Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

Kerékpárreneszánsz A világ sok országában is­mét divatba jött a kerékpá­ron való közlekedés. Nem pusztán azért, mert a nagy­városokban könnyebb vele mozogni, parkolni s nincs szüksége üzemanyagra, ha­nem, mert olyan egészséges testmozgáshoz juttatja az embert, amelytől az autó megfosztotta. Vannak hagyo­mányosan „kerékpározó or­szágok” — Franciaország, Ja­pán, Hollandia —, ahol a fi­atalok most tömegesen barát­koznak apáik egykori köz­lekedési eszközével. A hetvenes évek nagy ke­rékpár-konjunktúrája minden­kit meglepett, főleg a kerék­párgyárosokat. A világterme­lés, az 1960. évi 22 millióról, Szívesen hiszünk abban,' amit kívánunk, és azt remél­jük, hogy érzéseinkben má­sok is osztoznak. (Cesar) l A becsületesség olyan erény, ami az embernek sokba ke­rül. (Irzykowski) ★ Amikor elérjük a célt, azt hisszük, hogy helyes úton ha­ladtunk. (Valery) napjainkig évi 40 millió da­rabra növekedett. Az USA- ban évente körülbelül 15 mil­lió bicikli talál vevőre, s az igényeket már csak jelentős importtal tudják kielégíteni. Pedig valamikor évi 6,5 milr lió darabbal az USA volt a világ legnagyobb kerékpár­előállítója. Annak ellenére, hogy a termelését azóta mint­egy 20 százalékkal fokozta, úgy néz ki, hogy Japán meg­előzte, több mint 8 millió ke­rékpárt állítva elő évente. A távol-keleti országban nagyon komolyan veszik e közleke­dési eszköz elterjesztését. Rendszeresen 10 millióan járnak két keréken Japánban és csupán Tokióban körülbe­lül 1500 kilométernyi külön AFORIZMÁK Ha az ember kívánságainak csak a fele teljesülne, gond­jai megkétszereződnének. (Franklin) Nem a pénz boldogít, ez igaz, de a pénz hiánya sem. (Fidzsi-szigeteki hivatali népi bölcsesség) A királyokról a bohócok alapján mondanak ítéletet. (Középkori bohócok bohócsága) utat terveznek a közeljövő­ben a kerékpározók számá­ra. Ezek az utak elsősorban a nagy pályaudvarokat kötik majd össze a városközponttal. Így a vidékről bejárók az ál­lomáson őrzött kerékpárjukon folytathatják az útjukat. A „bicikli” reneszánszától a gépkocsiforgalom ritkulá­sát, a levegőszennyeződés ag­gasztó helyzetének javulását is várják. ' Legnagyobb jövőjük az összecsukható vagy kőny- nyen szétszerelhető kerékpá­roknak van (ilyenek látha­tók a képen), amelyek kis helyen elférnek, akár az autó csomagtartójában is, és könnyű felvinni őket az emeletre. Ha el is pirulok, amikor visszaemlékszem saját csele­kedeteimre, kizárólag a gyö­nyörűségtől teszem. (Nathalie Claude Barney, amerikai írónő) ★ — Párbajozott valaha? — Nem, de pofonokat már kaptam! (Jules Renard francia író naplójából) ★ A szakértő olyan ember, aki csakis a szabályok szerint téved. (Paul Valéry, francia író) .— Miért remeg a keze Er­zsiké? — kérdezte a fakir, miközben a fiatalasszony (egy szövetkezetben a szabás-var­rás elismert mestere) belesá­padt a produkcióba. Arra kér­te a fakir, hogy egy gombot varrjon fel a fülére. Inkább száz szoknyát exportra, de mit tehetett: a közönség so­raiból éppen őt választotta Kresz Mátyás. Bányász, fiatal. Családos. Felesége irtózik a produkciótól. Kislánya egyéves korában megette a csillogó üvegdiszt a karácsonyfáról. Pécsett él és csak ritkán áll a közönség elé. Inkább hobby nála a fakírtudomány. Jó tíz esztendeje könyvből ta­nult jógázni. Indiából szerez­te. A sok gyakorlás, az erős akarat segített. A műsora is kétféle. Az egyik bemutató­hoz elég az ügyesség és lán­got fúj a szájából. A másikhoz szuggesszió kell, hogy elvisel­je, amikor átszúrja a nyelvét a karját ujjnyi hosszú tűk­kel. Mégis valamennyi között legmegragadébb a pengeevés. — Csakis a külföldi pengé­ket szeretem — mondja Kresz Mátyás. — A hazai gyártmányúak nem pattannak a fogam alatt. Pedig ez el­engedhetetlen a produkcióhoz Egy történet kering a pécsi fakírról baráti körökben. Egyszer a Humberto cirkusz vendégszel epeit a városban. A cirkusz fakírja segítőtársat kért a produkcióhoz. Kresz Mátyás jelentkezett. Kiment a porondra és se szó, se beszéd — felfalta a cirkuszi fakir teljes borotvapenge-készletét. Aztán — mint aki jól végez­te dolgát — visszasétált a nézőtérre. Mondják, hogy másnap a pengeevés nem szerepelt a Hunberto cirkusz műsorán. Egy alkalommal alaposan megtréfálták Kresz Mátyást. Fiatalok előtt tartott bemuta­tót és mire észrevette a kül­földi borotvapengéket kicse­rélték magyarra. Nem jött za­varba! Ha- nehezen is, de ösz- szerágta és lenyelte a vé­konyra hengerelt acéidarabo- kat. A napokban égy baráti lá­togatás alkalmával a pécsi fakir számára ajándékot nyújtottak át. — Ezt neked szereztem! — mondta Lajos, a legjobb ba­rátja. — Francia zsilettpengék — Várj! Előbb kipróbálom mielőtt megköszönném — és Kresz Mátyás egy borotva- pengét öszeropogtatott. — Ez igen! Ezzel már lehet valamit kezdeni... Nem szereti a rögtönzése­ket. Alaposan készül az egyre ritkább fellépésekre, bemuta­tókra. Nagyon fontos, hogy fi­zikailag is, idegileg is felké­szítse magát Csakis így tud­ja végigcsinálni a mások szá­mára bizony elviselhetetlen kínzásnak tűnő műsorszámo­kat. Jó tíz évvel ezelőtt még nagy reményekkel indult ? fiatal Kresz Mátyás. Egymá? után nyerte meg a „Ki mii tud” vetélkedők elő- és kö­zépdöntőit Azután lekerült a műsorról, mert a produkcióján egyik kategóriába sem tudták besorolni. Megmaradt amatőr fakír­nak. Ma is rendszeresen gyako­rol. „Egyre romlanak a foga­im, mert keveset edzem őket üvegevéssel.” Túl azon. hogy minden egyes műsorszáma hátborzon­gató és hazánkban ritkaság- számba megy. Kresz Mátyás — az amatőr fakir — az aka­raterő. a kitartó gyakorlás j példája. Nyár a konyhában Nyáron a hőségben a szer- egészségesebbet válasszuk, juk az ételt kihűlni, ^ takar- vezet hajlamosabb a fertőzé- mert ezzel elkerülhetjük a juk le és tegyük hűtószek- sekre, és a melegben a bakté- bélfertőzést. rénybe, vagy hideg helyre, riumok és vírusok is rend- Súlyos bélhurutot okozhat a Ha másnap nem egyszerre ét- kívül gyorsan szaporodnak, mosatlanul elfogyasztott gyű- keznek a családtagok, min- Ilyenkor hamarabb romlik az mölcs. Még a frissen szedet- dig csak annyi ételt melegít- étel, ezért a háziasszonynak tét sem szabad mosatlanul el- sünk, amennyi egy-egy csa- is körültekintőbben kell vé- fogyasztani, mert a fán levő ládtagnak szükséges. Nem jó geznie a konyhai munkát. gyümölcsre rászáll az út po- módszer, ha a délben megfő­A fokozott tisztaság már a ra, tehát tele van baktériu- zött ételt a tűzhely sarkán bevásárlásnál kezdődik. Min- mokkái. A légy is előszeretet- estig melegen tartjuk, hogy a dig vigyünk magunkkal leg- tel száll a gyümölcsre, lábán, különböző időben hazaérkező alább két bevásárlóhálót. Az testszőrzetén, nyálával, ürü- családtagok melegen találják, egyikbe kerüljenek a köz- lékével széthordja és mindé- A langyosan tartott étel még vétlenül fogyasztásra kerülő nütt otthangyja a kórokozó gyorsabban romlik! élelmiszerek (kenyér, süte- baktériumokat. Tehát a Egyes ételeket még hűtő- mény, sajt, felvágott stb.), a nyersen fogyasztásra kerülő szekrényben sem szabad más­másik hálóba tegyük azokat gyümölcsöt — lehetőleg folyó napra eltenni, mert ételmér­az árukat, amelyek feldől- vízben — gondosan mossuk gezést okozhatnak (pl. gomba, gozás után kerülnek fogyasz- meg., kifőtt tészta, darált hús, fel­tásra (hús, tojás, zöldség, fő- . Mivel a nyári hőségben az bontott húskonzerv,^ máikon- zelékfélék stb.). Ha a kényé- étel hamarabb romlik, mint zervből és mirelit áruból ké­ret és a zöldségfélét egy be- egyéb időszakokban, a lehe- szített ételek, tejföllel ízesí- vásárlóhálóba helyezzük el, tőség szerint mindig frissen tett étel, tejszínes eukrászsü- a zöldségféléken levő szeny- elkészített ételt fogyasszunk, temény, krémes stb.) nyeződéstől. baktériumoktól Ha másnapra főzünk, hagy- —f.— megfertőződik a kenyér, mert a papírcsomagolás nem védi meg teljesen. Nyáron a vásárláshoz néz­zük meg az egyes árufélesé­geken feltüntetett keltezést, a lejárat napját (például a tejen, tejtermékeken stb.) Ha húst veszünk, nézzük meg alaposan, csak kifogástalanul friss húst és húskészítménye­ket vegyünk meg. Gyümölcs­ből is inkább a drágábbat, de Útra kelt a sarlós fecske A Mecsekalja jellegzetes kismadara — a gyors röptű, sivító hangú sarlós fecske — útra kelt távoli telelőhelyére: Dél-Afrikába és Dél-Indiába. Sajátossága, hogy legkésőbb érkezik hozzánk — rendsze­rint április 10. és 20. között — s a legkorábban indul el délre. Az ornitológusok sze­rint a korai vonulásnak az az oka, hogy a mi éghajlatunk alatt július végéig élnek azok az apró rovarok, amelyekkel a sarlós fecske táplálkozik. Mostanra a fiatalok repülési készségük teljes birtokába ju­tottak és így jól bírják a hosszú utat. A „LAMPART” ZIM salgótarjáni gyára (Salgótarján. Rákóczi út 101 —103.) felvételt hirdet: sajtóiéi. zománcozol. szereldei. targoncavezetői. villanyszerelői. lakatos. raktári dolgozó. gépformázó. vashordói munkakörökbe. MUNKAREND: 2—3 műszak. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. f Lakossági adásvételingatlan bérbeadási, cseregondjait gyorsan megoldja, ha hirdet a NÓGKÁD-ban! Hirdetések ára 10 szóig hétköznap 30.— Ft, vasárnap 50.— Ft, minden további szó hétköznap 3.— Ft, vasárnap 5.— Fj;. Lakossági, nem üzleti jellegű hirdetések 10 szóig hétköznap 15.— Ft, vasárnap 25.— Ft. Minden további szó hétköznap 1,50 Ft, vasárnap 2,50 Ft Minden hirdetés első szava két szónak számít! Hirdetéseket felveszünk: Salgótarjánban a Ncgrád megyei Lapkiadó Vállalatnál 3100 Salgótarján, Petőfi u. 1. Telefon: 22-94, Magyar Hirdető Vállalat megyei kirendeltségén, 3100, Salgótarján, Pavilonsor, telefon: 28-76. ‘ Balassagyarmaton, Luther út 8. Telefon: 510. Rctságon az ÁFÉSZ dohányboltjában (a Börzsöny étterem mellett). Pásztón az ÁFÉSZ könyvesboltjában 3060 Pásztó, Szabadság u. 83. Telefon: 39. Szécsény Szolgáltatóház, fényképészüzlet. íIíb’cIcsscii a NÓGRÁD-ban? 6 NÓGRÁD - 1977. augusztus 4., csütörtök — gáldonyi —

Next

/
Thumbnails
Contents