Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

Háromból kettő... A Meri gél e-ügy IVIA IS GYILKOL Komoly, a korához képest talán túlságosan is komoly kislány Nemes Rita. Mindössze tizenkilenc esztendős. Buda­pesten érettségizett, a faipari szakközépiskolában. Érdeklő­dése, munkája, az itteni fiata­lok, mind az Ipoly Bútorgyár­hoz kötik immár Balassagyar­maton. A „szerelése’” alkalmazko­dik az üzemhez. Farmer nad­rág, sötétkék köpeny, lapos cipő. Amikor kérdezem, miért ép­pen ezt az iskolát választotta, a faiparhoz általában a fiúk ragaszkodnak, rögtön kész a válasszal: — Édesapám itt dolgozott a bútorgyárban. Gyakran jártam hozzá. Érdekelt, mit csinálnak, hogyan alakul a fa. Még azt a szagot is sze­retem, amely a műhelyekben rögvest érződik. így kezdődött. — Hogyan folytatódott? Félre az emlékekkel, ez már a múlt. Sok tennivaló várt Ritára. Fél esztendeig Szécsénybe járt naponta. Is­merkedett a kábeldobüzem­mel és ottani részlegével a bútorgyárnak. Május elsején följebb lépett a „ranglétrán”. Gyártáselőkészítő lett. Kétezer forint a fizetése és felelősség- teljes a munkája. — Miért? — Kiszámítom az anyago­kat a termékekhez, utalványo­zok. Nem mindegy, hogy valamihez két köbmétert, vagy hármat használnak fel. — Jó a gyárban? — Fiatal a kollektíva, úgy érzem, befogadtak. Nemcsak a munltatársaim fiatalok, ha­nem a gyárunk is. Szép öltö­ző, ebédlő, korszerű műhe­lyek. Még körülnézni is jó. Az embernek továbblépésre is van esélye. Meg lehetősége. — Mégpedig? — Jövőre szeretném leten­ni a technikusi minősítő vizs­gát. Utána... — Utána? — Megpróbálkozom Sop­ronban a faipari egyetemmel. Ez öt esztendőt jelent. — Miért nem érettségi után? — Nem voltam biztos a dolgomban. Jobb úgy jelent­kezni, ha az embernek szak­mai ismeretei vannak és a gyakorlatban is látott egyet- mást. Addig is a szabad idő­met szeretném okosan kihasz­nálni. — Hogyan? — Könyvtárba járok, mozi­ba, kézimunkázom, táncolni ritkán. Azt nem szeretem. Rita nagyon fiatal, a kez­deti lépéseknél tart. Megkér­dezem hát, mi a három leg­főbb kívánsága? — Bekerülni az egyetemre, úgy beilleszkedni a fiatalok közé, hogy valóban jól érez- zem magam. Ez kettő... — És a harmadik? — Harmadik, harmadik... Fia ez a kettő teljesül, nekem bőven elegendő... Csatai Erzsébet Negyedszázad a fogyasztói érdekek védelmében — Jelentkeztem Pestre, a szakközépiskolába, felvettek. A nyári szakmai gyakorlatokat itthon töltöttem Balassagyar­maton. Addigra sok embert megismertem, nagyjából tud­tam, milyen munka vár rám. A négy esztendő hamar elsza­ladt. Az érettségi izgalmai is egyre inkább megszépülnek. Tavaly szeptember 1-én Ri­ta munkakönyvét váltott. Ko­moly dolgozó nő lett. Az érett­ségi és a munkába állás kö­zötti nyár, az a két hónap gondtalan és gyönyörű volt, — Középút a diákélet és a napi rendszeres gyárba járás között. Nyaraltam a Balato­non, voltunk külföldön, sokat olvastam. Egyszóval mindent megtettem, hogy vidám vaká­cióra emlékezzem vissza. Több mint 600 ezer vizsgá­lat — ár- és minőségellenőr­zés, az értékesítési tevékeny­ség, a vállalati munka, az ipar és a kereskedelem kap­csolatának ellenőrzése stb. — szolgálta a lakosság jobb, zavartalanabb áruellátását, a fogyasztói érdekvédelmet, a kereskedelmi munka színvo­nalának fejlesztését — közölte keddi sajtótájékoztatóján Lu­gosi Lajos, az Országos Keres­kedelmi Főfelügyelőség veze­tője, aki megemlékezett a ke­reskedelem állami ellenőrző szerveinek negyedszázados te­vékenységéről. Bejelentette, hogy a jubileum alkalmából rendezett kétnapos tanácsko­záson megvitatják a fogyasztói érdekvédelem eddigi tapaszta­latait, további tennivalóit. Elmondotta azt is, hogy az idén 9 hónap alatt országszer­te 19 ezer vizsgálatot tartottak, ellenőrizték egyebek között a hatósági árváltozás végrehaj­tását, a zöldség-gyümölcs ke­reskedelmet, a kerékpár és motorkerékpár értékesítését, az idegenforgalmi területek kereskedelmi és vendéglátó hálózatát. Az ellenőrzések ked­vező tapasztalata: javult a kereskedelem munkája, ke­vesebb a szabálytalanság. Kiscsoportosok A szécsényi 1. számú óvoda kiscsoportjában harminc gyermek ismerkedik a közösségi élettel, az óvoda rendjével és a sok-sok játékkal. Tőzsér Józsefné vezető óvónő el­mondta, hogy a hároméveseket egyelőre még szoktatják az óvodához. Ehhez a legjobb módszer a közös játék, a mese és az elengedhetetlen óvónői türelem. A csoportszoba nagy szőnyegén Zsigmond Uobika és Hüse Csaba tologatja az autókat, a többiek élénk érdek­lődéssel figyelik a „műveletet” Kulcsár József felvétele a náci doktor „Ismét fölbukkant a halál angyala, Mengele Paraguay- ban él” — adta hírül a napok­ban a világsajtó. A második vi­lágháború egyik legszennye- sebb figurája, a gyilkolás szol­gálatába szegődött orvos, az SS eszeveszett genetikai kí­sérleteinek végrehajtója még él, s szabadon tevékenykedik. I. Dr. Josef Mengele, SS-orvos személye az auschwitzi kon­centrációs tábor foglyai szá­mára a nagybetűs Halált je­lentette. Amikor a kiéhezett, meggyötört foglyok a sok száz kilométeres út végén a láger­hez érkeztek, a bejáratnál ma­kulátlan eleganciával állt Mengele. ö volt az, aki el­döntötte: azonnali, vagy hosz- szas halál lesz-e az érkező osztályrésze. v Lovaglópálcájá­nak intésével küldött százezre­ket — gyermekeket, öregeket, nőket és férfiakat — a gáz­kamrákba. Az ideiglenesen életben hagyottak közül vá­lasztotta ki azokat, akiket bar­bár kísérleteiben felhasznált. Áldozatainak vallomásai bi­zonyítják: a náci orvos labora­J. Mengele, a gyilkos SS-dok- tor — ma szervezete, az ODESSA Argen­tínába menekítette. Itt felis­merték, de az argentin ható­ságok visszautasították az NSZK kiadatási kérelmét. Az izraeli kémszolgálat — úgy­mint Eichmannt — őt is el akarta rabolni, de a „Doktor” kicsúszott kezeik közül. A Bécsben működő zsidó dokumentációs központ szerint Antonio — zárt katonai zóná­ban van, ahová bejutni szinte lehetetlen. Háza van Puerto Stroessnerben, s gyakran be­utazik a fővárosba Asuncion- ba. Az ottani Német Klubban egy oda látogató nyugatnémet professzorral beszélgetett is. A Mengele-ügyben nyomozók, bizonyítottnak tartják, hogy a „Doktor” egyike a latin-ame­rikai titkos náci szervezet a Die Spinne (A pók) vezetői­nek. Biztonságáról a paragu­ayiakon kívül két német fegy­veres testőr gondoskodik, akik Mercedes 280 SL típusú autó­ján mindenhová elkísérik­A fasiszta bűnöző Paragu- ayban sem hagyott fel 32 év­vel ezelőtti tevékenységével. A Time című amerikai hetilap szerint Mengele jelenleg a he­lyi rendőrség tanácsadója és gyakran utazik az aché indiá­nok lakta Chaco térségébe, Stroessner rendszere náci módszerekkel irtja a kontinens őslakóit és az auschwitzihoz hasonló koncentrációs tábo­rokba kényszeríti az indiáno­kat, rabszolgamunkára... Mengele tehát szabadon éli világát Dél-Amerikában, sőt nem kell felhagynia korábbi tevékenységével sem — to­A fegyveresek által őrzött ház Paraguay titkos hatonai zónájában tóriuma egy perverz, szadista bűnöző tetthelye volt. Menge­le, aki valaha az emberi éle­tek gyógyítására tett esküt, a különböző . negazetiségíí; férfi­ak és nők közvetett és közvet­len hóhéra lett. Amikor az auschwitzi tábort 1944. végén a szovjet csapa­tok felszabadították, Mengeie eltűnt- Iszonyú bűneinek emlékét természetesen nem tüntethette el- Neve ott sze­repelt a háborús bűnösök nürnbergi perében is. Eköz­ben ő, a tárgyalás színhelyétől nem messze, egy bajor kisvá­rosban, Günzberben élt, ahol családjának mezőgazdasági gépgyára volt és van ma is. Még idegen nevet sem vett fel! Amikor 1949-ben a nyu­gatnémet hatóságok végül is nyomozni kezdtek utána, idejében figyelmeztetést ka­pott és a volt SS-ek titkos Mengele 1959. májusa óta Paraguayban él. Stroessner tá­bornok országa már a háború után menedéket adott számos vezető nácinak, akik felhasz­nálva a diktátor szimpátiáját, szinte külön országot hoztak létre itt maguknak. Pénzük volt rá elég, hiszen a szolgá­latkész svájci bankok meg­őrizték a fasisztáit betétjeit, s nem szolgáltatnak adatot ar­ról, kik rendelkeznek az SS számláival, aranyával, aminek egyik fő fqrrása a lágerek foglyainak értéktárgya, fog­sora volt. Mengele azonnal megkap­ta a paraguayi állampolgársá­got, Honosító igazolványának száma: 809. Lakóhelye, San vábbra is gyilkolhat. Állító­lag visszaemlékezésein dolgo­zik, memoárjában akarja be­bizonyítani, hogy gyilkosságai értékes „tudományos kísérle­tek” voltak­A memoáríró gyilkos va­lószínűleg rendszeresen olvas­sa az NSZK sajtóját, s így nyugodtan számíthat arra, hogy a Hitler-életrajz és a Göbbels-emlékiratok kiadói örömmel kapnak a Mengele- visszaemlékezéseken is. S ta­lán már biztonságát sem fe­nyegetné semmi sem, hiszen a másik SS-tömeggyilkos. Kapp- ler szintén nyugodtan élvez­heti rendszeresen folyósított NSZK állami nyugdíját. M. G. Munkások tatás a salgótarjáni síküveggyárban A salgótarjáni síküveggyár 1580 munkása közül több mint háromszázan tanulnak általános és szakmai ismere­teik bővítése érdekében. Kü­lönösen figyelemre méltó a szakmai tanfolyamok népsze­rűsége, ami nem független a gyári termelés technológiai, műszaki színvonalának folyto­nos emelkedésétől. A most épülő új feldolgozóüzem csak 1979-ben kezdi meg működé­sét. de máris sokan Készülnek az új műszaki, technológiai is­meretek elsajátítására az e célból rendezett tanfolyamo­kon. A szakmai képzés, tovább­képzés néha szokatlan felada­tok elé állítja a gyá mérnö­keit. A jövő év első felében tanfolyam indul a feldolgozó- üzemben fontosabb beosztáso­kat betöltő munkások kikép­zésére. Ehhez a tanfolyamhoz sehol tankönyvet nem adtak ki, azokat a gyár mérnökei­nek kell megírniuk — és ír­ják is. Ugyancsak tanfoiyamot készítenek elő mintegy száz segédmunkás számára akik szintén azíúj feldolgozóüzem­ben,dolgoznak majd. Nekik is ismerniük kell a technológiai folyamatokat, azok összefüggé­seit, nehogy ismereteik hiá­nya miatt zavart okozzanak a termelésben. A síküveggyár vezetői arra törekszenek, hogy a fizikai munka fontosabb posztjain érettségizett munkások dol­gozzanak. E törekvés valóra . váltásának egyik útja hogy harminc salgótarjáni és kis- terenyei középiskolással szer­ződést kötnek, amelyoen a gyár a maga részéről szava­tolja a szakmai kiképzést, a beosztást, a kiemelt bért és szociális ellátást. Továbbra is gond az álta­lános iskolai végzettséggel nem rendelkező munkások ok­tatása. A síküveggyár 1580 munkásából 580 nem végezte el a nyolcadik osztályt, százan közülük a KISZ-es korosztály­hoz tartoznak. A dolgozók es­ti általános iskolájába jelen­leg negyvenötén járnak. Saj­nos. a korábbi években fel­lendült vizsgára előkészítő tanfolyamok megszűntek, rész­ben mert a kezdeti fellángo­lás kihunyt, részben mert va­lóban nehéz a konzu'tációk időpontját egyeztetni egv fo­lyamatosan termelő gyárban, s mert ráadásul az üzem kul- túrházát is lebontották Az általános iskola elvég­zésére mégis többen készül­nek iskolán kívül úgv hogy korrepetálásukat művezetőik, szocialista brigádvezetőik vál­lalták. Az ilyen önké.res ta­nulók száma bizonyára .még több is lehetne, éppen ezért a gyár személyzeti osztálya ki­munkálja az iskolán kívül ta­nulók pontos nyilvántartásá­nak, a patronálásukra. felké­szítésükre vállalkozott műsza­ki szakemberek, szocialista brigádvezetök támogatásénak, beszámoltatásának, nem utol­sósorban erkölcsi elismerésé­nek rendszerét. Gondoskodnak arró’ is, hogy az iskolán kívül tanulók ugyanolyan előnyökben és kedvezményekben részesülje­nek tanulmányaik sikeres folytatása és bevégzése ese­tén. mint az esti iskolát vég­ző munkástársaik. NÓGRÁD — 1977. október 19., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents