Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
Avanfef-űnnep&ég ■ ; Cunhal bírálta a szocialista párti kormány politikáját Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap este véget ért a Portugál Kommunista Párt központi lapjának, az Avan- te!-nak a Lisszabon melletti Járom-völgyben felépitett pavilonvárosban megrendezett idei ünnepsége. Az ünnepség keretében vasárnap késő délután a Portugál Kommunista Párt nagygyűlést tartott, amelynek szónoka Alvaro Cunhal volt Beszéde bevezető részében a PKP főtitkára méltatta az idei Avante [-ünnepség sikerét, azt, hogy a tavalyinál jóval nagyobb területet is zsúfolásig megtöltöttek a résztvevők. Ez — mondotta — a párt életerejét, harckészségét, bizonyítja, és azt. hogy a tömegek támogatják a pártot, amely döntő szerepet játszik a dolgozók érdekeinek és a forradalom vívmányainak védelmében. Alvaro Cunhal a továbbiakban élesen bírálta a szocialista párti kormány politikáját. Az elmúlt két esztendőben — mutatott rá a PKP főtitkára — a kormány a kapitalista, latifundista és imperialista restauráció politikáját folytatta a parlamentben elfogadott törvények útján. Ezeket a törvényeket joggal nevezte egy kommunista képviselő a törvényhozás útján megvalósított ellenforradalomnak. Alvaro Cunhal sorra vette ezeket a törvényeket, közöttük a hírhedt Barreto-törvényt, amelyet ellen-agr árreformtörvénynek nevezett mivel vissza kívánja állítani a nagybirtokokat. Mindez — folytatta — része a forradalmi vívmányé* elleni globális offenzívának, amelynek célja a nagytőkének és a nagybirtoknak gazdasági és politikai hatalmának helyreállítása, azok hatalmának, akik a fasizmus csaknem fél évszázada alatt uralkodtak, zsarnokoskodtak a nép fölött és kizsákmányolták. Cunhal kijelentette: a párt harcol és harcolni fog a kormány agrárpolitikája ellen. A PKP harcát a demokratikus kereteken belül kívánja folytatni és felháborodással ítéli el a közelmúltban elkövetett bombamerényleteket, energikus intézkedéseket követel a tettesek kézrekerítésé- re és példás megbüntetésére. A demokratikus és szabadságjogokról szólva a PKP főtitkára megállapította: a PKP-nak ebben senki sem adhat leckét, demokratikus politika alkalmazása nem teheti szükségessé az erőszak igénybevételét. A PKP előre látja és előre figyelmeztet arra, hogy a kapitalista és latifundista restauráció politikáját mindvégig a szabadságjogok korlátozása és az elnyomó eszközök igénybevétele fogja jellemezni. Alvaro Cunhal adatok sorával bizonyította, hogy a szocialista párti kormány csődbe viszi az országot, majd a párt Központi Bizottságának július 31-i határozatára hivatkozva rámutatott, hogy vagy általános választásokra, vagy új kormányra van szükség a jelenlegi helyett. Az új kormány egy demokratikus platform alapján jöhetne létre, olyan platformon, amellyel a dolgozók egyetértenek és amely nem ellenük irányul. Ha a platform elkészül, nem lesz nehéz a kormányt ösz- szeállítani. A nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről szólva a PKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a munkásosztály forradalmi pántja számára a nemzeti politika és az internacionalista politika elválaszthatatlan egymástól. A Szovjetunió és a többi szocialista ország testvérpártjai, küldöttségeik jelenléte áz Avantel- ünnepségen is jelzi, mennyire megbonthatatlanok a PKP-t a szocialista országok testvérpártjaival összefűző kötelékek. Alvaro Cunhal rámutatott: portugál forradalom saját útját követi, nem másol sem modelleket, sem kliséket. Sohasem akart lemásolni, megismételni semmiféle forradalmat, mert a forradalmak nem másolhatók és nem is- mételhetők meg. De más megoldásokkal és eltérő politikával is ugyanazokat a célokat követjük — mondotta —, amelyeket a Szovjetunióban a szocialista országokban már elértek; a kizsákmányolás nélküli társadalom felépítését. A PKP továbbra is azon az úton kíván járni, mint eddig: a szocialista országok testvérpártjaival való szoros barátságon és kölcsönös szolidaritáson alapuló kapcsolatok útján. Hasonlóan szoros kapcsolatokat kíván fenntartani a PKP a tőkésországokban működő testvérpál’tokkal és a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal is. Fekete és fehér fiatalok tiltakoztak a New York-i Forest Hillsben a fajüldöző del-air»1 kai rezsimmel fenntartott kapcsolatok ellen. Ki szítja a tüzet „Afrika szarvában”? A napégette köves sivatagot alacsony, sziklás hegyek tarkítják. A nyaranta kiszáradó kanyargós folyók medre hajdanában, a nomád törzsek útvonalaiul szolgáltak. Ez Oga- den, Etiópia legnagyobb siva- ', tagi tartománya, amely napjainkban az etióp csapatok és az úgynevezett Nyugat-szomá- liai Felszabadítási Front katonái közötti véres összecsapások szinterévé vált. A hírügynökségek jelentései szerint az utóbbiak kötelékeiben legulá- ris Szomáliái csapatok is harcolnak. Az eseményeket a szovjet APN sajtóügynökség munkatársa kommentálja. Mivel magyarázható, hogy az afrikai kontinensen újabb tűzfészek keletkezett? A választ nyilvánvalóan különféle okokban, mindenekelőtt a nemzetközi imperializmus és helyi csatlósaik cselszövéseiben kell keresni. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közporti Bizottságánál? főtitkára a Le Monde című francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette; ezek az erők az afrikai államokat egymásra úszítják, viszályt szítanak, vitát provokálnak azoknak a problémáknak ürügyén amelyek még a gyarmati időkből maradtak az afrikai népekre. A gyarmatosítók Afrika felosztásánál a maguk érdekeit tartották szem előtt, s egyáltalán nem törődtek a helyi lakosság szempontjaival. Az érdekterületek határvonala gyakran népeket szakított szét, szigetelt el egymástól, vagy pedig hagyományokban, nyelvben és szokásokban távol álló törzseket egyesített. E gyakorlat következtében a független afrikai államok olyan robbanásveszélyes problémákat örököltek a gyarmati múltból, amelyek kiéleződése a legsúlyosabb következményekkel járhat. Az Afrikai Egységszervezet, az AESZ — miután rájött, hogy a határok mesterséges megváltoztatására irányuló kísérletek milyen súlyos veszedelmet rejtenek magukban —, a tagállamok egyöntetű helyeslésével alapszabályába iktatta, hogy miden tagállam köteles tiszteletben tartani a függetlenség kivívásakor meglevő natúrokat. A szuverenitás és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveinek felrúgása rendkívül veszélyes és káros következményekkel járhat — egész Afrikára nézve. Nem véletlen, hogy a nyugati imperialisták éppen a nacioná- lista és a szeparutlsta hangulat felszítására, az afrikai államok közötti eilentmonuások kiélezésére törekszenek, arra számítva, hogy ezzel megbontják az afrikai egységet, megingatják a számukra kedvezőtlen rendszereket, és neo- kolonialista rendszert erőszakolnak az afrikai népekre. Az etiópiai forradalom győzelme, a haladó politikai és gazdasági irányvonal meghirdetése után az ország számos súlyos belső problémába ütközött. A helyi reakció — a föld- birtokosok, a nagyburzsoázia és a régi államapparátus volt tagjai — szívós ellenállást tanúsított az új hatalommal szemben. Külső segítséggel terrorhadjáratot kezdtek' a haladó politikusok, a szak- szervezeti aktivisták, az öntudatos munkások és parasztok ellen. Felhasználva a kiélezett helyzetet, a rossz gazdasági viszonyokat és egyéb nehézségeket, Eritreában és Ogadenben aktivizálódtak a szeparatista csoportok. A helyzetet csak súlyosbította, ^ NÓGRÁD - 1977. szeptember 13., kedd Tito Beszéde Eredményesnek ítélte keleti útját Tito elnök, a jugoszláv haditengerészet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vasárnap délután Szplitben, egy díszebéden beszédet mondott. Az ország belpolitikai helyzetét érintve egyebek Között kiemelte. hogy Jugoszlávia ..legnagyobb vívmányainak egyike a testvériség-egység, ezért véleményem szerint — mulatott rá — szocialista építésünk eredményei . nem egyesek, vagy egyes csoportok, hanem egész népünk érdeme, minden nemzetünk és nemzetiségünk dolgozóinak műve”. „Továbbra is óvnunk kell belső egységünket — folytatta —, mint egységes népként kell élnünk, függetlenül köztársasági, vagy nemzeti hovatartozásunktól. Mi napjainkban azért is örvendünk nagy tekintélynek, mert helyesen oldottuk' meg a nemzeti kérdést, mert úgy jártunk el, ahogy a nép kívánta.” A jugoszláv párt- és államfő emlékeztetett a múlt héten véget ért hivatalos külföldi útjára, amelynek során a Szovjetunió, a Koreai NDK és a Kínai NK vezetőivel találkozott. Hangsúlyozta: ,,a Szóvá jetunióban rendkívül alapos tárgyalásokat folytattunk, s elmondhatom, hogy találkozónk nagyon hasznos volt”. A továbbiakban elmondta, hogy a népi Korea ,,sok problémája azonos azokkal, amelyekkel a múltban Jugoszlávia is küszködött. Ez az ország hatalmas eredményeket ért el ” Az elnök kínai fogadta‘ását és látogatásának eredményeit „rendkívülinek mondta, és hozzáfűzte, hogy minden kérdésről teljesen nyíltan beszélgettünk”. (MTI) Pinochet nem enged... Brezsnyev fogadta Walieimet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a moszkvai Krémlben fogadta a hivatalos szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Arkagyij Sevcsen- ko és Roberto Guyer, az ENSZ főtitkárának helyettesei. (MTI) Gierek Párizsban Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Augusto Pinochet, a chilei katonai junta vezetője a hatalomátvétel negyedik évfordulója alkalmából mondott televíziós beszédében kijelentette: nem enged sem a külföldi nyomásnak, sem a belföldi bírálatoknak és a hatalomátvétel idején bevezetett rendkívüli intézkedéseket csak akkor hatálytalanítja, ha a körülményeket ehhez megfelelőnek találja. Mint Pinochet kifejtette, a kormány megítélése szerint a körülmények még nem teszik lehetővé ezeknek az intézkedéseknek a hatálytalanítását. Hozzáfűzte azonban, hogyha folytatódik a „normalizálódás” akkor hamarosan megszüntetik a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor felszólította az országon belüli bírálóit: „ne agitáljanak” a választások előbbrehozatala érdekében, mert a junta mindenképpen kitart amellett a szándéka mellett, hogy legkorábban 1985-ben vagy 1986-ban rendezik meg a parlamenti választásokat. Pinochet dicsérte az országban levő állapotokat, szerinte Chilét „a világ egyik legJ biztonságosabb országának” lehet tekinteni. Mint azt finoman megfogalmazta, a puccs óta eltelt négy év alatt a kormányellenes mozgalmakat „gyakorlatilag felszámolták”. Arról viszont nem beszélt, milyen eszközökkel sikerült mindezt elérni. A chilei diktátor elégedetten állapította meg, hogy az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok a jelek szerint a korábbinál több megértést tanúsítanak azok iránt az okok iránt, amelyek a juntát a hatalom átvételére „késztették”. Megemlítette, hogy a múlt héten Washingtonban folytatott tárgyalásai barátiak, őszinték és eredményesek voltak. Utalt arra is. hogy miközben az amerikai és a nyugati nyomás enyhülni látszik, a Szovjetunió változatlanul szembeszáll a jelenlegi chilei rendszerrel. Sietett azonban hozzáfűzni, hogy nem hagyja magát befolyásolni semmifajta bírálattól vagy „ellenséges kampánytól” és nem módosítja irányvonalát. (MTI) j Jelentés a kolerajárványról Franciaországba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Párizs Orly repülőterén a lengyel vezetőt és feleségét Valéry Giscard d’Es- taing köztársasági elnök és felesége, valamint Raymond Barre miniszterelnök fogadta. A háromnapos látogatás során három alkalommal is tárgyal egymással a francia államfő és a LEMP első titkára. hogy Szudán fegyveres provokációkkal támogatta az eritreai szeparatlstákat. A válság egyre fenyegetőbbé válik. Több arab állam nyílt imperialista politikát folytató reakciós erői igyekeznek beavatkozni a konfliktusba. Egyidejűleg a nyugati sajtó szovjetellenes rágalomhadjáratba kezdett, s vmeghami- sítja a Szovjetunió afrikai politikáját. A cél világos. Tovább akarják mélyíteni a szakadékot Etiópiá és Szomália között, el akarják számtani őket természetes szövetségeseiktől és barátaiktól. A válság tüzének szitása „Afrika szarvának” térségében csak az imperialisták és a belső reakció malmára hajtja a vizet. Az AESZ különbizottsága, amelyet a konfliktus rendezésére alakítottak, már többször javasolta a feleknek, hogy találják meg a békés rendezés lehetőségeit. E. Mbumua, az AESZ főtitkára indokolatlannak tartja Szomália területi igényét, s kijelentette, hogy az AESZ nem ismeri el a „Nyugat- szomáliai Felszabadítási F-on- tot”. A haladó afrikai közvélemény azt reméli, hogy Szomália és Etiópia vezetői véget vetnek a fegyveres konfliktusnak, és ezzel meghiúsítják az imperializmus összeesküvését. (MTI) Egy új-zélandi egészségügyi csoport jelentése szerint a csendes-óceáni Gilbeert-szige- teken — angol gyarmat — kilenc ember halt meg kolerában és a kórházban kezeltek száma 61. A küldöttség a járvány kitö- töréséről az Egészségügyi Világszervezetet (WNO) tájékoztatta. Üj-Zéland és Ausztrália egészségügyi felszerelésekkel segíti az önkormányzattal rendelkező terület hatóságait a kolera további elterjedésének megakadályozásában. Egyiptom vasárnap felszólította a Helle Skou nevű dán hajót, hogy hagyja el Alexandria kikötőjét, mivel félő, hogy a legénység egy részét megfertőzte a kolera. A teherszállító hajó előzőleg Bejrútban járt. A Baden-Württemberg nyugatnémet szövetségi állam társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó minisztériuma vasárnapi közlése szerint egy nyugatnémet teherautó-vezetőn koleragyanús tünetekéi észleltek. A sofőr augusztusban Irakba szállított árut, és Törökországon keresztül tért haza. Hétfői hírügynökségi jelentések szerint újabb arab országra. Szaúd-Arábiára terjedt át a kolerajárvány. A hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, megkezdődött a lakosság oltása. A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint, a Jordániából behurcolt járványnak újabb két halálos áldozata van. Szíriában, ahol a járvány a legjobban pusztít, eddig több mint kétezer megbetegedést és 68 halálesetet okozott a kolera. Egyiptomban eddig nem észleltek megbetegedést: az Al-Akhbar jelentése szerint azonban vasárnap elhunyt az Alexandria közelében veszteglő, karanténban tartott dán hajó legénységének egyik tagja. (MTI) . Schleyer-ügy Utolsó ultimátum? Hans Martin Schleyer elrablói hétfőn 13.30‘kor telefonon jelentkeztek az AFP francia hírügynökség bonri irodájában és közölték újabb ultimátumukat: amennyiben hétfőn éjfélig a hatóságok nem bocsátják szabadon a tizenegy terroristát, kivégzik túszukat. „Ez az utolsó jelentkezésünk — mondotta az ismeretlen telefonáló, — nem reagálunk többé a bűnügyi rendőrség felhívásaira.” Amikor az AFP-irodában ügyeletet tartó tudósító meg akart győződni arról, hogy nem telefontréfa áldozata, hanem a bejelentkezés valóban hiteles, az ismeretlen hívó így válaszolt: „elég lesz annyi, ha közlöm Schleyer nevében : unokatestvérének. Annie Müllernek ma van a születésnapja”. A beszélgetés ezután megszakadt. Denis Payot, genfi ügyvéd — aki vállalta, hogy Kapcsolatot teremt Hans Martin Schleyer elrablóival — megerősítette, hogy hétfőn délután üzenetet kapott, amelyben a terroristák bizonyos ..Annie Müller”-re hivatkoztak. A genfi ügyvéd semmilyen kommentárt nem fűzött bejelentéséhez. (MTI)
