Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

Az erem Lét oldala (II.)

múzeum

' A felvetődött gondok, feszültségek és viták kiélezték a helyzetet az Irodagéptechni- ka Vállalat salgótarjáni szervizében. A munkahelyi légkör elmérgesedése hátráltatta a termelést. A szerviz vezetője a magyarázó, jó szót többször káromkodással helyettesítette.

— Igaz ez?

— Én ilyet nem mondtam. Itt nem fordulhatott elő — hangzott a magabiztos válasz. Ám változott a hangnem, mikor „szembesítésre” került sor.

— Lehet.. 1 nem tudom... nem emlékszem rá. No, és mi van akkor?

Semmi, csak éppen nem nevezhető erkölcsös és vezetőhöz méltó magataításnak! Emellett, mint kiderült, a dolgozókat is sértette. Jogosan!

— A béreket nem egyedül én döntöm el. Ha nincs keret, miből adjak? A távozók helyére új emberek kellenek. Kévés pénzért, „bagóért” nem jön senki a vállalathoz. Másrészt az újonnan jött dolgozók már több évet eltöltöttek más vállalatnál, ezért több bér is jár részükre.

— Ha betanított munkás, akkor is?

— Igen.

Mi az oka ennek a nagy vándorlásnak? Ha maradnának a stabil szakmunkások, akkor az ő bérüket lehetne emelni és nem az újonnan érkezőkre kellene fordítani.

d ö s í t

i

— Biztosan a több pénzért hagyják el a vállalatot. Más okát nem látom.

Erről másként vélekedik a volt KISZ-titkár, a szakszervezeti bizalmi és az a három kiváló dolgozó, akik azóta más munkahelyet kerestek. Nem a pénz, hanem a tarthatatlan munkahelyi légkör és a szakmunkások megbecsülésének hiánya miatt távoztak. Az általuk elmondottak megegyeznek a mostani dolgozók gondjaival, bajaival. Megelégelték a civódásokat és jobbnak látták, ha leszámolnak. Józan emberként gondolkodtak, és úgy érezték, távozniuk kell az Irodagéptech- nika Vállalattól.

Mit mond minderről a niű- vezető, aki a közvetlen termelést ellenőrzi, irányitja és szervezi?

— A munkában, a fegyelemben következetesnek kell lenni. Nem fordulhatnak elő késések, kiesések, mert jelenléti naplót vezetünk, melybe mindenki érkezésekor beírja a nevét. Mégis előfordul, hogy feledékenységből vagy hanyagságból elmulasztják.

— Ilyenkor arra az időszakra nem jár bér?

— Természetesen nem. Ezt mindenki tudja, hogy kötelező, és a szabály, az szabály.

Ha már ennél tartunk, hadd említsem meg a beszélgetés egy apró, de igen kényes részletét. A kocsihasználatért kilométerpénz csak akkor jár, ha a gépjárműre érvényes Casco biztosítást kötöttek. Ez a művezetőnél hiányzott. EnGépellenőrzés

Az idén nyáron végezték el a pétervásárai mezőgazdasági szakmunkásképző növénytermesztő gépész tagozatát Gulyás János és Madarász László bujáki fiatalok, akik a helyi termelőszövetkezet társadalmi ösztöndíjasaként tanulták szakmájukat. Ma már a közös gazdaságban segítik a gépek karbantartását. Az ősszel önálló feladatokat is kaptak. A vetésben résztvevő gépek karbantartását bízták rájuk. Naponta ellenőrzik a földekre induló munkagépek műszaki állapotát. — kulcsár —

é s

nek ellenére előfordult, hogy kilométerpénzt vett fel égy- egy útért. Először nem ismerte el a szabálytalanságot (többek jelenlétében), később kénytelen volt a tények előtt meghajolni. És itt térnék vissza a következetességre, ami, ha jól tudom, a vezetőkre is érvényes.

— Ezek után hogyan értékeli a munkahelyi légkört, a dolgpzók hangulatát?

— Nem olyan rossz — hangzott a diplomatikus válasz.

— A múlt hónapban megtartott termelési tanácskozás most elkészült jegyzőkönyvét kik írták alá?

— A szakszervezeti bizalmi, a szerviz vezetője és egy KISZ-tag.

— Miért nem a KlSZ-tit- kár?

— Ö éppen akkor szabadságon volt és vezetőségi tag sem tartózkodott a telepenEzért egy olyan dolgozó írta alá, aki alig két hete volt a vállalatnál. Nem a legszerencsésebb, s mi több, nem is szabályos.

— Mi a véleménye az elhangzottak után a munkahelyi légkörről? — tettem fel végezetül a kérdést a szerviz vezetőjének.

— Jó — hangzott a tömör és számomra meglepő válasz. Annak ellenére, hogy a dolgozók panaszára érkezett központi válaszlevél —, mely az itteni vezetőségnek adott igazat — utolsó bekezdésében megállapították, hogy rossz és változtatni kell ezen.

Elgondolkodtatóak a tények, a látott és hallott valóság. A megoldás nem a mi feladatunk. A vezetőség magatartását, munkáját és alkalmasságát több oldalról meg kell vizsgálni... Ez nem csupán házon belüli téma! Az Iroda- géptechnika Vállalat központi gazdasági és társadalmi illetékeseinek a feladata, hogy eloszlassa a ködfelhőt, fényt derítsen a felvetődött gondokra, azokra reagáljon, keresse meg a kiút módját, irányát, és döntse el, valójában megfelelő-e a vezetés? Mert nem biztos, hogy a dolgozók rendszeres kicserélődésére van szükség, és ez a legjobb megoldás !

(Vége)

Békési Zsolt

Székesfehérvártól alig ötven kilométernyire, az M—1- es autópályától mintegy félórányi autóútra, a Vértes lábánál .található Magyarország egyik legszebb természeti értéke, a negyvenhek- láros alcsuti arborétum. A több mint százötven éve létesített csodálatos fagyűjteményben —, amely ma már joggal nevezhető élőfa-múzeumnak — a világ szinte minden fenyő- és lombosfája, cserjéje megtalálható. Égbe- riyúló öreg platánok, csüngő ágú szomorú bükkök, Vérbük- kök, japánakácok között, rendezett sétautakon gyönyörködhetnek a kirándulók a hamisítatlan vértesi hangulatban, a több ezer fában, cserjében, a gazdag aljnövényzetben és a pompás virágokban. Az arborétum és az énekesmadarak eldorádója, ma- dárcsiviteléstől hangos egész nap a park. A faóriások között valóságos matuzsálemek is vannak: Alcsuton található többek között Magyarország legöregebb akácfája. Az idő nyomát nagyon érzi már a faaggastyán, 5,5 méter kerületű törzsét vaspántokkal kellett megtámogatni, hogy továbbra is ellenálljon az éveknek és az odvasodás pusztításának. A park érdekes látnivalói a hatalmas mocsári ciprusok, amelyek föld feletti légzögyökerei nonfiguratív alkotásokhoz hasonlítanak. Az arborétum szélén egy domb tetején magasodik Magyarország legöregebb libanoni cédrusa, törzse 26 méter magas, kerülete: 3,5 méter.

A park közepén csodálatos tó van, vizét még ma is egy 1875-ben fúrt, 126 méter mély artézi kút táplálja.

Hangulatos tisztáson áll Habsburg József nádornak — az arborétum alapítójának, Magyarország akkori helytartójának — a kastélya. A magyar építészet egyik büszkeségének számító palotát, Pollack Mihály alkotását a II. világháborúban alaposan megrongálták, de a sajátos szépségű, európai hírű klasz- szicista oszlopsorral ékes főhomlokzatot sikerült megmenteni, helyreállitani.

Az arborétumot egyébként József nádor 1825-ben kezdte kialakítani, az akkori divatnak megfelelő angolkertstí- lusban. Néhány évtizeddel később bővítették, vízvezetéket építettek a vízigényes növények táplálására, s éveken át gyűjtötték a ritka fákat. Az arborétum ma az ország egyik védett természeti értéke, s évente csaknem 30 000 turista látogatja.

Dávid Erzsébet

tervszerűség

Miként az élet bármely területén, a pártmunkában Is elengedhetetlen az előrelátás. Ezért nagy fontossága van annak, hogy a pártszervezetek mindennapos tevékenysége átgondolt és tervszerű legyen, örvendetes, hogy ez a felismerés egyre erőteljesebben érvényesül is a pártszervezetek túlnyomó többségénél, s mindjobban áthatja törekvéseiket, fáradozásaikat.

Talán egy kissé afféle „kötelező tisztelettudás”-nak tűnhet ez az utóbbi mondat, de hadd támasszam alá egy „elfogulatlan” szemlélő véleményével. Egyik testvérpártunk felelős pártmunkásánál! szavaira utalhatok, aki több itthoni pártszervezetünk munkájával ismerkedve a legelső helyen elismerően említette a tevékenységünkben általa tapasztalt előrelátást. Megragadta, hogy e pártszervezetek vezetői nemcsak jelenlegi tennivalóikat ismerik, de jó előre átgondolják, milyen feladatok várnak rájuk a' közelebbi, távolabbi jövőben.

A munkának ez a vonása természetesen nem egyszerűen a pártszervezetek vezetőinek személyes érdemeiből következik, hanem — mondhatni — az objektív körülmények ezt valósággal ki is kényszerítik. Azok a feladatok ugyanis, amelyek ma a pártszervezetekre hárulnak, általában nem oldhatók meg tervezés, előrelátás nélkül. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésével, a gazdasági szerkezet korszerűsítésével például tervezés híján éppúgy nem lehet érdemben foglalkozni, mint ahogy a propagandamunka, vagy a közművelődés színvonala sem fejleszthető, ha nem rendelkezünk ehhez megfelelő helyi programmal. A hosszú távú teendők eleve megkövetelik a tervszerűséget, s mivel a pártmunkában növekedett ezek súlya, részaránya, így az előrelátásnak, a tervezésnek is fokozódott a szerepe.

Sokféle területen érezhető a pártmunkában ez a folyamat. Említést érdemel például a kádermunka tervszerűségének erősödése. Ma már mind több helyen tapasztalható, hogy céltudatosan foglalkoznak az arra alkalmasnak ítélt személyek vezetővé nevelésével, az ehhez szükséges tulajdonságok erősítésével, a képzési feltételek biztosításával. így egy-egy hely megüresedése nem vált ki kapkodást, tanácstalanságot: az utánpótlás a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok soraiból statisztikai kérdés helyett természetes folyamatként mutatkozik. De hasonló tendencia érződik áltaWai kommentárunk

Az anyagmozgatás gépesítése

KÉTNAPOS, gondolatokban gazdag, megoldásra váró kérdésekben sem szűkölködő építő, és építőanyag-ipari anyagmozgatási szeminárium zajlott le az elmúlt héten Salgótarjánban.

A lassah már hagyomány- nyá váló eszmecsere mindig ad valami újat, mindig felhívja a figyelmet olyan dolgokra, jelenségekre, amelyek kisebb, vagy nagyobb mértékben elősegítik, illetve hátráltatják az anyagmozgatás mindinkább égetőbb társadalmi problémájának megoldását.

Nem a türelmetlenség, a lehetőségek . figyelmen kívül hagyása, hanem az e területen jelentkező jogos, aggódásra okot adó ellentmondások feloldásának esetleges meggyorsítása az, ami arra készlet, hogy a kétnapos tanácskozás tapasztalatainak ismereteiben újra foglalkozzunk ezzel az örökzöld témával, mivel számos üzemnek is hasznos jelzésekkel szolgálhat.

Kezdjük azzal, hogy az anyagmozgatás gépesítésének szükségességét megyénk termelő-gazdálkodó egységeinek jó részében, az építőiparban még csak a munkaerőhiány kényszerítette ki. Kevés olyan vállalat van, mint az ÉPTEK, ahol három év alatt 50 százalékról 95 százalékra növelték az anyag- mozgatás, szállítás gépesítésének arányát, s ily módon csaknem megszüntették a nehéz fizikai munkát. Ugyanakkor az áruk hetven százalékát konténerekben szállítják megrendelőiknek. Pedig itt sem dúskáltak a forintban, itt sem kaptak annyi pénzt az elképzelések megvalósításához, amennyit szerettek- volna. Mert felesleges volna tagadni: óhajokkal, kívánságokkal nem lehet az anyagmozgatást, szállítást

gépesíteni. Megvalósításához pénz is kell.

Mint a tanácskozáson kiderült. az építőipar, a kormány előrelátó tevékenységének eredményeként ma már nem olyan mostohagyerek, mint a korábbi években volt. Jelentős összeget kapott különböző gépek, szállítóeszközök vásárlására. Ez örömmel töltötte el az ágazat érintett vezetőit és a dolgozókat. Az öröm azonban korainak bizonyult. Szembetalálták magukat egy másik, sok gondot

okozó problémával: csak hiányosan, vagy kismértékben tudják kielégíteni több anyag- mozgató, szállító gépből az igényt az ezzel foglalkozó vállalatok.

Például az anyagmozgatáshoz nélkülözhetetlen targoncákból ugyan javult az ellátás, de a javításukhoz szükséges alkatrészeket nem tudják biztosítani. Akaratlanul is egy régi szójáték jut az ember eszébe: ha van vödör... a többit önök is tudják.

Pedig az építőipar kulcs- fontosságú szerepet tölt be a népgazdaság fejlődésében. Ugyanakkor önmaga fejlődését is csak jelentős gépesítéssel tudja megteremteni. Félő, mire a szocialista országokból beérkeznek a szükséges gépek, az építőipar már nem tud úgy közbeavatkozni az ország építésének ütemében, meggyorsításában, ahogy azt a követelmények már most is megkívánják.

Nem a hivatalból díjátalá- nyozott kincstári optimizmusból fakadóan, de szükséges hangsúlyozni, hogy a mostani átmeneti helyzet egy töb- bé-kevésbé egészséges folyamat része, így hát nem volna helyes hátat fordítani annak a lehetőségnek, amit az állam az anyagmozgatás, szállítás, gépesítés fokozására szánt. Ez 2,4 milliárd forintot jelent. Azok a bátor, kezdeményező vállalatok vezetői kapják, akik komolyan fogják fel e nagy népgazdasági gond mielőbbi kedvező megoldását.

Igaz az is, hogy a kezdeményező kedvet esetenként visszafogja az ezzel kapcsolatos hitelkérelmek nehézkes intézése, az elviselhetőnél hosszadalmasabb elbírálás, valamint a kinek nagyon szükséges elv érvényesítése a kiadott feltételek függvényében. Ettől függetlenül, aki még írásban sem jelzi ez irányú gondjait, elképzeléseit, az ne várja, hogy felkínálják számára a pénzt.

EZT ÉRTETTE meg a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége, amikor olyan javaslatot nyújtott be elbírálásra, amelynek elfogadása után 22 millió forintot kapott az anyagmozgatás, szállítás gépesítésére, feladatainak ellátására.

A példát szabad követni, mert érdemes, addig, amíg nem késő. .

V. K.

Iában a politikai képzés, a pártoktatás szervezésénél is, amely szinte mindenütt több évre szóló tervek alapján történik. S, igen erősen fokozódik a tagfelvételi munka, a párttaggá nevelés céltudatossága is, mind az egyes személyek felkészítésében, mind ped ig a párt összetételének tuda' tos alakításában.

E kedvező és örvendetes folyamatnak azonban —, s erről sem hallgathatunk —, vannak bizonyos árnyoldalai. Mi, tagadás, helyenként a tervezés bürokratikus és formális vonásokat is ölt, s ezzel a munka előmozdítója helyett annak fékjévé válik. A papír bűvölete ismert honi betegségünk, s még nem találták fel azt az orvosságot, mely egyszer, s mindenkorra immunissá tenne bennünket vele szemben, megóvna tőle. Néhol ismét erőt és időt von el az érdemi munkától olyanféle munkatervek „gyártása”, amelyek csupán az íróasztal fiókiának készülnek, valóságos orientációt nem nyújtanak. Üjra tervbe foglalják olykor azt, amit egy másik terv már tartalmaz; avagy a pártszervezet saját programjaként megismétli, amit a gazdasági vezetés a cselekvés irányvonalaként egyszer már megfogalmazott. Készülnek tervek, amelyek végrehajtását lehetetlenség valóságosan megszervezni és ellenőrizni, mert csúpán ködös általánosságokat és formálisan mindenkire, valójában senkire sem' kötelező jókívánságokat, óhajokat tartalmzanak.

Van azután a terveknek egy olyan fajtája is, amely éppenhogy nem altalános, hanem nagyon is konkrét, precíz, részletes, de éppen ebből a sajátosságából eredően nehezíti az adott területen a munkát. Készültek például az utóbbi időben nem egy helyen olyan, úgynevezett pártépítési tervek, amelyek szinte mérnöki pontossággal vázolták fel. kiket kívánnak felvenni az elkövetkező esztendőkben. Egv- egy ilyen terv láttán az emberben már-már olyan kép ötlött fel, hogy ha valamelyik dolgozó a pártszervezethez fordulva felvételét kérné, a párttitkár a tervbe belelapozva azt mondaná: „igen. 1981. első fél évében még van egy szabad helyünk, ide elöjeg.yzem”. Ez persze karikírózott túlzás, de némely ilyen terv ténylegesen alig hagyott lehetőséget az élet valóságához történő rugalmas igazodásra.

Márpedig a tervszerűség akkor — és csak akkor — észszerű, ha párosul a rugalmassággal. Az élet nem igazodik teljesen a legjobban átgondolt tervekhez sem. a valóság mindig vet fel olyan kérdéseket, amelyekre nem lehetett korábban gondolni. Aki igazán előrelátó, ezt is számításba veszi. Az ilyenfajta ésszerű Ás rugalmas tervszerűség az ami célhoz vezet. ' r

I NÖGRÁD - 1977. szeptember 30., péntek 3