Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-28 / 202. szám
iEEetmoci Világ proletárjai, egyesüljetek! @s művelődés Tisztelettel köszöntjük az Életmód és művelődés nemzetközi konferencia kül- és belföldi résztvevőit Salgótarjánban. Megtiszteltetés számunkra, hogy a hazai tudományos élet e fontos — holnap kezdődő s három napont át tartó — tanácskozását városunkban rendezik meg. A tanácskozás valamennyi résztvevőjének eredményes munkát kívánunk. Salgótarján otthont ad egy nemzetközi rendezvénynek. Nyilván más magyar vidéki város is joggal vállalhatta volna a házigazda megtisztelő szerepét. Hogy mégis Salgótarjánra esett a választás, abban, úgy véljük, kifejezésre jut az az elismerés, amely az itt folyó városépítő, életmódalakító tevékenységnek szól. Egyrészt, városunkban és Nógrádban is tudatos politikai munka alakítja az emberek gondolkodását. Másrészt, az elmúlt három évtized, s különösen az utóbbi húsz esztendő itt hozott olyan dinamikus változást, amely joggal keltheti fel a politikus és a szakember figyelmét egyaránt. Többször leírtuk már: Salgótarjánról nehéz időt álló városképet nyújtani, különösen az 1960-as évek elején / kezdődött városépítés során gyorsan válnak emlékké a régi házak, városrészek, hogy átadják helyüket az újnak, a század utolsó negyedében élő emberhez méltó otthonnak. Az új szocialista város bontakozásának folyamata ma is tart. Hogy eredményeink nemcsak számunkra jelentősek, arra például megemlíthetjük hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban a magyar városok közül elsőként Salgótarjánnak ítélte a Hild János-emlékérmet. Az UNESCO egyik építészeti konferenciáját tartotta itt Az 1976. évi Velencei Bíen- nálén pedig ugyancsak Salgótarján mutatkozott be — s méltán — a világnak új városképével, több mint félszáz kvalitásos köztéri szobrával. Ilyen rendezvény arra is jó, hogy az itt élő, mindennapi munkáját végző ember ismételten „észrevegye” városának fejlődését, tisztelje új létesítményeit. A példákat hosszan lehetne sorolni. Az utóbbi időben kórház, sportcsarnok, filmszínház, vásárcsarnok épült, új múzeum és galéria épül, s természetesen lakások. Csupán a legutóbbi öt évben mintegy három és fél ezer lakás épült fel. Ez azt jelenti, hogy több mint tízezer ember, a város lakosságának csaknem negyede költözhetett korszerűen felszerelt új lakásba.. S nemcsak a beköltözőknek öröm az új otthon. Igen, arra is jó ez a tanácskozás, hogy az itt lakók is örömmel nyugtázzák a változás tényeit. Például azt, hogy többségükben gyönyörű szobrok teszik otthonosabbá köztereinket, hogy emelkedett a rádió- és televízió-előfizetők száma, hogy a város könyvesboltjai időnként alig bírják a növekvő forgalmat, hogy teljessé vált az iskola- hálózat, hogy a közművelődésben is eredményekről számolhatunk be. E változások nem a véletlen termékei, hanem tudatos politikai munkának, a párt- es az állami irányítás összhangjának, a kölcsönös bizalom légkörének, a lakosság aktív részvételének eredménye. Például a város- rekonstrukció a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik, a Salgótarjánért önként vállalt társadalmi munkaakció, az óvodaépítő társadalmi munka a lakosság résztvállalá- sáról vallanak. Természetesen, a változások sokféle emberi konfliktussal is járnak. A szanált házakban lakóknak — bár rossz lakásokat hagytak ott — fájdalmas volt a búcsú a megszokottól. Hiszen nem egyszerű lakáscseréről volt szó. A kolónia és a modern lakótelep közötti különbség az emberi viszonylatok alakultában is megnyilvánul. S ségek kialakításában még akad tennivaló. Nemcsak külsőségeiben születik új város Salgótarjánban. A város és a me- 'gye új szellemi arculatot kíván kialakítani. Már korábban határozat született Salgótarján kulturális centrummá fejlesztéséről, ezer szakember letelepítéséről —, hogy csak néhány példát említsünk. Napjainkban a város üzemeiben mérnökök és közgazdászok százai dolgoznak. kétszáz orvos foglalkozik a betegek gyógyításával, a betegségek megelőzésével, mintegy 600 pedagógus tevékenykedik az óvodákban, az általános, a közép- és a felsőfokú iskolákban, csaknem száz népművelő, könyvtáros végzi munkáját a kulturális intézményekben, irodalmi, művé-' szeti és társadalompolitikai folyóirat lát napvilágot, neves képzőművészek állítanak ki. S mindinkább bontakoznak a szocialista brigádok, művelődő közösségek közösségi jegyei. A permanens művelődés követelményeit egyre nagyobb körben kapcsolják össze a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. A szocialista életmód alakításában az eddigi három évtized is sokat hozott, de azt is látnunk kell, hogy egy folyamatnak csupán egy fázisában vagyunk, s például fokozni kell a társadalmi tudatosságot a munka minőségében, a közösségi szemlélet további bontakoztatásában. A közművelődés-politikai határozat — 1974 — óta ez a munka nagyobb intenzitású, hozzájárul az emberi kapcsolatok fejlődéséhez, a felelős és hasznos társadalmi magatartás megalapozásához. A változás, ha különböző mértékben is, a megye valamennyi településén érzékelhető. Különösen így van ez például Balassagyarmaton, amely a korábbi álmos kisvárosból napjainkra már ipari várossá vált, nagy létszámú munkásságnak ad kenyeret és otthont, ez által kedvezően befolyásolja a környék lakosságának életmódját is. A mezőgazdasági munka jellegének megváltozása, a faluképek alakulása ugyancsak szembeötlik a megyében járónak. Bizton mondjuk tehát, hogy az emberek Nógrád megyében is jó anyagi feltételek között, létbiztonságban, alkotásra serkentő politikai légkörben, javuló művelődési feltételek közepette élnek. Másrészt viszont tudjuk, hogy a lehetőségekkel a különböző társadalmi rétegek még nem egyformán élnek. A lakosság művelődésében és életmódjában végbemenő kedvező változás még nem mindenüvé terjed ki, akadnak fehér foltok kulturális életünk térképén. Csak példaként említjük a bejáró dolgozók gondját, akik sok időt töltenek vonatokon, autóbuszokon, s ezt az időt pihenésükből, művelődésre fordítható idejükből kénytelenek elvenni. A megyére jellemző kistelepülések kulturális ellátottsága, választéka is szegényes. A munkaidő csökkenése folytán felszabaduló idővel sem mindenki tud még okosan gazdálkodni, esetenként az anyagias szemlélet is gátja az ember belső gazdagodásának. A páldákat még sorolhatnánk. A párt programnyilatkozatában meghatározta társadalmi fejlődésünk következő évtizedekre szóló céljait. E célokban ki-ki megtalálhatja egyéni boldogulásának útját is. De tudni kell azt, hogy életmódját senki sem kapja készen, magának kell azt kialakítania. Amikor a szocialista életmód mind tudatosabb formálására gondolunk, mindenekelőtt azt tartjuk számon, hogy az általános célokon túl, a kisebb közösségek és az egyén céljai is a lehetőségeknek megfelelően alakuljanak. X. E. NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ACS LA P J A XXXIII. ÉVF„ 202. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP 160 millió forintos anyag- és energiamegtakaritás A jubileumi munkaverseny eredményei Csepelen nagy termelékenységű be- valyi év végi 2,4-ről augusz- rendezések mind jobb kihasz- tusig 2,55-re nőtt. A legtöbb nálására is. A jobb munka- nagy értékű gép, szám szerint és üzemszervezés, s a műszak- 34, a szerszámgépgyárban üze- pótlékok ösztönző hatása.ered- mel, jobb kihasználásuk 6 ményeként a Csepel Művek millió forintnyi többlettermé- 144 ilyen nagy berendezésén két, s ez egymillió forintnyi az átlagos műszakszám a ta- nyereséget eredményezett. Öt szocialista országban A Csepel Vas- és Fémművekben, ahonnan az országos, majd nemzetközi méretűvé bontakozott jubileumi munkaverseny elindult, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő mozgalom középpontjában a minőség és a hatékonyság javítása, szovjet exportszállítások pontos teljesítése áll. A versenyt kezdeményező „Béke” Szocialista Brigád a szerszámgépgyár éves szovjet exporttervében szereplő 40 fúrógép összeszerelésén kívül az időközben felmerült újabb igények kielégítésére további 15 berendezés szerelését és átadásátvállalta november -7-ig. A fúrógépek nagy részét a brigád már összeszerelte, és' ezeket útnak is indították. A brigádnak része van abban is, hogy az egész Csepeli Szerszámgépgyárban számottevően javult a minőség. Ezt jelzi, hogy garanciális javításokra 60 százalékkal kellett kevesebbet fordítani, mint a múlt év hasonló időszakában. De nemcsak a végszerelés után kikerült szerszámgépek minősége, hanem alkatrészeiké is lényegesen javult. Az ezeket készítő forgácsolóüzemek 30 százalékos selejtcsökkentéssel 700 ezer forintot takarítottak meg. A „Dolgozz Hibátlanul” munkarendszer keretében a gyár munkásai több mint 500 észrevételt, javaslatot tettek, 140- nel többet mint tavaly, de mindez nem a több hibaforrást jelenti, hanem a dolgozók fokozottabb aktivitását a minőség javítása érdekében. A tröszt valamennyi gyárában az egyik legfontosabb feladat a tervezett 2 százalékos önköltségcsökkentés, amely, 300 millió forint megtakarítást jelent. Eddig több mint 160 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást könyvelhetnek el a szocialista és munkabrigádok. Az idén eddig benyújtott mintegy 2000 újítás 55 százalékát megvalósították, ami máris 70 millió forintnyi eredménnyel járt. A hatékonyság fokozása érdekében a brigádvállalások kiterjednek a nagy értékű, SZOVJETUNIÓ A Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére csepeli kezdeményezésre kibontakozott jubileumi szocialista munkaverseny máris meggyőző eredményeket hoz a kirovaba- di szőnyeg- és posztókombinátban. A kaukázusi szovjet közA MÁV budapesti igazgatósága szintjén is igen jelentős szállítási feladatok megoldása vár a MÁV-ra a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből. A megyeszékhely legnagyobb fuvaroztatója már az év hét hónapjában is a szállítási kapacitás jelentős részét vette igénybe. Ezen időszakban több mint tíz ■ és fél ezer vasúti kocsit igényeltek, amelyek megrakása és továbbítása után száztízezer tonna készáru hagyta el a vállalat területét. Emellett — a kohászat szállítási szakembereire háruló feladatok nagyságát híven érzékelteti, hogy ugyanezen időszak alatt több mint százhatvanezer tonna súlyú alapanyag beérkezését és kirakását is biztosították. A kohászok jelentős eredményeket értek el a vasúti kocsik gyárterületen tartózkodásának csökkentésében is: a múlt évihez viszonyítottan fél órával rövidebb idó alatt raknak ki ■ és be egy-egy vatársaság szőnyeg- és posztókombinátjában már előbb megkezdték a komplex műszaki felújítást, .ami új minőségi ellenőrzési rendszer bevezetésével párosul. A szocialista munkaverseny egyik fő feladata most a termékek minőségi színvonalának további emelése. Ennek (Folytatás a 2. oldalon). az SKÜ-nek gont. A MÁV-tól történt átvétel és az átadás közötti időt 7,52 század órára sikerült „visszaszorítani”. Márpedig ez, napi átlagos nyolcszáz tonna készáru kiszállításánál igen jelentős eredmény. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben hosszú idő óta eleget tesznek a MÁV kérésének: éjjel és nappal, ünnep- és vasárnapokon is rakodnak, s fogadják a gyár területére érkező alapanyagokat. Jól bevált ösztönzési rendszert is kidolgoztak a folyamatosság biztosítására: például, csak a homok kirakására — aminek tonnájáért rendes műszakban öt forintot fizetnek, vasár- és ünnepnapokon, valamint éjszakai műszakban harminc forintot juttatnak a munkában résztvevőknek. Az SKÜ-nél jelentős eredményei ellenére is — a megye egyik legszervezettebb vasúti szállítója — az utóbbi hónapok alatt megnövekedett a kocsiállásért kifizetett Bányásznap! számvetés Néhány nap múlva országszerte megkezdődnek a 27. bányásznap ünnepségei, amikor az egész ország köszönti a szén-, szénhidrogén-, érc-, és ásványbányászat, a földtani kutatás, a bányatervezes, -építés és a bányagépgyártás dolgozóit. Kegyelettel emlékezik a bányamunka hősi halot- taira, a munkásmozgalom mártírjaira, az 1919. szeptember 6-án Tatabányán eldördült csendőrsortűz áldozataira. A nagyszerű küzdelmeket folytatták a felszabadulás után, a megváltozott körülmények között az eredményes széncsatákkal, számos újabb munkasikerrel az utóbbi évtizedekben is. A bányászat fejlődésének újabb nagy távlatait nyitotta meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata a hazai természeti kincsek, nyersanyagok termelésének fejlesztéséről, s ennek megfelelően irányozta elő a népgazdaság V. ötéves terve is a fejlődés útját. A Eicske térségé- (Folytatás a 2. oldalon). • van igénye bírság. Amíg 1976-ban mindössze 144 ezer forintot tett ki az e célra átutalt összeg, addig az idén, már hét hónap alatt a forintérték meghaladta a 230 ezret. Nem sgját hibájukból — hanem a MÁV egymásnak ellentmondó rendelkezései miatt. Ami egyébként felülvizsgálatra szorul, hiszen nem hogy nem segítené, ösztönözné; ellenkezőleg: visszaszorítja a rakottan érkező és megrakottan távozó kocsik mennyiségét. Bár a kohászati üzemek kiszállításában az év eddig eltelt időszakában különösebb gond nem adódott, mégis, az igényelt kocsimennyiségnél a MÁV 2153-mal kevesebbet bocsátott rendelkezésükre. Remélhetőleg e téren változás következik be, hiszen az év hátralevő részében a kohászoknak még hetvenezer tonna készárüt kell megrendelőiknek továbbítani. Ennek jelentős hányada exportterveik teljesítését jelenti. Még 2500 vasúti kocsira Nem kis művészek! Ma lesz a táborzárás a salgótarjáni tóstrandi úttörő művelődési táborban. Iparművészek, tervezők, művésztanárok mellett népművelők és pedagógusok irányították a hat szakcsoport munkáját az ‘elmúlt két héten. Mivel foglalkozott a 60 salgótarjáni járási gyerek? Mi volt e másodszorra megrendezett tábor célja? Erről szól riportunk a 4. oldalon. Képünkön Czene Csilla, Koós István és Kovács Erzsébet, a textiles csoport három ceredi tagja munka közben. fotó; — kulcsár — .
