Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-16 / 218. szám
Tennivalók a mező* gazdaságban Az állati eredetű termékek radioaktív anyagokkal történő szennyeződése a mezőgazdasági területek, ezen belül is a takarmánytermő területek szennyezettségének mértékétől, az állatállomány tartásának módjától és nem utolsósorban a takarmányadagok összeállításától függ. Az állatok tartása és I takarmányozása A támadást követő időszakban azok az állattartó gazdaságok kerülnek kedve- zötten helyzetbe, amelyek a külterjes állattartásra rendezkedtek be. Kedvezőtlen helyzetüket adott esetben az idézi elő, hogy az állatállomány elhelyezésénél fogva az állattartó épületek kevésbé védettek a radioaktív anyagokkal szemben. Ezekben az épületekben az állat közvetlenül a levegőből sok radioaktív anyagot lélegezhet be. A szervezetbe bekerülő radioaktív anyag hosszabb-rövidebb ideig megmarad az állat szervezetében, ott részben megkötődik, részben pedig az anyagcsere-folyamatok kapcsán kiürül a szervezetbőlAzokban a gazdaságokban, amelyekben a takarmányter- mő területek radioaktív termékekkel szennyezettnek bizonyulnak, az állatok , takarmányozásánál alapelvként abból kell kiindulni, hogy az előállítani kívánt állati eredetű termékek a lehető legkisebb mértékben tartalmazzanak radioaktív anyagokat. Az állati eredetű termékek radioaktív anyagokkal való szennyezettségének mértéke függ a terület szennyezettségének fokától, a takarmányadag összetételétől és az állatok egyéb tattási viszonyaitól. Azonos szennyezettségi viszonyok között a legkedvezőtlenebb helyzetbe azok a gazdaságok kerülnek, amelyek állataikat az év legnagyobb részében legelőn tárják. Ahhoz, hogy az állati eredetű termékek szennyezettsége minimális legyen, olyan takarmányok etetése szükséges, amelyekre jellemző a szennyezettség alacsony mértéke. Ide tartoznak a gabonafélék, a gyökértermés üek, a burgonya és a kukorica. A takarmányadagokat úgy célszerű összeállítaná, hogy az egyes takarmányféleségek a lehető legkevesebb kalciumot tartalmazzák. Ez esetben a kalcium hiányát a takarmányadagban ásványi kiegészítők hozzáadásával kell kompenzálni. Takarmányfehérje hiánya esetén pedig a fehérje egy része a kérődzők takarmányadagjaiban karbamiddal helyettesíthető. Leginkább a radioaktív anyagokkal szennyezett rétek és legelők hasznosítását, valamint a szálas és zöldtakarmányok felhasználását kell korlátozni. Ezért az állatok részére mesterséges vitamin- forrásról is gondoskodni kell- A takarmánybiztonsági célokat szolgáló — békeidőszakban készített — silótakar- mány-készleteknek iiyen szempontból óriási jelentőségük van. A szennyezett termények feldolgozása Kísérleti adatok szerint az egyés terményekben, termékekben a szennyezettség a feldolgozás során megváltozik, és ezáltal felhasználásra alkalmas termékek nyerhetők mé_g az esetben is, ha termesztésük szennyezett talajon történt. A len és a kender kettős hasznosítású növény. A rozs közönséges feldolgozása során a szennyezettség mintegy 80 százaléka távozik el. Hasonló a helyzet a tej feldolgozása során is. Ha a tej olyan mértékben szennyezett, hogy közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmas, akkor az ilyen tej vaj gyártás útján hasznosítható. A kísérleti tapasztalatok mutatják, hogy a tejből a vajba' olyan kis mennyiségű szennyezettség megy át, hogy a vajgyártásra még az aránylag magas aktivitású tej is felhasználható. Láthatjuk, hogy e téren is tudunk eredményesen védekezni, de még sok kutatómunkára lesz szükség a végleges megoldáshoz. Polgári védelem Szakszerűen megoldható Élelmiszerekmegóvása a Az élelmiszerkészletek megelőző radioaktív-biológiai-ve- gyi1 védelme, mint ahogy az előzőekben már tárgyaltuk, a mezőgazdasági termelő-, élelmiszeripari feldolgozó, belkereskedelmi, tároló- és elosztóegységekben szervezett keretek között, szakszerűen biztosítható. A háztartási élelmiszer-tartalékok megelőző radioaktív-biológiai- vegyi védelme azonban még az előbbinél is bonyolultabb. Statisztikai adatok szerint az összes élelmiszerből csaknem harminc százalék a háztartásokban van felhalmozva. Ennek az elaprózódott élelmiszer-tartaléknak a radi- oaktív-biológiai-vegyi védelme nem biztosítható, meg kell elégednünk a megelőző intézkedések bevezetésével és szükségmegoldások széles körű alkalmazásával. A megelőző intézkedések alapjában véve szigorított közegészség- ügyi rendszabályok és követelmények. Ennek végrehajtása keretében kell a háztartásokban helyileg adott lehetőségek, anyagok és eszközök messzemenő, ésszerű kihasználásával az élelmiszerek szennyeződés, fertőzés elleni védelmét megoldani. Ezért a háztartási élelmiszerkészletek megelőző védelmét csak a lakosság széles körű, alapos felkészítésével, az adott háztartáson belül elszigetelten, öntevékenyen oldható meg. Ennek viszont előfeltétele, hogy az állampolgárok jól ismerjék a tömegpusztító fegyverek élelmiszer-károsító és -szennyező hatását, a különböző fedő- és csomagolóanyagok védő- képességét, használhatóságát és az alkalmazható védelmi módszereket, eszközöket. A tömegpusztító fegyverek élelmiszer-károsító és -szeny- nyező hatását az első fejezetben már ismertettük, ezért itt nem térünk ki erre a kérdésre. A fedő- és csomagolóanyagok védőképessége különböző körülmények között, különféle behatásokkal szemben sokféle lehet. A legismertebb és . leggyakrabban használt csomagolóanyagok védőtulajdonságait a következőkben összegezhetjük: — Papír. A több rétegű csomagolópapír, papírzsák a radioaktív porszennyeződés és a gázhalmazállapotú vegyi harcanyag hatások ellen jól véd, a nedvességet nem bírja. — Impregnált papír. Egy vagy több rétegben mind a por-, mind a cseppszennyező- dés ellen több órán át kielégítő védelmet nyújt. — Celofán. Por- és gőzhatások ellen megbízható, cseppszennyeződés esetén a védőképessége nem kielégítő. A nitrolakkal bevont celofán ilyen esetekben is alkalmas. — Polietilén (PE). A polietilén típusú műanyag fóliák különösen alkalmasak por, permet, csepp és gőz szeny- nyező hatások elleni védelemre, mérgező vegyi harcanyag, gázok viszont átjutnak rajta. A kombinált (celofán+polie- tilén) fóliák szinte tökéletes védőhatást biztosítanak. — Polivinilklorid (PVC). A lágyító nélküli PVC műanyag fóliák szinte tökéletes védelmet nyújtanak por-, permet-, csepp-, gőzszennyeződés ellen, tökéletes zárást is biztosítanak. — Alufólia. Az alumínium fólia por- és csepphatások ellen biztosít, védelmet nyújt, de tökéletlen zártsága miatt önálló csomagolóanyagként nem tökéletes a gőz- és gázszennyeződés elleni védőképessége. — Gumírozott vászon. A radioaktív por, vegyi harcanyag, cseppszennyező hatása ellen kielégítő védelmet biztosít, de nem tökéletes zárhatósága miatt, nem gáz- és gőzbiztos. Ezen kívül természetesen vannak még tökéletes védelmet' nyújtó üveg, fémdoboz, vagy nem alkalmazható porózus felületű, lyukacsos szerkezetű vászon, juta fedő- és csomagolóanygok. A megelőző radioaktív-bio- lógiai-vegyi védelmi módszerek sokrétűek. Ezért a háztartási élelmiszerek megelőző radioaktív-biológiai-vegyi védelme gondos, tervszerű munkát igényel. Elsősorban meg kell tervezni az éléskamrában, a pincében tárolt készletek, másodsorban a szabadban leföldelt, elvermelt tartalékok kielégítő védelmét. Védjük a bSrt Szigetelő és alkalmi öltözékek Az emberi test bőrfelülete nagy, átlagértéke felnőttek esetében 1,6—1,8 négyzetméter. Szerepe különös jelentőségű az életfunkció szempontjából- Az élő szervezet érintkező felülete a külvilággal legnagyobb részt bőrtakaró. Tehát egy katasztrofális helyzet kialakulásakor mindenképpen meg kell akadályozni a bőrfelület szenyezödését, fertőzését, mert a halálos kimenetelű mérgezésektől és fertőződésektől eltekintve is célirányosabb a megelőzés, mint a hosszadalmas mentesítés, fertőtlenítés, illetve gyógykezelés. A lakosság számára az egyszerűbb bőrvédő eszközök is biztonságos. jó védelmet nyújtanak- A lakosság jól ki tudja használni az ezáltal nyújtott védelmet. Abban az esetben, ha a szennyezett vagy fertőzött területet átmenetileg el kell hagynia, a szükség bőrvédő eszközök is kielégítő védelmet nyújtanakA szükség bőrvédő eszközökkel szemben követelmény; jó védelmet biztosítson a felületi szennyeződés, fertőzés ellen, átmenetileg akadályozza meg a mérgező anyagok és permetek átszivárgását. jól viselhető legyen, ne okozzon egészségügyi károsodásokat. Az ismert ruházati anyagokból elsősorban a sűrű szövésű részben bevonatos, részben impregnált textíliák vagy az újabban elterjedt műanyag fóliák választandók ki. Szigetelve védenek A különböző célokra készített műanyag védőruházatok, köpenyek, csuklyák, nadrágok, védőcipők, csizmák, esőkabátok helyes használat esetén a bőrfelület védelmének céljait is szolgál ják- A műanyag fóliák nagyobb része jó védelmi tulajdonságú még mérgezőanyag, permet« vagy cseppha- tásokkal szemben is. A sima felületű, kevésbé porózus szerkezetű műbőrök Is ellenállók, bár védőképességük nem hasonlítható az el.őbb említett fóliákéhoz- A műanyag-alapanyagú szükség bőrvédő eszközök mentesíthe- tőség szempontjából a legel- fogadhatóbbak- A __ sugárzó, mérgező vagy fertőző anyagok jól eltávolíthatók a felületükrőlAlkalmi bőrvédelem Alkalomszerűen szinte valamennyi. otthonunkban található ruházat felhasználható- Felsőruházatból a bőrkabát, gumicsizma, sárcipő, bőrkesztyű, bőrsapka előnyös, bár nehezen, vagy egyáltalán nem mentesíthető, csak átmeneti és részleges védelmet nyújt. Lepedőből, sátoranyagból készített védőlepel, csuklya, háztartási gumikesztyű alkalmazható. Ezeket használat után azonnal le kell vetni, meg kell semmisíteniKülönös gonddal ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott ruhákkal kalap, sapka, kendő» felsőkabát, kesztyű, nadrág« csizma, sárcipő, bakancs stb. a test minden részét befedjük. s az egyes ruhadarabokat a lehető legzártabb formában viseljük, alkalmazzuk. Ennek érdekében a köznapi ruházat zártságát úgy növelhetjük, hogy szükség szerint a nyaknál, csuklónál, bokánál és derékban sállal, kendővel, zsinórral, vagy gumiszalaggal szorosan átkötjük és fedjük az egyes ruhadarabok végeit, érintkezési felületeit- Ezzel megakadályozzuk, hogy a ruházat apró résein keresztül a testfelület szennyeződjönBiológiai védelem A biológiai fegyvereit — az alkalmazott kórokozók '— ' elleni védelem csak előre megtervezett, megszervezett és kellően felkészített szervezettel lehetségest Fontos továbbá az olyan automatikus jelzőrendszer létrehozása, amely képes azonnal jelezni a támadás tényét és ezzel egyidőben végrehajtja a lakosság vagy az egységek riasztását is. Fontos feladat továbbá a kórokozó felfedezése. amely a szakemberek megfelelő képzésével, a laboratóriumi munka, a diagnosztikus módszerek egységesítésével, magas műszerezettségével és a gyorsdiagnosztikai módszerek széles körű bevezetésével valósítható meg. Az országot — átlépve a megyei határokat — bizonyos összefüggő területi egységekre keli osztani, megszervezve a területi felderítést, folyamatosan értékelve és elemezve a szükséges járványügyi helyzetet. Fontos a statisztikai ‘ adatok figyelemmel kísérése. a biológiai védelem hatásfoka nagymértékben függ a lakosság egészségügyi kultúrájától, a helységek, falvak, városok vállalatok a kereskedelmi egységek, intézmények higiéniás állapotától. A rágcsálók és rovarok időszakos és folyamatos irtása vagy számuk minimálisra való csökkentése szintén fontos feladat. Az ivóvíz, illetve a víznye'rőhe- lyek megfelelő védelme, a tartalék vízkészletek biztosítása, továbbá az élelmiszerek bakteriológiai fegyvertől való védelme lényeges feliadat, amely az egészségügyi szolgálat irányítása és ellenőrzése mellett a különböző hatóságok és szervek feladata. Tömeges megbetegedés esetén jelentkező járványügyi feladatok az alábbiak: a fertőző forrás felkutatása, a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, a veszélyeztetett emberek képességének fokozása. A helyes és korai diagnózis csak a betegség tünetei, a j árván ytani sajátosságok és a gyorsdiagnosztikai vizsgálatok együttes ismeretében lehetséges, a járványgóc területén azonnal négyhat órán belül meg kell kezdeni az extrém (gyógyszeres) beavatkozást. Amennyiben az egészségügyi szolgálat javaslata alapján a polgári védeiem területi parancsnoksága elrendeli a karantén létesítését. az egészségügvi szolgálat megszervezi és ellenőrzi a karantén közegé^zsésügyi-j árván yügyi rendszabályait. Az egészségügyi intézkedések mellett gondoskodni kell a terület lezárásáról, külső őrzéséiről, továbbá a karantén belső rendjéről. Biztosítását Is szükséges megszervezni. A belső ' elkülönítés, a rend és fegyelem fenntartása, az élelmezés megszervezése, az ivóvízellátás biztosítása és az egyéb anyag- ellátás szinte egyenlő fontosságú feladat. Az egészségügyi szolgálat feladata a megfigyelés, az elkülönítés, a gyógyítás, az esetleges védőoltások elvégzése, és az egyéb orvosi gyógyító ténykedés megszervezése. Fontos feladat a környezet. a használati tárgyak, a ruházat, az edény folyamatos fertőtlenítése az élelmiszerek és a víz ellenőrzése. felhasználhatóságának véleményezése, továbbá az egyéb higiéniás és járványügyi rendszabályok felügyelete. Az egészségügy! szolgálat és az egyéb szervek intézkedései, valamint a feladatok legyenek összhangban, legyenek konkrétak és végrehajthatók. A járványügyl-felderítő rajok vagy a karantén területén tevekenykedő egészségügyi,, laboratóriumi dolgozók mintát vesznek a környezetből, a betegektől (vér, széklet, kapa.rék. nyál. váladék, vizelet, toroköblítő folyadék) a rágcsálókból és a rovarokból. A különösen veszélyes fertőző betegek elkülönítésére fertőző beteg ^zükségkci: házakat kell szervezni ea fölállítani. Ilyen esetben a belgyógyászati típusú szükségkórházak alkalmasak fertőző betegeit elkülönítésére is, bizonyos megszorítással. Kórházak céliából iskolák, munkásszállások. szállodák is igényiig vehetők előzetes biztosítással. Ezek általában a góc területén vagy közvetlen a határán — nem ragályos betegség e*°tén azon kívül is — telepíthetők. emutato es a k o r , ■" "r- *** jfr- .................. ,» ' ' ■... -b- ..... ■- .. ... ,v V ,-i Jól sikerült bemutatót tártott a megyei KÖJÄL mentesítő szakásza állomástelepítésből. A mentesítő állomás beosztottjai elméleti felkészültségüket gyakorlati fog. lalkozáson tökéletesítik.
