély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, a Népköztár­alkalmából saság Elnöki Tanácsának tit­kára, Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke, Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Polinszky Károly oktatási mi­niszter, Rácz Pál külügyi ál-1 lamtitkár, s politikai, gazdasá­gi, kulturális és társadalmi életünk sok más vezető sze­mélyisége. Jelen volt a foga­dáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, tag­ja is. (MTI) Japán terroristák menedéke Algériában Algéria, elutasította a japán kormánynak azt a kérését, hogy adja ki a japán gép­rablókat és szolgáltassa visz- sza a terroristák birtokában levő hatmillió dolláros vált­ságdíjat. Ibbrahim Ghafa, Al­géria tokiói nagykövete csü­törtökön ilyen értelemben tá­jékoztatta Hatojama japán külügyminisztert. Közölte to­vábbá: kormánya nem telje­síti a tokiói kormánynak azt a kérését sem, hogy ne enge­délyezze a géprablóknak a2 ország elhagyását. Mint a nagykövet hangsúlyozta, ha­zája tartja magát a japán kor­mánnyal kötött eredeti meg­állapodáshoz, amely szerint a leszállási engedély megadása után Tokió nem áll elő sem­milyen követeléssel. (MTI) kezdet szocialista országok hibájából — valóban nem halad a kí­vánt ütemben előre. Erről be­szélt felszólalásában a sem­leges Svédország képviselője és a vendéglátó Jugoszlávia de­legációjának vezetője is. A leszerelés szükségszerűsége a küldöttek többsége számára magától értetődő, hiszen a katonai szembenállás veszé­lye megnehezíti a gazdasági és a humanitárius-kulturális kapcsolatok fejlesztését is. A gazdasági együttműködés jelentőségére hívta fel a fi­gyelmet Csehszlovákia képvi­selője, aki aláhúzta: országa a helsinki értekezlet után munkaprogramot fogadott el a tennivalókról, s egy sor konkrét lépést is tett. így például lehetővé tette azt, hogy a jobb gazdasági kap­csolatok érdekében külföldi cégek kirendeltségeket létesít­senek Prágában. Súlyos gondot jelent ma Európa számos országában a munkanélküliség, s a dél-euró­pai országok állampolgárai­nak egy, jelentős része a gaz­dag „Északon” keresi meg kenyerét. Ezeknek a vendég- munkásoknak a sora nem könnyű, s jogaikat sok helyütt korlátozzák. Erre hívta fel a figyelmet a portugál és a jugoszláv delegátus. A felszólalások jelentős ré­sze még hátravan, s a ple­náris ülés után, a bizottságok­ban már kérdéskörönként folytatódik a vita. Ezzel kap­csolatban pedig el ken fogad­nunk Ausztria képviselőjének megállapítását: „a tanácsko­zásnak polémiamentesen kell íezajlania.” Miklós Gábas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents