Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

( Fogadó a „Három struechoz” A fogadó a „Három strucchoz”. A szálloda bejárata — háttérben a Ká- roly-híd korlátja. Egyre gondosabban Évják az „arany Prága” kincseit. Tiz évvel ezelőtt még évente 20 millió koronát fordítoctak a prágai műemlékek megóvásá­ra, ez ma már 150 milliót ietz ki. Az ősi Károly-híd Malá Strana-i hídfőjénél van a „Három strucchoz” elnevezésű reneszánsz épület. Kis szállo­dává alakult át tizenöt össz­komfortos, egyágyas és két­ágyas szobával és három lak­osztállyal. A földszinti ven­déglőben 45-en étkezhetnek, a kis szalonban pedig húszán, Nyolc szobában és a föld­szinten meghagyták az ere­deti, festett virágokkal díszí­tett famennyezeteket. A ház mostani arculata 1597-ből ered, amikor az épü­letet Jan Fuchs vásárolta meg, aki az egzotikus mada­rak tollából készült díszek császári szállítója volt. Ebben az időben Prága II. Rudolf császár székvárosa volt és az udvar számos iparosnak és kereskedőnek nyújtott megél­hetést. Az új tulajdonos a há­zat átépítette. A struccok ké­pei figyelmeztették a járóke­lőket arra, hogy az épületben toliból készült díszeket árul­nak. A ház tulajdonosai válta­koztak, s egyikük a következő évszázad elején fogadót nyi­tott. 1714-ben Prágában első­ként itt kezdett kávét árulni egy Deodatus Damajan nevű örmény, majd a ház földszint­jéből söröző lett, míg a fel­ső emeleten bérlők laktak. Az épület azonban lassan pusz­tulni kezdett. A műemlékeket újjáépítő állami intézet tervezőinek, a prágai építkezési vállalat szakembereinek és a prágai 1. vendéglátóipari vállalatnak mint beruházónak és üzemel­tetőnek köszönhető, hogy a „Három strucchoz” a Malá Strana városrész első luxus- szállodája lett. Az újjáépítés nem volt egyszerű dolog és négy év alatt több mint 10 millió koronát igényelt. így például a ház alatti sziklában alagsort kellett vájni a pin­cék és a hűtőház számára. • A turisták a szobák abla­kaiból megcsodálhatják majd a prágai várat, a Kampát, a Károly-hidat, távolból láthat­ják majd a Vysehradot is. Szép kilátás nyílik a Malá Stranaű háztetőkre is. A sörö' zőben a vendégek szívesen elüldögélnek a reneszánsz mennyezet alatt egy pohár jó világos cseh sörnél, vagy könnyű moravai bornál. Alexandr Michl Szocialista integráció A Barátság olajvezeték 15 éve 1962. február 22-én indult el 4 és fél ezer kilométeres útjá­ra a szovjet kőolaj, a bosszú csővezeték a csehszlovákiai Slovnaft kombinát tartályaiba torkollott. Bratislava vcylt az első „kikötő” a Uarálság- olajfolyó partján. Utána követ­kezett a magyarországi Száz­halombatta, a lengyelországi Plock és az NDK-beli Schwedt. Tizenöt év telt el azóta. A szlovák főváros régi üzemé­nek helyén született Slovnaft kombinát évi termelékenysé­ge ma millió tonnákkal mér­hető. Választéka nagy: a ke­nőolajtól a motorüzemanyagig A nyugat-ukrajnai Zsulin—2 szivattyúállomáson Korszerű több mint százféle termékfaj- technikai berendezésekkel clienőrzik a kőolaj áramlását tát állítanak elő. De nemcsak az ipari létesít­mények változtak meg, váro­sokká terebélyesedtek a Ba­rátság vezeték mentén levő apró falvak. Ez történt pél­dául Százhalombattával is, ahová 1962 szeptemberében érkezett meg az első szovjet olajszállítmány. Nyolc évre rá Százhalombattát várossá nyil­vánították. A Barátság kőolajvezeték­nek az integrációban játszott jelentős szerepéről beszé'get- tem Szekér Gyulával, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel. Szó esett az akkor meg új létesítményről, az etilénve­zetékről,- amely a magyaror­szági Leninvárost köti sssze a szovjet Kalussal.' gépkocsit a Schwedtben elő­állított benzin működtet. A gépkocsi olyan utakon száguld, amelyeket a Schwedtben ké­szült bitumen borít. Az utak mentén földek húzódnak. A mezőgazdasági termelőszövex- kezetek olyan műtrágyát szór­nak a földekre, amelyeknek zsákján a „Schwedt” védő­jegy olvasható. Schwedt *a Barátság folyó NDK-beli „ki­kötője”. — Az NDK vegyiparának átállítása a kőolajra több mil­liárd márkát hozott a nép­gazdaságnak. Az NDK ennek köszönheti, hogy igen rövid idő alatt a vegyipari hatalmak sorába lépett — mondotta Horst Stieger professzor, az NDK állami tervbizottsága szükséges termékeket kap in­nen. A petrolkémiai kombi-, nátban hétezer ember dolgo­zik. „Minden egyes ország ér­dekében, a szocializmus érde­kében!” — ez a hatvanas évek elején, a Barátság veze­ték építésekor született jelszó ma is időszerű. Az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózgyár, a * vinnyica—al- bertirsai villamos távvezeték építőinek internacionalista kollektívái továbbra is ennek a gondolatnak szellemében dolgoznak. Jurij Szinyakov i---------------------------------------­A metró jubileuma Ä csehszlovák főváros min­dennapi életének elválasztha­tatlan elemévé vált a metró. Naponta mintegy 200 ezer ember utazik ezen a rendkí­vül közkedvelt közlekedési eszközön. A statisztika szerint 1974-ben, amikor a metró el­ső vonalát üzembe helyezték, összesen 39 millió utast szám­láltak, 1975-ben 64 milliót, az elmúlt évben pedig már 87 milliót. A metró népszerűsé­ge szinte napról napra növek­szik. A prágai földalatti vas­út dolgozói a közelmúltban sajátos „jubileumot” ünnepel­tek: a 200 milliomodik utast. A második metró vonalon közben serényen folyik az építés. Ez a vonal a főváros két legforgalmasabb körzetét köti majd össze. Az új járat alagútjai mintegy 20—50 mé­terre a Vltava folyó alatt he­lyezkednek el. Az új metróvonalat 1978. második felében adják át. És a prágai metróépítők már a következő útvonalat terve­zik. A CSKP XV. kongresz- szusán elfogadott határoza­toknak megfelelően, a je­lenlegi ötéves terv . végére a prágai metróvonalak hosz- szúsága eléri a húsz kilomé­tert. — De hiszen ez is a Barát­ság származéka — jegyezte meg Szekér Gyula. — Az olaj­vezetéken hozzánk érkező szovjet kőolajból készítjük az etilént, a többletet pedig az új csővezetéken Kalusba irá­nyítjuk. Ott poliklórvinilt, a műanyaggyártás fő kompo­nensét készítik belőle. Ezután a szovjet műanyagtermékek ismét átlépik a magyar ha­tárt, de már különböző áruk formájában. A következő feljegyzés ak­kor született, amikor nemré­giben az NDK-ban jártam: az NDK-ban minden második közgazdasági intézetének igaz­gatója. A Barátság vezeték ipari központjainak szemléjét to­vább folytatjuk a lengyelor­szági Plockban. 1963. novem­ber 27-én új lappal bővült az ősi város krónikája: Plockot bekapcsolták a kőolajvezeték­rendszerbe. Ma a várost a „lengyel pet­rolkémia fővárosának” neve­zik: Lengyelország benzint, gázolajat, valamint a mű­anyag- és műszálgyártáshoz Prág; a A napokban jelent meg a \ kölcsönös előnyök alapján hír: a magyar Ikarus és a csehszlovák Avia gyár koo­perációs szerződést kötött új típusú miniautóbuszok gyár­tására. Az alvázat Csehszlo­vákiában, a karosszériát pe­dig nálunk fogják készíteni. Ez a megállapodás természe­tesen nem az első és minden bizonnyal nem is az utolsó a két ország járműgyártói között. Hiszen az Ikarus au­tóbuszok hidraulikus sebes­ségváltóit máris Csehszlová­kiában készítik, a nálunk is népszerű Skoda buszok mell­ső és hátsó hidait pedig mi 'gyártjuk. Budapest Az együtlműködés útján ban, valamint a vegyipar­ban a legszembetűnőbb a kapcsolatok bővülése. Közös munkahelyen Ez persze csak egy példa a magyar—csehszlovák gazda­sági kapcsolatok sokféleségé­re. Mégis, az Ikarus—Avia kooperáció jelzi azt az örven­detes tényt, hogy a kölcsö­nös áruszállításokban a sza­kosításban és termelési együttműködésben készült termékek aránya milyen fi­gyelemre méltó. Az pedig közismert tény, hogy a szako­sítás és a termelési kooperá­ció a nemzetközi munkameg­osztás legfejlettebb formá­ja, a két- és többoldalú együttműködés kölcsönösen hasznot hozó eleme. Nos, Csehszlovákiával —, hogy csak néhány területet említ­sünk — a közúti járművek és a mezőgazdasági gépek, az olaj- és gázvezetékek szivaty- tyúállomásainak gyártásá­A gyorsan fejlődő együtt­működés mélységét bizonyít­ja, hogy csehszlovák és ma­gyar dolgozók sok építkezé­sen közösen tevékenykednek. A szomszédos ország szak­emberei segítséget nyújtottak a Dunamenti Hőerőmű építé­sében, s most is részt vesz­nek a Tiszai Hőerőmű mun­kálataiban, valamint hazánk vasútvonalainak villamosítá­sában. Ugyanígy Csehszlová­kiában is számos létesítmény dicséri a magyarok keze munkáját. Az ország legna­gyobb szállodája, a Hotel Bratislava Pozsonyba#, vagy az ugyancsak ott található két, egyenként ötszáz szemé­lyes munkásszálló és kollégi­um. Az elismerést, amelyet a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói vívtak ki maguknak, csak fokozza az újabb megrende­lés, amely Pozsonyban egy toronyszálló és a brnói vásár- központ tőszomszédságában egy szálloda építésére szól. Ezen kívüli a komplett ma­gyar szervizállomások és a kulcsra kész kenyérgyárak száma Csehszlovákiában az idén is újabbakkal gyarap­szik. Egészen újkeletű a két or­szág atomenergiai együttmű­ködése, amelyhez jó alapul szolgál az, hogy mindkét he­lyen azonos típusú atomerő­műveket építenek. E megál­lapodás szellemében például hamarosan magyar szakembe­rek utaznak a paksinál előbb elkészülő bohunicei atomerő­műbe, hogy a gyakorlatban is megismerkedjenek a szak­mai fogásokkal. Közös folyunk, a Duna» hasznosítása a célja a Gab- cikovo—Nagymaros vízlép­csőrendszer építésének, amelynek előkészületi mun­kálatai most fejeződtek be. Csehszlovákia és Magyaror­szág együttműködésének az elkövetkező években igen je­lentős állomása lesz még az Adria kőolajvezeték, vagy a KGST-országok közös beru­házásában épülő 750 kilovol­tos távvezetéket északi szom­szédunkkal összekötő 400 ki­lovoltos szakasz elkészítése is. Ikarus — Skodáért Ezek alapján már egyálta­lán nem meglepő, hogy a Szovjetunió és az NDK után Csehszlovákia hazánk harma­dig legnagyobb külkereske­delmi partnere. A kölcsönös árucsere-forgalom a negyedik ötéves terv időszakában csak­nem megkétszereződött, s 1980. vpgéig újabb 50 száza­lékos fejlődésre számítha­tunk. Csehszlovákia elsősor­ban szerszámgépeket, építő­ipari, mezőgazdasági, eme­lő- és szállítóberendezéseket, energiahordozókat és alap­anyagokat biztosít hazánk­nak. Ezekért cserében finom- mechanikai, elektro-, hír­adás- és számítástechnikai berendezéseket', mezőgazda- sági gépeket, bauxitot, tim­földet, alumíniumot, és hogy előbbi példánkról is szóljunk, Ikarus autóbuszokat — az idén összesen kétszázat — szállítunk a szomszédos or­szágba. A kölcsönös árucsere-forga­lomban természetesen fon­tos helyet foglalnak el a fo­gyasztási cikkek. A csehszlo­vák behozatalban 24, a ma­gyar kivitelben pedig 37 szá­zalék az ilyen termékek ará­nya. Ezek legkézzelfoghatób­ban a határ menti területeken érzékelhetők: Győr-Sopron, Komárom, Borsod és Sza- bolcs-Szatmár megye és a szomszédos csehszlovák te­rületek árucsere-forgalma csu­pán az idén húsz százalékkal bővül. A határ menti területeken — és ezt ki ne tudná jobban, mint az ott lakók — szinte mindennaposak a kölcsönös áruházi: szövetkezeti és szak­mai bemutatók. Az utakon, bármerre is megyünk az or­szágban. lépten-nyomon Sko­da személygépkocsikat lá­tunk, ezeknek a száma az idén újabb tízezerrel gyarap­szik. Jelentős mennyiségű élelmiszert, konzervet szállít a magyar mezőgazdaság Csehszlovákiának, s ugyanígy az élelmiszer-üzletekben mi is szívesen vásároljuk a fi­nom cseh- és szlovák sört, azt talán már kevesen tud­ják, hogy hazánk a szomszé­dos ország söriparának legna­gyobb külföldi megrendelője. K. M. A pozsonyi Slovnaft — á Ba­rátság kőolajvezeték csehszlo­vákiai kikötője jMŰGRAD - 1977. szeptember 14., szerda 5 \ i

Next

/
Thumbnails
Contents