Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

t Konstruktőrök és közgazdászok Ml konstruáló mérnöktől, műszaki szakemberektől ** gyakran elvárja a közvélemény, hogy szüntelenül eresszék szabadjára a fantáziájukat és akár naponta szer­kesszenek új gépcsodákat, berendezéseket. Ily módon felta­lálói magatartásról tegyenek tanúbizonyosságot, mintha va­lamennyien Edison, Watt, vagy Eötvös Loránd egyenesági leszármazottai lennének. Az effajta várakozás hiú ábránd. Elsősorban nem Is azért, mivel nem születhetnek min­den nap nagy feltalálók, de még kiváló újítók sem, hanem — es főként — azért hiábavaló várakozás ez, mert, a túl sok találmány, merőben új megoldás átvételére, elterjesztésére, gyártására nem is lenne sehol a világon elégséges anyagi, termelési erő. A haladásnak, a technika megújításának tehát létezik egy józan és reális tempója, amelyet a világ az ésszerűség mércéje szerint elfogadhat. A konstruktőröknek pedig lé­nyegében szükségtelen e „tempónál” gyorsabban „alkotni”, mint ahogyan káros elmaradni is a technikai haladás me­netétől. A hazai ipar jelenlegi legfontosabb programja a ter­mékszerkezet váltása sem képzelhető el úgy, hogy most, a vállalati konstruktőrök éjt nappallá téve szerkesszék az új gyártmányokat. Ezek termelésére, tömeges megjelenésük ese­tén nem tudnának átállni a gyárak, de nehezen találnának a számukra felvevőpiacot is. Mindebből az következik, hogy időről időre meg kell újítani a gyártmányszerkezetet és együtt kell haladni a nemzetközi mezőnnyel, de mindez csak folyamatosan történ­het, nagy ugrások, ciklusok nélkül. S ha olykor — egyik­másik területen (mint ez most a hazai iparban néhol ta­pasztalható) a gyármányok színvonala elmarad a fejlett ipa­ri országókétól, akkor ott a tempót természetesen növelni kell. Máról holnapra azonban nem lehet több ezer gyárt­mánytól megválni, s több ezer új termék gyártását elkezde­ni. Tartós, folyamatos és arányos műszaki fejlődésre kell tehát törekedni valamennyi ágazatban és vállalatnál. Elvárható-e azonban a vállalati konstruktőröktől, hogy minden esetben képesek legyenek, egymagukban, egyedül megállapítani, hogy a fejlesztési tempó és az irány megfele- lŐTe? Ez a mai világban, a specializálódás magas szintjén aligha várható el az alkotó műszaki szakemberektől, leg­alábbis azt, hogy ebben tevédhetetlenek legyenek. Más a dolguk. Nekik arra kell figyelniök, hogy a szakmájuk, a tu­dományág, amelyhez tartoznak, hogyan halad, merre tart. milyen új eredmények születnek, s azokat hogyan lehet az adott vállalatnál hasznosítani. A legjobb szakemberek persze részt is vesznek az adott szakma újdonságainak gyarapításában, mint újítók, felta­lálók. Nem bizonyos azonban, hogy valamennyi saját, vagy idegen műszaki-tudományos eredményt azonnal lehet, vagy kell a sorozatgyártásban, a gyártott termékek konstrukció­jában hasznosítani. Hogy kell-e vagy sem, az sok mindentől függ. Például a piaci kereslettől, a versenytársak erejétől, a nemzetközi piacokon, a nyersanyagbeszerzési lehetőségek­től, a létező géppark használhatóságától az új termék gyár­tásában, vagy, hogy a nemzetközi munkamegosztás mire ad lehetőséget, mire ad módot a vállalat szakmunkásgárdájá­nak az összetétele, beruházási ereje és így tovább, csak a legfontosabb körülményeket említve. Ezt az összhangot — ennek meglétét és mértékét — a közgazdászoknak kell megítélniük: a tervezőknek, a piac­kutatóknak, a számviteli szakembereknek a rendelkezésre álló pénzügyi, könyvelési adatokból, ár-statisztikákból, pia­ci jelentésekből, világgazdasági információkból. A közgazdásznak természetesen nem hivatása, hogy a konstruktőr munkájának műszaki, szakmai értékét megítél­je. Egy-egy konstruktőr változtatás, vagy egy új gyártmány előállítási költségeit azonban már ő számítja ki. s azt is ő láthatja világosan, hogy az „újdonságért” hol. milyen ár ér­hető el. Végtére is — leegyszerűsítve a dolgot — a közgaz­dasági szakembereknek kell telelniük azért, hogy megél-e a gyár vagy sem, teher-e a költségvetés számára, hogy a be­vételek egyik „forrása”. E gy hajó, a munkájukat jól végző gépészek nélkül nem haladhat egy „csomónyit” sem, de az iránytűt, a széljárást figyelő kormányos nélkül, ha halad is, aligha jut célba. Körülbelül ilyen a kapcsolat a mai, korszerű vál­lalati gazdálkodásban is a konstruktőrök, technológusok és a közgazdászok között. Kell valakinek figyelnie a világgaz­dasági széljárást ahhoz, hogy a műszakiak tehetsége, szor­galma, tudása és alkotókészsége a legjobb hatásfokkal, a leg­jobb irányba vigye a vállalati munkát. Gerencsér Ferenc Kihasználják a romhányi gépeket Sikeres átszervezés az állattenyésztésben ' A gazdasági egységekben te­vékenykedő más pártalap- szervezetekhez hasonlóan a romhányi termelőszövetkezet pártalapszervezete is napi­rendre tűzte és áttekintette a cselekvési program végrehaj­tásának első félévi tapaszta­latait és kiegészítette a fel­adatokat. A pártalapszervezet tovább­ra is alapvető tennivalónak tekinti, hogy a népgazdaság által támasztott igények kielé­gítésére a romhányi termelő­szövetkezet valamennyi dolgo­zóját mozgósítsák s a gazdál­kodás igazodjon a követelmé­nyekhez. Ennek hatására a növény- termesztésben tovább növe­kedtek az ipari növények ho­zamai, biztonságosabbá vált a búzatermesztés. A szarvasmarha- és a juh- programok inten víz fejlesz­tése érdekében a termelőszö­vetkezetben alapvető változá­sok történtek, fejlődött a ta­karmánytermesztés. Jelentősen növekedtek az egységhozamok, a kiszolgáló gépparkot pedig ennek megfelelően tervszerű­en, célirányosan és komplex módon fejlesztik. Növekedett a zöldségfélék területe, a termelés szerve­zettsége és választéka. Nem a termelőszövetkezet tehet róla, hogy kertészetét közel totál­káros jégverés érte. Az állattenyésztés sikeres átszervezése megfelelő biz­tosítékot adott a tejtermelés ugrásszerű növelésére. Az viszont már az állattenyésztés dolgozóin, vezetőin is múlott, hogy az első félévi tejterme­lés az előző év hasonló idő­szakához képest 43,3 százalék­kal nőtt. Az egy tehénre jutó tejtermelés az előző év első fél évéhez hasonlítva 60 szá­zalékkal emelkedett. Rom- hányban bíznak abban — és ez a taggyűlés véleménye is —, hogy ezt az elképzeléseket felülmúló tejtermelést to­vább lehet fokozni. Az elmúlt gazdasági év végén rendkívül jó feltételek alakultak ki a juhászat fej­lesztéséhez. Elsősorban a romhányi termelőszövetkezet vezetésének az érdeme, hogy hosszú előkészítés után végre megalakult a juhtársulás és már eddig is eredményesen mű­ködik. Ez annak köszönhető, hogy a romhányi tsz egyedül vállalta magára a bárányhizla­lás és a jerkebárány-nevelés terheit. A gazdaság a gyenge ter­mőhelyi adottságok miatt nagy gondot fordít a tervszerű ta­lajerő visszapótlására. A ku­tatóintézeti talajvizsgálatok­ra támaszkodó műtrágyázás mellett egyre nagyobb figyel­met fordít a szerves trágyázás fokozására. Ennek hatására várhatóan már ebben az év­ben növekszik a termelőszö­vetkezetben a szerves trágyá­zott terület. A nagy teljesítményű gé­pek ésszerű és maximális ki­használása az adottságoknak megfelelő. A társ termelőszö­vetkezetek hasonló növény­szerkezete miatt nem sok le­hetőség van ugyan, de még így is egyre gyakoribb a nóg­rádi, a nőtincsi és a tolmácsi termelőszövetkezetekkel az ilyen irányú, kölcsönösen előnyös és hasznos, időszakos kooperáció. A tárgyi feltételek javítá­sa, a személyi feltételek meg­oldása következtében tovább javult az erő- és munkagépek tervszerű javítása, a termék- szerkezethez egyre jobban iga­zodó fejlesztése. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének elősegí­tése a gazdasági intézkedési tervben megfogalmazott fel­adatok ellenére még koránt­sem elégséges. Ezért a pártvezetőség java­solta, hogy ezen a területen tovább kell keresni, szélesí­teni és jobban ki kell hasz­nálni a lehetőségeket. A la­kóhelyi adottságok miatt erre megvan a további lehetőség. Tiszteletre méltó az a szer­vezett törődés és igyekezet is, ahogy a gazdaságban a szocia­lista címért küzdő brigádok­kal foglalkoznak. Megszervez­ték és megfelelő a brigádok gazdasági és politikai támo­gatása. Számszerűen ts jelen­tősek a brigád vállalások. Egyre tervszerűbb és konkré­tabb az értékelés. Ez az elem­zés mindig nagyon várt ese­mény a brigádok között. Így ebben az évben is újabb kol­lektívák pályázhatnak a szo­cialista brigád cím valame­lyik fokozatának elérésére. összegzésként azt is megál­lapították, hogy a gazdaság termelési szerkezete, a tsz felülvizsgált középtávú ter­vének megfelelően, a szabá­lyozók figyelembevételével kialakult. Ennek alapvető vagy lényeges megváltoztatá­sára továbbra sincs szükség. A termelőszövetkezet szer­vezeti felépítését is úgy érté­kelik, hogy az szervezeti ol­dalról biztosítja e nagy terü­leten is (hét községre kiter­jedően) a gazdaság egységes irányítását. Szükségesnek tartják azonban az ágazati rendszer tervszerű fejleszté­sét, az ágazatok egyértelmű, külön-külön való értékelését, a szakmai felkészültség foko­zását. Mindezek alapján, a menet közbeni kisebb-nagvobb gon­dok ellenére, a párttagok is bizakodóan ítélik meg a tsz helyzetét és jövőjét.- ügy lát­ják, hogy az első fél évben tervszerűen tovább erősödött, fejlődött az egyesült romhá­nyi termelőszövetkezet. Sz. I. Újítók Az olajiparban a mérőállomásokba beépített tnrbinák hite­lesítéséhez használják a golyós kalibráló készüléket, amely a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában készül. Somod! György csoportvezető újítási javaslatával, amely a beren­dezésre irányul, a sorozatgyártás során több mint félmillió forint megtakarítást szeretnénk elérni. Képünkön: a három­szoros kiváló dolgozó elképzelései kivitelezésén dolgozik. . A turbinák forgórészei konstrukciós módosításának fejlesz­tésén a Zalka Máté aranykoszorús szocialista brigád tag­jai dolgoznak. A kollektíva „termelékenységét” hűen bizo­nyítja az első fél évben beadott hét újítási javaslatuk. Ké­pünkön: Halmai László és Magulya István a forgórész ma­rási munkáit beszéli meg. — fodor — Időszerű kérdés Fellélegzés? Két éven át, a részsikere­iéi? mellett, csak az eredmé­nyek romlásából adhattak szá­mot á salgótarjáni síküveg­gyárban, Amihez természete­sen . hozzájárult a síküveggyár­tás fejlesztésére, a termék- szerkezet átalakítására, kibő­vítésére indított több mint egymilliárd forintos értékű rekonstrukció munkálatai is. Hiszen ez számtalan szokat­lan, teljes mélységében nem ismert, ezernyi gondot jelen­tett — és jelent a napokban is a síküveggyár dolgozóinak. Ezzel is magyarázható, hogy bár rendkívül nagy erőfe­szítéseket tettek, ezek ellené­re sem tudták az utóbbi évek­ben tervüket teljesíteni. Mindezek ellenére bizakodó a gyáriak hangulata. Már CsaK azért is, mert igaz, az Idei első fél évben is elma­radt- a tervezett mennyiségi szinttől a gyár, de ez lénye­gesen több az előző év hason­ló időszakánál. Nem szépítge- tés hát a megállapítás: a gyá­riak a termelés növelése, a gazdasági eredmények fokozá­sa, a kitűzött célok mara­déktalan megvalósítása felé haladnak. És ha részletezzük: a termelés a Zagyva II. húzó­üzemben hét, a Zagyva III. húzóüzemben 6.2 százalékkal növekedett — napi átlagban, a múlt évi hasonló időszaki tervekhez viszonyítottan. Arai egyébként még mindig nem elegendő, hiszen, objektív okok olyan sora akadá'yczta a még nagyobb teljesítményt biztosító munkát, amelyek — akarva-akarallan — az idén, de talán még a következő év­ben is fellelhetők lesznek. Igaz, a rendszeres kemence- javítások, rácscserék és egyéb, a termelést gátló szük- segmunkák elvégzése jelentős hátrányt okozott a húzóúre- mekben. de örvendetes, hogy mindezek ellenére javult a minőség, csökentek az üveg­szakadások, a gépleállások. Mérséklődött a fluktuáció is. Javult a technológiai és mun­kafegyelem, az elavult keve­rőüzemből pedig mind na­gyobb mennyiségű, kifogásta lan üvegkeverék került a ke­mencékbe. S, hogy mégis, a fél év alatt az edzőüzemnek több mint tizennyolcezer négyzetméter lemaradása volt? A magyarázat: csökkent az alapüveg-ellátás. Mindez persze nem elegen­dő ok arra, hogy a tervek to­vábbi megvalósításáról le­mondjanak. Nem is akarják, hiszen — miként Gyöngyösi Gyula igazgatóhelyettes is el­mondotta a közelmúltban tai- tott műszaki tanácskozáson — a második fél év nagy fel­adata, hogy a páratlan nehéz­ségek ellenére is biztosítsák a népgazdaság különböző ága­zatainak vékonyüveg-ellátását. Ennek megvalósítására a gyárban minden tőlük telhe­tőt megtesznek, ám — egye­lőre úgy tűnik, — váratlanul jött nehézségekkel is szembe kell nézniök Miként azzal, hogy a TIGÁZ bejelentette: augusztus közé­pén gázszünetet tart. Ezzel rendkívül kritikus helyzet elé állíthatja a Zagyva III. húzóüzemet és pótolhatatlan termeléskiesést yiézhet elő. '''Sújtaná mindez a népgazdasá­got is, hiszen a Zagyva III. kemence átépítésének, felújí­tásának időpontját csak no­vemberre határozták meg, s addig nem kis mennyiségű üveget bocsátana a megren­delők rendelkezésére. Meg sem fogalmazható gondokat okozna a gyárnak, mert ez a munka nem csupán egyszerű átépítés lenne — amihez az anyagokat és az alkatrésze­ket már beszerezték. Megvál­toztatnák a kemencék konst­rukcióját, tüzeléstechnikáját és technológiai sorok átrende­zésére is sor kerül. Sőt, eze­ken túlmenően, a japán ASAHI-technológia szellemé­ben, a minőség javítása érde­kében, módosítják az üveg összetételét is. Hetven—nyolc­van üvegipari társgyári „ven­dégmunkás” jelentkezett volna a novemberi időpontban a munka meggyorsítására — egyszóval minden előre meg- szervezetten várta már hetek­kel ezelőtt a nagy munka megkezdését S, hogy hajtha­tatlan marad-e a TIGÄZ? Az idei fél évben kedvező­en alakult a gyárban a gaz­dálkodás és az anyagtakaré­kosság. s talán ezzel is ma­gyarázható. hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyí­tottan a termelési érték­tervet tizenegy százalékkal teljesítették túl, és a belföl- j di igények egyenletes kielégí­tésére hét százalékkal na­gyobb mennyiségű árut adtak el különböző partnereiknek. S bár emiatt az export csök­kentésére kényszerültek, még­is dollárbevételüket időará­nyosan teljesítették. A két milliméter vastagságú üveg kiszállításának lemaradása egyéb okokra vezethető visz- sza... Gondok tennivalók — mi­ként erről Fejérvári Géza gazdasági igazgatóhelyettes is szót ejtett — akadnak bőven, a salgótarjáni síküveggyár-# ban. S, hogy ezek ellensúlyoz­hatok legyenek, szükséges még a második fél évben ai: munka hatékonyságának nö­velése, a jobb gazdálkodás és . az ésszerűbb takarékosság,’’ Mert csak mindezek valóra váltásával * lélegezhet fel'« igazán a síküveggyár... V. L. | NúGRÁD = 1977. aujusiius 12., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents