Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

Ismét meghirdetik a »Keli a jó könyv99 mozgalmat Ä Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szeptember végén „Kell a jó könyv” címmel or­szágos pályázatot indít a Kul­turális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és az MSZBT, más állami és társadalmi szervek közreműködésével. Az 1972-ben először meg­hirdetett „Kell a jó könyv” pályázat óriási sikert aratott. Ennek alapján határozták el megismétlését. A mozgalom nevét Majakovszkij verssorá­ból ..Kell a jó könyv, s meg­értjük szavát” — kölcsönöz­ték. A mostani olvasómozga­lom célja a szovjet irodalom — ezen belül főként a mai szovjet szépirodalom — to­vábbi népszerűsítése az olva­sók, s elsősorban a fiatalok legszélesebb táborában. A Kiadói Főigazgatóság iro­dalomjegyzéke —, amelyet a pályázat meghirdetésekor tesznek közzé — a klasszikus orosz, szovjet és mai szovjet irodalom negyven művét ajánlja, amelyből a pályázni kívánó olvasónak hat köny­vet kell kiválasztaniuk, elol­vasniuk, s írásban válaszolni­uk a feltett kérdésekre. Ajánlott a többi között Alekszej Tolsztoj: Golgota és Szeráfimovics: Vasáradat című regénye. Az októberi forrada­lomról és a polgárháborúról szóló elbeszéléseket tartal­mazza „A parázs idő" című antológia. A Vörös Hadsereg megalakulását dolgozza fel a „Hadsereg született” című szépirodalmi összeállítás, A szovjet költészet hat évtizedét teljes keresztmetszetében mu­tatja be „A végtelenség szomja” című lírai antológia. Húsz művet a kortársi iro­dalom utóbbi 3—4 évének terméséből választották ki. Az olvasómozgalmat segítve klasszikus orosz és szovjet szerzők műveiből több rádió­játékot sugároznak majd, és tévéadaptációkat is bemutat­nak. A nézők ismét láthatnak régi és új szovjet filmeket. A Rakéta-regényújságban egy évig tartó szellemi totót hir­detnek. Az egy évig tartó akció ün­nepélyes eredményhirdetésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61 évfordulóján, a szovjet könyv ünnepi hetén kerül sor. Nincs uborkaszezon! Látogatóban a Kohász Művelődési Központ könyvtárában Vidáman kopog az írógép. Hogy mit? Az hadititok! Aki az írógép mögött ül: Vonsik Ernőné, a Kohász Művelődési Központ 'könyvtárvezetője. A félretett papírokról csak any- nyit árul el, hogy a Küzdel­mes évszázad című üzemi ve­télkedő döntőjére készülnek a kérdések. — Hadd tegyek fel néhány kérdést most én. Tudom, hogy „készült”, hiszen nemrég csi­nálták meg a félévzáró sta­tisztikát. Mit mutatnak a fon­tosabb adatok? — A magunk mögött ha­gyott fél esztendő végéig 1 401 fő iratkozott be. Ez emelkedő tendenciát jelent. Növeli az értékét, hogy az átalakítás miatt az év elején zárva vol­tunk. Persze, az átalakítás megérte a szünetet: érdemes megnézni az olvasótermünket! Ismerősként lépek be a he­lyiségbe? legutóbb a Könyvhét megyei megnyitóját is itt tar­tották, itt találkozhattak az ol­vasók Csörsz István fiatal író­val. Apropó, író-olvasó talál­kozók, könyvtári rendezvé­nyek: ezekre így nagyobb a lehetőség. Hogyan sikerült ki­használni? — Eddig 23 alkalommal volt rendezvényünk — több, mint a múlt évben összesen. Ezek nagyobbik fei«e azonban nem a felnőttek programja: rend­hagyó irodalomórák, könyv­tárhasználati vetélkedők. A Malinovszkij úti iskolával együttműködési szerződésünk van, ugyanígy együtt dolgo­zunk a telepi óvodával. Már eljöttek hozzánk az óvodások — igyekeztünk kedves mese­sarkot kialakítani, még egy-két játékot is beszereztünk ílgazán szép!) —, de könyvtáros is volt már az óvodában, mesél­ni. Nem lehet elég hamar el­kezdeni az olvasóvá válást... Persze, van egy gyakorlati oka is annak, hogy ennyire fontos kérdés lett számunk­ra a gyerekolvasók vonzása: a városi gyermekkönyvtár óri­ási konkurrenciát jelent, hi­szen itt van a közelben. Vé­gül a gyermekrészleg gyarapí­tásán, színesítésén csak az ol­vasók nyernek. — Érződik-e a nyár a for­galmon? — Ha arra gondol, hogy van-e uborkaszezon, egyértel­mű a nem. Sőt, íme egy ér­dekesség a statisztikánkban: amíg májasban 1 439 kötetet kölcsönöztek, júniusban 1 726- ot. Nem valószínű, hogy ke­vesebb lesz az e havi sem. Van persze ennek is két gyakorlati oka:, aki valamilyen iskolát végez, ekkor hozza vissza a kötelező olvasmányokat. Ilyen­kor kétféleképpen csinálják a választást. Van, aki a vizsgák után valami könnyebbet, szó­rakoztató olvasmányt kér, má­sok ezt is, és mér a követke­ző évi olvasnivalókat. Egy-két olvasónk van, aki „pihen”, mondván, legközelebb visz csak könyvet. De ez nem a nyárral függ össze. Csak az üzemi letétekben csendesebb a forgalom. — És nyári jellege van-e a kölcsönzésnek ? — Igen, főként az útiköny­vek iránti igény fellendülését jelenti. Kolléganőm, dr. Fa­zekas Lászlóné „törzsolvasói” a földrajzi témák kedvelői — ilyenkor ő ajánl az útipog­gyászba. { — Szóba került, hogy van­nak üzemi letétek. Kik keze­lik, milyen állománnyal mű­ködnek? — Változó a „névsor”. Húsz helyen működik kint „fió­kunk”, a letétek egy része irodahelyiségben vagy a vö­rös sarkokban van. Egyik-má­sikért egy brigád felelős. Száz­százötventől négy-ötszázig terjed az állományuk, igény szerint cserélik. Felmérhetet­len előny ez a vidékieknek! Így olyanok is kölcsönözhet­nek, akik a buszindulás miatt hozzánk nem jönnének el. Egyébként sok brigád vállalá­saiban súlyponti szerepet kap az olvasás. És ez nem formá­lis dolog — egy-két kivétellel — hiszen- beszámolnak róla kölcsönzéskor, milyen voit, megszerették-e az ajánlott írót, sokszor maguk kérik, hív­juk meg ezt vagy azt író-ol­vasó találkozóra. A kölcsönzőasztafon még ott látom az előző napi „ter­mést”. Huszonhét tasak, né­melyik bizony vaskos. Eszter­gályos, villanyszerelő, sorjázó, nyugdíjas, statisztikus, htb., művezető, újabb nyugdíjas, ta­nulók, technológus, üzemveze­tő, géplakatos — és még so­rolhatnám. Széles a skála. A vaskosabb tasakok egyike egy brigádé. A Zója -brigád is részt vesz a nyolcas döntőben az augusztusi vetélkedőn. De azért sok a szépirodalmi ol­vasnivaló is a kartonok kö­zött. .. A délelőtt — mint általá­ban — csendes. Két kislány viharzik be — csak egyikük, Tószegi Mónika olvasója a könyvtárnak. Most megy ötö­dikbe — a kiválasztott köny­vek is mutatják, komolyan érdeklődik a természet dolgai iránt: a Búvár sorozat színes, képes darabjai és egy mese­könyv kerül a szatyorba. Köz­ben megérkezik a szomszédból — csaknem szemközt, a lakó­telepen lakik — ífj. Fegyve­res Zsigmond. Szerencséje van: éppen bent van az an­tenna-könyv, amit keres. — Amikor felvették az ada­tait a beiratkozáshoz, hallot­tam újra diák lett. Mit tanul Dunaújvárosban ? — A kohászati főiskolán alakítástechnológiai szakra megyek. Egy évig dolgoztam közben az SKÜ-ben, polírozó voltam. — Milyen könyvek érdek­lik? — Édesapám magyar-tör­ténelem szakos tanár — ott­hon nagy könyvtárunk van, szépirodalom elsősorban. A technikai jellegű könyvekért jövök legtöbbször könyvtárba. És édesapám innen is sok jó könyvet hazavisz. Jó könwtár ez! G. Kiss Magdolna Kitűnőre végzett A Budapesti Fémbútor Ipa­ri Szövetkezet rétsági üzem­egysége hét éve működik. Kezdetben létszámhiánnyal küszködött az újonnan alakult üzem. Induláskor harminc­nyolcán kezdtek hozzá a cam- pingszékek és -asztalok gyár­tásához. Időközben a műhe­lyeket felújították, gépeket vásároltak. A legtöbb kézi­erőt á szegecselő gépek be­állításával szabadították fel. A hét év alatt fokozatosan másfélszeresére nőtt a dolgo­zók száma. A kitartó, szorgos emberek szocialista brigádok­ba tömörültek. Igaz, hogy csak három közösség alakult, de szívós munkájukkal el­nyerték az ezüst-, később az aranykoszorús kitüntetést. A Nógrádi Sándor brigád az üzemegység legserényebb közössége. Munkájukat nehe­zíti, hogy a tizenhat fő szét­szórtan tevékenykedik. Más- más helyen. A brigád vezető­je, Bokor Jánosné feladata megkétszereződött: vezető és beosztott is egyszemélyben. — Mióta visszajöttem az öthónapos pártiskoláról, egye­dül dolgozom. Ennek lassan egy hónapja. — Mi a feladata? — A felhalmozódott selejt- székeket és -asztalokat javí­tom. Munkám szétszórt, min­den műveletet magam végzek. Meg se tudnám mondani, hogy naponta hányszor szege­cselek, lábakat fűrészelek, karfákat szerelek vagy a székre vásznat húzok — fe­leli Bokor Jánosné, majd hoz­záteszi: — sőt én csomago­lom az ellenőrzött árut Is. Az általa kijavított cam- pingfelszerelések kerülnek Budapestre, ahol harmadosz­tályú áron adják el. — Munka, tanulás, család. Mindez hogyan fér össze egy asszony napjaiban? — A balassagyarmati párt­iskolát kitűnően végeztem, így automatikusan felvettek a jö­vőre induló marxista egye­temre — mondja a kétgyer­mekes családanya. — Otthon is mindenre jut időm. Fiaim általános iskolások. Év köz­ben együtt tanultunk. Nyáron hét végeken kirándulni járunk. Néha fnegnézünk egy-egy mo­zit, vagy színházi előadást. Mindez azért lehetséges — folytatja és egy mosoly buj­kál az ajkán —, mert a fér­jem házias ember. Sokat se­f^ÚGRAD = J977, augusztus 11,, csütörtök __ Pintér Sándor; Gyilkosság iíiilllilil Az a veszély fenyegetett, hogy a tárgya­lást, amelyen már elhangzott a koronatanú, Linda Kasabian mindenre ki­terjedő és a vád képviselő­je szerint a bí­róság számá­ra meggyőző vallomása, az esküdtek le­mondása, visz- szaiépése • mi­att meg kell majd ismétel­ni. A bíró, Charles H. Ol­der döntött. Az esküdteket ki- Manson _ „jézus Krisztus’’-ként. engedte az Ambassador Szállóból, és elrendelte, hogy rintük — nincs joga felettük otthonukban kell őket őrizni. ítélkezni, biztonságukról gondoskodni. A Los Angeles-i hatóságok- Mégis ítélkezett. Mansont, nak nem kis erőfeszítésükbe Susan Atkinsot, Patricia Kren- került, hogy eleget tegyenek win)teit Leslie Van Houtent, az utasításnak. Rendőrök sza- ... zait kötötte le ez a háziőrizet, valamennyi vádlottat halaira ítélték. Egy másik tárgyalá- A '3„a”c|a újabb rémtetteitől son> ameiy a Hinman-gyilkos- valo feleimet nem tekinthet- ügyében folyt, Charles jük túlzottnak, hiszen a tar- watsont és Robert Beauso- gyalas alatt a szabadlábon ma- ,eilt sújtották a legsúlyosabb radt tagok tüntetést rendez- büntetéssel. Néhány bandatag, te^L.^eú°fotyaIt , útú- mint például Lynette („Syue­sztrajkot tartottak a bíróság aky„) Fromme enyhébb bün- elott Manson, két hettel a tetést kapott. Ö nemsokára tárgyalás kezdete után társai- szabadult, s aztán ismét hali­val együtt leborotvált fejjel háttá nevét a világ, jelent meg a tárgyalóterem- A halálos {téieteket nem ben, követői ezt utánozták. S hajtották végre, mert 1972. valamennyien X-jelet karcol- február 18-án a Kaliforniai tak a homlokukra. Annak a Legfelsőbb Bíróság a halál- . ,, , , , . , büntetés ellen döntött. így jelkepe akart ez lenni, hogy m Mansonék büntetése élet­„kiikszelték” magukat a tár- fogytig tartó börtönre válto- sadalomból, melynek — sze- zott. Manson Észak-Kalifomi­ában, a szökésbiztosnak tar­tott Folsom-börtönben mor­zsolja éveit. Feltételes szabad­lábra helyezéséről legfeljebb 25 esztendő elteltével, 1994. végén lehetne szó, de számá­ra az életfogytiglan valóban élete végéig tart. Azt mond­ják, nagyon ritkán hagyja el a celláját, nagyon fél fogoly­társaitól. Egy ember, aki fé­lelmet terjesztett, és ezzel tartotta hatalmában környe­zetét, most reszket saját kör­nyezetétől. Senkit nem fogad bizalmá­ba, csak a legszükségesebbek közlésére nyitja ki a száját. Lassan, tagoltan már tud ol­vasni, írni még mindig nem tanult meg. Az első esztendőben még egészén ' másképpen viselke­dett. A félelem akkor hatal­masodott el rajta, amikor hat követőjének kísérlete, hogy kiszabadítsák őt a börtönből, kudarcot vallott. A támadó­kat egy nő, Mary Brunner, az egykori „család” első tagja vezette. Tervük első lépcsőjét megvalósították, egy fegyve­res rablótámadással 140 fegy­vert zsákmányoltak a kisza- badítási akció céljára. Később a rendőrség elfogta őket. Ki­derült, hogy egy. repülőgép­rablás esélyeit is mérlegelték: túszok ejtésével próbálták vol­na elérni, hogy „Jézus Krisz­tus” kijusson ~a börtön jól, őrzött falai közül. Manson egy titkot őriz, mindmáig. A bíróság előtt hét gyilkosságot bizonyítottak Mansonra, de égy vallomás szerint egyszer 35 ember éle­tének kioltásával dicsekedett barátainak. Bugliosi ügyész kommentár­ja: „Hajlok rá, hogy e tekin­tetben elhigyjem, amit mon­dott”. VÉGE — Mai tevéajánlatunh 17.15: Napirenden a mun- káslakás-építés. Balogh Mária' riportfílmje a legfontosabb szociális jutta­tás, a munkáslakás-építés té­máját járja körül. Az alap egy kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a válla­latok, állami gazdaságok anyagi eszközöket is juttas­sanak lakásra váró dolgozóik­nak. Azonban a rendelet minden vállalat számára to­vábbi 'lehetőségeket is bizto­sít, amelyet a helyi igények­nek megfelelően igyekeznek kihasználni. Balogh Mária el­látogatott az Egyesült Izzóba, az Agárdi Állami Gazdaság­ba és m jászberényi Hűtőgép­gyárba, s megkérdezte az il­letékeseket tapasztalataikról, amelyek mindenki számára hasznosak lehetnek, jó ta­pasztalatszerzési lehetőséget adhatnak. gít a háztartásban, kitakarít, megfőz és még a házi állato­kat is megeteti mire hazame­gyek, 0 is tanul a budapesti Zrínyi Miklós Katonai Főis­kolán, Most lesz az államvizs­gája. Bokor Jánosné és család­ja 1905. óta él Rétságon. Mi­kor ideköltöztek, senkit nem isrhertek, minden idegen volt, Több mint tíz év alatt viszont „belerázódták” az itteni élet­ritmusba és mégis... — Lehet, hogy jövőre el­költözünk. A nagyobbik gyer­mekem tovább szeretne tanul­ni — mondja a mosolygós ar­cú asszony, kinek hirtelen be­párásodik a szeme — ezért mi is elmegyünk Rétságról. Nagyon nehezen hagyom itt a munkahelyemet, a megszo­kott környezetet. Arra a kérdésre, hogy hová mennek, így feleit: „Vissza­visz az út Szombathelyre, a szülővárosomba.”, t. zs. Hárman dolgoznak Sárga kezeslábasba öl­tözve három munkás szor­goskodik az aszfalton. Az első néhányat suhint sep­rőjével, noha azzal különö­sebb változást nem okoz az útburkolat küllemén. A bo­nyolult művelet végén gondterhelten rátámaszko­dik, tekintetét körülhordoz­za az utcán siető emberek sokaságán, majd jelentő­ségteljesen, sercint egyet. A második aszfaltfestő négy lécből összeeszkábált formát fektet a földre, fél szemét összehunyorítja, gusztálja a deszkákat, mint­ha valami rendellenességet vélne felfedezni helyzetük­ben. Ügy látszik, valóban nincs rendjén a dolog, mert cipője orrával néhány centiméterrel odébbrugdal­ja a tákolmányt. Újabb hunyorítás következik, az­tán komótosan félreáll. A harmadik hosszú szőrű ecsetet ragad, szakértőén végigsimítja kezével és belemártja az okkersárga festékkel telt vödörbe. Fes­ték és ecset harcából végül is az utóbbi kerül ki győz­tesen. A deszkák mentén csakhamar hosszú, sárga parkolóvonal bizonyítja tevékenységük célját. Hárman dolgoznak, de mindig csak sorrendben. Előbb seprés, aztán a sab­lon elhelyezése, majd vé­gül a sárga jelzés felfes­tése következik. Hárman dolgoznak, de kettő min­dig megvárja, míg a társa befejezi. Talán szakmai továbbképzésről van szó, talán az aszfaltfestés tech­nológiai rendjéről — tény, hogy egyikőjük sem előzi meg a másikat. Hárman dolgoznak. A seprős festő végül is nyálelválasztásának újabb nyomát prezentálja a me­legei árasztó aszfaltra. — Fájront! A kiáltás varázsszóként hat, a sárga vonal csak fé­lig készül el. A sarki cuk­rászda pincérnöje hűvösen végigméri az üzlet nyugal­mát felkavaró sárga ove- rálos vendégeket, aztán két társnőjével tovább vitatják az aznapi híreket. A sablo­nos festő több ízben is fel­emeli karját, ám az egyéb­ként igen csinos felszolga- lónő tüntetőleg hátat for­dít. A hiábavaló torna mu­tatvány a seprős kollégát újabb tettre ösztökéli, sze­rencsére jólneveltsége, va­lamint az e célra falra he­lyezett figyelmeztető tábla megakadályozza ebben. A cukrászda alkalmazottai rendíthetetlenül folytatják a minden bizonnyal mag­vas gondolatokkal telített eszmecserét. Később egyi­kőjük nyomkodni kezdi a kávéfőző karjait. A másik hölgy kávét őröl, a harma­dik a gépbe helyezi, Precí­zen, szakértelemmel, nem sietve el egy mozdulatot sem. Hárman dolgoznak.' t. j. A tolvajnyelv értelmező szótára Tekintettel a bűnözések szá­mának növekedésére, Alsó- Szászország igazságügy-minisz­tériuma „Büntetések alkalma­zása” címmel szótárt adott ki. A büntetőtörvénykönyv pa­ragrafusainak tisztázásán kí­vül, helyet kap benne a tol­vajnyelv értelmező szótára is. Az olvasó megtudhatja példá­ul, hogy a „hirdetés feladá­sa” kifejezés a bűntárs el­árulását, a „trónról lemon­dás” a gengszter temetését, a „tetőfedő” a pszichológust vagy pszichiátert, az „ima­könyv” a kártyajátékot, az „égi komikus” pedig a bör­tön lelkészét jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents