Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

60 év — 60 kérdés Film jegyzet 4 szocializmus Rejtrénypályázat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Ä negyedik forduló helyes megfejtése m A leghíresebb tudósok, akik a szovjethata­______ lom megteremtése u tán is folytatták tudomá­nyos tevékenységüket — ter­mészetesen nem a teljesség igényével felsorolva — az alábbiak voltak: Micsurin, Pavlov, Ciolkovszkij, Fersz- man, Lazarev, Joffe, Szkrja­bin, Szkobelcin, Szergej Le- begyev, Bikov, Tupoljev. Akik —, mint kérdésünkben is je­leztük — közülük hármat megneveztek, azok válaszát fogadtuk el, 2 JJ " Obnyinszkban a világ első atomerőműve 1954. * június 27-én kezdte meg az áramszolgáltatást, a „Moszenergo” rendszer szá­méra. Kapacitása mindössze 5000 kilowatt volt. Azóta az Uraiban, a Don mentén, Szi­bériában sokkal nagyobb utó­dai születtek és születnek. PÚ í A világ első szput­I 3. I nyikját 1957. október I * I 4-én lőtték fel a leg­különbözőbb szakmákhoz tar­tozó tudósok munkájának kollektív eredményeképpen. . Kemerovo terület két űrhajóst adott az em­beriségnek: Alekszej _ Moszkva közelében Q található Dubna, ahol ‘ a szovjet tudósok mel­lett számos szocialista ország tudósai dolgoznak. Sok kima­gasló felfedezést tettek itt, köztük olyanokat is, mint a Mengyelejev-féle táblázat 102-es, 103-as és 104-es ele­mei izotópjainak nyerése, a radioaktív-bomlás új fajtájá­nak feltárása. és a pásztói labdarúgókkal mérkőzött. Ez a látogatásuk voltaképpen viszonzása volt annak a vendégjátéknak, amelyet az SBTC labdarúgói tettek Kemerovóban egy év­vel korábban. p A Munkás és kolhoz­ig parasztnő című szob­___ rőt Vera Muhina ké­szítette. Ezt az alkotást vá­lasztotta emblémájául a M oszfilm stúdió, amelynek filmjei mostanában egyre gyakrabban szerepelnek a televízió képernyőjén is. ~ Az idézett verssorok y_ Jevgenyij Buravljov ‘ kemerovói költő A kuznyecki föld hősei című költeményéből valók. Magyar­ra Csikász István és Majtényi Zoltán fordította. _ A Nagyezsda című fii­1 met Mark Donszkoj ‘ rendezte. Művészi hír- tőinknek, nevét az 1938—39-ben készí­tett Gorkij önéletrajzi triló­giával alapozta meg (Gyer­mekéveim, Emberek között, I ._ Kemerovo ismert kép- ||J. zőművészei: Reingold Berg, Alekszej Gor- gyejev, Nyikolaj Lukin, Alek- szandr Holodov, Alekszandr Ananyin, Vagyim Presznya- kov, Alekszandr Bobkin. Kö­zülük háromnak a nevét kel­lett felsorolniuk rejtvényfej­Egyetemi éveim). IT] Leonovot és Borisz Volinovot. A kemerovói labdarú­gó-válogatott 1968. novemberében járt megyénkben, s a balassagyar­mati, a salgótarjáni (SBTC) Megjegyzés a harmadik forduló helyes megfejtéséhez. Az első kérdésre adott vá­laszunkban elírás folytán hi­ba csúszott. A helyes válasz: a Szovjetunió éves villamos- energia-termelése több mint egy billió kW. Nagyobb kazetta — jobb hangminőség Az utóbbi évti­zedben a kazettás magnetofon „ki­ütéses” győzelmet aratott a korábbi orsós készülék­kel szemben, oly­annyira, hogy ez utóbbiakat ma mór jószerével csak a rádió- és tévéstúdiókban használják. Pedig a kazettás szalag­ra való felvétel­nek és visszaját­szásnak rosszabb a hangminősége, mint a kevésbé praktikusan ke­zelhető orsós vál­tozatának. Min­denekelőtt azért, mert a kazettás szalag csupán má- sodnercenként 4,75 centimé- zettás szalagnak, hogy csak teres sebességgel halad, már- 3,8 milliméter széles, szemben pedig köztudott, hogy a na- az orsós szalag 6,25 millimé- gyobb szalagsebesség jobb teres szélességével. A hang­hangminőséget eredményez, minőségromlást új fajta sza- Az sem válik előnyére a ka- laganyag bevezetésével pró­Képünkön: az új típusú és a régi kazetta balták ellensúlyozni, amely a magasabb hangokat is jól ad­ja vissza. De különféle hang­szűrőket és -tisztítókat is be­szereltek a magnókészülékek­be a kazettás szalagok ere­dendő hibáinak enyhítésére, A közelmúltban egy nem­zetközi kiállításon új megol­dással jelentkezett a japán Sony cég, Az általa gyártott új fajta kazettában 6,26 mil­liméter széles szalag var, amelyre másodpercenkénti 9,5 centiméteres sebességgel lehet felvételt készíteni. Ez a sza­lagméret és sebességi érték különösen a térhatású (szte­reo) hangtechnikának kedvez. Csupán egy bökkenője van a dolognak, az, hogy a nagyobb méretű kazettához új készü­léket is kell vásárolni. Ez egyébként nem tekinthető az elterjedés akadályának, hi­szen a „hagyományos” kom­pakt-kazettával működő ké­szülékek néhány év leforgása alatt úgyis elhasználódnak. Egy erkölcsös éjszaka A magyar irodalom és a magyar film kapcsolatát nem­csak „a minőségek forradal­ma” jelzi, hanem az első vo­nal mögött szerényen meghú­zódó. de azért a fejlődés fo­lyamatában szerepet játszó alkotások felfedezése is. Nemcsak Móriczot. Mikszáthot lehet megfilmesíteni: akad­nak más, talán kevésbé érté­kes, de a mozgóképi életben robbanásszerű meglepetést hozó művek. A gyakorlat min­denesetre a tétel igazit bizo­nyítja. A felszabadulás előtt forgatott Földindulásból (Ko- dolányi János drámájából) klasszisfilm született Az Em­berek a havason ihletőie kö­zépszerű próza. A Bakaruhá­ban — Fehér Imre remeke — Hunyady Sándor világát ábrá­zolta: alaposan felülmúlva a különben nem érdektelen írás színvonalát. Most újra Hunyady-film látható a mozikban: az Egy erkölcsös éjszaka. Mielőtt a műről szólnánk, érdemes az író sajátságos reneszánszának tényét megemlítenünk. Köny­veit sorozatosan kiadják (és ami ennél is fontosabb: so­kan olvassák!) gyakran felfedezi magának a televí­zió, az irodalomtörténészek sem csak a „futottak még” mezőny szélére utasítják Hu- nyadyt. Mitől vált az életmű patinássá: azzá vált-e egyálta­lán? Hiba lenne, ha a „szivar- füsttörténetek” szerzőjét hal­hatatlan klasszikussá avat­nánk, de lebcsülnünk sem kell. Jó író volt, ennyi az egész, aki a kis világban — lecsúszott egzisztenciákról, párbajozó krakélekről, olcsó kokottokról szólva ■— nagyobb társadalmi összefüggések kör­vonalait tudta kirajzolni. A morált — és annak lazulását — festette. Hősei élnek, mert Hunyady plasztikusan ábrá­zolta figuráit: átvilágította őket, titkos gondolataikat is kileste. Makk Károly már régen készült arra, hogy Hunyady Sándorral találkozzék. Az Egy erkölcsös éjszaka volta­képpen több variáció ugyan­arra a témára, hiszen alapjá­ul nemcsak egy írás (A vö­röslámpás ház), hanem több Hunyady-motívum és -epizód szolgált. Színhely: egy nyilvánosház. A mai generációk többsége már csak hírből ismeri eme rosszhírű intézményt, mely Hunyady Sándor idejében él­te fénykorát. A bordélyban van Madame (ezúttal Mutter­nek hívják), van ajtónyitoga- tó, van zongorista és termé­szetesen vannak lányok. So­ványak, kövérek, szépek csú­nyák, fiatalok, idősebbek. A választékra adni kell: a ven­dég ízlése szent. Történik pe­dig, hogy egy meglehetősen nagyvonalú ficsúr —, hogy né­hány koronát megtakarítson magának — beköltözik az örömtanyára. Kosztra — kvár­télyra. Eléggé szabálytalan a dolog, de még ennél is „sza­bálytalanabb”, amikor az édes­mama, a szóbanforgó dalia anyja betoppan a házba, hogy szemügyre vegye magzatja szállását. Voltaképpen ez az Egy erkölcsös éjszaka alap- konfliktusa. A Mutter és a pipikék mindent elkövetnek, hogy tisztes polgári panzió­nak tüntessék fel az ócska bordélyt. Aranynak a bizsut. Értéknek a kacatot. És cso­dák csodája: az idős nő fe­lül a szédítő mesék és arcpi- ritó fülentések ringlispíljére. Az igyekezet, ahogy a kurti­zánok menteni szeretnék, ami menthető, egyszerre mulatsá­gos és szomorú. Taszító és vonzó. Harsány és légies. Az egész filmre érvényes ez a kettős rétegzettségű hangulat. Hunyadyt és Makkot egyaránt dicséri, hogy ebben a törté­netben is felsejlenek bizonyos társadalmi ellentmondások, kritikai elemek. Az Egy er­kölcsös éjszaka nem egysze* rűen anekdota — több annál. Szelet egy kiégett, korhadó korról. És mégis... Noha Makk rendezői képességeit, atmosz­férateremtő erejét, színészve­zető adottságait maximális el­ismerés illeti, a film maga tú- lon túl csillogóra sikeredett. Tóth János képei mintha fest­mények lennének: egyik-másik beállítás mívessége szemet gyönyörködtető. Ez a hang- szerelés túlságosan előkelő és egy kissé szépelgő. Mufat- ványjellegű és az egyes etű­dök „kilógnak” a meséből. Ki­csit lassú a film eleje: főként itt zsúfoltak a képek és túl­hajtottak a részletek. Az Egy erkölcsös éjszaka legérdeke­sebb jeleneteit Makay Margit­nak köszönhetjük. Barázdák- szántotta arcával, csodálato­san beszédes tekintetével egyaránt kifejezésre juttatta a tisztaságot és a tisztességet, mely a matróna sajátja — s mely még ebben a romlott közegben is felkelti a termé­szetes érzések iránti vágyat. Az Egy erkölcsös éjszaka korhatár megjelölése: „14 éven felülieknek”. Nem a vaskala- posság és nem is a prüdéria diktálja a kritikai megjegy­zést: ezúttal lehettek volna szigorúbbak a kategóriahatár megállapítói. Makk Károly al­kotása felnőtteknek való. — s. 1. — Oroszország mindent kimondott (11.) „Kezén-lábán gúzsba köti...” Az oroszországi események­ről természetesen sokat be­széltek és írtak világszerte. De senki olyan világosan nem látta a lényeget, mint a svájci emigrációban élő Le­nin: azt, hogy február csak a kezdet. „Munkások! Elvtár­sak! — kezdődik március 12- én kelt levele. — Amit azok a szocialisták, akik hívek ma­radtak a szocializmushoz és nem mámorosodtak meg a vad, állatias háborús hangu­lattól, előre láttak — betel­jesedett. Kitört az első forra­dalom, amelyet a különböző országok kapitalistái között folyó rabló világháború szült... A kormány mind a néphez intézett kiáltványban, mind Miljukovnak Oroszország külföldi képviselőihez intézett táviratában kijelentette, hogy hű marad minden nemzetközi szerződéshez... Ezeket a szer­ződéseket a megdöntött cár kötötte. A kormány nem me­ri nyilvánosságra hozni eze­ket a szerződéseket, először, mivel az orosz, angol és fran­cia tőke kezén-lábán gúzsba ■ köti; másodszor, mivel fél a néptől, amely ízekre szedné Gucskovékát és Miijukovékát, (az Ideiglenes Kormány had­ügy- és külügyminisztere — a szerk.), ha megtudná, hogy a kapitalisták további öt-, vagy tízmillió munkást akarnak le- mészároltatni a háborúban..." Az oroszországi és a nem­zetközi hangorkánból tisztán, mindenki számára érthetően csendült ki egy nyugodt, ma­gabiztos hang, a teljes igaz­ság hangja —, Leniné. „KOPOGTATTAK KUNYHÓM AJTAJÁN..." Amit a nyugat-európai emigránsok már tudtak, még nem jutott el a Szibériába száműzött forradalmárokhoz. Részlet egy emlékiratból: „Mór márciusban jártunk, de arról, hogy februárban forra­dalom zajlott le Oroszország­ban, semmiféle hírt nem kap­tunk.., Március 13-ról 14-re virradó éjjel 3 órakor kopog­tattak a kunyhóm ajtaján. Felriadtam, s nyomban odasi­ettem, hogy ki lehet az. Kér­désemre a rendőrünk vála­szolt az ajtón túlról. Tüstént kinyitottam az ajtót és been­gedtem a szobába. Nagyon iz­gatott volt, s ahogy belépett, megragadta és szorongatni kezdte a kezemet. Először csak bambán néztem rá, se­hogy se tudtam felfogni, mi történhetett. Aztán kis szü­net után gratulált nekem a forradalom győzelméhez., Sor- rajártuk az elvtársakat és nyomban kolóniagyűlést szerveztünk. A gyűlés úgy határozott, hogy engem és Szergej Pavlovot elküld Bo- gucsani faluba, ahol posta- hivatal van, ezért bizonyára megbízható és részletes híre­ket kapunk...” Március 18-án Dzserzsinsz- kij családja a következő le­velet kapta: „Kedves Zosz- jóm és Jaszikom! Megkaptá­tok-e táviratomat és levele­zőlapomat, amit nyomban ki­szabadulósom után küldtem? Most már néhány napja itt pihenek Szokolnyikiban, a vá­roson kívül, szinte falusi kör­nyezetben, mivel a forrada­lom és a szabadság első nap­jainak benyomásai túlságosan erős hatással voltak rám, s a börtön csendjében annyi év alatt legyengült idegeim nem bírták ki ezt a megterhelést. Ágynak estem, de most, né­hány napi fekvés után a lá­zam már teljesen megszűnt, s egészen jól érzem magam. Az orvos sem talált semmi ag­gasztót és legkésőbb egy hét múlva visszatérhetek az élet­be. Addig is arra használom fel az időt, hogy tájékozód­jam a politikai- és pártélet­ről és rendezzem gondolatai­mat. Már elememben érzem magam...” „AZELŐTT L1VRÉS LAKÁJOK..." Az Ideiglenes Kormány jel­legéről árulkodik az a tény is, milyen könnyen elismer­ték az imperialista nagyha­talmak. Maurice Paleologue francia nagykövet naplójából: „Buchanan és Carlotti kollé­gáimmal hat órakor elindu­lok a Mária-palotába, hogy átadjuk az Ideiglenes Kor­mány hivatalos elismerését. Ez a szép épület, amelyet I. Miklós építtetett egykor ked­venc leányának, Leuchten­berg hercegnőnek és később az Államtanács székhelye lett, már megváltoztatta külsejét. Az előcsarnokban, ahol az­előtt díszes, udvari livrés la­kájok álltak, most lompos, piszkos, szemtelen katonák lebzselnek, dohányozva a pa­dokon.,.” A nagykövetet szemmel lát­hatólag idegesíti minden ép­kézláb orosz katona, aki nincs a fronton. „Mondom a ha­gyományos szavakat — foly­tatódik az emlékirat: — Van szerencsém közölni önökkel, hogy a Francia Köztársaság kormánya elismeri az Önök személyében, uraim, Oroszor­szág Ideiglenes Kormányát. Ezután követem angol és olasz kollégám példáját, me­legen üdvözlöm az új minisz­tereket és nyomatékosan uta­lok rá, hogy a háborút a vég­sőkig kell folytatni...” AKKOR 47 ÉVES... A történelemben példátla­nul új helyzet szinte megold­hatatlanul bonyolult feladat elé állította a bolsevikokat is, akiknek a szüntelen változás közepette nemcsak az Ideig­lenes Kormányhoz, hanem a szocialista áramlatokhoz, a mensevikekhez, eszerekhez, a Trockij-féle úgynevezett „Területközi Bizottsághoz” stb. fűződő viszonyt is tisztáz- niok kellett —, illetve kellett volna. Ehhez is, mint annyi más probléma megközelítésé­hez, égető szükség volt Lenin bámulatos elemzőkészségére, helyzetfelismerésére. A bolsevikok 47 éves vezé­re akkor már éjt nappallá té­ve azon töprengett, hogyan juthatna haza. Ez azonban szinte lehetetlennek látszott Harmat Endre (Következik: „Végre befu­tott 4> NÓGRAD - .1977. október 26. szerda győzelmes előrehaladása KSH-KIADVÄNY A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM JUBILEUMA ALKALMÁBÓL A Nagy Októberi Szocia- . lista Forradalom 60. évfordu­lója alkalmából a KSH ösz- szeállítást tett közzé, amely­ben áttekintést ad a szocia­lista rendszer térhódításáról, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország gazdasági fej­lődéséről, a szovjet társadal­mi átalakulásról és ismerteti a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok legfőbb adatait. A szocializmus győzelmes előrehaladása című kötetből kitűnik, hogy földünk terü­letének 26,1 százalékán a vi­lág lakosságának 32.6 száza­léka — egymilliárd 317 millió ember — a szocialista társa­dalmat építi. Országaink ál­lítják elő a világ ipari ter­mékeinek több mint 40 szá­zalékát. Az utóbbi 25 évben a szocialista országok nem­zeti jövedelme 513, míg a fej­lett tőkésországoké ceak 103 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a szocialista orszá­gok ipari termelése II és fél­szeresére, mezőgazdasági ter­melése 2,27-szeresére, a fej­lett tőkésországoké pedjg 3,32, illetve 1,72-szeresére nőtt. A legfőbb enerPiahordo- zók és alapanyagok termelé­sében a KGST-hez tartozó országok részaránya folyama­tosan nő, miközben a Közös Piac országaié csökkenőben van. Érdekes dokumentumok szólnak arról a segítségről, amit a Szovjetunió a többi szociaalista és a fejlődő orszá­goknak nyújt. A második vi­lágháború befejezése óta szov­jet közreműködéssel a Szov­jetunión kívüli országokban 2001 gyárat, illetve nagybe­rendezést helyeztek üzembe és további 1102-nek az üzem­be helyezése folyamatban van. Magyarországon össze­sen 93 új üzem és nagybe­rendezés létesítésében műkö­dött közre a Szovjetunió, a 93-ból 67-et már üzembe he­lyeztek. Ami a külgazdasági kapcsod latokat illeti, a magyar be­hozatalból a Szovjetunió 27,47, a magyar exportból pedig 30,23 százalékban részesedik. Importált nyersanyagaink és félkész termékeink több mint 35 százaléka a Szovjetunióból származik, a magyar gép- és közlekedési eszközexport 42,7 százaléka a Szovjetunióba irá­nyul. Ez azt is jelenti, hogy legfontosabb nyersanyagaink­nak legfőbb beszerzési forrá­sa, fő késztermékeinknek pe­dig legbiztosabb piaca a Szovjetunió. Az adatokból az is kitűnik, hogy a Szovjetunió a világ országai között az első helyet foglalja el a kőolaj, a vas­érc, a nyersvas, az acél, a koksz, a műtrágya, a eement és a cukor termelésében, má­sodik a villamos energia, a gáz, a szén, a gépipari ter­mékek előállításában és a harmadik helyen áll a tévé- készülékek gyártásában. A Szovjetunióban egyetlen nap alatt 3178 millió kilowattóra villamos energia, egymillió 507 ezer tonna kőolaj, 9377 millió köbméter földgáz, ke­reken 2 millió tonna szén, 417 000 tonna acél, 1553 trak­tor, 359 000 tonna cement és sok egyéb termék készül. A szovjet kiskereskedelem na­ponta 625 millió rubel forgal­mat bonyolít le, szemben az 1965. évi 287 millió, illetve az 1940. évi 49 millió rubellel. Mai tv-ajánlatunk 20.00: A 78-as autóbusz útvo­nala, kis kitérővel. „Oldja meg a feladatát, ezért fizetik” — mondja egyik felet­tese Bogács művezetőnek. De 9 tervteljesítéshez nem csak a mű­vezető kötelességtudata szükséges« Beleszól a kovácsműhely, aho%- nem készítik el a szerelde szá­mára a tengelyt, beleszól a % anyagellátás hiányossága, beleszól a környezetében dolgozó lógósok« pletykások munkakedvet, légkört romboló tevékenysége. Bogács­művezető — Tomanek Nándor —* egy ilyen kemény nap után száll fel a 78-as autóbuszra, ahol meg­szédül, s összemosódik előtte a világ. A tömeg, amely körülveszi, siet# munkavégeztével ki-ki hazafelé# vagy programja után igyekszik* Egy fiatal orvostanhallgató, s 9 munkástársak azonban „eltérítiklk a 78-ast. Irány a kórba*!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents