Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

Állandó „szolgálatban’' ' Már a külső jelek is mu­tatják, Földi László nagyon elfoglalt ember. Két telefon is csörög a szobájában. Néha kénytelen félbeszakítani az egyik beszélgetést, hogy elné­zést kérjen a másik „ügyfél­től”. Ami a szakmáját illeti, fenntartási csoportvezető Sal­gótarjánban, az ÉMÁSZ-nál. Olyan munkahely ez, ahol mindig akad intézkedni-, ten- ni-venni való. Irányítani az embereket, szervezni a mun­kát. Itt nem lehet kihagyni. Azt mindenki természetesnek veszi, hogy kattanás a kap­csolón, és máris ég a vil­lany. Akkor érződik igazán, mit jelent egy-egy lakásban a fény, amikor nincs... Szerencsére erre ritkán ke­rül sor, erről az ÉMÁSZ em­berei gondoskodnak, közöt­tük Földi László is. Bár mostani beszélgetésünkön nem- annyira a szakembert, a fenntartási csoportvezetőt, ha­nem Földi László tanácstagot kerestem. Pár pillanatig hallgat, az­tán válaszol: — Nemigen lehet kettévá­lasztani. Fontos ez is, az is... Aztán megegyezünk, a ta­nácstagi munkáról beszélge­tünk. Rövid időre eltűnődik, amikor megkérdezem, mióta tanácstag. > — Mióta is?> — kérdezi vissza inkább saját magától. — 1966-ban választottak elő­ször. Nézzük csak. Ennek már bizony tizenegy esztendeje. Elneveti magát: ' — Azóta szolgálom a közt. Persze egyedül nem megy... Komolyra fordítva a szót, Földi László lelkiismeretes és lelkes tanácstag. Tizenegy esz­tendő után is. Stark Ferencné, a városi tanács főelőadója eh­hez a megállapításhoz azt is hozzáteszi, hogy mindig szí­vén viseli választói érdekeit. Fia tanácstagi beszámolót tart, nem kell kötéllel vonszolni az embereket. Zagyvarónán lakik, a Zagy­va, a Sallai út és az iskola környékének tanácstagja. — Nehogy azt gondolja, hogy egy tanácstag, akármi­lyen lelkiismeretes is, egyedül boldogulhat. Nem. Ahhoz se­gítőtársak, jó társadalmi mun­kások, a lakóterületük sorsát szivükön viselő emberek kel­lenek. Mindjárt példát idéz. Sport­pályát építenek. Segítettek szí­vesen az ott lakók, felaján­lották két kezük munkáját. F.z még mindig kevés volt. Megkeresték a vasötvözetgyá- riakat. Jó helyen kopogtattak. Angyal Nándor vezetésével összejött a „brigád”. A spor­tot mindenki szereti, hát meg is kell teremteni a sportolási lehetőséget. Nemcsak ennyit dolgoztak persze társadalmi munkában az ittlakók. Körülbetonozták már az iskola udvarát, tavaly járdát építettek háromszáz méter hosszan. — Itt a népfrontosok segí­tettek. Mindegyik családhoz eljuttattunk egy cédulát. Ezen megírtuk, mihez kérjük a tá­mogatást, és egyúttal megkér­deztük, mikor és mit tudnak vállalni. Ami közösen készül, annak nagyobb a becsülete is. Földi László gyakorlatból tudja, egy-egy városrészben kisebb közösségben mennyit ér az összefogás. De tudja nagyobb méretekben is. Négy esztendeje megválasztották a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tagjává. Itt a nagyközösség, Salgótarján vá­ros lakóinak képviseletében mondja el véleményét. Min­dig szólásra jelentkezik, ha úgy érzi, érdemleges mon­dandója van. Az üres szócsép- lést nem szereti, azt tartja, az nem sokat ér... Csatai Erzsébet Kcdvczmért yek Politika a balatoni utószezonban és ifjúsági turizmus A Balatonnál, az idegenfor­galmi szervek árkedvezmé­nyekkel és gazdag program­mal igyekeznek meghosszab­bítani a szezont. A szeptember 1-én kezdődő utóidény első 12 napján 20 szá­zalék árkedvezményt kínál a Balatontourist Nord a bala- tonakarattyai. a balatonfüredi, a vonyarcvashegyi és a keszt­helyi kempingek nyaralóhá­zaiban, valamint a balatonal­mádi motelban. Szeptember 12-e után további 10 százalék árkedvezményt adnak, A Siótour a tó déli partján szeptember 1-től a balaton- szemesi Lidó nvaralótelepen, továbbá a balatonföldvári Magyar tenger, a siófoki-sós­tói Ifjúság és a zamárdi autóskempingben 20 százalék árkedvezményt ád az utóidény vendégeinek. A balatonszeme- si Vadvirág nyaralótelepen szeptember 1—15 között 54 százalékos, á fonyód-bélatele- pi Napsugár nyaralótelepen pedig szeptember 16-tól 70 százalékos árkedvezményt kí­nálnak. Szakértelemmel forgatja az ecsetet, mázolja az ajtókat, ab- . lakokat Ferenc Tibor másodéves festő szakmunkástanuló. A nézsai TÖVÁLL társadalmi ösztöndíjasaként tanulja mes­tersége alapelemeit. Bizonyítványa megszerzése után is szí­vesen marad a róla gondoskodó munkahelyen. Nyári szó­rakozása? Egyedül, senki segítségére nem számítva kifes­tette keszegi házukat, rendbe tette az összes ajtót, ablakot, mindezt meglepetésként készítve szüleinek. Növekvő betétek Az elmúlt 20 esztendőben a nemzetközi ifjúsági táborok sorát építettük fel az ország eglátogatottabb üdülőterülete­in. Áprilistól októberig 40 ezer fiatalt vár a verőcema­rosi, hetvenezret pedig a két balatoni, a földvári és a Ki- lián-telepi tábor. S e 110 000 fiatalnak csaknem 40 százalé­ka külföldi állampolgár. Ér­keznek a Szovjetunióból, más szocialista, de fejlődő orszá­gokból is. Céljuk a pihenés, az üdülés, a turisztika, a sportolás. És akarva, akarat­lanul a politizálás. Politizálva üdülni? — ba­darság, mondaná, aki először hallja. — Ha üdülni megyek, nem érdekel sem a munka, sem a tanulás, még kevésbé a politika — folytatná. Pedig té­ved, ha azt hiszi: a Dunában vagy a Balatonban fürdeni távolabb áll a politikától, mintha munkahelyén vagy az iskolában tanítanák a törté­nelemre, vagy a marxizmus— leninizmusra. Az említett táborokba 60— 70 000 magyar fiatalt küld a KISZ vagy a SZOT. A beuta­lókért heti 70—150 forintot fizetnek az üdülők. Ezért szállást, napi háromszori ét­kezést és szervezett progra­mokat kapnak. Mi ez, ha nem politka? Ha tetszik, ne­vezhetjük ifjúságpolitikának, hiszen a fiatalok táborai ezek; nevezhetjük szociálpolitiká­nak (annyira kedvezményes); belpolitikának (a magyar fia­talok kapják); kultúr- és sportpolitikának . (a nívós programokért), és külpolitiká­nak, (mert számos külföldi fi­atal nyaral itt és látja, mit nyújt egy szocialista ország fiataljainak). Mindenre lehe­tőségük nyílik az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda ifjúsági táboraiban. A szervező és a végrehajtó: az Express hoz, a politikához hozza kö­zel, és köti hozzá a fiatalokat. Munkáját a párt ifjúsági szö­vetsége határozza meg, anya­gi támogatásáról szintén a KISZ gondoskodik. A fiatalok üdülésének és étkezésének költségeihez, jelentős támoga­tást ad az Állami Ifjúsági Bi­zottság is. S hogy az Express e politi­kai és gazdasági munkáját mindig az adott hazai és nem­zetközi körülményeknek meg­felelően végezze, a KISZ kb intéző bizottsága 2—3 éven­ként értékeli az eltelt idősza­kot és megszabja a soron kö­vetkező feladatokat. Melyek voltak az elmúlt néhány év főbb tennivalói? Csak néhányat említve közü­lük. Külpolitikában: Az Ex­press az ifjúsági turisztika eszközeivel működjön közre a KISZ és a szocialista or­szágok ifjúsági szövetségei közötti kétoldalú megállapo­dások megvalósításában; for­dítson nagy figyelmet a szoci­alista országok fiataljai és a magyar fiatalok közötti ba­rátság, együttműködés és ta­pasztalatcsere érdekében a ki- és beutazó ifjúsági ■ csoportok politikai és szakmai prog­ramjára. Biztosítson megfelelő politikai programot a kapi­talista országokból hazánkba érkező fiataloknak. Erősítse kapcsolatát a fejlődő országok ifjúságával, különösen a latin­amerikai és az arab országok haladó szervezeteivel. Egyút­tal fejtsen ki aktív tevékeny­séget a nemzetközi ifjúsági turisztikai szervezetekben! Ä belpolitikai vagy belföldi üdültetési feladatok pedig töb­bek között a következők: Vál­tozatlanul fejleszteni az ifjú­ságpolitikai alapból támoga­tott középiskolai, egyetemista és a mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok üdültetési lehető­ségét: részt vállalni a hagyo­mányos ifjúsági rendezvénye­ken kívül a kb sportosztálya és a megyei KISZ-bizottságok által szervezett különböző if­júsági találkozók lebonyolítá­sában: hozzájárulni a belföl* di turizmuá fejlesztéséhez; alakítani, szervezni az ország­járó fiatalok programjait. ) Helsinki után Bécsben Hogy ezek a feladatok mennyire politikai jellegűek, azt bizonyítják azok a nem­zetközi tárgyalások, amelyek­nek tárgya az ifjúsági turiz­mus. A helsinki értekezlet zá­róokmánya külön fejezetet szentelt ennek a témának. És a EBK nyomán ült össze 1975 decemberében, Bécsben az 1. európai ifjúsági és di­ákutazási konferencia is. Itt a huszonkét nemzetközi ifjú­sági és turisztikai szervezet tárgyalta meg a helsinki zá­róokmányban foglaltak végre­hajtásának lehetőségeit. A legalapvetőbb kérdésekben pe­dig közös határozatokat fo­gadtak el a résztvevők. Az értekezlet előkészítésében és lebonyolításában aktív tevé­kenységet fejtett ki a magyar delegáció, az Express küldött­sége is. Az eredmények szépek, biz­tatóak, de ahhoz, hogy a párt-, a KISZ-, a kormány-, valamint a nemzetközi határozatoknak eleget tegyünk, még bőven van tennivalónk. Az idegen- forgalom, ezen belül az ifjú­sági turizmus szakembereket követel. Bár az Expressrél dolgozók 96 százaléka szak­képzett munkaerő, az új lé­tesítmények létszámgondokat vetnek fel. Szükség van az üdülőhelyek állandó fejlesz­tésére. Szándékban — és vég­re egy terület! — anyagiak­ban sincs hiány. Ám építő- kapacitás nélkül rém épülhet­nek új táborok, új szállodák. Aki többet tehetne ezen a te­rületen az ifjúságért, a nemes társadalmi és politikai célok eléréséért, az az építőipar. Elsősorban rajtuk múlik, hogy fiataljainkat az ország még több tájára, még kulturáltabb környezetbe küldhessük üdül­ni, túrázni-politizálni. Mérő Miklós Az intézmény 20 évvel ez­előtt létesült, kormányhatáro­zat alapján. Feladata az if­júság üdültetése. Területeit növeli, táborait bővíti, fej­leszti, tevékenysége egyre sokrétűbb. Foglalkozik a kül­földiek Magyarországra, és a magyar fiatalok külföldre uta­zásával, szervezi az ifjúságot. Tevékenységével a mozgalom­Gondolatok a rehabilitációról A környezet és a közvélemény felfigyel a nap mint nap bekövetkező közlekedési és üzemi balesetek, valamint a kü­lönféle betegségek folytán keletkező egyéni és családi tra­gédiákra Napirenden a fogyasztási szövetkezetek gazdálkodása Köztudott, hogy a rehabilitáció visszaadja az élet- és munkakedvet az egyénnek, a nyugalmat és a kiegyensúlyo­zott életet a családnak.. Erősíti a társadalmi biztonságérze­tet, a vállalati kollekívákhoz való tartozást, és végül, de nem utolsósorban, visszaadja az átmenetileg kiesett és hi­ányzó munkaerőt a vállalatoknak, a népgazdaságnak. A MÉSZÖV elnöksége a kö- hoz viszonyított — ugrásszerű zelmúltban tárgyalta a megye növekedése csökkenőleg hatott fogyasztási szövetkezetei első az árrésképzésre, féléves gazdálkodásának ala- Az ÁFÉSZ-ek összesen 35,4 kulását, a további tennivaló- millió forint eredményt értek kát. A kérdés napirendre tű- el, mely közel 10 százalékkal zését az indokolta, hogy a la- kevesebb a tavaly félévinél, kosság magasabb színvonalú Az év hátralevő időszaká- ellátása mellett jelentős fel- ban a kedvezőtlen mutatókkal adat a gazdálkodás, a haté- gazdálkodó ÁFÉSZ-eknek konyság javítása is. alaposabb elemzés alá kell Az ÁFÉSZ-ek gazdálkodá- venni az üzemágak árré$- és sának egyik alapját képező költséggazdálkodását, ezen be- árbevétel a beszámolási idő- lül az alapellátás fokozása szakban 11,9 százalékkal ma- mellett növelni a magasabb gasabb, mint az elmúlt év árrésű korszerűbb élelmisze- azonos időszakában volt. Az rek eladását. A ruházati üzfemágak közül a felvásárlás ős vegysiparcikk-kész­fejlődése a legdinamikusabb, letek, valamint a forgalmazás 161,7 százalék. A fejlődést fő- kialakításánál több figyelmet ként a mennyiségi növekedés, kell fordítani a gazdaságossá- a központi felvásárlási árin- §■ célokra, tézkedések hatása eredmé- A vendéglátás területén az nyezte. A kereskedelmi üzem- ételforgalom fokozása mellett ágak közül a bolti 10,2 száza- jobban kell élni az árképzési lékos, a vendéglátás 7,6 szá- lehetőségekkel, a rendelkezés- zalékos árbevétel-növekedést re álló kapacitás kihasznólá- ért el, bár ez várhatóan nem sával, fokozásával. Egységé- éri el az ÁFÉSZ és a megyei sebbé, rugalmasabbá és terv- keresekedelem országos átla- szerűbbé kell tenni a felvásár- gát. lási és értékesítési ár- és ár­Az ÁFÉSZ-ek összesített, résképzést. 156 millió forintos realizált Szükséges megvizsgálni a árréstömege 9 millió forinttal közelmúlt időszak hálózatfej- nőtt. Az árrésnövekedés kö- lesztésének hatását és egyes zel 70 százaléka a bolti kiske- területeken (mint például reskedelemben mutatkozik. A cukrászüzemek, ABC-k stb.) legnagyobb mértékű az árrés- a hatékonysági mutatók me- szintkiesés a -felvásárlási Syei szintű kidolgozásával is üzemágban és e , csökkenő javítani kell a kevésbé gazda­irányzat valamennyi ÁFÉSZ- ságos egj^égek működését, nél jelentkezik. A szövetkeze- A takarékszövetkezetek fő tek többségénél a burgonya, feladataként változatlanul a zöldség-gyümölcs felvásárolt lakossági magtakarítások ta- áruk mennyiségének — bázis-karékbetétben való összegyűjt tését, ezzel együtt a gazdálko­dás megszilárdítását, a jöve­delmezőség növelését tűzték ki célul. A megye takarékszövetkeze­tei ez évre 34,5 millió forint betétnövekedést irányoztak elő, amely 13,5 százalékos nö­vekedésnek felel meg. Az első fél évben a betétállomány 17 millió forinttal nőtt, e téren a legjobb eredményt a ma- gyarnándori, az ecsegi és a mátraverebélyi szövetkezetek érték el. A kölcsönfolyósításokat cél­tudatosabban végezték a szö­vetkezetek. Az első fél évben több mint négyezer esetben 40 millió forint kölcsönt fo­lyósítottak, amely hárommil­lió forinttal több a bázis idő­szaknál. A takarékszövetkezetek első félévi nyeresége 880 ezer fo­rint, mely közel 400 ezer fo­rinttal több az elmúlt félévi­nél. A nyereség ilyen arányú teljesítéséhez többek között hozzájárult az, hogy az OTP- nél tartós betétként lekötött összeg közel hatmillió forint­tal nőtt, nagyobb összegű köl­csönfolyósítás történt, s ezen belül pedig nőtt a magasabb kamatozású kölcsönök aránva. A MÉSZÖV szaktitkársága a takarékszövetkezeti ügyveze­tők megyei értekezletén érté­keli a szövetkezetek eddigi te­vékenységét és megbeszélik az év hátralevő időszakának leg­fontosabb feladatait. öze István Amilyen nagy mértékben áldásos a tervszerű és szak-’ szerű rehabilitáció — vagyis az orvos, az egészségügyi in­tézmények és az üzemek gazdasági vezetőinek összefogása —, olyan demoralizáló a munkaképes ember munka nélküli eltartása. A rehabilitáció akkor sikeres, ha az orvosi, a szakmai és a társadalmi fázisokat megfelelően sikerült ösz- szeolvasztani. E néhány, a rehabilitációról általánosságban szóló gon-; dolat után szóljunk egy konkrét példa gyakorlatáról, ta­pasztalatairól! A Fővárosi Kézműipari Vállalat — központjában és me­gyénkben levő telephelyein is — alapvető feladatának tekin­ti a csökkent munkaképességű dolgozók és más társadalom- politikai szempontból fontos kategóriába tartozó (idős em­berek többgyermekes anyák) foglalkoztatását, rehabilitálá­sát. A vállalat az V. ötéves terv folyamán a csökkent mun­kaképességű dolgozók létszámának szinten tartására de, az összes vállalati létszámhoz viszonyított arányuk növelésére törekszik. Ez a törekvés nagy erőfeszítéseket követel mind a betanítás, a szakmunkásképzés, mind a szociális gondos­kodás tekintetében. A vállalat pásztói és bujáki telepén összesen 115 csök­kent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, zömmel szak­mailag igényes munkaterületeken. A bonyolult szakmát, ál­tal igényelt követelményeknek csakis jelentős szakmai kép­zés után lehetett megfelelni. Az elmúlt évben beiskolázot­tak közzül két dolgozó csökkent munkaképességű, a szábá- szati tanfolyam hatvan résztvevője közül tíz, a meós-tan- folyam 12 résztvevője közül pedig egy a csökkent munka- képességű. A pásztói telepen az idén 35 dolgozó számára tervez­tek konfekcióipari szakmunkásképzést, melyben a csökkent munkaképességűeket hatan képviselik. Példás, követésre méltó ez a kezdeményezés, körűitek kintő gondoskodás, hiszen a helyes új pályaválasztás, az orvosi, a szakmai és a pedagógiai munka szerves egysége, a rehabilitáció eredményeként kvalifikált szakmunkások ezreit adhatja a népgazdaságnak. NÖGR^D — 1977. augusztus 30., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents