Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
9 Százszor visszatér Az űrrepülőgép első személyzete — élén Fred Haise parancsnokkal — a Földön felkészülési program céljaira szerkesztett gyakorló űrhajó pilótafülkéjében készül az útra. Képünkön: a Johnson űrkísérleti központban felállított szimulátor segítségével gyakorolja a parancsnok az űrutazás során előfor- dúló pályamódosítási és leszállási manővereket. r Az 1980-as évek űrkutatásának új, jellemző eszköze az űrrepülőgép lesz. Ebben arz évben már második próbaútját tette meg Amerikában egy Boeing 747-es óriás gép hátáról indulva a Space Shuttle űrrepülőgép. Nevében a Shuttle szó az angol „to shuttle” igéből származik — azt jelenti: ide-oda jár, pendlizik. Jól kifejezi ez az űrrepülőgép lényegét: olyan űreszközről van szó, amely — a rakétákkal ellentétben — nemcsak egyszer, hanem százszor is felhasználható. A manapság szokásos rakétaköltség heted-, sőt tizedrészéért juttat majd Föld körüli pályára hasznos terhet, mesterséges holdat, vagy lát el más feladatokat. Az alumínium-titán ötvözetekből készült űrjármű leginkább a TU—144-es repülőgépekhez hasonlít, főleg alsó elhelyezésű, delta alakú formáját tekintve, csak jóval zömö- kebb annál. Súlya üresen 68 tonna, hossza 37,3 méter, fesz- távolsága 23,8 méter. Összekapcsoló szerkezettel is ellátják, amellyel a felkeresett űrállomásokhoz csatlakozhat. Háromfőnyi személyzete (a parancsnok, a pilóta és a feladatnak megfelelő szakértő) légkondicionált pilótafülkében tartózkodik és összesen 3—4 hétig utazik az űrben, mégpedig űrruha nélkül, hiszen sem az indulásnál, sem a visszatérésnél nem hat rájuk különösen nagy gyorsulás. A pilótafülke mögött van a 18,8 méter hosszú, 4,75 méter széles és majdnem 30 tonna hasznos teher szállítására alkalmas rakodótér, amelybe a pilótafülkéből irányítható manipulátorok nyúlnak. Mivel az űrrepülőgépnek a Föld légterében is kell manővereznie, a törzs hátsó részéből kiemelkedő függőleges tfezérsíkon oldalkormányt, a két szárnyon pedig magassági kormányt helyeztek el. A leszálláshoz behúzható futóművet alkalmaznak. Az amerikai tervekben 1981. és 1991. között az űrkutatást a Spacelab űrállomásról folytatják. Az űrállomás és a Föld között a kapcsolatot, űrhajósok cseréjét, anyagutánpótlást az űrrepülőgép fogja lebonyolítani. Tíz év alatt összesen 337 repülést hajtanak végre az űrállomásra. Az egyes nyugat-európai országok közreműködésével készülő űrlaboratóri- umot 1979. közepéig le kell szállítani, amely 1980., vagy 1981. közepe táján indul útnak. Építészet a múzeumban r A wroclawi építészteti múzeum egyike a világ öt hasonló intézményének. Célja, hogy a legrégebbi időktől napjainkig bemutassa a térformáló művészetetA múzeum 2.5 ezer négyzetméternyi területén közel nyolcezer kiállítási tárgyat gyűjtöttek össze, többségében eredeti építészeti emlékeket- Ezer és ezer olyan dokumentumot találhatunk, amelyik az évszázadok építőművészeti elképzeléseit, stílusok születését tükrözi és bemutatja a korok közötti kapcsolatokat is. Az építészeti múzeumban közel 120 kiállítás látható, s a legérdekesebbek között kell megemlíteni azt a 2 évvel ezelőtt kezdeményezett kiállítást, amelynek célja, hogy bemutassa az építészet és a várostervezés jövőjét. Hasonlóan érdekes az a kiállítás, amely a képzőművészet szerepét mutatja be a várostervezésben. A Wroclaw: múzeum eddig: sokoldalú tevékenysége mellé a jövőben kiadói munkát is folytat. Albumok, képeslapok, naptárak kiadásával juttatja el az építőművészet lengyel kincseit Lengyelország valamennyi részébe, sőt a határokon túlra is. .......; M AGA iitmiimiiiiiniiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimuiimiiiiuiiiuiijtiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMaimiiiiiiiia Falu cigaretta nélkül „Kérek egy doboz Szlance cigarettát!” — ,,Nincs” — a válasz. „Hát akkor kérek BT- t!” — „Az sincs." — „Hát akkor milyen cigaretta van?” — .,Semmilyen, mert a falunkban senki sem dohányzik.” Ennek a bolgár falunak a neve Tatarica- a Duna part- fán van, közel Szilisztra városához. Ebben a faluban soha nem dohányoztak, lakói számára a dohányzás ' törvényszegés lenne. mert ez itt azoktól az ősapáktól maradt íratlan törvény■ akik ezelőtt két évszázaddal telepedtek le itt Oroszországból jövet. Az idő fenntartotta epeknek a szálas, szőke embereknek a szokásait• dalait, nyelvét. Az utcán járva az ember azt hinné, hogy nem a Duna. hanem a Volga partján van-.- A házépítésben megtartották építészeti stílusukat: faragott fából készült elemekkel a tornácokon, ereszeken- tetejükön szélkakasokkal, homlokzatukkal keletnek fordulva. Cigaretta nincs, de éppen talán- hogy ezt ellensúlyozza, minden házban szívesen fogadják a vendéget egy pohárka borral. A falu lakói híres bortermelők. Szőlészet. halászat, borászat, ez volt a helyi főfoglalkozás ezelőtt 20 éve még. Manapság már az itteni lakosság is a megyeközpont iparában dolgozik- Sokan mentek mérnöki. tanári, orvosi pályára. Foglalkozásuktól függetlenül vasárnap és ünnepnap mindenki csónakba száll- A vérükben van a halászat, másutt üresen maradhat a halászháló, de itt soha! Áz emberek és a falu szép földrajzi fékvése gyakran ide- vonzza a filmeseket. Csak ne legyen dohányzás a filmben!!! Még most is rosszallóan említik egy falubelijük tévészereplését; Sztepan ugyanis pipával mutatkozott a képernyőn. Hiába bizonygatta, hogy nem égett- vége lett a bizalomnak. Szőrmeaukció Leningrádban Szovjet szőrmék... ezüstös fekete és vörösrókák, kék és fehér sarki rókák. sötét, csaknem fekete cobolyok, p:- hekönnyű nyestek, csodálatos karakül-.. Fel sem lehet őket sorolni. A világ egyetlen asz- szonya sem maradna közömbös a 76. leningrádi nemzetközi szőrmeaukción bemutatott csodálatos szőrmék láttán- Az árverésen Európa. Ázsia- Amerika és Ausztrália 200 vásárlója vett részt. Elsősorban a komoly szőrmekereskedő cégek képviselői, divatházak. szőrmeáruházak vezetői. A szakértők mintegy másfél millió szőrme közül válogathatnak. Nagy sikert arattak a koreai, mongol, lengyel, magyar, norvég, görög, jugoszláv és csehszlovák szőrmék, amelyeket bizománybán árultak az árverésenA szőrmeaukciónak nagy sikere volt: csaknem minden eladásra kínált szőrmét megvettekAz orosz szőrme ősidőit óta nagy keresletnek örvend a világpiacon. Ezeket a modelleket egy olasz cég vásárolta meg a 76. leningrádi nemzetközi szőrmeaukción. Szondázás a föld mélyében Tádzsikisztánban a pamíri tavak körzetében és India területén, a Kasmír-völgy ben új tudományos kisérletsorozat kezdődött a Pamir—Himalája gyűrődése« övezete alatti földkéreg mélyének szondázására- A kutatásokban a Szovjetunió. India és más országok tudósai vesznek részt. Céljuk, hogy kiderítsék: milyen szerepet tolt be a bólygó felületének alakításában a kéreg és a földgolyó magja között fekvő földrétegAz elmúlt évek kutatásai megerősítették a földkéreg hatalmas vastagságának hipotézisét ebben a térségben: a Pamir és a Himalája alatt eléri a 75 kilométert. A tudósok véleménye szerint ez a vastagodás azoknak a grandiózus hegyképződési folyamatoknak az eredménye, amelyek sajátos ..kötegekbe” gyűjtik a Hindukus. Pamir, a Tiensan, a Himalája hatalmas gyűrődéseit és amelyeket a föld páncéljának rendkívüli méretű görbületei hoztak lét- re. A tudósok azt remélik: olyan adatokat nyernek, amelyek segítenek a föld mélyében és a felületén zajló folyamatok közötti kölcsönhatás megértésében, gazdagítják ismereteinket a földrengések természetéről és a hasznos ásványkincsek rétegződésének törvényszerűségeiről. A Vikingek egykori útján A levő Kamesatka-félszigeten lásokon a G- I- Nyevelszkij- Usztyi-Kamcsatszkból ről elnevezett felsőfokú mérhess/, ú útra. indultak az Észa- nöki tengerészeti szakiskola ki-Jeges-tengeren a Rosszija tanári kara és hallgatói. 250 és Rogy:na (képünkön) vitor- év elteltével meg akarják ismételni Vitus Bering dán hajós első kamcsatkai expedíciójának útját. A vitorlások legénysége tavaly Vlagyivosztokból Kamcsatkára hajózott. Jelenleg az expedíció legnehezebb szakasza. a több mint 2000 mér- földes Kamcsatkai-félsziget keleti partvidéke előtt haladó jeges út áll előttük. Bering expedíciójának útvonalát a „Szent Péter” vitorlás fedélzeti naplója alapján járják be. Ezen a hajón indult útjára Bering tengerészparancsnokÜgy gondolták, hogy a fedélzeti napló elveszett, óm 1973-ban egy vlagyivosztoki hadtörténész, Arkagyij Szo- pocko egy levéltárban megtalálta a dokumentumotAz expedíció idején a résztvevők tanulmányozni fogják a vitorláshajó viselkedését az északi szélességi körökön, és orvosbiológiai megfigyelésekét végeznek. Alapvető feladatuk azonban, hogy összehasonlítsák a „Szent Péter” fedélzeti naplójában lerajzolt partvonalat a jelenlegivel, és földrajzi megfigyeléseket végezzenek. A Rogyina és Rosszija. 6 tonna vízkiszórítású vitorlások nem először indulnak hosszú tengeri útra. Leonyid Liszenko és Vlagyimir Mann kapitányok, az expedíció jelenlegi vezetői több mint 10 ezer mérföldet tettek meg már hajóikkal. Hány madár él a f öldön ? Ha megállunk egy népes sirálytelep közelében és elgyönyörködünk a fész■ keiken ülő vagy a levegőben kavargó- ezüstösen csillogó madarak látványában, vagy ha egy kavicsbánya meredek falá ban épült partifecsketele- pet látunk, amelynek lakói óriási méhekhez hasonlóan nyüzsögnek a falba vájt nyílások előtt- gyakran öt- lik eszünkbe a kérdés: vajon hány madár él Magyarországon? Vagy az egész világon? A kérdést feltenni köny nyű, felelni rá annál nehezebb- Helyesebben pontos választ adni nehéz sőt nyugodtan mondhat juk- lehetetlen. Akadtak azonban vállalkozó kedvű, vagy inkább nagyon kitartó és türelmes emberek, akik megkísérelték — természetesen na gyón sok terepen végzett felmérés- számlálás alapján —, hogy egy-egy na gyetbb terület, vagy akár az egész földkerekség ma dármennyiségét felbecsüljék. így például a finn Einari Marikallio egyike volt azoknak a keveseknek- akik megpróbálták Finnország madárállomá nyát a lehetőségekhez képest pontosan felmérni. A nevezett ornitológus 1941— 1956 között 15 évet szánt erre a célra és rengeteg állományfelvétel segítségé vei Finnország madarainak számát 64 millióban állapította meg- Ez az ország területéhez viszonyítva annyit jelent, hogy minden 1000 négyzetméterre 0,3 madár jutott. Egy másik- hasonló módon végrehajtott számlálás alapján, amelyet angol ornitológusok Angliában, Skóciában és Walesban végeztek• az ott élő szárazföldi madarak összmeny- nyiségét 120 millióra becsülték. Ilyen és ehhez hasonló „előmunkálatok” után áz angol James Fischer nem kisebb dologra vállalkozott- mint, hogy a világ egészén élő madarak számát felbecsülje. Rengeteg adat összegyűjtése és még több számítgatás után arra az eredményre jutott, hogy napjainkban körülbelül 100 milliárd madár él a földönEz a szám talán nagynak tűnhet- de ha reálisnak fogadjuk el, akkor egyúttal bizonyosak lehetünk abban is, hogy ez a mennyiség még csak néhány évtizeddel ezelőtt is jelentősen nagyobb lehetett. A tudomány ma kereken 8600 madárfajt tart számon a világon- de tudjuk azt is, hogy az utolsó 300 évben 80 madárfaj tűnt el örökre és visszavonhatatlanul környezetünkből. Emléküket ma már legfeljebb néhány porosodó múzeumi preparátum, esetleg fényképek vagy festmények őrzik. Ami a jövőt illeti; elsősorban rajtunk embereken múlik- hogy ez a szomorú folyamat tovább tart-e, vagy sikerül megállítani- A ma élő madárfajok közül legalább száznak a sorsa megpecsételtnek lát'- szik: elmúlásuk — minden erőfeszítés ellenére — már csak a véletlen és az idő kérdése. És ez a szomorú valóság intő, figyelmeztető jel valamennyiünk számára. Aforizmák Akinek pénze van. autót vesz magának. Akinek nincs, az másképp hal meg. (Fernandel) Az átöröklés az a dolog, amiben akkor hiszünk, ha intelligens gyerekeink vannak. (Chaplin) A cikkben annyi volt az idézet, hogy a szerzőnek már nem maradt helye saját gondolataira. (Kazimierz Chyla) NOGRAD — 1977, október 23., vasárnap 11
