Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

A Hofferiól a Rábáig Helybe viszik az ebédet A vékony rétegben ázott fold engedelmeskedik a ke­mény ekéknek, jókora hantok görögnek a Rába—Steiger után. A felszínre forgatott föld hullámzik, mint a ten­ger, s rajta a gép, akár egy hajó. Nem kecses vitorlás, még csak füstkarikákat ere­gető gőzöshöz sem hasonlít­ható. A szántóföldek e mo­dern, s gyorsan kedveltté vált eszköze a maga nemé­ben jégtörőkkel vetekedhet­ne. Csodálja a traktoros is, minden reggel, amikor kinyit­ja a vezetőfülke1 ajtaját, s es­te, midőn búcsúzik tőle, s átadja váltótársának. A Rábát a magyarnándori termelőszövetkezetben Hege­dűs Józsefre bízták. Nagy tapasztalatokkal rendelke­zik, hajdanán még a jó öreg Hoffer nyergébe is sűrűn fel­mászott. Papp László, a kö­zös gazdaság elnöke mondta róla: „Ilyen emberre lenne még vagy harmincra szükség, s aztán nincs leküzdhetetlen akadály!” — Amikor először indítot­tam a motort, bizony valami megbizsergetett belül — mu­Ssín vonalasabb importáruk Oszi-tcli ruházati ellátás — Bővítik a Választékot ' Az üzletek kirakatain kívül már az időjárás is figyelmez­tetett az évszakváltásra, arra, hogy melegebben kell öltöz­ködni. Az őszi-téli szezonra a tervezett forgalomhoz — a választékhiányoktól eltekint­ve — megfelelő árualap áll a kereskedelem rendelkezé­sére. A legfontosabb cikkek­ből, például méteráruból, fel­ső konfekcióból, alsó- és felső kötöttáruból, férfi- és fiúing­ből, csecsemő- és gyermek- ruházati cikkből mind az el­ső félévihez, mind a tavalyi­hoz képest színvonalasabb el­látás várható. Ezt tükrözi a Belkereskedelmi Minisztéri­um ruházati kereskedelmi fő­osztályának tájékoztatója, amely a nagy- és kiskeres­kedelmi szakvállalatok in­formációi és saját intézkedései nyomán áttekintette a szakma őszi-téli felkészülését. A minisztérium megállapo­dott az OKISZ-szal abban, hogy a lakosság igényeinek kielégítése érdekében jobban igénybe veszik a szövetkeze­ti ruházati ipar kapacitását. Intézkedtek arról is, hogy a hazai termelők kínálatának hiányosságait fokozottabb importtal enyhítsék. A máso­dik fél évre, főleg szocialista piacról, csaknem 4 milliárd forint értékű ruházati cikket vásároltak. Pamut méteráruból a ta­valy értékesített mennyiség­nek csaknem másfélszerese kerül forgalomba, gyapjúból a tervezett forgalomhoz képest is 30 százalékkal több áll ren­delkezésre, s a tavalyinál kedvezőbb az áruösszetétel és a választék is. Az importtal együtt jobb kínálatot nyújt a kereskedelem flanelláruk- ból, farmerszövetekből. A kötött-hurkolt kelmék válasz­tékát a hazai igényeknek megfelelő importáruval ja­vítják. , A tavalyinál ugyancsak vá­lasztékosabb felsőkopfekció- ban a hazai termékeken kí­vül lengyel és csehszlovák ka­bátokat, pantallókat, bolgár és lengyel öltönyöket is for­galomba hoznak. Kötött fel­sőruházati cikkekből a koráb­binál valamivel mérsékeltebb érdeklődéssel számol a ke­reskedelem, amely a terve­zett forgalomhoz szükséges árut már beszerezte. A legszínvonalasabb a gyer­mekkötöttáru kínálata, amelyben tovább növelték a divatos kapucnis és rollgal- léros modellek, az egyévesek­nek váló kertésznadrágok, kö­tött garnitúrák mennyiségét. Tréningruhákból javítják a korábban kifogásolt összeté telt és a választékot. Az, utóbbi évek legjobb fe- hérnemű'ellátását ígérik a kereskedelem készlete és a további szállítmányok. Első­sorban a keresettebb pamut áruk kínálata növekszik, a készlet 45 százalékát kitevő importtal. Várhatóan nem lesz hiány a meleg bunda, al­sónemű sem, miután a Mo­sonmagyaróvári Kötöttáru' gyár vállalta a szükséges mennyiség gyártását. Ugyan­csak megoldódik a férfiingel­látás. Harisnya, zokni, harisnya­nadrág ugyancsak lesz ele­gendő, s a kínálatot javítja, hogy az importáruk nagy ré­sze ebben az időszakban ér- kezik. Továbbra sem lesz azonban elegendő divatos körcsíkos térdzokni, s ugyan­csak változatlanul kevés a pamut és flór férfizokni. Feltételezve, hogy az ipar megfelelő ütemben szállít, lábbelikből is ki tudják elégí­teni az igényeket. Férfi- és női utcai cipőkből, bundaci­pőkből és csizmából javul az ellátás, megfelelő a gyermek utcai cipők árualapjá is, ke­vés viszont a felnőttpapucs és házicipő. tat szive tájékára Hegedűs József. A hatalmas monst­rum, amely tulajdonképpen a magyarnándori szövetke­zetben az összes talajmunka elvégzésére képes, közelről szemlélve félelmetes. Ember­nagyságú kerekei lomhán, de pontosan mozognak a baráz­dával párhuzamosan. — Nagyon kell ügyelni, nincs bámészkodásra idő — jegyzi meg a traktoros. Kis- kunmajsán képezték ki a leg­szükségesebb tudnivalókra. Meséli, hogy írábseli vizsgát kellett tenniük, mert nem gyerekjáték a másfél millióba került gép irányítása, kezelé­se. A váltótárssal, Mészáros Ferenccel óvják is, mint a szemük fényét. A napi kar­bantartást a világért sem mu­lasztanák el. Sikerült a bo­nyolult szerkezetek között annyira eligazodniuk, hogy még újításra is tellett az erő­ből. — A tárcsák beállítása mi­att gyakran kellett kiszállni a vezetőfülkéből, mert a vonó­horog alacsonyan áll. A tárcsa szabályozásának lehetősége­in addig spekuláltunk, amíg sikerült egy jó ötletre buk­kanni — magyarázza Hegedűs József. Azóta is emlegetik a tsz-ben az esetet, érdemes lenne az állítható tárcsa e megoldását népszerűsíteni, hi­szen az egész csupán egy mozdulat. Végétért a le-fel- szállás. — Mennyit dolgozik? — Ki kell használni a Rá­bát. Egy óra állásidő 15—20 hektár késedelmet is jelent­het. A műszak tizenkét órás, a karbantartásra egy órát szánunk. — A Rába—Steiger-vezetők hogyan keresnek? — A múlt hónapban hat­ezer forintot kaptam. Persze, a munkát nagyon nehéz ösz- szehasonlítani a korábban végzettel — mondja, s le­halkítja a műszerfalba épí­tett rádiót. Lassan kászálódik, vége az ebédidőnek. Gyorsan kap­kodta a falatokat, amit az ÁFÉSZ konyhájáról helybe vittek, hiszen minden tíz perc számít az őszi talaj- munka idején. Felberreg a motor. A trak­toros búcsút int kezével, s szorgalmasan rója a köröket, mint egy maratoni futó, aki­nek vasból készült a tüdeje. Az elnök utána ellenőrzi a szántás mélységét. — Negyven centiméter! Pontosan — jegyzi meg, s szemeit egy darabig rajta fe­lejti a gépen. Sz. Gy. Kiváló ellátást nyújt- Nagybárkányban az ÁFÉSZ vegyesboltja, ahol a vevők bőséges áru­választékot találnak. Naponta friss kenyér és tej érkezik, rendszeresen szállítják az üz­letbe a húst és szalámiárut, iparcikkekből sincs hiány, s még a könyvek is megtalál­hatók az önkiszolgáló boltban. Molnár Károly vezeti a havi háromszázezer forint forgal­mat lebonyolító üzletet, Szluka Zoltánná, Obreczán Mária, Nagy Éva szakképzett bolti el­adókat segítik a vevőket a vásárlásban. — kulcsár — Szeretem, ha rendben mennek a dolgok Nem lehetett könnyű dol­ga Pisák Istvánnak, a Grá­nit Csiszolókorong- és Kő-' edénygyár tolmácsi üzeme művezetőjének az elmúlt ti­zenöt esztendőben. Ennyi ide­je tagja ugyanis a KISZ-nek, és mindvégig kisebb-nagyobb vezető funkcióban tevékeny­kedett. A harmincéves fiatal­ember jelenleg is az üzemi KISZ-szervezet titkára, láto­gatásunkkor vezetőségi érte­kezletre készülődött. — Édesapám 1945-től párt­tag. Már kisgyermekkorom­tól politikus légkör vett kö­rül, ilyen szellemben nevel­kedtem. Innen volt és van ma is a politikai érdeklődésem, ezért végzem szívesen a moz­galmi tevékenységet. Pisák István évek óta a pártmunkából is kiveszi a ré­szét. Mint szervező titkár a fiatalokkal kapcsolatos felada­tokat oldja meg: a szakmai versenyeket, a továbbképzése­ket, a szakmai oktatások szer­vezését végzi. E számos poli­tikai megbízatását vajon mi­képpen egyezteti össze a mű­vezetői munkával? — össze lehet egyeztetni. Már csak azért is, mert negy­venfős a KISZ-szervezet ami nem túl sok. A tagok aktí­vak, kezdeményezők. Ez is megkönnyíti a titkár munká­ját. — Legutóbb például mit kezdeményeztek a tagok? — Főként a sportért lelke­sednek. Nemsokára lesz egy­napos kirándulásunk, és sze­retnénk atlétikai versennyel, kispályás focival összekapcsol­ni. — Bizalommal fordulnak önhöz az ilyesfajta ötletekkel, vagy gondokKal? — Ügy érzem igen. Mint művezető, szinte egész nap kinn mozgok az üzemben, az emberek között. Könnyen megtalálnak, és örülök ha hozzám fordulnak valamilyen' gondjukkal. Ha tudok, szíve­sen segítek, pemcsak mint ve­zető, hanem mint magánem­ber is. Nem bírom elnézni, ha egy-egy ügy — legyen az akár magánjellegű, akár kö­zösségi — hetekig, hónapokig egy helyben áll. Azt szeretem ha rendben mennek a dol­gok ... A fiatalembernek gépész­technikusi oklevele van. Nem­rég elvégezte a marxista—le" ninista esti egyetemet, idén a nagyközségi pártbizottság ja­vasolta a szakosító tagozatra, s az ősszel elkezdi. — Hamarosan „leköszönök” a IvISZ-titkári tisztségről, egy fiatalabb aktivistának adom át a helyein. Ezután szeret­nék jelentősebb párttevékeny­séget kifejteni. Ügy érzem, hogy a képességeimre szabott feladatokat jól el tudnám lát­ni a közéleiben. — Otthon mit szólnak mind­ehhez? — A feleségem is párttag, betanított gépmunkásként dol­gozik egy termelőszövetkezet­ben. Ö is' aktív pártmunkát végez. — Gyermek ? — Egy kislányom van. Sze­retnénk ha lenne még egy, de csak a közeljövőben fejez­zük be a házépítést, és amíg az nincs rendben, addig nem akarjuk. Jó körülményeket kívánunk a gyerekeinknek teremteni, mert minden em­ber célja, hogy gyermekeit jól készítse elő az életre, hogy aztán megállják a helyüket... mól— iiiiiiiifilitiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiHiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiuiimiiiiiiiiNiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiMiiiiiiiMimii Rádiós vetélkedőn a terényiek A Lánc-lánc, játéklánc rádiós vetélkedőre benevezett a terényi Kossuth Lajos Ottörőcsapat. Az el­ső akadályt sikeresen vették, mi­vel naplójuk — amelyet Cseh­szlovákia témakörből készítettek — megnyerte a zsűri tetszését, és így bejutottak az országos dön­tőbe. A közelmúltban Gyönk, Komárom és Terény csapata ve­télkedett egymással. A terényiek — mint Mucsina Gyuláné csapat- vezető újságolta — a második helyen végeztek. Ennek jutalma­ként tíz napot Csillebércen töltöt­tek a Mindenki újakra készül mű­vészeti szaktáborban. A rádióadás csütörtökön 8.50 órakor lesz. A siker újabb vállalkozásra ösztö­nözte a terényieket. Beneveztek a Pajtás által meghirdetett Ké­peslapok a csapatnak versenybe. A nyáron ugyanis több mint öt­száz képeslapot gyűjtöttek össze. A kiállítást csütörtökön tíz óra­kor nyitják meg Terényben. Ké­jünkön: a rádiós vetélkedő egyik izgalmas pillanatát kapta lencse­végre Mucsina Gyula pedagógus. Rútságon az ember elcso­dálkozik, amikor az utcákat járja. Bár, a nagy nyári au­tósforgalom alábbhagyott, a nagyközség pezsgő élet, az igazi mozgalmasság képét mu­tatja. Sok helyütt építkeznek, ala­kítanak. Túrnak, fúrnak, a munkások, de az itt lakók ennek csak örülnek. Jól tud­ják, hogy az átmeneti kényel­metlenség azt jelenti, valami jobb, szebb következik. Változás akad. Alig egy hó­napja költöztek be a csalá­dok az ABC-áruház feletti la­kásokba. De még az idén át­adnak több mint ötven mási­kat. Legalábbis az építők így ígérik. Az üzlet is vadonatúj, de a rétságiak már úgy meg­szokták, mintha sohasem vá­sároltak volna a régi szűk boltban. .. Tervekben sem szűkölködik a nagyközségi tanács. Meg­vannak az elképzelések az építésre, gyarapodásra, Rútsá­gon éppen úgy mint Bánkon és Tolmácson Igaz, akadnak kisebb-nagyobb zökkenők. Az óvoda építése lassan már úgy húzódik, mint a rétestészta. Nem is a tervek miatt ke­restem fel a nagyközség nép­fronttitkárát Hanem inkább beszélgetésre hogy maguk a rétságiak mit tesznek saját erejükből a közösség asztalára, hogyan alakítják szépítik la­kóhelyüket. társadalmi mun­kában. .. — Ezernyi jele van a kez­deményezésnek, a társadalmi munka szervezésének — kezdi Minden utcára külön-külön Százhúszezret még „rátettek"... Srám András, miközben ki­mutatásokat keresgél elő a szekrényből, hogy pontos szá­mokkal, adatokkal támassza alá mondandóját. Bár erre kü­lönösebben nincs szüksége, Srám András egyetértőén bólogat. — Igen, ez valóban fontos. Mi például, a népfrontbizott­vaslatára pontosan kidolgozta a társadalmi munka tervét. Annyira részletesen, hogy ut­cáról utcára tudjuk, hol kell árkot ásni, fákat. virágokat ültetni, padokat festeni, jár­dalapokat fektetni, területet rendezni. Azt is, hogy mikor. Így mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. A társadalmi munka tervét annyira komolyan vették a nagyközségben, hogy megala­úgy ismeri Rútságot, mint a színen mondjuk el, mire ké. tenyerét. Tizennegyedik éve szülünk. Egyúttal hívtuk a titkár. Először a járásban, brigádokat, most a nagyközségben. ság tagjai, elmentünk külön kították a feladatokat irányító az üzemekbe is. hogy a hely- és szervező operatív bizottsá­got. Nemcsak Rétságon, ha­— Az első és legfontosabb biztosítéka a jó társadalmi munkának a tanács és a nép­frontbizottság kapcsolata. Ha egyfelé húzzuk a szekeret, úgy megy csak. De van más dolog is. — Vagyis? — A falugyűléseken és a tanácstagi beszélgetések során nem Tolmácson és Bánkon is. A három bizottságban a nép­front és a tanács egyforma „erőkkel” képviselteti magát. — Ebben a? évben három­brigádja vállalta, hogy rend- ffezer “ .®rtftkű, tárhsa' o dalmi munkát vállaltunk a ha­— Eredménye? — A Globus Nyomda itte­ni üzemének- két szocialista beszedi a művelődési ház ele­jét. De megígérték, hogy szá­míthatunk rájuk az óvoda építésében is. A Börzsönyvi­déke ÁFÉSZ három szocialis­ta brigádja meg úgy döntött, hogy az új üzlet környékét bebizonyosodott, hogy az em- Szépíti meg. Ez rétsági példa. berek nagyon komolyan ve­szik a településfejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. Nem mindegy, hogy milyen Rútság vagy Bánk külső arculata. Nemcsak az odatévedő idege­nek miatt, hanem elsősorban a helyi jó közérzet érdeké­ben És mivel az emberek ko­molyan veszik, támaszkodnia kell erre a segítő szándékra a tanácsnak. Való igaz, az sem mindegy, miként „hozzák össze” a tár­sadalmi munkát. Megvan an­nak a módja. Időben skólni a résztvevőknek, ne az utolsó pillanatban tudják meg, lesz valami. De említhetném Tolmácsot is. A Gránit üzemének munkásai meg is sértődnének, ha nem hívnám őket faluszépítócre. Vagy Bánk. Amikor a tópar­tot rendezték, a község apra- ia-nagyja ott buzgólkodott korra és nemre való tekintet nélkül. Ebben a három községben azért is szívügy a társadalmi munka, mert az emberek min­dig tudják, hogy mikor, mi­lyen tennivalók következnek. — Ez nem véletlen A ta­nács a népfrontbizottság já­rom községben Eddig megva­lósult kétszázezer forint érté­kű. Még visszavan az óvoda és a sportudvar ahol ugyancsak lesz mit tenni társadalmi munkában. Reméljük, miha­marabb megkezdődik az épí­tés. Háromszázezer forint szép összeg. Főként ha tényleges munka van mögötte. A rétsá­giak erre még ..rátettek” •százhúszezret Vállalták, hogy ennyivel többet teljesítenek. Mindezzel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indult társadalmi munkaversenyből veszik ki részüket Közösen a közösségért. Csatai Erzsébet ) NÓGRAD - 1977, szeptember 28., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents