Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

Emelkedik a salgótarjáni öblösüveggyár berendezéseinek műszaki színvonala. Nemrég egy teljesen automatizált kemencével gazdagodott a gyár, mely egyesíti magában az ed­digi olasz és NSZK-beli üvegipari eredményeket. Termelékenysége kétszerese az eddig alkalmazott félautomata gépekének, s négyszer-ötször kevesebb munkaerőre van igény. Az új automatát az év végén „munkára fogják”, segítségével megkezdődik a tömeggyár­tás. Amennyiben beváltja a hozzáfűzött reményeket, a többi félautomatát is kicserélik hasonló korszerű berendezésre. Képünkön: Szulyovszky Endre művezető és Forgó István formaszerkesztő a gép beállítását végzi. — kép: kulcsár — Helsinki szellemében, a záróokmány megvalósításáért A Magyar Népköztársaság külpolitikai kezdeményezéseiről Interjú Nagy János külügyminiszter-helyettessel Ä Helsinkiben megtartott európai bizton­sági és együttműködési értekezlet óta a Ma­gyar Népköztársaság sokirányú nemzetközi tevékenységgel veszi ki a részét a záróok­mány szellemének és ajánlásainak megvaló­sításából. Külpolitikánkban számos — két- és többoldalú — kezdeményezéssel, kapcsolat­fejlesztő lépéssel segítjük elő a jövő héten kezdődő belgrádi találkozó sikerét is. Erről, s nemzetközi politikánk eredményeiről, tö­rekvéseiről nyilatkozott Nagy János külügy­miniszter-helyettes Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának: A Magyar Népköztársa­ság is aktív résztvevője az európai biztonságért és együttműködésért folyó harcnak. Hogyan értékelhe­tő a Helsinki óta megtett út, a záróokmány végrehaj­tásának eddigi menete? galmak — zászlajává tegyék, a szocialista országok bel- ügyeibe való beavatkozás iga­zolására használják fel, mér­gezve ezzel az európai lég­kört. — Ezek a számítások azon­ban nem váltak be. E mes­terkedések nem tudták meg­rontani a záróokmány hite­lét az európai közvélemény gyengítették nemzetkö­zi politikai viszonyokra. Az el­múlt két év egyik fontos ered­ménye, hogy a záróokmány a kelet—nyugati kapcsolatok iránytűjévé vált, fontos eszkö­ze lett az eltérő társadalmi berendezkedésű államok együttműködésének. — Az elmúlt két évben nem kevés történt a Helsinkiben kijelölt feladatok teljesítése, a felvázolt lehetőségek valóra szemében, nem váltása terén. Igen élénk po- Pozitív hatását a litikai és diplomáciai tevé­kenységnek lehettünk tanúi. Kiemelkedő jelentőségű, ma­gas szintű látogatások, fontos megállapodások aláírása jelzi a kelet—nyugati kapcsolatok szélesedését. A záróokmány végrehajtásáért gyakorlatilag minden aláíró fél részéről tör­téntek kisebb-nagyobb erőfe­szítések, d§ kétségtelen, hogy a legtöbbet a szocialista or­szágok tették. A záróokmány­ban foglaltak kezdenek be­ágyazódni az európai államok kapcsolatainak talajába. S bár ez a folyamat néha las­súnak tűnik, nem szabad el­felejteni, hogy a záróokmány önmagában véve is gazdag, sok évre munkát adó, hosz- szú távra szóló program. A végrehajtás üteme, mélysége függ az enyhülés állásától, az államok közötti politikai kap­csolatok szintjétől. — A záróokmány végrehaj­tásában az elmúlt két év több eredményt hozhatott vol­na, ha az enyhülésellenes erők tevékenységének élénkülése, ennek nyomán az enyhülés le­lassulása nem hátráltatta vol­na a gyorsabb végrehajtást. A tőkésvilág reakciós, haladás­ellenes körei részéről tapasz­talhattunk a záróokmány tar­talmi egységének megbontásá­ra, szellemének és betűjének kiforgatására, manipulálására irányuló törekvéseket. — Kísérletek történtek ar­ra, hogy az államok közötti kölcsönös bizalmat és jobb megértést elősegíteni hivatott záróokmányt különböző kam­pányok — így az emberi jo­gok ürügyén indított kam­pány vagy a szocialista orszá­gok állítólagos gyors ütemű fegyverkezéséről terjesztett rá­és lehetőségeiből kiindulva — írásos javaslatokat adtunk át Az átfogó jellegű javaslatok, követve a záróokmány felépí­tését, kitérnek mindazokra a kérdésekre, amelyek a címzett nyugati ország viszonylatában időszerűek a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlődése szem,- pontjából. Javaslataink nagy hangsúlyt fektetnek a gazda­sági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseire, tar­talmazzák az államok kapcso­latait vezérlő tíz elv erősíté­sére irányuló törekvéseinket, és sok javaslatunk foglalkozik az úgynevezett harmadik ko­sár kérdéseivel is. (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, ^ayesüíjetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M EGY EI Bl Z OTTS A GA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII ÉVF„ 229. SZÁM ARA: 80 FILLÉR »977 SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Űj üzletek, korszerűbb áruk Négyszázhatvanmillió a kereskedelem fejlesztésére IJtést tartott Nógrád megye Tanácsa Az ötödik ötéves tervben fontos feladat Nógrád megyé­ben a kereskedelemmel szemben támasztott igények kielé­gítése, a lakosság több, jobb, választékosabb fogyasztási cik­kel való ellátása, életszínvonal-politikánknak megfelelően az olcsó, ám jó minőségű árukból a nagyobb választék. Ezek­nek a gondolatoknak a jegyében vitatta meg szerdai ülé­sén Nógrád megye Tanácsa a kereskedelmi ellátás, szolgál­tatás és a fogyasztói érdekvédelem helyzetét, fejlesztését, az eddigi tapasztalatokat. Nógrádba látogatott és rész vett a tanácsülésen dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter. más országos hatásköri szerv. Ezek összege több mint het- venmillió forint. A kereske­delemben fontos még a fo­gyasztói - érdekvédelem, a ke­reskedelmi dolgozók munka- és életkörülményeinek javí­tása, a megfelelő árukínálat.. Az előterjesztést követően nyolcán szólaltak fel, mond­ták el véleményüket, adtak hasznos javaslatokat. Kifej- Az alapos és sokoldalú írás- zója látja el. Az alapvető élei- tette véleményét Surányi Sán- Já- miszerekből jó a kínálat, nö- dómé, Lombos Márton, Kecs- vekedett a tej és tejtermékek^ beli jelentéshez Nyerges nos, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítőt. El­mondotta, hogy az ötödik öt­éves tervben a megye lakos­ságának fogyasztása huszon- két-huszonhárom százalékkal növekszik. Kiemelt feladat a munkáslakta települések és a peremkerületek jobb ellátá­sa, hús_ és húskészítmények­ből a kínálat fokozása és a választékbővítés, a zöldség­gyümölcs forgalmazás növe­lése, az étkezés javítása. Az áruellátás az élelmisze­rekből jelentősen javult. A hús és húskészítmények vá­lasztéka bővült, kielégítőnek a baromfihús, a tojás, a fő- zelékkonzerv, és a mirelit­áruk értékesítése. Időnként és területenként sok gondot okoz a kenyér és a péksütemény késedelmes szállítása. Nem utolsósorban pedig a minő­sége! Gyakran előfordul ■— a megyeszékhely nagy üzletei­ben is —, hogy az óvatos ren­delés- miatt előbb elfogy a kenyér és a tej, mint amed­dig az üzlet nyitva tart. Az kés Sándor, Lantos Sándor, Oravecz Tivadar, Fekete Nán­dor, Cseszneg Jánosné, Fel­szólalt dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter. Szólt az 1977-es tesztendő terveinek teljesítéséről, az áruellátás, a kínálat, a fogyasztás orszá­gos arányairól. Elmondotta, hogy a kiskereskedelmi for­galom országosan növekszik, főként a tartós fogyasztási cikkeket vásárolják a csalá­dok. Kiemelkedően jónak ítél­árubőség viszont nem érzó- te meg az élelmiszer-ellátást, dik megfelelően a peremke- és zöldségből, gyümölcsből a fületekben. kínálatot. Több tejet adnak el vendéglátó-ágazatban az üzletekben, ami a korsze­kedvezően változik a fogyasz- ILl táplálkozás egyik feltétele, mondható. Sokan panaszkod- Emelkedett az ételek for- országosán megvalósítottak a nak viszont a töltelékáruk gafma valamelyest javult a vasárnapi tejértékesítést. Is- a ke- gyermekétkeztetés — bár na- mérteite a vendéglátással svon kevés a mesvében __ kapcsolatos gondokat, tenni— f őbb helyen megoldották á valókat, különös tekintettel munkások üzemi étkeztetését. az üzemi étkezés megoldásá­minosegere, ami nem reskedelem, hanem az ipar hibája. A burgonya, zöldség­gyümölcs termelése és árusí­tása, az ellátás javítása érdé- az italboltok még mindig ra a gyermekélelmezés bő­kében tett intézkedések ered­ménye már mutatkozik, árukínálat bőséges. Olcsó áron kínálnak befőzési para­dicsomot, paprikát, almát és megkezdődött a téli burgo- kék vásárlására fordított, nya vásárlása. Mindehhez hozzájárult a kedvező időjá­rás, a háztáji termelői kedv, négyszázhatvanmillió a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok jó termelési eredménye. A kereskedelem rugalmasan intézkedett, a boltokban minden olyan zöld­séget, gyümölcsöt amely fogyasztásra Ezzel sokkal jobb lett a vá­laszték is. vítésére. Sok kívánnivalót hogy maga után a ruházati ellátás. A bolti kínálat nem tart lépést (legtöbb esetben) az ipar lehetőségeivel, nehéz­kes az igények felmérése. Az iparcikkek árusításában —■■ tervben holott a forgalom növekedett forint —, gond az alkatrészellátás, a kereskedelmi hálózat 25 az apró cikkek értékesítésé­ezer 600 négyzetméteres bőví- ben kevés a helyi öntevé- tését teszi lehetővé. A két kenység. Elismeréssel beszélt a túlsúlyban vannak. Az elmúlt , évben 173 millió forinttal több pénzt költött el a lakos­ság vendéglátóhelyeken, mint amennyit ruházati cik­Az ötödik ötéves városban, de sok községben is új üzleteket, ABC-áruházakat átvettek, nyitnak. Ennek ellenére gon- alkalmas. dók, bajok bőven jelentkez­nek a kereskedelemben, és a szolgáltatásban egyaránt. Nógrád kereskedelmi ellátá- Ezek megoldására határozá­sát több mint nyolcszáz bolt, tok születtek, anyagi támo- négyszázötven vendéglátó- gatást ad a Belkereskedelmi egység hétezer-ötszáz dolgo- Minisztérium, a SZÖVOSZ és megye kereskedelmének fej­lődéséről, egyetértett a szak­üzletek létesítésével és tel­jesíthetőnek ítélte meg az ötödik ötéves terv elképzelé­seit. Végezetül —, de nem utolsósorban — a kereskedel­mi dolgozók felelősségéről és a boltok kulturáltságának fon­tosságáról szólt. Hogyan járul hozzá ha­zánk a záróokmány aján­lásainak megvalósításá­hoz? — A záróokmány szellemé­nek és ajánlásainak megfele­lően sokirányú kezdeménye­zéseket tettünk. E tekintetben különösen fontosak voltak a magas szintű látogatások és tárgyalások. Kiemelkedő je­lentőségű esemény volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lá­togatása Ausztriában, Olaszor­szágban, a Vatinkában és az NSZK-ban. Magyarországon járt a finn és az osztrák köz- társasági elnök. Számos kor­mányfői, miniszteri találkozó­ra is sor került hazánk és a nyugat-európai országok kö­zött. E találkozókon magyar részről kifejezésre jutott a záróokmányban foglalt elvek maradéktalan végrehajtásának szükségessége. Konkrét javas­latok hangzottak el a politi­kai, a gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki és kulturális kapcsolatok bővítésére. — A kétoldalú együttműkö­dés keretei segíthetik a legha­tékonyabban a záróokmány végrehajtását. Az ajánlások végrehajtásának előmozdítása céljából 17 nyugat-európai or­szágnak, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának — a velük fennálló kapcsolata­ink szintjéből, szükségleteiből Az SZMT-elnökség tárgyalta Erőteljesen segíteni a végrehajtást Szerdai ülésén az SZMT el- állást, hogy a jövőben a fő Az előkészítő munka ked- tékonyabb munkáját, hogy elnöksége megvitatta, hogy figyelmet a konkrét intézke- vező hatása jelentkezik ab- esetenként a helyi gazdasági az MSZMP XI. és a szakszer- désekre, az ügyrendek kidől- ban, hogy a bizalmiak jól ér- vezetés még mindig formá- vezetek XXIII. kongresszusa gozására, a szervezeti változ- zékelik a határozat tartalmát^ lisnak tartja a szakszervezet határozatának megfelelően tatások átvezetésére kell fordí- intézkedéseikben tükröződik megkérdezését, a bizalmiakat megyénkben, a kijelölt szak- tani. Megkülönböztetett mó- a tagság egészéért érzett fe- pedig nem tartja partnernek. mai megyebizottságok, vala­mint a hozzájuk tartozó kije­lölt alapszervezetek és több más jellegű üzemekben mi­ként valósították meg a Mi­nisztertanács és SZOT együt- hajtást, tes határozatát, valamint a Az üzemi dón segítik a . megyén kívül­ről irányított üzemek ez irá­nyú tevékenységét, mivel ezek egy részüknél sok bi­zonytalanság fékezi a végre­lelősség, kiállnak a jogos igé- Nem vált mindenütt gyakor- nyek, érdekek mellett. Erre lattá, hogy az alapbér-besoro- azért is képesek, mert az lást csak a bizalmi egyetér- alapszervezetek döntő több- tésével lehet végrehajtani, Ségében a gazdaságvezetéstől Nehezen értik meg egyik­megvan a partnerük is. Segí- másik helyen, hogy a bizalmi demokratizmus tette tevékenységüket, hogy a dolgozótársának munkajo­SZOT irányelveit az üzemi szélesítésében, az ezt szolgáló az üzemek nagy többségében gi képviselője, kérni kell a demokratizmus fejlesztésének fórumrendszer jó működteté- a fontosabb döntések élőké- véleményét az áthelyezések- fő irányával kapcsolat- sében meghatározó szerepük szítése során összehívják és nél, a fegyelmiknél, a urná­ban. Az együttes határozat van a szakszervezeti bizalmi- konkrétan előírja a gazdasá- aknak. Jog- és hatáskörüket az gi vezetők, állami szervek és szakszervezetek közös fel­adatát, ugyanakkor külön- külön is megjelöli a tenniva­lókat. Az első (mostani) szakasz­ban az érintett ágazati, ipar­ági szakszervezetek és minisz­tériumok időben kiadták az irányelveket, s ennek szelle­mében megkezdődött az utóbbi időben jelentősen nö­velték. Hogy élni tudjanak a megnövekedett jog- és hatás­körökkel, ezért az SZMT, a szakmai megyebizottságokkal és a szakszervezeti bizottsá­gokkal karöltve különböző ok­tatási formákon vitatta meg a bizalmiakkal a kiadott irányelveket és a konkrét fel­adatokat. A félreértések elke­véleményt kérnek tőlük. Más- kaügyi vitáknál, a túlórák él­kor meg a határozatok egy- rendelésénél, az éjszakai mű- séges értelmezését beszélik szakok megszervezésénél, a meg. E tekintetben kiemelke- másodállások, mellékfoglal- dő munkát végzett a Salgó- kozások engedélyezésénél és tarjáni Kohászati Üzemek, a a gazdaságvezetők munkájá­Nógrádi Szénbányák, a Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat, a Budapesti Haris­nyagyár nagybátönyi gyára, s a salgótarjáni öblösüveggyár. Másutt viszont, így az erő­nak megítélésénél. Az elnökség a bizalmiak te­vékenységét . egyre erősödő, tartalmában gazdagodó fo­lyamatnak fogja fel. Elfogad­ta a tájékoztató jelentésben műben, a Nógrád megyei Ta- meghatározott egyeztető, majd a konkrét rülése végett szükséges hang- nácsi Építőipari1 Vállalatnál, feladatokat, munka. Az előrehaladás mér­téke, a végzett munka tar­talma iparáganként, vállala­tonként és alapszervezeten­ként változatos képet mutat. Ezért az elnökség úgy foglalt súlyozni: az új jog- és hatás­kör nem a személyeknek, ha­nem az általa képviselt cso­port dolgozóinak szól. A szakszervezeti bizalmi az ő érdeküket képviseli. a kereskedelemben nem hív­ják össze rendszeresen a bi­zalmiakat, de a csoportérte­kezleteket sem tartják meg. Akadályozza a bizalmiak ha­kiegészítve a vitában elhang­zottakkal. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kedvező folyamatot csak az üzemi pártszervezetek politikai se­gítségével lehet és szükséges meggyorsítani.

Next

/
Thumbnails
Contents