Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

ÍIUNKAJOC (I) KINEK MENNY! szabadság jár ? X szabadság általában hosszú időtartamú, több nap­ra kiterjedő pihenőidő. Meg­különböztetünk rendes, rend­kívüli és fizetés nélküli sza­badságot. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. amely a dolgozót, a jogsza­bályban meghatározott eset­tekben és mértékben feltét­lenül megilleti. A dolgozó a rendes sza­badságra hathónapi munkavi­szonyban töltött idő utátn tarthat igényt. A munkavi­szony szünetelésének tartamá­ra nem csökkenthető a sza­badság a következő esetek­ben: ha a keresőképtelensé­get betegség okozza, mely idíő- re a dolgozó táppénzben ré­szesül; a szülési szabadság tartamára: a tíz éven ahali gyermek gondozása vagy ápo­lása miatt munkában nem töl­tött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táp­pénz, illetőleg gyermekgondo­zási segély, ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti; a harminc na­pot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idejére; a tartalékos katonai szolgálat idejére, továbbá minden olyan munkában nem, töltött időre, amelyre a jogszabály átlagke­reset fizetését írja elő. Új munkaviszony — áthelyezés Az alap- és pótszabadságot a munkaviszonyban töltött naptári évre (január 1 — de­cember 31.) állapítják meg. Tehát az évközben kezdődött, vagy megszűnt munkaviszony után a rendes alap- és pót- szabadságnak csak időarányos része jár. A dolgozó évi sza­badságának kiadásához a fél munkanapot elérő töredék na­pot egész munkanapnak kell számítani. A vállalathoz áthelyezéssel kerülő dolgozó szabadságának megállapításához az előző vál­lalatnál igénybe vett többlet- szabadságot be kell számítani, illetve a még hátralékos sza­badságot az új munkahely köteles kiadni. Pótszabadságra jogosullak A dolgozót évenként 12 munkanap alapszabadság il­leti meg. Ezen felül minden munkaviszonyban töltött két év után egy. de évenként leg­feljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. E pótsza­badság számításának alapja mindig az előző év végéig el­ért munkaviszony időtarta­ma, azaz a többletszabadság mindig a harmadik évben, január 1-től esedékes. Ha a munkaviszonyba beszámítha­tó időket összeadva töredék évet kapunk, akkor a fél évet elérő töredék teljes évnek számít, ha ennél kevesebb, akkor nem veszi figyelembe. A fiatalkorúnak tizenhat éves koráig évi tizenkét mun­kanap, azon túl évi hat mun­kanap pótszabadság jár, utol­jára abban az évben részesül amelyben a tizenhatodik, il­letőleg a tizennyolcadik élet­évét betölti. A dolgozó anyát három gyermeke után évi két, min­den további gyermeke után ugyancsak két-két, de éven­ként legfeljebb tizenkét mun­kanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságra jogo­sultság szempontjából az álta­la gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket keil fi­gyelembe venni. Egészségre ártalmas munka­körben —, ha a munkaidőt nem csökkentették — évi ti­zenkét munkanapig, sugárár­talomnak kitett munkahelyen pedig évi huszonnégy mun­kanapig terjedő pótszabadság jár. Erre akkor jogosult a dolgozó, ha az egészségre ár­talmas munkakörben megsza­kítás nélkül egy éve dolgo­zik. Az egyévi munkavégzés elbírálásánál — a rendes, rendkívüli és tanulmányi sza­badságot, továbbá az igazolat­lan mulasztást kivéve — az egy hetet meg nem haladó időtartamú munkakiesést fi­gyelmen kívül kell hagyni. Ha a dolgozó munkaköre a továbbiakban nem változik, akkor már minden külön szá­mítás nélkül folyamatosan jár e pótszabadság. A röntgen-, vagy rádiumsu­gárzásnak kitett munkahe­lyen, ahol napi 3 óránál hosz- szabb időt tölt a dolgozó, évenként 12 munkanap, 5 év után pedig 18 munkanap, to­vábbá 10 év után 24 munka­nap pótszabadság vehető igénybe. Az építőipari dolgozónak, ha a rendes szabadságát télen veszi ki, azon felül még évi hat munkanap téli pótszabad­ság is jár. Csak egyféle címen A pótszabadság csak egyféle címen jogos. A fiatalkorúak- nak, az egészségre ártalmas munkakörülmények között dol­gozóknak járó pótszabadság az őt megiilető, a munkavi­szony alapján járó pótszabad­sággal együtt nem lehet több évi tizenkét munkanapnál. Egyéb esetekben, ha a dolgo­zót egyidejűleg többféle cí­men illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékű pótsza­badságra jogosult. Kivétel a többgyermekes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, az építőiparban foglalkozta­tottak téli pótszabadsága, va­lamint a jutalomszabadság, amely az érintett dolgozót az egyéb címen járó pótszabad­ságon felül és az évi tizenkét munkanapos határon túlme­nően is megilleti. Gy. Gy. VYI ” X nők névviselésének kér­dése, házassága vagy válása után' gyakran okoz gondot egyén és társadalom számára egyaránt. — Hányféle névviselési mó­dozat közül választhat a há­zasságkötés szándékával je­lentkező nő — kérdeztük meg a Salgótarjáni városi Tanács anyakönywezei;őjétől, Balázs Sándornétól. — A 14/1974-es új családjo­gi törvény értelmében négy­féle variáció fordulhat elő. Ezek: a feleség teljes leány­kori nevének megtartása; a férj családi neve a -né tol­dalékkal, plusz a teljes leány­kori név; a férj családi neve és a feleség utóneve; a férj családi és utóneve a -né tol­dalékkal. — Melyiket választják leg­gyakrabban — tesszük fel az ugyancsak „költőinek” számí­tó kérdést. — Egyelőre a negyedik va­riáció a legtöbbször előfor­duló. — Mi az oka ön szerint, hogy ez a változat úgyszólván egyeduralkodó? — Valószínűleg a régi ha­gyományokra vezethető vissza, és a nőnek egyfajta bizton­ságérzetet ad. Az iroda ajtaján fiatal pár lép be. Házasságkötési szán­dékukat jöttek bejelenteni. — Egy hónap múlva mi lesz a neve? — kérdezzük, s a menyasszony kislányosan el­pirul. — Kissné Kassowitz Mária ■— hangzik a válasz. — Miért döntött így? ' — Azért, mert ísfy kiderül az is, hogy férjezett vagyok, de az is, miként szólítsanak — mondja a tanárképző főisr kolás, leendő fiatalasszony. A vőlegény (aki tv-riporter) természetesnek tartja Mária kívánságát. Kétségtelen, hogy az orvos­nők, színésznők, írónők és ál­talában a diplomával rendel­kezők házasságkötésük ’ után továbbhasználják nevüket, vagy a fenti megoldást vá­lasztják. A társadalom az. ő esetükben természetesnek tartja, hogy személyiségük, egyéniségük érintetlenül ha­gyása nevük változatlanságá­ban is megnyilvánul. Bonyolultabb a helyzet az olyan nő esetében, aki az előbbiekkel ellentétben „csak” feleség akar lenni, avagy stá­tusznak érzi a házasságot, ö az, aki fél a meglevő előíté­letektől, az esetleges lekezelő bánásmódtól. Mindennapos jelenség az orvosi rendelőben, a szülőszobán és az élet sok más területén az a „jóindu­latú erőszak”, amellyel a lánynevét viselő asszonyt fér­je nevével (asszonynév­vel) tüntetik fel. Az okok a múltban gyö­kereznek. A családfenntartó, kenyérkereső férj óhatatlanul alárendelt szerepre kénysze­rítette a gyerekeit nevelő, háztartást vezető asszonyt. Sokan még ma /sem élnek törvényes jogaikkal. Bármi­lyen áldozatra képesek és tíz körömmel harcolnak a cím­adó két betűért. t. J. Könnyed, nyári szórakozát» Fiatalok és a város vezetői Kezdetben csak amolyan ut­cai szóbeszéd tárgya • volt; parkokban üldögélő, tereken lézengő ifjak tárgyalták egy­más között. Olyannyira, hogy egy idő múltán eljutott az il­letékes fülekhez is, gondként kezelték a hivatali szobákban. Aztán május 26-án, a Balas­sagyarmati városi Tanács ülé­sén már külön napirendként szerepelt. Ott volt mindenki, aki ötleteket, tanácsokat, ja­vaslatokat adhatott ahhoz, ho­gyan lehetne megoldani a ba­lassagyarmati fiatalok kultu­rált, nyári szórakozását? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a korosztály az estéit ne az utcákon, netán a kocs­mában töltse el? És sorakoztak az érvek: sok a diák, sok a fiatal, a város­ban szinte sehol nem találha­tó az életkoruknak megfelelő, igényeiket kielégítő zenés-tán­cos szórakozóhely... És nyár van, a könnyed mulatságok, vidámságok ideje. Nem alap­talan tehát az ifjúság kérése, nem véletlen, hogy a város legmagasabb fóruma tárgyal­ta az ügyet. Rajtuk is múlott, mármint a megyei vendég­látó vállalat balassagyarmati kirendeltségén, hogy mely irányban dől el a kérdés, s „a gyermek, ha megszületik, élet­képes lesz-e?” Kardos Gyula, a vendéglátó vállalat balassagyarmati ki- rendeltségének vezetője: — Kaptunk az alkalmon és felajánlottuk, hogy a Tünde presszóban disc-jockey klubot hozunk létre. A Tünde egyéb­ként is rendelkezik már ilyen hagyományokkal. Hosszú ide­ig adott otthont a népszerű irodalmi presszónak, meleg hangulatú baráti összejöve­telek emlékét őrzi. Ügy gon­doltuk, hogy a születő klub­ban keverünk egy kicsit eb­ből is. abból is. Vagyis öt­vözzük a gondtalan szórako­zást a komolyabb programok­kal, n zenét, a táncot vetél­kedőkkel, új ismeretek szerzé­sével fűszerezzük. Ami pedig a kedvcsinálót illeti — a sze­szes italokat háttérbe szorít­juk, s csak colát, üdítő italo­kat, a 18 éven felülieknek esetleg sört szolgálunk ki. Jöjj, jöjj, hív a zene! A Tünde presszó bejáratá­nál színes plakát hirdeti: minden szerdán este hat órá­tól disco-műsor — csak fia­taloknak! Óriási tömörülés az ajtó előtt. Több mint száz fiatal pedig már a bejutottak bizton­ságával, megkönnyebbülésé­vel élvezi a zenét, a jó hangu­latot. amelyről a discós. Bagó László tanár gondoskodik. — Eégente voltak ugye a bálok, az ötórai teák — a fia­talok kedvelt programjai. Manapság a lemezklubok a legdivatosabbak. Hogy miért? Jó a zene, a legfrissebb felvé­teleket hallgathatjuk eredeti előadásban, és ismerkedhetünk a modern zene történetével — magyarázza egy fiatal hölgy, aki civilben tanítónő. — örülünk a klubnak, hogy­ne örülnénk, hiszen eddig semmilyen szórakozásunk nem volt. őszintén szólva, nem is gondoltuk, hogy ép­pen a város vezetői segítenek rajtunk, fiatalokon. Ez persze, kötelezettséget is jelent. Ha ők kérnek segítséget tőlünk — társadalmi munkához; a város szépítéséhez — szívesen vállaljuk — így a két fiatal­ember. És a jövő zenéje? — Látva a klub népszerűsé­gét, úgy tervezzük, hogy az iskolaév beindultával to­vább folytatjuk és fejlesztjük a programot, együttműködve a városi KISZ-bizottsággal es a középiskolák igazgatóival. Az eddigi vetélkedők a nyár­hoz igazodva könnyedek vol­tak — zeneszámokat, zeneka­rokat kellett a játékosoknak felismerni. A jövőben komo­lyabb kérdéseket is összeállí­tunk; például a NÓGRÁD-ban megjelenő írások, riportok alapján, vagy az újságírással kapcsolatos tudnivalókról. S már arra is gondoltunk, hogy a nyertesek jutalma meghatá­rozott időre szóló NÓGRÁD- előfizetés lesz. A vendéglátósok tehát bő­velkednek ötletekben, elképze­lésekben. Ezek után a város fiataljain is múlik, hogy mi valósul meg belőlük. — vkm — Behozzák a lemaradást A termelőüzemeknél, vál­lalatoknál megtörtént az 1977. első félévi munka értékelése és ki-ki magyarázza, vagy megmagyarázza a bizonyít­ványt, aszerint, hogy jól, vagy rosszul festenek az elért ered­mények. A salgótarjáni Cent­rum áruház vezetősége inkább megmagyaráz, hiszen az első fél évet a bázis alatt: S7,3 szá­zalékos teljesítéssel zárták. Pedig az éves forgalmi terv 152 millió forint, ugyanannyi, mint tavaly. Mi az oka ennek és a 2,7 százalékos lemaradás­nak? '— kérdezzük Mate’desz Zsolt áruforgalmi előadóról. — Azért nem kaptunk ma­gasabb tervszámot, .nert a központ előre bekalkulálta a tatarozás miatti forgalomcsök­kenést. Valóban sok vásár­lónk inkább más áruházakat, boltokat keresett föl, mintsem az állványokat kerülgesse. Propagandamunkánk sem hoz­A drégelypalánki Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet évek óta kapcsolatban áll a RADELKISZ-szel, annak termékeihez különböző alkatrészeket gyárt. így a szövet­kezet sok terméke épül ne exportkészülékekbe, műszerekbe. Az idén is , jelentős tételben együttműködik a két szövetkezet. Képünkön Styaszni Józsefnének Orincsay Lehel üzemmérnök egy műszer-tápegység alkatrész belielyezési sorrendjét mutatja. háttá meg a kívánt ered­ményt, mert kirakataink el- dugottari, nem tölthettek be az árukat tetszetősen kínáló fel­adataikat. Pedig mindent meg­tettünk, hogy a vevők figyel­mét felhívjuk legújabb cikke­inkre. A vásárlással egybekö­tött szőnyegbemutatónk egy­millió forintot hozott, 90 szá­zalékkal többet a tervezett­nél. A KISZ-tagjaink társa­dalmi munkában félórás ru­habemutatókat vállaltak, és 1—1 órára a konfekciórészleg dolgozóit is beöltöztettüii ru­haújdonságainkba élő rek­lámként. Szerződést kötöttünk az SKSE-vel arra, hogy be­szerezzük számukra a szüksé­ges sportfelszereléseket, ki­rakatainkban népszerűsítjük az egyesület kiemelkedő ered­ményeit, s ők engedélyezik részünkre a pálya hangosbe­mondóján keresztül áruink propagálását. — Mindez azonban nem veit elég az éves terv időarányos teljesítéséhez. A lemaradást a második fél évben akarjuk behozni. Annál is inkább, mert most következik az oszi- téli csúcsforgalom. Hogy eb­ben az időszakban jól „vizs­gázzunk”, a dolgozók munka- kedvének fokozására az or­szág Centrum áruházai közül elsőként átlagosan j6 százalé­kos béremelést hajtottunk Végre úgy, hogy megszüntet­tük a bérfeszültségeket. — Elhatároztuk, hogy az eddiginél többször felkeressük árubeszerzés céljából a nagy­kereskedelmi vállalatokat és új kapcsolatokat teremtünk a gyártó cégekkel. Az őszi-téli szezonra történő felkészülés mellett tárgyalásqk folynak a balassagyarmati szabó .szövet­kezettel, a salgótarjáni ruha­gyárral és a CENTEX-el a jö­vő évi konfekcióáru szállítá­sára. A farmerellátás javulá­sa érdekében a Centrum- áru­házak szerződést kötöttek a debreceni ruhagyárral import­anyagból készítendő nadrágok, bakfisruhák szállítására, ame­lyekből néhány darabot már mi is kaptunk. Azért fogj át­kozunk kiemelten a koníek- cióosztállyal, mert az első fél évben a legnagyobb lemara­dást itt tapasztaltuk. — Célunk tehát a városi és a környező vidéki lakosság minél jobb ellátása választé­kos, jó minőségű áruval. En­nek elértse csak jobb munká­vá lehetséges, ezért kibővített szakszervezeti ülésen és szo­ciálisa brigádértekazleten be­széltük meg dolgozóinkkal a megnövekedett feladatodat. Áruházunk csaknem minden dolgozója részt vesz a mun­kaversenyben; a legjobb ered­ményt (110 százalékos tervtel­jesítést) a méterosztály bri­gádja érte el. A műszaki osz­tály teljesítését a lakbér ha­sonló osztályának a forgalmá­val tudjuk mérni s ennek alapján ' lemaradásról kell be­számolnunk, amelynek okai csak részben a kedvezőtlenebb munkakörülmények. Sok mú­lik a dolgozókon is. — Végül — hogy tájékoz­tatómat a második fél év re­ményt nyújtó tényével zár­jam — vevőink megelégedé­sét vívtuk ki az engedményes tanszervásár jó szervezésével. A több mint 700 ezer forint értékű iskclaszerből 30 száza­lékkal magasabb volt a for­galmunk az előző évinél. (kemény) Új bolgár búzafajták A Tosevói Búza- és Napra­forgó Kutató Intézet kollek­tívája új, nagy hozamú búza­fajtákat nemesített ki. A „Jubileum”, a „Rubin” és a „Szlavjanka” nevű új fajták jól vizsgáztak Bulgária föld­jein. A „Jubileum” termésho­zama 72,3, a „Rubiné” 72,7, a „Szlavjankáé” pedig 71,3 mé­termázsa hektáronként. Átlag 13 százalékkal több a termé­sük, mint az ismert „Aurora” fajtáé. Mindhárom új fajta al-‘ kalmas nagyüzemi termelésre; korán érők, a növényi betegsé­gekkel szemben ellenállőak és jól tűrik az időjárás változá­sait. A „Rubin” nevű fajtát már több szocialista ország­ban is sikerrel próbálták ki; a szakemberek egyöntetű vé­leménye szerint ez a legjobb a szocialista országodban ki­nemesített új búzafajták kö­zül. 1 NÖQRAP - 1977. augusztus .12,, péntek , 5 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents