Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
Máglya tér tol a végszereidéig Séta az új Ipoly Bútorgyárban Kezdiük néhány jellemző adattaa. Neve: Ipoly Bútorgyár, Ba- lassagy armart. Helye: A város nyugati iparnegyedáben, a kábelgyár tőszomszédságában. Alapítási éve: 1952. Az új gyár kora: közel egy hónap. A foglalkoztatottak száma: 564 fő. Az idei termelési értékterv: 74.4 millió forint. Tervezője: Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda. Építője: Nógnád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Építési ideje: 28 hónap, határidőn és költségen belül. Ezek után kezdjük el a körsétát az új Ipoly Bútorgyárban. Kisérőnfí Olexa Miklós. a termelési osztály helyettes vezetője. Az első termékről mondott;! bevezetőül: — Négynapos ciklusokban termelünk. Az eBső termékünk egy NÖGRÁD szekrénysor volt A bejárattól Jobbra a korszerű nagycsarnok, melynek beépített alapterülete közel 6 ezer 500 négyzetméter. Nagyobb, mint a szomszédos BSE-futballpálya területe! Balra a szociális épületek, orvosi szoba, tmk-műhely, melegítőkonyha. A környezet igen szép. Betonút, gyep, díszcserjék, ostornyeles lámpák az udvaron. A két kazán ugyan széntüzelésű, de kiküszöbölték a környezetszennyezést. A nagycsarnok nyugati bejárata közelében található a máglyatér. Építése még nem fejeződött be teljesen. Itt tárolják az alapanyagot: a bükkfát, a fenyőfát, és a bútorlapot. Naponta tíz köbméter bútorlapot használnak fel. A nagycsarnok elején jobbra a tömörfarészleg található. Balra a lapmegmunkáló részleg. E lapsort szolgálja ki a tömörfa-megmunkáló részleg. A lapsoron tetszetős, korszerű francia gyártmányú lapszabó gép dolgozik. A lap innen átkerül az egalizáló csiszolóra. Egy holland gyártmányú géppel egyforma vastagságot alakítanak ki. Következik a hőprés, ahol a bútorlapra felkerül a borítás, mely színt is ad. ' Pihentetik 24 órán keresztül az anyagot. Utána kerül egy belga gyártmányú, kétoldali, rendkívül pontos mé- retrevágó gépre. Élzárás, sorozatfúrás a következő munkafolyamat. A nehéz fizikai munkát gyakorlatilag kiküszöbölték. Az anyagmozgatás görgősoron történik. A régi, korszerűtlen gyárban sok baj volt a lakköntő üzemmel, mert egészségre ártalmas, mérgesgázok keletkeztek, s emiatt a KÖJÁL gyakran tiltakozott. Az új gyárban kiküszöbölték e fogyatékosságot. Felszereltek egy nyugatnémet szárítóalagutat. A leendő bútor anyagát hideg-meleg hőkezelésben részesítik. A termelékenységet fokozza, hogy az Eisemann típusú alagútban a szárítási időt 24 óráról két órára le- csökkentik. A bútorlap útja még nem fejeződik be. Ezután kerül a polírozó-, fényezőüzembe. Végezetül következik a nagycsarnok másik végén a szerelőüzem. Két részből áll. Az elsőben az előszerelést, a másodikban a végszerelést végzik. Ott figyel árgus szemekkel a minőségi ellenőr. Ha kifogástalan a bútor minősége, mehet a raktárba, s később az üzletekbe. A középüzemnek számító Ipoly Bútorgyárban négynaponként 130 garnitúra lakó- szobabútor készül el. Büszkék az itt dolgozók, hogy termékeik a legolcsóbbak közé tartoznak az’országban. Ügyelnek a jó minőségre. A közeljövőben faanyagszárítót és két raktárát építenek. Az irodák benn maradtak a régi telephelyen. A fizikai dolgozók munkakörülményei viszont nagyon sokat javultak. Szirtes Tibor szb-titkár erről így vélekedett: — Ég és föld ami a régi gyárban volt, és ami az új gyárunkban van. Zsúfoltság, penészes falak, még a melegvíz-ellátás is gondot jelentett. Itt viszont minden igényt kielégítenek a szociális körülmények. Azt már nem is elmítette: munkaszünetekben kávésnéni járja végig a gyárat, hogy frissítő kávét fogyasszon, akinek szüksége van rá. Viszonylag sok víz lefolyt az Ipolyon. amíg elkészült az Ipoly Bútorgyár, a balassagyarmati dolgozók legújabb büszkesége. Időnként nyugdíjasok sétálnak ki a Nagyligetbe, hogy közelebbről is szemrevételezzék a város pompás gyárát. r. I. Megszűnő teíepek Cigánylakossá és helyzete a városban A városi tanács legutóbbi ülésén napirendre tűzte a városban élő 830 cigány helyzetét. A vita alapját szolgáló jelentéshez a tanács a város tizenhárom üzemében, intézményében végzett reprezentatív felmérést, e helyeken dolgozik a cigányok háromnegyede. örvendetes a tapasztalat, hogy az utóbbi időben jelentősen emelkedett a cigánylakosság foglalkoztatottsága, amelyből tetemes szerepet vállaltak magukra a gyárak, üzemek. A munkába illeszkedésük^ segítésének módszerei rendkívül változatosak. Az Ipoly Bútorgyárban például fizetéselőleg, rendkívüli segély, az ÁFÉSZ-nél a régi, tapasztalt dolgozók mellé való beosztás eredményezi a kívánt hatást. A szolgáltatószövetkezetben az egyéni beszélgetések. a Magyar Kábel Művek gyárában és a fémipari vállalatnál a szocialista brigádok segítsége a figyelemre méltó. A törekvés, hogy a cigányok közül mind kevesebb legyen a munkahelyéről önkényesen kilépő. Az üzemek többségében a tömegszervezetek bevonásával ösztönzik a cigánydolgozókat a felnőttképzésben való részvételre. Ennek ellenére kevés közülük a jelentkező, s általában lemorzsolódnak. A munkahelyek kiemelten foglalkoznak a többgyermekes cigánycsaládok sorsával. Szeptember elején a rendkívüli segélyekkel a tanévkezdéskor felmerülő költségeket csökkentették. A lakásépítési támogatásból is az elsők között részesülnek. Ilyen esetekben nem csupán a gyermekek száma dönt, azt is megnézik: az igénylő mióta dolgozik, s elégedettek-e a munkájával. Bár általában a munkához való viszonyuk számottevően javult, még mindig sok kívánnivalót hagy maga után, melynek megszüntetésére a vállalatok számos erőfeszítést tesznek. Balassagyarmaton a Csont- telep, az OFB-íöldek, az ipolyszögi és patvarci cigánytelepek megszüntetése a feladatok közül a legfontosabbak közé sorolt. A tanács a felszámolásra szoruló telepeken élőknek építési telket biztosít, de ilyen igénnyel ritkán találkozni. Az utóbbi időben az akciólakás-építés üteme is lelassult, annak ellenére, hogy a városi tanács biztosította a kivitelezői kapacitást. így jelenleg a cigánylakosság 70—80 százaléka egyszobás, komfort nélküli lakásban él. A lakáshoz jutottak viszont életkörülményeiken is változtatnak. Az egészségügy területén a cigánycsaládokkal a védőnők tartják a legközvetlenebb kapcsolatokat. Folyamatosan látogatják a terhes anyákat, kismamákat, csecsemőket és kisgyermekeket. Az utóbbiak gondozása nem hiánytalan, ezért előfordul, hogy csecsemőket az otthonban kell elhelyezni. Az egészségügyi felvilágosító munkában Ipolyszö- gön és Patvarcon szükséges erőteljesebb cselekvés. A cí- gánynők fokozott munkába állásának következtében egyre több gyermek bölcsődei elhelyezését kérik. A tanács a rászorultakat, különösen az idősebb, tehetetlen embereket rendszeres szociális juttatásban részesíti. Ez az idén még fokozódik, hiszen természetbeni juttatásra a megyei tanács a városi tanácsnak 46 ezer forintot biztosított. Az iskolákban kiemelten kezelik a cigánygyerekek nevelését. Az idén fordult elő először, hogy hiányzás miatt nem kellett egyetlen cigánygyereknek sem osztályt ismételni. E területen a felvilágosításban, meggyőzésben a pedagógusok vállalják az oroszlánrészt. A városi tanács intézkedési tervet fogadott el a városban élő cigánylakosság helyzetének további javítására. Még az idén a Hazafias Népfront városi bizottságával és a Vöröskereszttel közösen rétegtalálkozón beszélik meg a tennivalókat. Otaxáxból ötvennyolc Nyolcvan tonna anyagmeglakarílás Egy siker nyomában Meglepetésszerű látogatások '„Még 69 nap és az öreg hal visszatér a brigádba”. Egy nemrégiben írt képeslap egyik mondata szól ekképp, melyet Selmeczi János harckocsizó katona vetett papírra, tudatva egykori brigjadtársaival közeli leszerelését és jövőbeni szándékát. A Balassagyarmati Fémipari Vállalart December 9. Szocialista Brigádjának tagjai örömmel vegyüld megható- dottsággal forgatták kezeikben az egyszerű lapot, nem szóltak, csak egymásra néztek, és a másik tekintetéből olvasták ki a gondolatot: csak gyere nyugodtan, visszavárunk, fiú! — A brigádban azóta is tartom neki a helyet — mondja Németh László brigádvezető megszakítva mindennapos, szokásos foglalatoskodását. — Nagyon rendes, jól dolgozó fiatalembernek ismertük meg. Átlagteljesítmény: 140 százalék A Balassagyarmat felszabadulásának időpontját nevéül választott brigád tevékenységét, életét Paule László munkaversenytitkár jellemzi. A kilenctagú közösséget vidékiek, elsősorban a környékbeli községekben lakó szakmunkások lakatosok, hegesztőK alkotják. Legidősebb tagjuk 48, legfiatalabb társuk 20 éves, az átlagéletkor 35 év kórül mozog. Döntő többségükben a vállalat törzsgárdájához tartoznak, s jó néhányan — noha a brigád csak 1969-ben alakult — közel másfél évtizede dolgoznak együtt. Nemcsak egymás munkáját ismerik, hanem emberi tulajdonságait, szokásait, családi örömét, gondját is. S ha valakinek nehézsége támad, a brigád segít. Amikor többen — például Gregus Sándor, Szabó József, Szűcs János — házat kezdtek építeni, az építkezésről nem hiányoztak a brigádtársak sem. Gyorsabban, könnyebben ment így a munka, és kevesebbe is került, mintha idegen mesterekkel kellett volna megcsináltatni. Munkahelyükön kábeldob félkész termékeket készítenek. Éves termelési tervüket 115 százalék felett határozták meg, s ezt az első fél évben lényegesen túlszárnyalták. Az összegzéskor kiderült: átlagteljesítményük 140 százalék felé emelkedett. S ami az anyag-. megtakarítási tervüket illeti, az még ennél is jobb. Az évi anyagfelhasználás 3—4 százalékát, mintegy 80—100 tonna laposacél megtakarítását tervezték, amit már az év első hét hónapjában teljesítettek. Pontosan: 80 276 kilogramm anyagot takarítottak meg. Testvérként dolgoznak Németh László brigádvezető kissé meglepődik, amikor az eredményeket létrehozó, meghatározó tényezők iránt érdeklődünk. Számára, mint szocialista brigádtagnak is, természetesnek számít a képességek szerinti, felelősség- teljes, becsületes munkavégzés. Nincs benne semmi ördöngösség. — Ügy dolgozunk, mintha testvérek lennénk — mondja, s szavaiból, hanghordozásából kiérzem a túlzás nélküli, tiszta őszinteséget. — Nem is csinálhatnánk eredményesen másként, mert iáncrendszer- ben dolgozunk, tehát felelősek vagyunk egymásért, a másik munkájáért. Évek óta nincs selejtünk. Ha valaki hibázik, elront valamit, a másik kijavítja, és figyelmezteti, legközelebb jobban vigyázzon, jobban figyeljen arra, amit csinál. — A fiatalok hogyan illeszkednek be a kollektívába? — Alkalmazkodnak az idősebbekhez, mert megértették, hogy amit az idősebbek akarnak, az az ő javukat is szolgálja. Szóval mintha testvérek lennénk... Szinte már családnak, nem is brigádnak mondható a miénk. — A jelentős anyagmegtakarítást miként érik el? — Nagyon egyszerűen. A szálanyagokat, mert mi csak laposvasból tudunk megtakarítani, végtelenítjük, és csak a hasznos méreteket szabjuk ki. így szinte hulladékunk sincsen. A brigád, mint vezetője elmondja, hasonló intenzitással és minőségben dolgozott az elmúlt esztendőben is, ám mégis csak a szocialista címet sikerült elérnie. A tagok akkor kicsit sérelmezték, de megfogadták a jó tanácsokat. Azóta nagyobb gondot fordítanak a kulturális tevékenységre, a társadalmi kapcsolatokra és munkára is. Rendszeresen részt vesznek a vetélkedőkön, szerződést kötöttek az ipolyszögi óvodával, világítótornyokat készítettek a szabadtéri színpadon. Közeli és távolabbi cél Nem titkolják, hogy az idén a szocialista címmel már nem elégszenek meg, fokozatot, legalább az ezüstkoszorút szeretnék elérni. S ezzel felzárkózni azok mellé a brigádok mellé, amelyek tavaly —mint a Kilián, a Petőfi és a Béke Szocialista Brigád — jobb minősítést értek el náluk. — Jövőre pedig megpályázzuk a Vállalat Kiváló Brigádja címet — búcsúzik a bri- gádvaeető. Kezet szorít, és siet vissza társaihoz. A városi tanács igazgatási osztályán a szokottnál is nagyobb a forgalom ebben az időszakban. Az okot kutatva nem kell messzire menni. Két hete van már kifüggesztve a a legfrissebb lakásnévjegyzék, s nincs ennél lebilincselőbb olvasnivaló, különösen a lakásra várók körében. — ötszáz-egynéhány igénylés futott be hozzánk — mondja dr. Rónai Ottó, az osztály vezetője. A kiválasztás alapos munkát igényel minden esztendőben. Az idén különösen, mert a beköltözhető új otthonok hetven százalékát a szanálások után lakás nélkül maradottak kapták, ami természetes. Maradt tehát 25 tanácsi bérlakás és 33 tanácsi értékesítésű OTF-la- kás. Erről kellett tehát dönteni, hogy a végrehajtó bizottság az ötszáz jelentkező közül kiket talál a legalkalmasabbnak, azaz kik a legrászorultabbak. — Mi volt a lista összeállításának módszere? — Minden igénylőt meglátogatott a társadalmi bizottság négy csoportja. Mindezt munkaidő után tettük, s-íiem jeleztük előre jöttünket, hogy valós képet kapjunk a lakásra várók életkörülményeiről, szociális viszonyukról. E meglepetésszerű látogatások nagymértékben segítették, hogy a már korábban kialakult pont- rendszer mellett valóban a legrósszabb körülmények között élők jussanak új lakásokhoz — magyarázza dr. Rónai Ottó. A pontozás tizenötféle adat alapján áll össze. Kezdve a gyerekek számától, a keresetig, zsúfoltságig s még megannyi más szempont. Az igénylők közül, azok, akik nem jutnak lakásnévjegyzékbe a legkülönbözőbb módon reagálnak, kétségbevonják a javaslatot készítők objektivitását is, A helyszíni látogatások pontosan e célt szolgálták, hogy az egyébként száraz tények mellett a személyes meggyőződés is segítse a döntés kialakítását. Előfordult, hogy valaki albérlőnek volt bejelentve egy lakásba, s a bizottság tagjai nem találták, de még a szomszédok sem látták. — A jogszabály értelmében harminc napon belül az igazgatási osztályhoz írásban tehetnek panaszt a lakók a névjegyzék ellen. Azt is fel kell tüntetniük, hogy ki és miért — véleményük szerint — kevésbé rászorult az új otthonra. A társadalmi bizottság ezeket a beadványokat ismételten felülvizsgálja, s a végrehajtó bizottság csak ezt követően, .október elején dönt a lakások végleges odaítéléséről — sorolja az osztályvezető. Eddig tíz-egynéhány panasz érkezett be. Külön dosz- sziét nyitottak ezeknek az igazgatási osztályon. — A névjegyzékbe kerülésnél mik voltak a döntő érvek? — A jelenlegi lakáskörülmények, a gyerekek száma. Alig találni olyat a listán* akinek két gyermeknél kevesebb lenne. Természetesen a többi szempontot is mérlegeltük. Akadtak olyanok is, akik nagy keresettel, személygépkocsival rendelkeznek és tanácsi bérlakásra adták be igényüket. .. A tanács hirdetőtábláján szeptember 17-ig lesz kifüggesztve a névsor. Az állampolgárok ez idő alatt tehetik meg észrevételüket. Dolgukat könnyíti, hogy a névjegyzékben a név és a lakáscím mellett feltüntették a legfontosabb adatokat is. — Az elműlt években a tanácsi bérlakások hetven százalékát munkások é?. a termelést iránvító műszaki dolgozók kapták, valamint a fiatal házasok. Ez továbbra is célunk — jegyezte meg dr. Rónai Ottó. A városi tanács igazgatási osztályának munkája a város lakói figyelmének középpontjában áll. Nem véletlen, hiszen az osztály hatásköri listája rendkívül széles, selőbb- utóbb mindenki megfordul ezen a,z osztályon. Manapság leggyakrabban, a lakásigénylök. (ok) A kultúrált közlekedés feltételeinek javítására Balassagyarmaton a város helyi közlekedését biztosító autóbuszokat egytől egyig kicserélték korszerű, panorámás járművekre. A tetszetős, sárga buszok új színfoltot jelentenek, egyúttal az utazóközönség kényelmét szolgálják. _ — kj —
