Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-25 / 251. szám
fialni tanácstag Első lépések, segítséggel... A Vasúti Tudományos Kutató Intézet Bemutatkozik: Másfél esztendeje óvónő Butkai Arna Szécsényben, az egyes számú óvodában. Régi vágya teljesült, mert mindenképpen gyerekek között akart dolgozni. A középső csoportosok éppen az udvaron futkároznak a ragyogó őszi napsütésben, így van kis időnk, hogy beszélgessünk Anikó óvó nénivel. Cseppet szabódik. — Nem is nagyon tudok mit mondani, semmi különleges, vagy érdekes nem történt velem. Iskola, érettségi, aztán a munkahely ... Egészségügyi szakközépiskolát végzett Butkai Anna. Balassagyarmaton kollégistákért ismerkedett az egészség- ügyi tudnivalókkal, a közösséggel és a KISZ-munkával. Ez a mai napig is kíséri. Nagylócon, ahol lakik, a területi alapszervezet szervező titkára. — Megpróbáltam egyeztetni a munkát a közösségi élettel. Azt hiszem, sikerült. Igaz, hogy naponta utazom, de ennyi mozgás kell is az embernek. Engem feldob, ha újat látok, tapasztalok. Egyformán szeretem Szécséryt, meg a falumat. Először bölcsődében helyezkedett el. Utána került át az óvodába. — Kezdetben éreztem a különbséget. Aztán belerázódtam. A középső csoport az enyém, nagyon örülök, amikor látom, hogy napról napra mennyit okosodnak a gyerekek, mennyivel tudnak többet, miként szélesedik a látókörük. Ez olyan élmény, amely minden fáradságért kárpótol. A közelmúltban nagy öröm érte Butkai Annát. Megyei tanácstagnak választották. Nagylócot, Hollókőt és Zsúny- pusztát képviseli a megyei tanácsban. — Amikor községi tanácstag lettem, megkérdeztem az elnököt, mit gondol, a munka és a tanulás mellett el tudom-e látni becsülettel a megbízatásomat? A válasza önbizalmat adott. Nem di- csérgetett, csak annyit mondott, „ahogy ismerünk, bizonyára ...” Butkai Anna néhány héttel ezelőtt, a megyei tanács legutóbbi ülésén foglalta el helyét a nagyteremben. — Kezdő tanácstag vagyok, érthető izgalommal és várakozással utaztam Salgótarjánba tanácsülésre. Nagyon figyeltem az eseményeket, a hozzászólásokat, mindazt, amiről majd otthon be kell számolnom. Szorgalmasan olvasom a tanácsokkal kapcsolatos tudnivalókat kiadványokat, újságokat. Szeretnék jó tanácstag lenni, akiben megbíznak a választói és aki eleget tud tenni ennek a bizalomnak. A fiatal óvónő azt is elmeséli, nemcsak a helyi tanács vezetői bátorítják, hanem a szülei is nagyon büszkék a lányukra. — Édesapám a tűzhelygyárból ment nyugdíjba, anyám ma is a termelőszövetkezetben dolgozik. Annak is nagyon ürültek, hogy tanulok, annak meg még inkább, hogy tanácstagnak választottak. Valóban, a tanulás. Butkai Anna szabad Idejének nagy részét igénybe veszi. Kecskemétre jár az óvónőképzőbe. A jövő héten például egy teljes hétig oda lesz konzultáción. Húszéves, sínen van az élete. A többi már rajta múlik. Csatai Erzsébet I Mégpedig egy olajozottan tevékenykedő, összeszokott nagy család megbecsült tagja. Rendhagyó, hogy ebben a családban nem a vérségi, rokoni kapcsolatok kötik egymáshoz az embereket hanem a mindennapok apró-cseprő gondjai, örömei, az együttes munka, az együttes cselekvés. És a felelősség súlya. Mert a munka tárgya itt nem holmiféle élettelen anyag, de maga az ember: összetettségével, bonyolultságával, ezernyi panaszával, bajával. ö is családtag, ám az elismerésért, a megbecsülésért meg kellett küzdenie. Először a külvilággal, az előítéletekkel szemben. Amikor 19 esztendővel ezelőtt takarítónői munkát vállalt a pásztói kórházban, naponta találkozott az efféle véleményekkel: „Tisztességes embernek tartottak, van szép házad, rendes urad, mégis lenézeted magad a takarítással!” „Beszállsz mások szolgájának, idegenek cselédjének!” ' Tarsolyában nem tartogatott mérgezett nyilakat, rafinált ellenérveket. Zavart arccal, de nyílt őszinteséggel csak eny- nyit mondott „Szükség van a pénzre. S ha egyszer nem volt módom irodistának, orvosnak kitanulni, hát meg kell, hogy elégedjem a takarítással.” És küzdőtér volt kezdetben a munkahelye, a kórház sebészeti osztálya is. Takarító társai, a nővérkék, orvosok gyanakodva figyelték minden rezdülését. Vajon mikor köszön búcsút, „nem nekem való ez a munka” indoklással, mikor húzzá el a száját. hogy „ezt is nekem kell csinálni?” Nem fogadkozott, nem tett ígéreteket; csendben, lelkiismeretesen dolgozott reggel hat órától kettőig. Összebarátkozott a kórtermek betegeivel, ámulattal nézte a mütő csillogó műszereit és maga , is meglepődött, amikor otthon az álom előtti percekben, az este sötétjében jóleső érzés volt arra gondolni, hogy kora reggel újra mehet a kórházba, a sebészetre. ★ ö is családtag. 19 év alatt megszerették, befogadták. És hiába „csak” takarítónő, de tisztelik is. A nővérkék maminak szólítják, dédelgetik, tanácsokat kérnek tőle, és nagy tapasztalással orvosolja a fiatalok lelki bajait. Az orvosok előre köszönne;* neki, elbeszélgetnek vele. De történt mór ettől nagyobb esemény is. Még a nyáron. Semmelweis ünnepséget rendeztek a kórházban. Ö éppen szabadságon volt, kicsit furcsának is találta, hogy üzentek érte; feltétlenül jelenjék meg az ünnepségen. Olvasták a kitüntetettek neveit, s az orvosok, ápolónők nevei mellett ott volt az övé is. Tisztán hallotta, így mondták: Re- viczki Gyuláné takarítónő, az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesül. Körbeálltók a kórház, a sebészet dolgozói. Mindenki a kezét nyújtotta, mindenki gratulált. Olyan volt. mint egy álom... 0 is családtag. Egv összeszokott nagy család megbecsült tagja. Igaz, a 19 év során rengeteget tanult. Kitapasztalta a betegségeket. Nyugodtan meri vállalni az ebéd, vacsora kiosztását is. Tudja már, milyen étel kell a műtőiteknek, diétásoknak. Tudja, hogy melyik beteg igényli a jó szót, baráti beszélgetést. Bármi furcsán hangzik, megszerette a munkáját. Nem érzi lealacsonyítónak, szégyellni valónak... Néhány hét múlva tölti be ötvenötödik életévét. Mehetne nyugdíjba, de az igazgató főorvos is arra kérte, ha bírja, maradjon még. Kérés nélkül ’S maradna. Mert szüksége van e család melegére, szeretetére. Kell, hogy érezze t ő is fontos valahol, valakiknek, megbecsülik a munkáját... Kiss Mária A fővárosban, a Nemzeti Múzeum tőszomszédságában, egy ódon házban végzi a vasút tudományos, műszaki és gazdasági kutatásait 60 mérnök, közgazdász és technikus. Munkájukról dr. Nagy József kandidátus, a VTKI igazgatója adott tájékoztatástA MOZDONYOK HANGJA A vasúti pálya építésével és fenntartásával foglalkozó kutatási eredmények megvalósítása a szállíttatok ezreinek és az utasok millióinak érdeke. A nagy sebességre alkalmas pályák megteremtése a külföldi szállítópartnerek számára is fontos, akiknek áruit ezeken a pályákon a MÁV az eddiginél gyorsabban tudja majd a tranzitforgalomban továbbítani. A korszerű, nagyobb sebességre és nagyobb teherbírásra épített járművek igénylik a vasútüzem technológiájának ' és irányításának fejlesztését is. Ez jelentős helyet kapott a kutatási programban. Az sem közömbös, hogy a vasút berendezései, építményei és gördülőanyaga hogyan hat a környezetünkre. A füstfelhőt eregető gőzös lassan-lassan a múlté lesz. Most a Diesel- mozdonyok mély hangja, vagy a villamos mozdonyok bugása zavarja a környezetet- Keresni kell az új technika okozta ártalmak elhárításának vagy csökkentésének lehetőségeit. SZÁMÍTÓGÉPEK a VASÚTNÁL Az elmúlt 30 évben hazánk keleti határán, Záhony körzetében hatalmas pályaudvar- komplexum épült ki. Itt rakják át a Szovjetunióból széles nyomtávú vasúti kocsikból érkező árukat • az úgynevezett európai „normál” nyomtávú vasúti kocsikba. (A Szovjetunióban ugyanis 1524 mm a pálya nyomtávolsága, a normál európai nyomköz pedig 1435 mm.) Az intézet a záhonyi körzet automatikus irányítási rendszerének kidolgozásával is foglalkozik. Egy másik érdekes témájuk a számítógépek felhasználásával kapcsolatos. Tervezik, hogy ilyen gépekkel tartják majd nyilván a mozdonyokat, sőt azok főbb egységeinek, alkatrészeinek jellemzőit, teljesítményi, hibaelőfordulási felülvizsgálatát, karbantartási és nagyjavítási munkáit és az ezekhez szükséges fődarab- és alkatrészellátást. Mindenki látott már olyan vasutast, aki a tehervonat mellett végigmegy és a kocsik adatait jegyzékbe írja. Ezt a nagy figyelmet és pontosságot kívánó munkát is számítógépekre bízza majd a MÁV. A VTKI-ban foglalkoznak a robogó vonatokról történő automatikus adatleolvasás rendszerének kidolgozásával- Miután i ez a téma nemzetközi érdek( / Néhány héttel ezelőtt adta be a technikusi minősítő vizsgára szakdolgozatát László Gyula, aki a napokban már szóbeli vizsgáit is megkezdi a gépipari szakközépiskolában. A Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnál jelenleg géplakatos szakmunkásként a karbantartó üzemrészben dolgozik. E munkája mellett elvégezte korábban a gimnáziumot, ahol 1972-ben érettségizett. Terveinek nincs vége, felsőfokú iskolába készül — kj — lődésre tart számot, a magyar kutatók együttműködnek külföldi hasonló intézetekkel. FELZÁRKÓZNI az EURÓPAI SZÍNVONALHOZ A korszerű vasút alapja a jelenleginél nagyobb sebességre és tengelynyomásra alkalmas vasúti pálya. Sajnos, ezen a téren elmaradtunk az európai színvonaltól. Most gyorsított kutatási és fejlesztési munkával igyekszik a VTKI a-MÁV segítségére sietni. Az UIC, a Nemzetközi Vas- útegylet ajánlása szerint az eddiginél nehezebb súlyú sínekkel kísérleti pályaszakasz épül, amelyen a szakemberek a hézag nélküli vágány „viselkedését” tanulmányozzák a szovjet társintézet, valamint a budapesti műegyetem és a győri főiskola közreműködésével. A vasúti pálya alépítményének teherbírását vizsgálják azokon a szakaszokon, ahol a korábbi években műanyag szövetet építettek be a vágány alá. E témában a román vasúti kutatókkal dolgoznak együtt. A vasúti pálya környezetvédelmi problémáit pedig a lengyel társintézettel munkamegosztásban kutatják. Egy karion A három világos karamella színű fiókos szekrény a szoba sarkában áll. Fölső sarkán mindegyik fénylő biztonsági zárat „visel”. A jó arasznyi mélységű fiókok görgőkön hangtalanul járnak a szekrények fémfalai között. — Tűzbiztos szekrények ezek — mondja Berczeli Miklós, a Salgótarjáni városi Tanács igazgatási osztálya népességnyilvántartó csoportjának munkatársa. Kincseket, ékszereket őriznek ilyen elővigyázattal. A három szekrény 15 fiókjában azonban csak kartonok vannak. Csak? Hogy ezeknek a kartonoknak az értékét megközelíthessük, tudni kell róluk: mindegyik lapon egy salgótarjáni lakos legfontosabb adatai találhatók. A 15 fiókban a megyeszékhely teljes lakossága... — 1975. januárjában százötvenen dolgoztak az alapállomány létrehozásán. Azóta folyamatosan tartjuk naprakészen. Bevezetjük a szükséges változtatásokat. Tulajdonképpen az egész város életéről értesülünk. Eljut hozzánk a híre minden születésnek, családi állapotbeli, lakcímbeli változásnak, s a haláleseteknek is, természetesen. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy az anyagot szigorúan bizalmasan kezeljük, csak az arra illetékes állami szerveknek nyújtunk adatokat. Erre többek között - beiskolázások, választások és egyéb hasonló események alkalmával kerül sor. A lakcímváltozással nem itt foglalkozunk, hanem a földszinten intézik az ügyeket, mi az anyakönyvi eseményeket és a különböző változásokat rögzítjük. Tulajdonképpen miért van szükség erre a nyilvántartásra? Ezt a kérdést boncolgatjuk dr. Szabó Sándorral, a megyei tanács ig^égatási osztályának népességnyilvántartási csoportvezetővel. — Kevesen tudják, hogy a tanácsok a lakosságról Magyarországon 28 különféle nyilvántartást vezetnek. Külön a különféle adóalanyokról, külön egészségügyi szempontok aiap3án, és még lehetne sorolni. Természetesen ezeken a listákon igen nagy az átfedés. A nyilvántartások e módja nagyon sok precíz, de mechanikus emberi munkát, időt, raktározási helyet követel. — Éppen ezért, furcsa, hogy még egy huszonkilenee- dik nyilvántartást is vezetni kell. — Igen ám, de —, mire teljesen felfejlődik — ez az egy felválthatja a fent említett 28-at, sőt pótolhat ma még egyáltalán nem létező nyilvántartásokat is. Ezzel a rendszerrel ugyanis az eddigi VÄLASZT ADNAK AZ IZOTÓPOK Külön fejezetet jelent a vasút tudományos • kutatóinak tématervében a járművekkel kapcsolatos kísérleti és kutatómunka. Az intézetben a legkorszerűbb radioaktív izo* tóplaboratórium működik, amelyet a járműalkatrészek kopásvizsgálatánál alkalmaznak- Izotópos nyomj elzéssel tudnak választ adni arra, hogy mennyire kopnak a Dieselmotorok hengerei anélkül, hogy a mozdonyt ki kellene vonni a forgalomból, vagy szét kellene szedni a motorját. Az izotópok választ adnak arra is, hogy a különféle kenőanya* gok milyen mértékben akadályozzák meg a motorkopást, valamint arra is, hogy milyen mértékű és hatású a vasúti járművek kerékabroncskopása. Évente 21 millió forintot fordítanak a vasúttal kapcsolatos kutatásokra, de ennek az összegnek sokszorosát teszi ki az a megtakarítás, amely a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználásából származik. Hermann István- egy ember nyilvántartási módszer minőségében változik. A most felvett adatlapok alapján áttérünk a gépi nyilvántartásra és adatszolgáltatásra. Természetesen ez nem máról holnapra történik, hiszen az adatfeldolgozás nagyon igényes munka, nem beszélve arról, hogy az egész programnak az országra nézve jelentős anyagi kihatásai vannak. A szükséges géppark felszerelése nem olcsó mulatság. Az első lépéseket azonban már megtettük a nyilvántartó lapok felvételével- Ezeknek a sárga szelvényeit őrzik az állampolgárok személyazonossági igazolványaikban. — Emiatt is sokan bosszankodnak! Itt is, ott is hallom, minek ez a betétlap, könnyen elvész, miért nem lehet beírni az adatokat az igazolványba? — Ennek is eljön az ideje. Jövőre mindenki kap egy személyi számot, mely tulajdonképpen tartalmazni fogja — megfelelően kódolt formában — az illető legfontosabb adatait. Ez már bekerül az iga- zolványba. A folyamatban levő gépi feldolgozás befejeztével —, mely eddig mintegy 8 millió magyar állampolgár adatait tartalmazza, mód nyílik a tizenhat adatlap gépi tárolására. A későbbiek során egy-egy személyről rögzített adatok száma huszonöttel nő, s a géppark további fejlődése újabb adatok betáplálását teheti lehetővé. Ismétlem azonban, hogy ez nem egykét éves, hanem annál jóval hosszabb lejáratú terv7. — Milyen hasznát látja ennek a lakosság? — A gépben tárolt anyagok bármikor pillanatok alatt hozzáférhetők, s ráadásul anélkül, hogy hosszadalmas levelezésre, utánjárásra lenne szükség. Hogy csak egy példát említsek. Ilyen módon kevesebb herce-hurcával jár maid a nyugdíjazáshoz szükséges információk beszerzése. Természetesen nemcsak a lakosság, hanem a különböző állami intézmények is gyakran igénybe veszik majd adatainkat. Addig is azonban, amíg az egész rendszer működésbe lép, előfordulhat, hogy újabb adatok ügyében, vagy más ezzel kapcsolatos tevékenység során szükségünk lesz a lakosság segítségére. Ehhez kérjük megértő türelmüket. A televízióban egyszer valaki félig tréfásan megjegyezte egy riportban, hogy közigazgatásunk, nyilvántartásaink technikája a 150 éves török uralom óta alig változott. A népességnyilvántartás új rendszere — reméljük — sikeresen behozza a lemaradást __ —8—
