Nógrád. 1977. október (33. évfolyam. 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

MINDENT BELET Szűk két és fél hónap van már csak hátra az esztendőből a naptár szerint, de mert a vásár- és ünnepnapok lecsípnek ebből is, va­lójában ennyi sem. Kár lenne illedelmesked­ve kerülgetni azt, ami úgyis bekövetkezik: a gazdasági életben megint megkezdődik az év végi hajrá. Megint, mopdom a gond tartós­ságára, ismétlődésére utalva, mert hiszen hosszú ideje lázgörbéhez hasonlóan emelke­dik és süllyed az Ipari termelés egy-egy na­gyobb naptári időszakban, negyedévben, fél évben, esztendő végén. Áz idén júniusban például kereken 18 milliárd forinttal több árut értékesített a szocialista ipar. mint áp­rilisban, s tavaly, tavalyelőtt ugyancsak ez volt a helyzet. Sőt, a_ tavaly októberi és de­cemberi árukibocsátás' közötti különbség ér­téke 21 milliárd forintot tett ki, ami — ha az átlagot nézzük — fél hónap teljesítményé­nek felel meg. Joggal következtethetünk eb­ből az eltérésből arra. vagy az októberi el­adások maradtak el jóval a lehetőségektől, vagy a decemberiek haladták jóval túl. tehát egészségtelen mértékben azokat. Mondhatnék, is-is, mindkettő igaz, ám az a fontos és ér­dekes ebben, miért tűnnek elkerülhetetlennek az ilyesfajta igazságok? A naptár hatalma Válasz, magyarázat persze sokféle kínálko­zik. A szállítási szerződések rendszere — pontosabban annak betű szerinti érvényesíté­se — módot ad a gyártóknak az áru lökés­szerű továbbítására. A pénzügyi elszámolá­sok rendje is növeli — ahogy a szakemberek mondják — a naptár hatalmát. Nem másod- rangú tényező a tervteljesítés —, s vele bi­zonyos anyagi javadalmazások — elérése, s így tovább. A más és más tényezők összege­ződése azután fölerősíti a külön-külön eset­leg nem is lényeges hatásokat, s vezet arra, hogy az esztendő végének közeledtével föl­hangzik — ha képletesen is — a sportpályá­kon helyénvaló biztatás; hajrá, mindent be­le. S ez a „minden” a gond. Mert ilyenkor némely termelői közösségben semmi sem számít, a túlórák tömege éppúgy nem, mint a kibocsátott termékek minősége, a fölhasz- eált anyagok, alkatrészek mennyisége. Részletekbe menő s megismételt — azaz megegyező időszakokban újólag végrehajtott — vizsgálatok igazolják; az árukibocsátás lö­késszerű megemelkedésével a hibás termékek aránya is bővül. Magyarán, több a selejt!' Ez bizonyosodott be a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a bútorgyártásban példá­ul, s az is, hogy a hajrák időszakában növek­szik az egységnyi termékre jutó fajlagos költ­ség. Megint csak magyarán, drágábban állít­ják elő az árut! Nehogy félreértés legyen: sok olyan iparág van, ahol a technológia, a termék jellegénél fogva, vagy éppen a gyár­tás időszakosságát — ún. szezonalitását — tekintve, lehetetlen az egyenletes árukibocsá­tás. Motorvonatokat, bizonyos gyógyszereket, azután konzervipari sűrítményeket és hason­lókat képtelenség hónapról hónapra azonos mennyiségben előállítani, mert olyan a ter­mék, a technológia. S azt, hogy mennyire fontos tényező a technológiai kényszer, ipar­ágak termelési eredményeinek sora igazolja, hiszen a nyersacéltermelésben, a kőolaj-fino­mításban a technikai, technológiai körülmé­nyek egész egyszerűen nem adnak módot semmiféle hajrára, egész évben egyenletesen kell dolgozni. IS/em mindenáron Ilyesfajta kényszer híján azonban könnyen fölborul a rend, szabályosnak látszik a sza­bálytalan, sikernek az erőlködés. Ráadásul ott is erőlködnek, ahol éppen a terv nem telje­sítése növelné a népgazdasági eredményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru csak a készleteket gyarapítja —, ahol a rá­fordításokat nem térítik meg a bevételek. Ez azonban eltűnik a könyvelés számtengerében, s később, amikor a közgazdasági osztály utó­lag megállapítja, mi történt a hajrá idején, már mindegy, odafigyelni sem érdemes, hi­szen változtatni nem lehet rajta. Ami már megtörtént, azon nem, ám okulni belőle ille­ne, kellene! Csakhogy erre az okulásra nincs különösebb kényszerítő erő, a vállalati gaz­dálkodás kereteibe még mindig belefér a hajrák okozta többletkiadás, s belefér a part­nerek kapkodása is, az egymásra mutogatás. A vállalati terv csak addig lehet szentírás, ameddig összhangban áll a társadalmi érdek­kel, amíg nem kerül szembe a munka tár­sadalmi hatékonysága mindenkori követel­ményével. Hihetjük-e, hogy nem kerekedik a csoport- érdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol de­cemberben kétszer annyi árut adnak- át a készáruraktárnak a műhelyek, mint két hó­nappal korábban, s januárban mindössze ne­gyedét a decemberinek? Nem ritka eset ez. Ne hallgassuk el, akadnak kivételes helyze­tek, amikor a hajrához valóban népgazdasági érdekek, exportkötelezettségek fűződnek. Bár kétségtelen, legtöbbször ilyenkor is a koráb­bi sétamenet okozta hátrányt kell ledolgoz­ni. Kivételből azonban szabályt fabrikálnak némely termelőhelyen, a népgazdasági érdek hamisított pecsétjét ütögetik azokra az in­tézkedésekre, amelyeknek valódi célja a mu­lasztások, a szervezetlenségből származó ké­sedelmek, a kapkodás szülte bajok elfödése. Értelmes célokhoz érdemes minden erőt ösz- szeszedve igyekezni, a „kerül, amibe kerül” alapon összehozott eredményektől azonban mentsen meg a sors bennünket; csak ennyi különbséget kell most tenni — de minde­nütt! — hajrá előtt Veress Tamás Csökkentik a költséget A ceredi termelőszövetkezet szocialista brigádjai lázasan igyekeznek a jubileumi munka­versenyben tett felajánlásaik teljesítésével. A Tyereskova brigád például támogatja az idős tsz-tagokat, részt vett a tsz területén levő vízelvezető árkok tisztításában. Az erdészeti ágazatban dol­gozó kollektíva a költségek öt- százalékos csökkentését vál­lalta, s a jelek szerint telje­síti felajánlását. Emellett je­lentős társadalmi munkát is végzett Műszaki könyvnapok Az októberi országos műsza­ki könyvnapok alkalmából a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek műszaki könyvtára nagy­szabású rendezvénysorozatot bonyolít le október 18. és 21. között. A Kohászati Üzemek Technika Házában kedden nyitják men ünnepélyes kül­sőségek között a műszaki könyvkiállítást. Beszédet Ba­bus Gyula, a fejlesztési főosz­tály vezetője mond. Ezt kö­vetően Kuti István osztályve­zető tart előadást A haté­konyság címmel, majd könyv­vásárra és filmbemutatókra kerül sor. Szerdán dr. Patek Ferenc, a Kohó- és Gépipari Tudományos Műszaki Tájé­koztató Intézet főosztályveze­tőjének előadását hallhatják az érdeklődők a műszaki in­formációk elsajátításáról és hasznosításáról. Pénteken a szocialista brigádok csapatai közötti vetélkedőt rendezik meg napjaink műszaki-gazda­sági kérdéseiről. — Eredményes kiállítás. A műszaki könynapok kere­tében négy napon át jól sike­rült könyvkiállítást rendezett a Lámpáit ZIM salgótarjáni gyárának Ady Endre Művelő­dési Háza a műszaki klubban. Az érdeklődők a kiállított szakkönyveket meg is vásá­rolhatták. A kiállítást mint­egy háromszázan tekinthették meg. ....................................in...........................................................................miiiiimiiimmmiiimiltimiiiiiiiimiimiimmmmiHiimimiiiiiiiiimimimiiiilimilliii........................................................Imiin, A tagsás aktív közreműködésével Nemcsak munka, hanem vélemény is van — Szokatlan volt nálunk a munkahelyi tanácskozás, vagy közismertebb nevén a terme­lési tanácskozás beve­zetése, mivel a szövet­kezet jellege más, mint az állami vállalatoké, hiszen a dolgozók 90 százaléka tag­sági viszonnyal rendelkezik. Emiatt egy kicsit nehezteltek rám a központban. Azért ra­gaszkodtam ehhez a formá­hoz, mert a gyakorlatban ta­pasztaltam, milyen sokat je­lent a közvetlen kapcsolat a dolgozókkal, első kézből hal­lani a véleményeket. Mert ahol munka van, ott véle­mény is van — érzékelteti a beszélgetés első perecben a téma fontosságát Fejes Fri­gyes, a VILLTESZ Ipari Szö­vetkezet diósjenői telepének vezetője. — Az elmondottakat tekint­hetem vezetői hitvallásának? — Igen. Józan ílélökéjességge! — Miben volt véleménykü­lönbség ön és a tagság kö­zött? — A társadalmi szervek képviselőivel úgy döntöttünk, hogy azok a dolgozók. akik tevékenyen részt vesznek a közművelődési határozat meg­valósításában, azpkat „előny­ben” részesítjük a jutalma­zásnál és a kiváló dolgozó ki­tüntetések oda*, élésénél. Ezt bejek«tettük a munkahelyi ta­nácskozáson, hozzáfűzve indo­kainkat is. Első hallásra a közöltek ellenérzést váltottak ki, főleg azokból, akik a hívó szóra, a kedvezmények elle­nére sem voltak hajlandók alapműveltségbeli hiányossá­gaikat pótolni. Azzal élveitek: csak a tanulásért nem érdem­lik meg a jutalmat, a kitün­tetést. Erről szó sem volt! A tanuláshoz jó munkának is párosulni kell. Ez volt az eredeti elképzelés, így hát a tagság többsége elfogadta. Ily módon sikerült mások figyel­mét saját alapműveltségbeli hiányosságaikra irányítani — vallja a telepvezető. A bevezetőben említett módszert az idén vezették be. — Korábban, az összevont tanácskozáson alig öt-hat fő kért szót. A mostanin nyolcan-tízen mondják el vé­leményüket. Elsősorban azt, ami közvetlenül érinti őket, amin szeretnének változtatni, ami gondot jelent nekik. A második negyedévben 21 olyan témát jegyeztem fel, amiben nekem, illetve a köz­pontnak kellett intézkedni. Nem egyéni dolgokban, ha­nem az eredményesebb munka feltételeinek biztosításában. — Vannak még más bizo­nyító tények is az új forma sikere mellett? — Korábban egyéni munka- védelmi felszerelést csak a központ engedélyezett. A tag­ság kiverekedte, hogy adják le nekem ezt a jogot, mond­ván: ha több tízezer forintos c-.ekket aláírhatok, akkor.. Ezt a témát a közgyűlésre is be­vitték, 1 ott szavaztatták meg. Változás történt a kirándulá­soknál is. Régebben csak a központtal közösen lehetett. A tagság kiverekedte magá­nak, hogy nélkülük is mehes­senek kirándulni. Jelenleg a társadalmi szervekkel együtt azon fáradozunk, hogy a ne­künk járó üdülési keretet a központ adja le. Ugyanis az itteni társadalmi szervek tud­ják csak reálisan megítélni ki, mikor és miért érdemel ked­vezményes üdülést — folytat­ja Fejes Frigyes. A munkahelyi tanácskozást az összevont tanácskozás kö­veti. Itt azonban kevesen je­lentkeznek szólásra. Inkább csak információs fórumnak lehet tekinteni, ahol a tagság beszámolót hall az eddig vég­zett munkáról, a gyengeségek­ről, megismerkedik a fejlesz­tési elképzelésekkel, tudomást szerez az új gépek üzembe helyezéséről, értesül a várható átcsoportosításokról, esetle­ges túlóráztatásról. Ezzel azon­ban nem merül ki a szövetke­zeti demokrácia. Amiben dönlheM — Nemcsak beleszólást kí­vánunk a vezetésbe, hanem a szövetkezet lehetőségeihez ké­pest módot adunk a döntésre is. Sajnos, egyelőre csak szűk körben. Például a bér­fejlesztésnél. A bérfejlesztés mértékét a csoporttagokkal va­ló tanácskozás után a brigád­vezetők határozzák meg. Ed­dig még nem volt szükség dön­téseik megváltoztatására, pe­dig az idén is 110-en részesül­tek bérfejlesztésben. — Más a helyzet a jutal­mazásoknál és a kitüntetések odaítélésénél. Ott a munka mellett egyéb, a szocialista ember jellemével összefüggő követelményeket is figyelembe vesszük. Ezért e két területen a társadalmi szervekkel együtt döntünk. Az érdemi munka meggyorsítása céljából javasoltam, hogy a jutalma­zásra és kitüntetésre kerülők névsora már a társadalmi szervek egyetértésével kerül­jön a telep vezetése elé. Nekem meg a végső döntésben jogosult vezető társaimnak csak az egyetértést, illetve az esetle­ges szélsőségek meggátolása legyen a feladatom. A jövő­ben már így csináljuk. Helyben A szövetkezet vezetősége újabb döntési jogkörrel segíti a demokratizmus kibontakozá­sát, tartalmának javítását, a velejáró felelősségérzet növe­lését. Elképzeléseik szerint a jövőben nem a központban, hanem helyben értékelik a telep szocialista brigádjainak vállalását. Itt döntene« a he­lyezésekről, a különböző foko­zatok odaítéléséről. A jutal­mazásoknál és kitüntetéseknél pedig a kollektíva a sorren­diség eldöntésében vesz részt, elfogadható indokokkal. V. fa.. Kél oldalon — egy érdek Nemcsak az éremnek, a szalagnak is két oldala van. S mindkét oldalon más-más elképzelés, más-más érdek ha­tározza meg a dolgokat. így van ez a ZIM salgótarjáni gyárában is, ahol a keresett elektromos és gázkészülékeket szerelőszalagon állítják elő? Az egyik oldalon az Április 4. Szocialista Brigád, a másikon a szigor! meó, s mind­egyikük eltérő kívánalmakkal? Legalábbis így gondolná a puszta szemlélő, mert a dolgozónak az az érdeke, hogy gyorsan dolgozzon és ilyenkor hibát ejt. a meósnak pedig az, hogy figyelmesebb munkával, pontosabban kerüljenek le a szalagról a termékek, mert akkor kevesebb lesz a rek­lamáció. A ZIM-es szocialista brigádok megoldották a gordiusi csomót, s így lett az éremnek, illetve a szalagnak harmadik oldala. Az Április 4. Szocialista Bri­gád, melyet Bodor Barnabás- né vezet, elhatározta, hogy emelik ugyan a mennyiségi tervet, ez azonban nem me­het a minőség rovására. Mun­ka közben állandóan meózzák magukat, s így a kezük alól kikerülő készülékek minősé­gére sem lehet panasza a mi- min őségéi lenőrnek, s termé­szetesen majd a vevőnek. A 12 fős kollektíva az arany­koszorús cím elnyeréséért küzd, így a műszakonkénti 120 tűzhelyért közösen felelősek. A szalag másik végén a mi- nőségeílenőrnek csak az a fel­adata, hogy a legszigorúbb előírásoknak megfelelő meó- zást végrehajtsa. A szigorú követelmények betartásával érték el a ZIM-esek, hogy esztendők során is sikerült megtartaniuk aprólékosan szi­gorú külföldi vevőiket, rekla­mációjuk nem lehet az innen kikerülő termékekre. Kassai Rezsőné minőségellenőr mun­katársaival nem a szalag rettegett ellensége, hanem egyazon érdeket képviselő igényes dolgozó, akinek elsőd­leges célja a szerelést végző szocialista brigádtagokkal együtt, hogy a ZIM-ben gyár­tott háztartási készülékek mi­nősége kifogástalan legyen. —kulcsár— Úpíási hónap A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­latnál szeptemberben jól si­került újítási hónapot ren­deztek. A felhívásra harminc­kilenc pályamunka érkezett, melynek értékelése még fo­lyik. Az újítások alkotói a színvonalasabb kiszolgálást, árubemutatást, csomagolást tűztek célul maguk elé. Több mű foglalkozik a munkahelyi és üzemszervezési kérdések, megoldásával. A pályázat eredményét a vállalat novem­ber 7-i ünnepségén hirdetik ki, amikor a legeredménye­sebb újítókat megjutalmaz­zák­NÖGRÁD - 1977. október IS., kedd ü I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents