Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

Palóc blúz—üzemi módra A hevesi Háziipari Szövet" kezet szövő- és hímzőasszo­nyai több mint negyedszáza­da, szövetkezetbe tömörülve végzik hagyományos, művészi munkájukat. Az átányi parasztmintákkal és palóc motívumokkal díszí­tett szádák, szőttesek, blúzok, női ruhák távoli országokban is kelendőek. A szövetkezet tavaly húszmillió forintot fö­lülmúló exportmunkát végzett. 1980-ig — jobb munkaszerve­zéssel, s jelentősebb beruhá­zás nélkül — harmincmillió forint fölé akdrják emelni ex­portbevételüket. A munka jobb megszervezésében nem­csak saját tapasztalataikra, elképzeléseikre támaszkodnak, hanem munka- és üzemszer­vező szakemberek, az OKISZ Labor munkatársainak segít­ségét is igénybe veszik. A fel­adat megoldása a sok tapasz­talattal rendelkező szakembe­reknek is sok fejtörést oko­zott, miután — háziiparról lévén szó — itt különleges ér­téket képvisel a kézimunka. A szervezett termelés azonban folyamatosságot, szalagszerű gyártást kíván. Hosszú hely­színi vizsgálódás után megál­lapították, a hagyományok megsértése nélkül, csak a ru­hák megvarrásánál lehet er­ről szó. A célok meghatározá­sa után sor került a megva­lósításra. A ruhavarrók munkájának minden egyes fázisát apró ré­szeire bontották, majd a fel­adatokat, a végzés sorrendjé­ben egymáshoz kapcsolták, csoportosították. Ekkor követ­kezett a munka szervezetteb­bé tétele. Eddig, minden munkadarabot egy varrónő készített el elejétől végéig. Ezentúl mindenki csak egy munkafázist végez. Más ké­szíti az oldalvarrásokat, más a gallér bevarrását, a ruha ujját, övét. így az egyes fel­adatok elvégzői nagyobb gya­korlatra tesznek szert, meg­tanulnak olyan munkafogáso­kat, amelyek könnyebbé és gyorsabbá teszik a munkát. A folyamatosság biztosításá­ra, a kiszabott ruharészeket és kellékeket úgynevezett egység- csomagokban mindenkinek a varrógépe mellé szállítják — így a varrónőknek a munka átvétele végett nem kell el­hagyniuk a munkahelyüket. A szalagszerű munka azonban egyhangúvá válhat, különösen, mert ezek az asszonyok a múltban a sokirányú tevé­kenységet szokták meg. Az egyhangúság elkerülésére ezért az egyes munkafolyamatok elvégzését cserélgetik: aki az oldalvarrást készítette, egy idő után galléroz, vagy ujjat varr, a másik szintén m^ munkát kap. S természtesen válto­zatlanul mindegyikük kézzel, egyéni kézügyessége szerint készíti a hevesi ruhák külön rangját biztosító díszítő, hím­ző munkát. A néhány hónapos tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a szervezettebb termelés nem­csak gyorsabb, könnyebb, ha­nem jobb kereseti lehetőséget is nyújt a dolgozóknak. És a szövetkezet is biztonságo­sabban tehet eleget a növek­vő követelményeknek. rr m / a termelőszovefkezctbeff A közelmúltban vitatta meg a varsányi Űj Kalász Terme­lőszövetkezet pártszervezete a nőpolitikái határozat meg­valósítását az intézkedési terv alapján. A tanácskozáson megállapították, hogy a hét esztendővel ezelőtti határozat megjelenése óta eredmények­ről adhat számot a termelő- szövetkezet. A termelőszövet­kezet asszonyai — háromszáz- huszonkilenc nő — zömmel a növénytermesztésben tevé­kenykednek. A nyolc szocia­lista brigád közül négy asz- szonyokból áll. A választott testületekben, ellenőrző bi­zottságokban huszonegy nő dolgozik. Egy asszony az Or­szágos Nőtanács elnökségének tagja. Négy brigádvezetőnő van a termelőszövetkezetben, heten rendelkeznek szakmun­kásbizonyítvánnyaí. ök az ál­lattenyésztésben dolgoznak. Amikor .felmérték a különbö­ző kitüntetéseket huszonöt asszonyt, lányt találtak a tu- ‘lajdonosok között. A terme­lőszövetkezet — ez is hozzá­tartozik a nőpolitikái Határo­zathoz — sok segítséget nyúj­tott az óvoda építkezéséhez, így a termelőszövetkezetben dolgozó édesanyák gyermekeit felveszik az óvodába. Az ét­keztetést a közös ugyancsak megoldotta, Szécsényből viszik az ebédet. A tsz pártvezetősége jónak értékelte az eddigi eredmé­nyeket, de felhívta a f'gyel- met arra is. hogy fŐKént a ta­nulásban és továbbképzésben szükséges a továbblépés. t. 1. Vasutasfaláikozó Sans ka Qigsiricán Salgótarján és a csehszlo­vák Banska Bystrica (Besz­tercebánya) városai kapcso­latban állanak egymással és közös találkozókra, rendszere­sen, mindkét városban sor kerül. Az idén a kapcsolat a két város vasutasai között is kialakult. Az idei vasutasnapi ünnepségen már Salgótar­jánban, részt vett a beszterce­bányai vasutas delegáció, mely során Salgótarján vá­rossal és környékével ismer­kedtek a testvérváros vasuta­sai. Szeptember végén viszonzá­sul Salgótarján állomás nyolc­fős küldöttsége vett részt a csehszlovák vasutasnapi ün­nepségen és a kétnapos prog­ramban az Alacsony-Tátrát is meglátogatták. Mindkét állomás gazdasági, politikai és társadalmi szer­veinek vezetői együttműködé­si szerződést írtak alá a to­vábbi kapcsolatok szélesítésé­re, ’erősítésére, mely a közel­jövőben a brigádkapcsolatok szélesítésére is kiterjed. Mind­két részről már az első ta­lálkozót nagyon pozitívan ér­tékelték. Szűcs Ferenc Hatvan Eresz ívén ifi gondok Bár névtelen leveleknek ál­talában nem szoktunk helyt- adni, ez alkalommal kivételt teszünk, mivel a felvetett kér­déseket bizonyos mértékig indokoltnak találjuk­„A továbbképzési központ nevében” aláírással aggodal­maskodó levelet kaptunk, Az esti, elcsendesült sal­gótarjáni utcákat tíz óra körül a műszakváltó dol­gozók népesítik be. Min­denki siet. A gyárak kapui ontják a hazafelé és a munkába igyekvő embere­ket. A Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárá­nak portája előtt ember­áradat. Kisebb-nagyobb csoportok buszokat várnak. amit kell mindent megcsi­nálok. Most is hiányzik két brigádtag és helyettük mi végezzük a munkát. — A szalag beindítása előtt — szól közbe Rácz Rezsőné — nekünk kell az anyagokat behordani és előkészíteni. Szerelés előtt a tűzhelyszabályozó karo­kat csavarozom össze. A szalagon pedig a válaszfa­lakat teszem be a szerke­Koós Lajosné reszortja a teljes és takaréklángok be­állítása és a főzőégők ki­próbálása. Vele szemben dolgozik Csonka Gyuláné, aki a sütőkamrákat helyezi el. Árrá a kérdésre, hogy szívesen dolgoznak-e éj­szaka, a következőket vá­laszolták mindketten: — Lehet, hogy furcsán hangzik, de szeretünk eb­ben a műszakban dolgoz­A termelőszalagok csak vasárnaponként állnak le. A folyamatos termeléshez szükséges anyagokat bizto­sítani kell. Ezek előkészí­tésének egyik fontos mű­veletét Burján Sándor végzi. Ponthegesztő gépen dolgozik, a sütőkamrák utolsó műveletét végzi. He­gesztés közben keze alól aranysárga színű, apró szikrák szóródnak szét. MIKOR MINDENKI ALSZIK... Másokat elnyel a gyári ka­pu. A környék percek alatt kiürül. Elkezdődik a harmadik műszak. A mun­ka zaja egyre erősödik. A hagyományos tűzhely- szereidébe lépve, a lemez­alkatrészek között főként női arcokat látunk. — Tíztagú brigádunkban három férfi van — mond­ja Szabó Istvánná, aki húsz éve dolgozik az üzemrészben. — Ez évben álltunk át a Luna—Lux gyártmányú, széntüzelésű tűzhelyek gyártására a Lepke elnevezésű hasonló típus helyett. Az év végé­ig tízezer darab elkészíté­sét vállaltuk. (— Milyen műveletet vé­gez a készülő „masiná­kon”? — A tüzelőtér samotto- zása a feladatom. Különben zetbe. Egy éjszaka ötven darab tűzhelyet gyártunk. Nők és éjjel dolgoznak. Talán az éjszakai pótlék, a negyven százalék ösztö­nözte őket, hogy vállalják? Nemcsak az. A munka sze- retete, a növekvő kereslet kielégítésének felismerése és tudatos vállalása is fon­tos szerepet játszott ben­ne. A hagyományos szerelő- szalag mellett közvetlen a gáztűzhelyek készülnek. Több mint három éve ren­dezkedtek be a modern, különféle típusú gáztűz­helyek gyártására. — Most Komfort ST ne­vű fajtát szerelünk — mondja Koós Lajosné. Ez annyiban különbözik a si­ma típusútól, hogy auto­matikusan elzáródik a gáz­csap, például amikor kifut a tej. ni. Egész nap otthon le­hetünk a családdal, gyere­kekkel. Igaz, kicsit fárasz­tó az éjszakai munka, mi­vel naponta csak 4—5 órát alszunk, de azzal a biztos tudattal jövünk el, hogy otthon mindent rendben hagytunk. Beszélgetésünk alatt is­merős hangra lettem fi­gyelmes. A szalag mellett egy targonca állt meg. Pi- linyi József hullámpapír óriáskerekeket gurított le a szállítóról. — A tűzhelyek csoma­golásához hoztam. Sokszor nagyobb mennyiségű anya­gokat is szállítok. Hét éve dolgozom itt. Naponta sok­sok fordulót, több kilomé­tert teszek meg a gyáron belül, ötkilométeres meg­engedett sebességgel. Öltözékét kiegészíti a vé­dőszemüveg, a kesztyű, és a bőrköpeny. —- Ezek a csillagszórók égetnek, röptűkben meg­gyulladhat tőlük minden. Ha a földre leesik és kihűl, apró lemezdarabkává vá­lik — mondja, s felemeli a kezét, amelyen itt-ott égés nyomai látszanak. Két évtizede végzi munkáját. Tíz-tizenöt perc alatt he­geszt meg egy kamrát. Amikor mindenki alszik, ők, az éjszakások javában dolgoznak. Havonta egy héten át ebben a műszak­ban is helyt kell állniok, hogy a kezük alól kikerülő tűzhelyek, a konyha és a háziasszonyok nélkülözhe­tetlen darabjai folyamato­san eljuthassanak az or­szágba és külföldre. t. sz. mely elsősorban az eresztvényi buszmegálló és a Hotel Salgó közötti útszakasz közvilágítá­sát hiányolja. Szükségesnek tartaná, hogy az út mentén kandelábereket állítsanak fel. Másodsorban hiányolja az eresztvényi autóbusz-megálló­ban lebontásra került vára­kozóhelyet, melynek hiányá­ban rossz időben a kirándu­lók és a szálló vendégei fa- gyoskodni kényszerülnek. A kérdésekkel felkerestük Lantos Lórántot, a Salgótar­jáni városi Tanács műszaki osztályának vezetőjét, aki a következő választ adta. — Legnagyobb sajnálatunk­ra a közvilágítással kapcso­latban nem ígérhetünk sem­mit ebben az ötéves tervben. Sokkal fontosabb útvonalak, lakott területek közvilágítását kell anyagi lehetőségeink ha­tárain belül megoldanunk. Ami a buszvárót illeti, már korábban is gondoltunk léte­sítésére, azonban vélemé­nyünk szerint ide, egy átla­gosnál nagyobb méretű, fe­dett épületre van szükség, te­kintettel a nagy forgalomra. Ilyent eddig nem tudtunk be­szerezni, de várhatóan egy évei) belül megoldjuk a kér­dést — fejezte be válaszát az osztályvezető. A Volán válasza Pói&iják a zebrái A szeptember 22-i Olvasók fórumában „Miért halogat­ják” címmel megjelent írás a Malinovszkij úti gyalogátke­lő helyek egyikét hiányolja. Ez­zel kapcsolatban érié? ítette szerkesztőségünket a Salgótar­jáni városi Tanács műszaki osztályának közlekedési fő­előadója Balya Istvánná, még­pedig a következőkről: Az említett helyen a koríbbiak- ban volt gyalogátkelő kije­lölve. ennek festése azonban az idők folyamán lekopott. Az új festésről hamarosan gon­doskodnak, pótolva az olva­sók által is jelzett hiányossá­got. Húsz érc szerrez Az érsekvadkerti bölcsőde vezetője, Vasas Györgvné — aki tizenkilenc éve tölti be nem könnyű posztját — több mint húsz esztendeje a Vö­röskereszt szervező titkára is. Évente közreműködik a köz­ségben megrendezett véradás előkészítésében. • Ér&ekvadkert lakói dicséretet érdemelnek, mert minden esztendőben több mint kétszázan adnak vért a bajba jutottaknak. Leg­közelebb októberben készül­nek véradásra a községben. A bölcsőde vezetőnője nagyon jó kapcsolatot tart a helyi intéz­ményekkel, üzemekkel. Az ÁFÉSZ-szel és a helyi ipari szövetkezettel szocialista szer­ződést kötöttek. Ennek ér­telmében a téli tüzelő szállí­tását és berakását, emellett a különféle javítási munkákat is elvégzik a szakemberek. A termelőszövetkezet több ezer forint értékben burgonyát ad a bölcsődének. A SZIM gyár­egysége hatezer forintot jutta­tott a kicsinyeknek, ezen já­tékokat és különféle felszere­léseket vásároltak. SMifutfáíjas­f találkozó Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is találkozót szer­veztek Kisterenye vasutas nyugdíjasainak, melyre a na­pokban a helybeli gimnázium Druzsba klubjának helyisé­gében került sor. A mintegy 130 nyugdíjast elsőként Nyer­ges József, a nyugdíjas cso­port elnöke köszöntötte. Utá­na a gimnázium tanulói ver­sekkel, zeneszámokkal szóra­koztatták az idős embereket, akik közül öten saját hang­szerükön magyar nótákat ad­tak elő. Viszonozva a kis műsort, társuk Szávai Ferenc pedig e zenekar kíséretével nótákat énekelt. A nyugdíjas csoport köszönetét mondott a kisterenyei vasútállomás és vontatási főnökség szakszer­vezeti bizottságának a ren­dezvényéért, a helyiség elő­készítéséért pedig a gimnázi­um pedagógusainak, dolgozói­nak. Jelentős részük volt ab­ban, hogy az előző évinél is jobb hangulatban és körül­mények között kerülhetett sor a nyugdíjasok idei találkozó­jára. Sz. F, , Eseícrtkértí zsm fóliák A NÖGRÁD napilapban au­gusztus 18-án „Még jobban. odafigyelni” címmel cikk je­lent meg. Az abban foglalta­kat megvizsgáltuk, utasszám­lálást végeztünk a kérdéses járatokon. Megállapítást nyert, hogy e járatok esetenként zsúfoltak. Ennek ellensúlyozására a for­galmi szolgálat másodrész já­ratokat biztosított. Törekvésünk az, hogy a jö­vőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsunk ezekre a járatokra. Menetrend-módosí­tást csak a következő évben tervezünk. A mikrofonok használatát val kapcsolatban annyit sze­retnék közölni, hogy a gép­kocsivezetők anyagilag is ér­dekeltté vannak téve augusz­tus 1-től. Reméljük, hogy ez még jobban ösztönzi őket az ilyen jellegű utastájékozta­tásra. Kérem az ' utazóközönség megértését addig, amíg kéré­sük véglegesen megoldást nyert. Miklós Ernő a Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi üzemegység-’ igazgatója NÓGRÁD — 1977. október 6., csütörtök f )

Next

/
Thumbnails
Contents