Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
Képzőművészeti világhét Kiállítások üzemekben, iskolákban, múzeumokban, művelődési házakban NÖGI '.Ad MEGYE képzőművész* ti életében is megkü- íönbözte tett helyet foglalnak el a kéj izőművészeti világhét esemény si, a képző- és iparművészei ti tárlatok, a művészek és a közönség találkozásai, külc nős tekintettel- a munkáséi; és az ifjúság tömegeire. Ug yancsak törekvés van megyénkh en is arra, hogy a közművek ídés eszközeivel lehetővé váljon a művek és a közönség találkozása, állandó kontaktus* . Mágyara rszágon évente mintegy ti’.millió ember keresi fel a múzeumokat, üzemi tartatok, is kolagalériák nyitják meg Lapuikat. Nógrád sem marad ki ez utóbbi törekvésekből, rn ind nagyobb jelentőségre hisznek szert azon rendezvényei., amelyek üzemekben zajú inak, segítve a dolgozók esz tétikai nevelését, fokozva a képzőművészeti alkotások iránti érzékenységet. Mit várhatunk az idei képzőművészeti világhéten Nóg- rádban? Úgy tűnik, az idei kiállítási program is rendkívül gazdagnak ígérkezik. Nincs mód arra, hogy valarnennyiről szóljunk, csupán a .legfontosabbak közül említünk néhányat. A képzőművészeti világhét eseménysorozatának ünnepi megnyitására szeptember 17- én kerül sor Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központban. Itt nyitja meg Udvardi Erzsébet kiállítását Lóránt János festőművész, a megyei csoport titkára. Salgótarjánban egyébként számos tárlat nyílott, illetve nyílik a világhét jegyében. Mint hírül adtuk, az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságán szeptember 12-én nyílt meg Mészáros Erzsébet kiállítása. Szeptember 22-én' nyílik Bálványos Huba grafikusművész tárlata a ZIM salgótarjáni gyára üzemi galériájában. Szeptember 23-án a Bolyai János Gimnázium Derkovits iskolagalériájában Raszler Károly grafikai tárlatát nyitják meg. Igen gazdag kiállítási programot bonyolítanak le egyébként a peremkerületi művelődési házak is, amelyekben reprodukciós anyagok várják az érdeklődőket, tgy például Zagyvarónán, a Csizmadia-telepen, Rónabányán, már láthatók s szeptember 17-én. nyílnak Baglyasalján és Som- lyóbánván. A VILÁGHÉT KIÁLLÍTÁSI rendezvénysorozata igyekszik átfogni a megyét. Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában már megnyitották Szederkényi Attila szobrászművész kiállítását. A művész jelenleg Balassagyarmaton él. 1946-ban született Kiskunhalason, a Képző- művészeti Főiskolát 1971-ben fejezte be. 1975-ben telepedett le az Ipoly-parti városban. Magyarnándorban, a Radnóti Miklós Művelődési Házban szeptember 16-án nyílik Szilágyi Ildikó ötvösművész és Galambos Tamás festőművész tárlata. Nagylócon, Szándán, Cserháthalápon, Hollókőn, Di- ósjenőn már megnyíltak a világhét jegyében megrendezett tárlatok. Ez utóbbi helyen Földi Péter kiállítása látható, aki Somoskőújfalun él. Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban szeptember 19-én nyitják meg Szőllősi Mária textilművész és Antal András keramikus kiállítását. Mindketten pásztói születésűek, s jelenleg is a megyében élnek és dolgoznak. A szécsényi helytörténeti múzeumban szeptember 23-án nyitják meg a kecskeméti zománctelep műveiből álló tárlatot. Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban gy erőnek-képzőművészeti szakköri kiállítást nyitnak szeptember 16-án. Szeptember 17-én repdokuciós kiállítás nyílik, 21-én és 92-én pedig képzőművészeti Kisfil- meket vetítenek a klubban. Szeptember 20-án a Fémmechanikai Szavattyú- és Anvagmozgatógép-gyártó Szövetkezetben Szabó Vladimir reprodukciós kiállítása várja az érdeklődőket. A Fém- és Vastömegcikk Készítő Szövetkezet rétsági üzemegységében szeptember 16-án Hinez Gyula reprodukciós tárlatát nyitják. Pásztón szeptember 17-én Nógrád megyei amatőr képzőművészek mutatkoznak be a közönségnek a Lovász József Művelődési Központban. Az ÜM Szerszám- és Készülék- gyárban szeptember 16-án Kondor Béla-emlékki állítás lesz, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának anyagából. Az ecsegi, a sziráki, a palotási és csécsel művelődési házakban szeptember 17-én ugyancsak kiállításokat nyitnak. Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban szeptember 17-én Radics István kiállítását nyitják meg. A VILÁGHÉT IDEJÉN nemcsak kiállítások várják a közönséget, hanem filmvetítések, tárlatvezetések, művész-közönség találkozók is. Reméljük, ez a gazdag eseménysorozat további előrelépést jelent majd a képzőművészeti kultúra fejlesztésében. T. Ei ÚJ KÖNVVEK Mai tv-ajánlatunk 20-00: KÍSÉRTÉS I. Székely János a tévéfilm alapjául szolgáló regény írója a harmincas években távozott Magyarországról, és az Egyesült Államokban sikeres — Oscar-díjas filmíró lettRegényének tévéváltozata két estén, három részben kerül a nézők eléRózsa Béla egy mosónő és egy matróz törvénytelen gyermeke- Nagy nyomorúságban él anyjával, a tanulás helyett dolgozni küldik. A húszas-harmincas évek válságainak idején nehéz munkát találni; a szép, csinos arcú, értelmes fiú egy előkelő szállodában lesz boy. A külvárosi bérkaszárnya ahol anyjával nagy nélkülözések közepette él s a luxusszálloda lesznek életének meghatározó színhelyei. A film első részében a szállodában töltött első hetekkel ismerkedünk a fiú szemszögén ót. Itt találkozik Béla az első szerelemmel isA főszerepben: Hegedűs D- Géza. Rendező: Esztergályos Károly. Az Akadémiai Kiadó újdonságai közül említést érdemel Donáth Ferenc Reform és forradalom című tanulmány- kötete. A szerző ebben gazdag tényanyag alapján vázolja a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakulását abban a három évtizedes szakaszban, amelynek határait az 1945-ös és az 1975-ös esztendő jelzi- A korunk tudománya sorozatban látott napvilágot Ránki György tanulmánykötete: Közgazdaság és történelem — a gazdaságtörténet válaszútja- V. A. Tumanov a burzsoá jogi ideológia című könyvében a polgárt tanokat mutatja be, s ezeknek marxista kritikáját adja- A jogtudományi értekezések sorozatában jelent meg Eörsi Gyula Jog — Gazdaság — Jogrendszer — Tagozódás címiű tanulmánya- Sok hasznos néprajzi ismeretet ad a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutató csoportjának most megjelent két évkönyve: A népi kultúra — népi társadalom 9- és 10. kötete, (Főszerkesztő Ortutay Gyula). Fontos kultúrtörténeti jelentősége van a felszabadulás előtti években nálunk is sok haladó gondolatot propagáló Prager-könyvek múltját megjelenítő irodalomtörténeti tanulmánynak. Kol- lin Ferenc érdekes munkája — A Prager Könyvkiadó története — bemutatja a haladószellemű pozsonyi kiadó egész tevékenységét, s azt a hatást is, amelyet, a kiadó könyvei a magyar haladó közvélemény formálásában kifejtettek. Most látott napvilágot még a magyar numizmatika bibliográfiája (latin, angol és német nyelven is), F- Fejér Mária és Huszár Lajos közös munkájaként; a Műszaki Értelmező Szótár 38- kötete, amely fontos építőipari, építőanyag-ipari elnevezéseket, fogalmakat definiál (szerkesztő: Sebestyén Gyula és Talabér József); Molnár Ilona nyelvtudományi értekezése: A tartalmatlan hogy kötőszós összetett .mondatok típusai szemantikai szempontból. Újabb lenyomatban került a könyvesboltokba az írással, fogalmazással foglalkozók nélkülözhetetlen segédkönyve, A magyar helyesírás szabályaiA sei-fi zene mestere A fantasztikus műfaj népszerűségét, komplexszé válását jelzi: már a zenében is hódít. A „sci-fi zenének” több áramlata, irányzata is van. A legérdekesebb talán az, amelyet a poznani EUROCON Ill.-on, az európai sci-fi alkotók és „hívők” nagy találkozóján a magyar delegáció tagjaként Dobos László képviselt. A 25 éves fiatalember konzervatóriumot végzett fagottista, aki néhány szimfonikus zenekarban való játék után a filmgyárnál „kötött ki”, mint zenei rendező, majd mint hang- technikus. Az elektronikus zenével való ismerkedése voltaképpen rövidfilmek kísérőzenéjének összeállításával kezdődött. Működött ekkoriban a MAFILM II.-es telepén egy „nemzetközi” elektronikus zenei stúdió, Pongrácz Zoltán, Patachich Iván, a pozsonyi Peter Kolman, a stockholmi Belohorszky Ferenc, "a stuttgarti Erhardt Karkoschka részvételével. Tőlük pedig volt mit tanulni. A stúdió tagjai elektronikus műveket írtak a MAFILM számára, amelyeknél Dobos László mint első asszisztens működött közre. Később Pozsonyban volt alkalma az ottani elektronikus stúdióban hosszabb ideig tanulni. 1974-ben írhatott volna először önállóan elektronikus zenét, ■— még nem merte vállalni, nagynak vélte a feladatot. Az év nyarán Darmstadt- ban, a zenei fesztivál hathetes elektronikus zeneszerző kurzusa után már úgy érezte: talán. És 1975-ben megszületett a Játék a zongorával. Amit a többi követett. Igen. Elektronikus zene. De hogy lesz ebből sci-fi zene? Dobos László esetében véletlenül. Balettet komponált NDK-beli megrendelésre. Az ottani koreográfus „fedezte fel”: zenéjében fantasztikus elemek vannak, másként nem is lehet előadni. Dobos László is rájött: igaza van. Attól kezdve tudatosan próbálkozott a sci-fi hatása alatt zenét szerezni. Nem volt nehéz: 10 éve szenvedélyes sci-fi olvasó, Bradbury a kedvence. Első „direkt” sci-fi zenéjét Frederick Polh az amerikai sci-fi írószövetség, az SFWA elnökének budapesti látogatása tiszteletére komponálta. Doz- vald János fotóművésszel közösen készítették zenés diapo- ráma műsort, amely elnyerte az amerikai író tetszését. (A diaporáma: két vetítőgéppel egymásra vetített állóképek összhatása, amely mozgóképnek tűnik. És Dozvald János képei is eléggé fantasztikusak. ..) Később az Ide nekem a csillagokat című, francia novellához írt kompozíciót, Dozvald Jánossal pedig már eddig négy műsort állítottak össze. Ezeket Budapesten, a Fiatal Művészek klubjában mutatták be, Poznanban pedig részleteket adtak elő. Mégis, mi a sci-fi e zeneszámokban ? Dobos László szerint: „Soha nem hallott hangok keltése, rögzítése, visszajátszása elektronikus eszközökkel, amelyek képesek arra, hogy sci-fi hangulatot teremtsenek. Ilyet hagyományos zenével-énekkel előállítani nem lehet!” Mint mondja, ez nem könnyűzene, és nem is könnyű zene. A beat felől a sci-fi elektronikus zenéhez közelíteni eléggé nehéz. Legújabb kísérlete: egy ifjú néptáncos számára ír zenét, amelyet fantasztikus elemekkel átszőtt kanásztánc- koreográfiához használ fel. (Egy lelkes érdeklődő máris „Csillagpásztornak” nevezte el a p'rbdukciót.) Legutóbb Cannes-ban is vetítették a Visszaváltozások című róvid- filmet, amelynek zenéjét szintén Dobos László állította ösz- sze. Munkájáról sokszor többes számban beszél. Miért? A válasz: mert többen is járják ezt az utat. A MAFILM-nél működik egy kísérleti elektronikus zenei stúdió, a Kisszervezet támogatásával, ahol Dobos I,ászlón kívül Ördögh László, I.antos György. Gor-, bői Tamás, Szűcs Péter foglalkoznak az új műfajjal. Következő tervek? A Kis herceg! Színpadra állítva. A változások a csillagok zenéiét akarja benne „elkapni”. Ha sikerül, a Fiatal Művészek klubjának kísérleti színpada mutatná be, majd az NDK- ban állítanák színpadra. Kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban Ezekben a napokban megkezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban is. A jelentkezéseket általában még nem zárták le. Azok, akik ezt valamilyen okból elmulasztották, még felkereshetik az iskolák igazgatóit, tagozatvezetőit, a vállalatok, mezőgazdasági üzemek oktatási felelőseit. Ma már nemcsak egyéni, hanem gazdasági szempontból is nagy jelentőségű, hogy lehetőleg minden dolgozó rendelkezzék legalább az általános iskola nyolc osztályának ismeretanyagával. Hangsúllyal foglalkozott ezzel a kérdéssel az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat, amelynek nyomán fellendülés volt tapasztalható. Míg az 1972—73-as tanévben mintegy 25 ezren vettek részt az általános iskolai felnőttoktatásban, egy év múlva ez a szám megközelítette a 60 ezret, és két év múlva a 69 ezret. 1975-től azonban ismét lassú csökkenés kezdődött, s ez annál is inkább figyelmet érdemel, mert ma hazánkban egymilliónál több felnőttnek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ugyancsak a párthatározat nyomán és a gondok ellen- súlyozására az Oktatási Minisztérium számos intézkedést tett. Mindenek előtt a már hagyományos oktatási formák — esti és levelező képzés — mellett újabb lehetőséget teremtett a továbbtanulásra. Gyorsan népszerűvé vált az úgynevezett intenzív tanfolyam, amelyre már az első évben, 1973-ban jóval több mint 30 ezren jelentkeztek. Ez a szám azóta is 30— 40 ezer körül van. Itt 16 hét alatt összesen 160 órán vesznek részt a hallgatók. Ugyancsak viszonylag sokan vállalkoznak az egyéni tanulásra is. Mindkét formánál azonban kevés a tanári segítség, a továbbtanulókra tehát nagy munka hárul. Ezért sem csökken a jelentősége főleg az esti tagozatos felnőttoktatásnak. Lévén itt 320 tanítási óra, a . hallgatók állandó rendszeres kapcsolatban vannak a pedagógusokkal, s ez a tanulmányaikban rendkívül könnyebbséget jelent. Képcsarnoki tárlatok A képzőművészeti világhét jegyében a Képcsarnok rendezésében két kiállítás megnyitásáról számolunk be. Szeptember 15-én, Budapesten, a Csontváry-teremben Losonci Miklós művészettörténész nyitja meg Hincz Gyula, Kossuth-díjas, érdemes művész „Szemelvények a tegnapokból” című tárlatát. Hincz Gyula munkássága megyénkben is közismert. Losonci Miklós szerint: „Hincz Gyula nemcsak festő, hanem egyetemes képzőművész, újító szellemiség, aki szobrokkal, kerámiával, képekkel, rajzok teremtő áradatával szervezi, szerkeszti a jövőt.” A másik kiállítást ugyancsak ezen a napon a miskolci Szőnyi Ist- ván-teremben nyitják meg. Pataki Ferenc festőművész 'mutatkozik be a közönségnek. Fülöp János: FÜLEiliÜLE (Kisregény) 27. ^ — Mi ez? Pakfon, kell a fenének.-Meglátja a kezemben a bicskát, elakad a szava. — Belédvágom — mondom1— Itt döglesz meg, levisz a víz a tengerbe- soha nem jönnek rá. hová lettél. Lehet valami a szemeimben, mert zsebre vágja az órát és morogva váadja a gyújtást. Ilyen a szerencse, csak oda kell esördíteni neki: a légközelebbi dombtetőről meglátom a kápolnát- Lehetetlen- hogy kettő legyen, lehetetlen, s ezt Bibókéktól is láttam-. Most jut eszembe az öreg. Hogy mit szól, ha meglát— Te! . Van nálad valami stukker? — Minek? — Hamis a kutya. Ravaszul néz rám— Attól félsz, hogy itthagylak? Jó, hogy mondja- — Ne légy hülye! Majd meglátod a dögöt- mindjárt megértessz. Sose lehet tudni a hangulatát. Még engem is sarokba szorított egyszer — s elmeséltem az esetemet a tornácon- Nem is kell hazudnom. Röhögve tesszük meg az utolsó métereket- Ahogy a komondor előrohan, mindjárt a géppisztoly helyét is megtudom— Te talán ki se szállj — mondom a pilótának. Mennyi az idő? — Negyed négy. öt perced van. úgy igyekezzÉppen előkászálódom — kezemben a „gitár”, — amikor feltűnik Margit. Fut lefelé- mikor engem meglát, megtorpan— Maga az? Azt hittem Miska! Nagyot nyelek— Margitka, azonnal indulni kell. Jön az árvíz, elönti a szigetet. Megnő a szeme- Aztán tétován összébbhúzza magán a kendők — Nem ér föl azide. — De igen- Azért jöttem- A mérnökök kiszámították. Kapják össze a legszükségesebbet. — Nem lehet. Apónk átment az Akasztó-tanyáraJó helyre, gondolom, mindjárt ki is próbálhatnák rajta, hogy jó-e a név- — Mire felpakol, ő is megjön — s mert látom, hogy ez nem győzi meg, hozzáhazudom.: — Miska a lelkemre kötötte, maguk nélkül ne menjek vissza, különben megnyúz. Ez jó szöveg, mert megmozdul— S ő miért nem jött? A szemem se rebben— Nehéz ő erre a kiskocsira. Nagyon rosszak az utak. Már a tornácig tereltem, megint megtorpan: — De hót, hagyjuk itt az állatokat, mindent?! Nem tudom, mi költözik most belém. A szám el fásul, a szívem döngeti a bordáimat. — Margitka — mondom rekedten —. az életük múlhat minden percen, nem érti? Megérti- S ijedelem költözik a szemébe. — Jaj, csak apánk jönne mér! — s besietCigarettát keresek- Ügy reszket a kezem, három szál gyufát is elejtek. A pilóta rámdudál. Igaza van. Bemegyek a konyhába. — Segíthetek? Valami nagykendő az ágyon, abba dobál mindenfélét. Ahogy meglát, leesik a karja, s elsírja magát. Odasietek- — Nem szabad! — Egy pillanat az egész vállamon a feje, rázkódik a válla a karombanDuda. Újra meg újraAhogy felnéz, végigsimítok az arcán, ujjaimat benedvesítik a könnyei— Gyorsan a kocsihoz, üljön be. Én ittmaradok, segítek Bibék bácsinak..Ki mondja ezt? Az én hangom 6zól, az én nyelvem mozog, az én kezem tereli kifelé a lányt, de--. — -.-maga pedig megkeresi Miskát. Majd mi itt elrendezünk mindent, aztán.,Mi lesz aztán, valóban? —. aztán majd mi is kijutunk lovonEz az, lovon. Már a kocsinál vagyunk- Ä pilóta pofáján álmélkodás, és méreg kevereg: — Csókolom! Pajtás, erről nem volt szó, hogy a fél házat... Besegítem a lányt, átkerülök a túloldalra, s azt mondom neki: öreg, úgy igyekezz, lehet, hogy félórányi időtök van— Mi? Hogy? — A Duna elönti a szigetetAz elfehéredő pofájáért érdemes volt mindent végigcsinálni- Mikor pedig ki akar ugrani, visszalököm a géppisztoly csövével, s rávágom a súlvzárat. Úgy ugrik előre a kocsi, mint vglarni megostorozott állat- Még látok egy kék foltocskát a hátsó ablakban, egy szalagot, aztán elenyészik a motorzaj. Leesik a kezem. Hokié rád tan baktatok be a házba. Amit lehet, föl kell hordani a padlásra{Folytaljuki NÖGRAD — 1977, szeptember 15., csütörtök
