Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

Krómnál keményebbek ' A csarnokban láthatólag jó Ütemben folyik a munka. ív­hegesztők fénye . viliódzik; szikraesőt szórva föl-fölvisíta- nak a kézi köszörűk. Odafönt a -két sin között hosszan nyú­ló csarnoki futódaru jókora vasalkatrészeket mozgat. Tu­datos, gyors mozdulatokkal végzik dolgukat a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárának munkásai. í üthető tartály A gyár Kossuth Szocialista Brigádja 43 köbméteres „Kap- rolaktám” tartályokat állít össze. Ezekben a hatalmas fémhengerekben műanyagot szállítanak majd a megren­delő csehszlovák vegyi üzemek. Méghozzá folyékony állapot­ban levő műanyagot, amely­ben még meg kell őrizni a hőfokukat, különben megke­ményednek és használhatat­lanná válnak. Olyan tartály kell tehát, amelyben nem hül le a szállítmány. A célnak egy hőtartó krómötvözet felel meg, ebből készül a tartály fala. Belül pedig egy fűtőcső húzódik, amelyben forró gőzt áramoltatnak, így szállítás közben sem hülhet le a mű­anyag. A különleges krómötvözet hzonban nehezen munkálható meg. Ez bizonyára számos technológiai nehézséget okoz. — Ezeket a nehézségeket — tájékoztat Pintér Imre, a Kos­suth brigád vezetője — már az első négy tartálynál ki­szűrtük. Újszerű volt a fela­dat, mert ehhez az anyaghoz nem akármilyen hegesztési el­járás alkalmazható. Mi az úgynevezett fedőporos hegesz­téssel oldjuk meg, a feladatot, ez megbízható, erős varrato­kat eredményez. Már csak öt! A Kossuth brigádban tizen­két lakatos dolgozik. Fiatal­emberek; átlagéletkoruk 25 esztendő. Vajon hogyan tud­ják „hozni” az exporthoz kí­vánt minőséget? — A jó minőség mindenkit próbára tesz — jelenti ki So­mogyi András meós —, le­gyen akár fiatal, akár idő­sebb a munkás. Ha gondos munkát végeznek, a kezdők is képesek jó minőségben dol­gozni. Ennél a munkánál az első szériában sok nehézség adódott Később már jobban tudták, mikre kell főként ügyelni, és így sokkal keve­sebb lett a kifogás. Bizonyságul kinyitja a jegy­zetfüzetét: — Egy korábbinál, mint látja — a noteszlapra mutat — tíz jelentős hibát találtunk a csehszlovák átvevővel. Eb­ben a mostaniban pedig — bök a mögöttünk levő tar­tályra — öt apró hiányosságot fedeztünk föl mindössze. A csehszlovák átvevő, Hajas Vincent, a Csehszlovák Ne­hézipari Minisztérium kazán­felügyelője épp a gyárban tar­tózkodik. A tartályok minősé­géről elismerően beszél a tol­mácsnő kérdésére: — Eddig, ha voltak is prob­lémák, azokat könnyen meg lehetett oldani Én magam is és az igénylő gyárak is elé­gedettek vagyunk; reméljük, továbbra is tartani fogja a gyár az eddigi színvonalat. Egy hónappal hamarabb A ’ VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyára összesen 50 tartály elkészítését vállalta. Ebből hu­szonkettőt már szállítottak, lá­togatásunkkor a huszonhato­dikat adták át Hónaponként egy brigád négyet készít a körülbelül 1 millió 800 ezer forintos termékből. A Kossuth brigád azonban a következő két hónapban fokozni akarja az iramot — Tavaly aranykoszorúsak voltunk, idén a Vállalat kivá­ló brigádja címet próbáljuk elérni — közli Pintér Imre brigádvezető. — Ennek érde­kében elhatároztuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére egy hónappal előbbre hozzuk az ez évre még tervezett 12 tar­tály átadási idejét. így az egy tucat tartályt három he­lyet két hónap alatt készítjük el. Hogy anyagellátási gon­dunk ne legyen, e hó 23-án felhívást intéztünk az előké­szítő üzem brigádjaihoz: te­gyenek pótvállalást a folya­matos anyagszállításra. A gyárból kifelé jövet mond­ta az egyik vezető: egy-egy tartály elkészítése meglehető­sen összetett feladat, nem egyetlen brigádon múlik. Sok kisebb csoportnak kell „ösz- szedolgozni” a sikerért. — molnár — Szolik Gyula a balassagyarmati kábelgyár fiatal szak­munkása. A gépkocsivezetés mellett targoncavezetői jogo­sítványt is szerzett. Rakodó-, szállítójárművel naponta 60 tonna félkész és készárut mozgat meg, s mindehhez műszakonként 30—40 kilométert is megtesz. A gyáron be­lüli anyagmozgatás ugyanis fontos feltétele a folyamatos termelésnek. — kj — Pest megyei fiatalok emléktúrája A Nógrádi­partizáncsoport útvonalán r Ä Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére a Ma­gyar Partizán Szövetség, a KISZ Pest megyei Bizott­sága, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szeptem­ber 11—18. között emlék­túrát szervez a Nógrádi Sándor vezette partizáncso­port szlovákiai és magyar- országi útvonalán. A közelmúltban megtar­tott tanácskozáson megbe­szélték a túra útvonalát. A tervek szerint szeptember 11-én a sződligeti, Ligeti Károly nevét viselő KISZ- iskolától száz Pest megyei fiatal indul sátrakkal és bográccsal felszerelve az emléktúra első állomására, Besztercebányára. Innen to­vább haladnak az Alacsony- Tátra délnyugati lejtőjén fekvő Donovalyba. Eljutnak Losonc térségébe is, ahol ta­lálkoznak a partizáncsoport Szlovákiában élő tagjaival. Majd tovább folytatják út­jukat Ragyolc érintésével Abroncsospusztára. Itt 33 évvel ezelőtt a német pán­célosegységekkel folytatott tűzharcban Nógrádi Sándor társai közül tizenegy parti- ián hősi halált halt. Az emléktúra utolsó állo­mása a Nógrád megyei Ka- rancsberény lesz, ahol szep­tember 18-án ifjúsági nagy­gyűlést rendeznek. Az em­léktúrára minden bizonnyal a fiatalokkal tart Dékány Éva is, aki a Nógrádi-parti­záncsoport rádiósa volt. A Pest megyei fiatalok az országban elsőként vesznek részt olyan közös barangolá­son, amelyen szervezett ke­retek között járják végig egy partizáncsoport harcai­tok színhelyét. C sikordul a kulcs a zár­ban, résnyire nyílik a fehér ajtó. A kintlevők így nevezik. A bentieknek mást, egészen mást jelent ez az alig embermagasságnyi fa­felület. Óriási, tömör kőfal, megmarkolhatatlan sűrű feke­te rács, egy ködbe burkolt tá­voli világ kirekesztője. Egy távoli világ: elmosó­dott arcok, mozdulatok, ku­sza képek... S a zárt ajtók mögötti félig öntudatlan való­ság: ágyak, folyosók, suhanó fehér köpenyek... Csikordul a kulcs a zárban, résnyire nyílni a fehér ajtó; mondom. Fábián Andrásnét, Márta, főnővért keresem. Igen, azonnal hívjuk, éppen ebédel­tet... Nehezen oszlik a nővérszo­ba fehér, gyógyszerszagú csendje, mert Márta főnővér a halkra fogott, kevés beszédű emberek közé tartozik. És csak a betegei között tud tel­jesen feloldódni, a körülötte naponta forgolódó, nehezen kezelhető betegek között. Akiknek Márta főnővér a kül­világot jelenti, apát, testvért, rokonokat, látogatókat pótol. Nyomasztó a főnővér biro­dalma, óriási lelkierő, kemény akarat kell ahhoz, hogy itt valaki megmaradjon. És első- I sorban a hivatás szeretete. A hivatás szeretete Zárt ajtók — Gyermekkori álmom volt, hogy kórházban, egészségügyi pályán dolgozhassak. Azt hit­tem, könnyen sikerül, ehelyett egy kálváriát kellett végigjár­nom. 1954 szeptemberében ke­rültem a balassagyarmati kór­házba, mint takarítónő. Ren­geteget kellett dolgoznom, mert egyszerre több osztály is hozzám tartozott. Ebben az időben sokat szenvedtem, ne­hezen viseltem a megpróbál­tatásokat. Rosszul sikerült házasság, kimerítő takarítónői munka... túl sok méretett rám az életben. Ennek ellenére nem torpantam meg. Amikor a kórház nővérkép­ző tanfolyamot hirdetett, Fá­bián Andrásné takarítónő, az elsők között jelentkezett. A napi takarítás mellett tanulta ki az ideg- és elmebetegek kezelésének, ápolásának mód­ját, s 1958-ban végre magára ölthette az ápolónői egyenru­hát. — Teljesült az álmom, s ettől kezdve már nem számí­tott, hogy mit és mennyit kell dolgoznom. Hamar hóz­Szovjet barátaink mondták.: Amit láttunk, hallottunk, fölülmúlta elképzeléseinket Interjú a kemerovói szakszervezeti delegáció vezetőjével Testvérmegyénkből, a szi­bériai Kemerovóból itt járt szakszervezeti delegáció egy hétig tartózkodott megyénk­ben. Gyárlátogatásaik során találkoztak gazdasági, párt-, szakszervezeti vezetőkkel, be­szélgettek szocialista brigád­vezetőkkel, brigádtagokkal. A találkozások során sok kedves élményben volt részük és vá­laszt kaptak az őket érdeklő kérdésekre. Elutazásuk előtt megkértük Viktor Drozdovot, a kemerovói szakszervezeti tanács ipari titkárát, a dele­gáció vezetőjét, hogy válaszol­jon kérdéseinkre. — önök előtt már járt szak- szervezeti delegáció megyénk­ben, amelytől bizonyára kap­tak információt életünkről. Sikerült-e most újabb isme­reteket szerezniük? — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy köszönet­tel tartozunk Géczi Jánosnak, a Központi Bizottság tagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki sokirányú elfoglaltsága mellett is talált lehetőséget a velünk való be­szélgetésre. Találkozásunk so­rán megismertük a megye dolgozóinak eredményeit, a megoldásra váró gondokat. Nagyon kellemes volt halla­nunk, hogy a megyei pártbi­zottság útmutatásának megfe­lelően a megye dolgozói a szocialista munka új sikerei­vel készülnek a haladó embe­riség nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának méltó köszöntésére. Engedjék meg, hogy utólag, a nemrég megtartott alkotmány ünnepe alkalmából jókívánságaimat fejezzem ki a megye dolgozói­nak. Nálunk, Kemerovo me­gyében is igen aktívan részt mögött... zászoktam a lelki-szellemi sé­rült emberek társaságához, gyűjtöttem a tapasztalatokat, módszereket, hiszen tudtam, hogy ahány ember, annyiféle bánásmódot, hangnemet igé­nyel. Vannak, akik szeretik, ha a családjukról, régi éle­tükről kérdezik őket, mások ettől izgalomba jönnek, s ál­lapotuk rosszabbodhat. Az is rendkívül fontos, hogy min­denki bogarát, szenvedélyét megismerje az ember, de a leghatásosabb talán a kedves, megértő szó. Fábián Andrásné 1965-ben kapta meg főnővéri kinevezé­sét a II. női ideg- és elmeosz­tályon. Sétálgatunk a kórter­mekben, kisiklott sorsok, em­beri tragédiák részesei kö- szöntgetnek felénk. Márta fő­nővér kalauzol; a! 22 éves fia­talasszony a családi körülmé­nyei miatt került az osztályra, többen az alkoholizmus áldo­zatai, mások szellemi fogyaté­kosok... Valamennyien sérült, beteg emberek, néhányan nyolc, tíz éve állandó lakói az osztálynak. __ v esznek a dolgozók a negye­dik alkotmány vitájában. Nemcsak Kemerovóban, ha­nem az egész Szovjetunióban egyetértéssel fogadják az al­kotmányban lefektetett mó­dosításokat. Találkoztunk azokkal, akik már előttünk itt jártak a megyében. Tőlük ismereteket szereztünk a megye tör­ténetéről. fejlődéséről. Ed­dig is figyelemmel kí­sértük Nógrád megye tevé­kenységét, azonban, amit most láttunk, hallottunk, az felül­múlta elképzeléseinket Min­denekelőtt egy nagyon mun­kaszerető népet ismertünk meg. Olyan munkásokat, dol­gozókat, vezetőket, akik jól tudnak és képesek dolgozni. Ily’ módon is erősítik a népe­ink közötti barátságot és a világbékét. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy nem álltak meg a fejlő­désben, egyre több dolgozó kapcsolódik be a szocialista társadalom tudatos építésébe. Újabb szakszervezeti munka- módszerek terjednek el, mun­kamozgalmak bontakoznak ki, melyek jól szolgálják a szocialista brigádmozgalom és az üzemi demokrácia fej­lődését. — Milyen élményt jelentet­tek önöknek a munkásokkal, szocialista brigádokkal, az üzemi szakszervezeti tiszt­ségviselőkkel való találkozá­sok? — Nagyon kellemes él­ményt. A salgótarjáni öblös- üveggyárban olyan brigáddal folytattunk beszélgetést, ame­lyet Tagliber Ferencné, a Szo­cialista Munka Hőse vezet. Ez a nőkből álló kollektíva na­gyon tehetséges, magas fokú munkakészség jellemzi tevé­— Nálunk évelő betegek vannak, olyanok, akik több évet is eltöltenek itt. Magá­nyosok, a külvilág, a rokon­ság elfeledkezett róluk. A lá­togató itt oly’ ritka, mint a fehér holló. A betegek ap- róbb-nagyobb vágyait mi ma­gunk teljesítjük. Ha látná, hogy örülnek egy-egy csomag cigarettának, gyufának, má­sokat egy színes szalag, egy csokoládé tesz boldoggá... És mi élteti az itt dolgozó nővéreket ? — Elsősorban az eredmé­nyesen végzett munka, a bete­gek hálálkodó pillantása, ra­gaszkodása. Aztán a kollektí­vánk is nagyon jó. összetartó, egymást segítő kis társaság vagyunk. Együtt bánkódunk, együtt örülünk a „lányaim­mal”. M int, ahogy közös volt az öröm az osztályon akkor is, amikor Márta főnővér megérkezett Budapest­ről az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetéssel, ame­lyet a csaknem 25 éves, fá­radhatatlanul végzett munkája elismeréseként kapott. kenységüket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a gyár kulturális intézményének ve­zetőjével beszélgettünk a munkásművelődés aktuális kérdéseiről. Balassagyarma­ton egy fiatal gyár, ugyan­csak fiatal vezetőjével és ügyes kezű. szorgalmas dolgo­zóival folytattunk eszmecse­rét. Megismertük a bányászat vezetőit, jártunk a bánya- és a munkásmozgalmi múzeum­ban. A különböző találkozá­sok meggyőztek bennünket arról, hogy a vezetők' jól is­merik munkájukat, felkészül­tek, nagy gonddal és fegye­lemmel fáradoznak a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tása, életszínvonaluk emelke­dése érdekében. Bárhol jár­tunk, mindenütt örvendve ta­pasztaltuk, hogy ismerik Ke- merovót, tudják, hogy test­vérmegyéje Nógrádnak, s ez nagyon jólesett számunkra. — Kérem, mondja cl, hogy a szakszervezeti munka me­lyik területével foglalkoztak behatóbban, és miért? — Elsősorban a szocialista brigádmozgalom érdekelt ben­nünket, mivel ennek segítsé­gével növelhetjük a termékek minőségét, fokozhatjuk a ter­melés hatékonyságát. Jó volt hallani, hogy a szocialista bri­gádok számszerű növekedése mellett tartalmi munkájuk is gyarapodik. Kíváncsiak vol­tunk, miként fejlődik a szo­cialista, ezen belül az üzemi demokrácia, hogyan vesznek részt a munkások az üze­mek, gyárak irányításában. Azt tapasztaltuk, hogy a szak- szervezeti munkában az üze­mi demokráciával való fog­lalkozás egyik fontos feladat. Érdekelt továbbá, hogy mit tesznek a munkások egész­ségvédelméért, a balesetek megelőzéséért. Az említett te­rületeken olyan eredmények születtek, amelyeknek mi is nagyon örülünk. — Sikerült-e valamilyen hasznosítható tapasztalatokra szert tenniük? — Igen. Ezek közül csak egyet említek. Szeretnénk, ha odahaza nekünk is sikerülne olyan bányamúzeumot létre­hozni, mint amilyen az önöké. — Érdekelne bennünket, hogy a kemerovói szakszerve­zetek és tisztségviselők je­lenleg inilyen feladatok vég­zésére mozgósítják a dolgozó­kat, milyen új kezdeménye­zéseket szorgalmaznak és tá­mogatnak? — Szakszervezeti szerveink,' testületeink, bizottságaink és a tisztségviselők előtt fő fel­adatként a szakszervezeti munka hatékonyságának ja­vítása áll a XXV. pártkong­resszus és a XVI. szakszerve­zeti kongresszus határozatai­nak sikeres végrehajtása ér­dekéhen. Mindezt úgy kíván­juk megoldani, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére a megye dolgozói újabb munkasikereket érjenek el. Nagyon sok kommunista bri­gád azon fáradozik, hogy a mostani ötéves terv első két évére eső népgazdasági célki­tűzéseket november 7-re tel­jesítsék. Ennek érdekében új kezdeményezések születnek. Ezek között említem az egy­millió tonna szén kitermelésé­re irányuló mozgalmat. Kez­deményezője Genadij Szmir- nov, a Kommunista Munka Hőse volt, aki tagja a Legfel­sőbb Tanácsnak. Vállalták, hogy a mozgalom kibontakoz­tatása érdekében patronálják a gyengébben teljesítőket és a fiatalokat. Befejezésül még egyszer megköszönöm a meghívást, a meleg, testvéri fogadást. Újabb munkasikereket kívá­nok a megye dolgozóinak a fejlett szocialista társadal­munk építésében, a szocialis­ta világrendszer új sikereinek reményében — fejezte be nyi­latkozatát Viktor Drozdov. Venesz Károly j — vkm — J NÓGRÁD — 1977. augusztus 28., vasárnap 3 I I

Next

/
Thumbnails
Contents